Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-03-06 / 9. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 1982. március 8. 12 A föld életet jelent. Az élelmisze- hektár mezőgazdaságilag nehezen rekkel való önellátottság növelése megművelhető földterületet ajánlothazánkban kulcsfontosságú politikai tak fel a kertészkedőknek. és stratégiai feladattá vált. A mező- A járási nemzeti bizottság a helyi gazdasági termelés gyors ütemű fe]- hatóságokkal együttműködve a törlesztése szükségessé teszi a hathatós mőföld megőrzésére törekednek, sőt, talajvédelmet és a termőföld fokozott sokirányú intézkedéseikkel és a törkihasználását. vény betartásával a szántóterület nö-Lássuk, milyen a helyzet e téren a velősét sürgetik. .Tevékenységük a losonci (Lučenec) járásban, ahol há- rendszeres és a részletekre kiterjedő rom évvel ezelőtt került sor a föld- szigorú ellenőrzésre épül. A termőterület rendezésére. Nagy szükség volt a talajleltározásra, hiszen 1965- től nem vezettek nyilvántartást a változásokról, nem írták le a füvesítés és az erdősítés által előidézett kiesést, s nem mérték fel a parlagföldek területét. A talaj leltározás ■ adatai immár tükrözik a valóságot. V10ELSM XXX A járási nemzeti bizottság mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási osztályán 66 ezer 4S5 hektár mezőgazdasági, ebből 28 ezer 295 hektár szántóterületet tartanak nyilván. A Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége Járási bizottságának húsz alapszervezete 117 hektárnyi területtel rendelkezett. Az elmúlt esztendőben a leltározás nyomán feltárt parlagföldek kihasználása érdekében további 44 földdel való ésszerű gazdálkodás érdekében az elgyomosodás elleni küzdelemre is fokozott gondot fordítanak. Az elmúlt esztendőben 115 ezer korona bírságot róttak ki azokra az üzemekre; vállalatokra, amelyek megszegték a termőföld védelmét biztosító rendeleteket. XXX A járási mezőgazdasági igazgatóság hatáskörébe tartozó mezőgazdasági üzemek összesen 53 077 hektár mezőgazdasági, ebből 21 238 hektár szántóterületen gazdálkodnak. A termőföld rendezése során megállapították, hogy az elmúlt években a szántóterület több mint ötezer hektárral csökkent. A járási mezőgazdasági igazgatóság vezetőinek fő törekvése az, hogy megakadályozzák a szántóterület további csökkenését. Emellett fokozott erőfeszítést fejtenek ki a talaj termőerejének fokozásáért. Az élmúlt esztendőben több mint hatezer hektáron növelték a talaj tápanyagkészletét és mechanikai eszközökkel javították szerkezetét. Komplex terv irányozza elő a járás mezőgazdasági üzemeinek, hogy a 7. ötéves tervidőszak végéig a szántóföld összterületén végezzék el a . talajjavításnak ezt a formáját. A talajművelés sorén a kötött, vályogos talajokat őszi mélyszántással csak kis mértékben lehet fellazítani, ezért szükséges a 60—70 centiméter mélységű altalajlazítás is. Tavaly több mint ezer hektárnyi területen altalajlazítást végeztek. Ezáltal a talaj vízgazdálkodása és szerkezete lényegesen javult s a termesztett növénykultúrák, főleg a cukorrépa terméshozama igen kedvezően alakult. Alagosővéséssel a hasznavehetetlen, vizenyős talajok értékes termőfölddé válnak Fotó: Kovács Hány hektárnyi szántóterület vész kárba a rendezetlen mezei utak miatt. Képünkön jól látható a földdel való felelőtlen bánásmódnak elrettentő példája Ez arra ösztönözte a szakembereket, hogy az idén további 1700 hektárnyi területen végezzék el az altalajlazítást. Folyamatban van a savanyú kémhatású talajok intenzív meszezése is. Fontos feladat az öntözőberendezések kibővítése, jelenleg 2500 hektárnyi terület öntözhető. Az öntözőberendezéseket az idén további nyolcszáz hektáron építik. Az öntözéses gazdálkodást eredményesen alkalmazták a cukorrépa, a bab, a zöldségfélék és a belterjes legelők terméshozamának növelésében. A járás mezőgazdasági területének egyharmada dombos vidék. Ezért a talajeróziót meg kell előzni, amit a legtöbb gazdaságban meg is tesznek a vetésforgó szakszerű kialakításával, vagyis jó talajkötőképességű növénykultúrák termesztésével. A köves, gyenge termőerejű, meredek domboldalakon szőlőültetvényeket telepítenek. Például a sőregi (Surice) szövetkezetben 167 hektáros lejtős területet tettek szőlőtermesztésre alkalmassá teraszos tereprendezéssel. A buzltkal szövetkezetben az Idén 55 hektáros kihasználatlan legelőt teraszosítanak szőlőtelepítés céljából. Az Ipoly szabályozásával — 1985 végéig — négyezer hektárnyi lápos, vizenyős területet kiváló minőségű szántóvá változtatnak. A talaj termőképességének fokozásában nagy jelentősége van a szerves trágyázásnak. Sajnos, lstállótrágyéből —: a rostos padozatú tehenészeti telepek építése következtében —■ egyre kevesebb áll a gazdaságok rendelkezésére. Ugyanakkor még mindig nem elé „népszerű“ a trágyalé és a hígtrágya kihasználása. De gyakran ezek szakszerűtlen alkalmazásával több kárt okoznak, mint hasznot. A jövőben sok függ majd attól, hogyan tartják be a termőföld védelmére vonatkozó törvényt, amelynek értelmében az építkezésekre elfoglalt szántóterületet' háromszorosan nagyobb mezőgazdaságilag kihasznál latlan terület rekultiváláséval kell helyettesíteni. Erre a célra egy háromszáz hektárnyi erdősített terület áll az „érdeklődők“ rendelkezésére. Az első jelentkező a leendő losonci húsüzem, amely tízhektárös szántóterületet akar elfoglalni. A „rossz nyelvek“ szerint az üzemet nem fogják arra kötelezni, hogy a tíz hektár szántót hektáronkénti 140 000 koronás ráfordítással, harminc hektár erdőirtással és ezt követő talajjavítással nyert szántóterülettel pótolja. Szóval, jönnek majd a „kivételek“ a törvény paragrafusai alól. A kiváltságok osztogatásával hatálytalanítjuk a szigorú rendeletet. A törvény mindenkire érvényes. Ezt mindenkinek kivétel nélkül tiszteletben kell tartani. Ha ezt az elvet nem tartjuk be, úgy járunk vele, mint sok egyéb intézkedéssel, hatását veszíti, frázissá zsugorodik. KORCSMÄROS LÄSZLÖ «i lül Miben is rejlik az élvonalbeli gazdaságok sikerének, kiváló eredményeinek titka? A válasz meglehetősen bonyolult, mert számtalan összetevő határozza meg. Egy azonban bizonyos: azokban a gazdaságokban, ahol a termelést célszerűen irányítják, ahol nemcsak a mára, hanem a holnapra is gondolnak, s előrelátóan kitapogatják a jövőbeni igényeket és követelményeket, ahol állandóan kutatják az új, észszerű termelési módszereket, és a tudományos-műszaki haladás vívmányait rugalmasan alkalmazzák a gyakorlatban, ott végső soron siker koronázza a fokozott erőfeszítést, igyekezeten Erre is példa a szőgyénl (iSvodín) szövetkezet. Egynéhány közgazdasági adat jól tükrözi a gazdaság gyors ütemű fejlődését. Míg kilenc évvel ezelőtt az egy hektárnyi területre jutó termelési érték 16 ezer korona volt, addig tavaly már elérte a 25 ezer koronát. A dolgozók létszámának csökkenése mellett az egy dolgozóra eső munkatermelékenység öt év alatt 95 ezerről 128 ezer koronára növekedett. Az elmúlt esztendőt 14 millió 556 ezer korona értékű tiszta nyereséggel zárták, ami több volt a tervezettnél. Am a megalapozott, ésszerű gazdálkodást nemcsak a gazdasági mutatók maradéktalan teljesítése jelzi, hanem a jő termelési eredmények is. Tömören összefoglalva hadd említsek meg néhány tényezőt, intézkedést, amelyeknek fontos szerepe volt vagy van a gazdaság sikeres fejlesztésében. ÖSSZEHANGOLT TERMELÉSI SZERKEZET Tavaly a gazdaság növénytermesztése is megsínylette az Időjárás viszontagságait. De nem olyan nagy mértékben, mint az érsekújvári (Nové Zámky) járás közepes vagy alacsony szintű szövetkezetei. Igaz, a szőlőültetvényekben és a gyümölcsösben jelentős károk keletkeztek, a gabonatermelésben pedig tíz százalékos terméskiesést könyveltek el, ezzel szemben napraforgóból 24 mázsás, fehérbabból pedig 20 mázsás hektárhozamot értek el. A tervet a kukoricatermelésben is túlteljesítették. A cukorrépa-termesztésben elérték a tervezett szintet, holott a gazdaság öntözési lehetőségekkel nem rendelkezik. — A növénytermesztés eredményessége nagymértékben a termelési szerkezet kialakításán múlik — mondotta Kovács Ferenc agrármérnök, а szövetkezet elnöke. — igyekeztünk figyelembe venni az agro-ökológiai adottságokat, s ehhez alkalmaztuk a növénytermesztés szerkezetét is. A főbb növénykultúrákat osak a legjobb adottságú talajokon termesztjük. A gyengébb minőségű talajokra szőlőt és gyümölcsfákat telepítettünk. A TALAJERŐ VISSZAPÖTLÄSA A gazdaságban nagy gondot fordítanak a talaj termőképeségének növelésére. Tavaly ezerkétsaáz hektárnyi területet istállótrágyáztak. Az ístállótrágya megfelelő kezelése és tápanyagainak megőrzése érdekében trágyatelepet létesítettek. A Párkányi (Štúrovo) Állami Gazdaság hidegvölgyi részlegéről négyszázhúsz hektárnyi, igen gyenge minőségű szántóföldet vettek át. Jelenleg rekultivációs munkálatokkal a kedvezőtlen adottságú talajok termőképességének feljavításán fáradoznak. — A fokozott talajmüvelés nagymértékben rontja a szántóréteget, s összetömöríti, átereszthetetlenné teszi az altalajt, — jegyezte meg az elnök. — Ezért a múlt év őszén a répaföldek egyharmadán altalajlazítást végeztünk Vibrolaz segítségével, amely 70 centiméteres mélységben föllazítja a talajréteget. Ezáltal a talaj szerkezete, vízgazdálkodása és termőképessége jelentősen javul, a gyökérzet erőteljesebben fejlődik, a növény több tápanyaghoz jut, ami végső soron kedvezően befolyásolja a hozamok alakulását. Az idén a szántóterület egyötödén szeretnénk elvégezni az altalajlazítást. KORSZERŰ MÓDSZEREK, TUDOMÁNYOS ISMERETEK — Tavaly a babtermeeztésben áttértünk az iparezerű termelési rendszer alkalmazására, amelynek rendszergazdái vagyunk. Az Idén a babot százhúsz hektáron termesztjük, de a jelenlegi ötéves tervidőszak végéig a termőterületet kétszázötven hektárra növeljük. A begyűjtéshez egy Heath típusú arató-cséplő gépet vásároltunk. A rovinkai Mezőgazdasági Gépesítési Kutatóintézet közreműködésével a berendezésen több újítást és módosítást hajtunk végre. Nemcsak a babtermesztés korszerűsítését, hatékonyabbá tételét szorgalmazzák, amely a vezetők véleménye szerint hálás és kifizetődő növény, hanem a kukoricatermelésben is több új módszert vezettek be. így például ezerötszáz hektárnyi területen a CCM rendszert alkalmazzák. Ezáltal a betakarítási és tárolási költségeket csökkentik, s hozzávetőlegesen 170 tonna fűtőolajat takarítanak meg. Cilling István agronómus javaslatára tavaly próbaképpen alkalmazták a kukoricatermesztésben is a nitrogénes levéltrágyázást. A szemcsézett mészsalétromot a növényzet hatleveles fejlődési szakaszában repülőgép segítségével juttatták a növényzetre. A módszer nagyon jől bevált. A kísérleti táblákról 64 mázsás terméshozamot takarítottak be hektáronként, az elért 55 mázsás átlaghozammal szemben. A levéltrágyázást az idén az egész termőterületre kiterjesztik. A szőlészetben és a gyümölcsészetben a fogyasztók és a feldolgozóipar által keresett perspektív fajták termesztését szorgalmazzák. A nehéz kézi munka megkönnyítésére és a munkatermelékenység fokozására ezen ágazatokban is a gépesítésre törekednek. Többek között Howard típusú szőlökombájnt és pneumatikus ollókat vásárolnak. Említést érdemel, hogy a gazdaság szoros együttműködést épített ki a kukoricatermesztési, valamint a szőlészeti és borászati kutatóintézettel. Ennek révén kedvező feltételeket teremtettek á tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazásához. MELLÉKTERMÉKEK A TAKARMÄNYOZÄSBAN Az erőtakarmányok hiányának pótlására az összes rendelkezésre álló melléktermékeket kihasználják. Bár a tömegtakarmányokat a szántóterület 21 százalékán termesztik, mégis szükséges minden takarmányforrást hasznosítani ahhoz, hogy a háromezren felüli egyedszámú szarvasmarha-állomány részére megfelelő menynyiségü és jó minőségű takarmányalapot biztosítsanak. Bevált módszernek bizonyult a szilázsolt leveles répafejnek a keményítőipari moslékkal való dúsítása. A takarmányalap megteremtése és a megfelelő takarmányozási technológia bevezetése kedvező alapot biztosított az állattenyésztés fejlődésének. Mtg 1980-ban az egyedenkénti fejésl átlag alig. haladta meg a háromezer litert, addig tavaly 3670 literes tejtermelést átlagot értek el. Terven felül 460 ezer liter tejet értékesítettek. Az egy liter kitermelésére fordított erőtakarmány nem haladta meg a 23 dekát. Az idei év első negyedében a múlt évi valósághoz viszonyítva 175 ezer literrel több tejet szeretnének adni a közellátásnak. 1984-ig pedig az egyedenkénti évi négyezer literes tejtermelési átlag elérését tűzték ki célul. — A célok megvalósítása érdekében a tehénállományunk hatvan százalékát a barti részlegre összpontosítottuk, ahol egy víztároló építése volt tervbe véve — mondotta Kovács elvtárs. — Erre akartuk rákapcsolni az öntözőberendezések kiépítését. Hiszen ma már öntözés nélkül nehezen lehet elképzelni a takarmánynövények íermesztésének belterjesítését. Sajnos az építkezést megfelelő beruházási keret hiánya következtében leállították. Minden követ megmozdítunk az építkezés megvalósítása érdekében... TEJTERMELÉS SZERZŐDÉSES ALAPON A tejtermelésben elért sikerhez a takarmányozás mellett egyéb tényezők Is hozzájárultak. Elsősorban a fejők becsülettel végzett munkája. De nézzük meg közelebbről, mi is serkenti a dolgozókat a nagyobb tel-* jesítményre, a fokozot igyekezetre? A válasz egyértelmű: a valóban hatásos, az egyéni kezdeményezésen alapuló anyagi ösztönzés érvényes!« tése. A hasznosság növelése és a dől« gozók stabilizálása érdekében min« den év elején a fejőkkel szerződést köt a gazdaság vezetősége, ebben feltételként az szerepel, hogy elsősorban az egész évet az adott munkahelyen ledolgozza, másodsorban pedig eléri a terven felül — önként — vállalt tejtermelési átlagot és a megkövetelt minőséget. A szerződés megkötése napján bizonyos összegű előleget fizetnek ki a dolgozóknak. A szerződés be nem tartása esetén a dolgozó köteles visszafizetni az előlegezett összeget. — A szerződésen alapuló prémium« rendszer bevezetésével gyökeres for« dulat állt be a fejők munkájában —« hangsúlyozta az elnök. — Lényegesen nagyobb gondot fordítanak a takarmányok előkészítésére, az állategészségügyi intézkedések betartására stb. Megjegyzem, hogy a régi, hagyományos módszerek melett. Igaz, még így is akadnak gondozók, akik munkájukat felelőtlenül végzik. Ha többszöri figyelmeztetés sem segít, akkor ezeket felmentjük. Elvünk, hogy kevesebb, de jó dolgozóval könnyebb megoldani a problémákat így nem csodálkozhatunk azon,hogy a szövetkezet úgyszólván minden területen kiváló eredményeket ért el. A húseladás tervét 55 tonnával túlteljesítették. Ehhez jelentős mértékben hozzájárult az is, hogy a sertéshizlalásban 65 dekagrammos napi súlygyarapodási átlagot értek el. Igaz, ezt lehetővé tette a kiváló hízékonyságú Kahyb sertéshibrid-állomány. Valóban magas színvonalú a gazdaság baromfitenyésztése is. Az elmondottak alapján érthető, hogy miért válhatott jól prosperáló, élenjáró gazdasággá a szőgyéni szövetkezet, ahol minden lehetőséget megragadnak a termelés fejlesztése érdekében, nem rettennek vissza a nehézségektől, bátran vállalják a kezdeményezéssel, az új módszerek bevezetésével járó kockázatot. A haladó szemléletmód, a gazdálkodás előrelátó irányítása azonban nem vallott kudarcot. KLAMARCSIK MARJA Az Máté gazdálkodás kifizetődő!
