Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-03-06 / 9. szám

az szszk mezögazdasAgi és Élelmezésügyi minisztériumának hetilapja 1982. MÁRCIUS 6. 9. szám авш * тишггм ХХХШ. évfaiyssa ■а Ära 1,— Nőnapra Legkedvesebb társadalmi ünnepeink közé tartozik — a munkahelyeken is szinte családias eseménynek számit *— a nemzetközi nőnap. Az üzemek­ben, intézményekben és az egységes földművesszövetkezetekben — mint minden március 8-án — az idén is virággal vagy legalább néhány kere­setlen meleg szóval köszöntik a nő­ket, köztük mindenekelőtt az édes­anyákat. Fejlett szocialista társadalmunk minden támogatást megad a nőknek, ugyanakkor többet is kér, többet is vár el tőlük. Munkásnők, szövetkezeti dolgozók után hány és hány egyéb foglalkozási körről kellene szólnunk, ha csak hozzávetőlegesen is ízelítőt akarnánk adni a nők munkájának Célkülözhetetlenségéről. Nélkülük zemeket, iskolákat és tudományos intézményeket kellene bezárnunk. Oj is új szakmákat hódítanak meg, azo­nos értékű társaik minden poszton a férfiaknak. Fegyelmükkel, szorgal­mukkal nemegyszer példamutatóbbak. A nagy közösség, a társadalom bol­dogulását szolgálják, tudják, hogy ez az alapja a kis család boldogulásá­nak is. Társadalmunk a munka társadalma, itt mindennek a munka az alapja, ez ad rangot és embert méltóságot, széles látókört és lehetőséget a ké­pességek kibontakoztatására, s mind­ezek folytán az anyai hivatás betöl­tésére is. Az anyai hivatás lényegét világa* tan és egyértelműen a CSKP Köz­ponti Bizottságának 15. ülésén hozott határozatok fogalmazták meg: nevel­jék gyermekeiket becsületes, munka­szerető, a munkában örömet találó, hazájukhoz hű, tudományos világné­zetű és szocialista gondolkozása, mé­lyen közösésgi szemléletű felnőttek­ké. Ez a nő, mindenekelőtt az édes­anya legfőbb társadalmi hivatása, s ez az, ami nélkül az összes nevelő­hatás csonka marad. A pólyázó ba­­busgatást, az aggódást és az örömöt, a dédelgetést és az okos szigort, a szót és a simogatást, a mosolyt és néha a könnytükrű tekintetet, az anyai szeretet nem nélkülözheti a gyermek. Nem szabad elfeledni, hogy az utóbbiakkal kezdődik, s a társa­dalomban betöltött szereppel folyta­tódik a nók megbecsülése. Tavaly hazánk fővárosa, Prága adott otthont a Nők Világkongresz­­szusának. Hivalkodás és megelége­dettség nélkül, jogos büszkeséggel mutathattuk meg a világ előtt azo­kat az eredményeket, amelyeket a nők politikai, jogi, társadalmi egyen­lőségéért, az egyenlő munkával mért megbecsülésükért, a dolgozó anyák helyzetének megkönnyítéséért végzett munkánkkal elértünk. „Csupán“ azt kell folytatnunk, amit eddig — hangoztatjuk gyakran. Ám ez a .fisupán“ egyáltalán nem kevés, haa fejlelt szocialista társadalmunk követelményeinek az oldaláról néz­zük. Javítani kell a nők szakképzett­ségét, amely a munkában való egyen­rangúság alapfeltétele, aktívabban kell bekapcsolni őkét a társadalmi életbe, s a létszámuknak megfelelőbb arányban kell számukra biztosíta­nunk a vezető beosztásba való kerü­lést. E sokrétű és összetett feladato­kat pártunk nőpolitikái határozatai hoszsú távra érvényesen tartalmaz­zák. Zöld sziget a télben A jégcsapos ftoeszü üvegházak falai mögött, a méhi (Včelíne«) szövetke­zet zöld szigetén ciklámenből, nár­ciszból, jácintból, azaleából, tulipán­ból és szegfűből font vlrágszivárvóny kacérkodik a gyengülő téllel. Ez az örökzöld sziget mindössze 22 ár területű, e Járásban mégis a legnagyobb. Az Uvegházból évente átlagban félmillió korona értékű vi­rág kerül a virágüzletekbe. A nyolc éve alakult szocialista bri­gádban Geqey Andrásné irányításá­val hat asszony dolgozik itt télen­­nyáron. Ottjártamkor fejezték be a begónia plkórozását. Ezt a műveletet a petúniával folytatják, amelyből 20 ezer darabra kaptak megrendelést. Egy hatszéz négyzetméteres csar­nokban pompázik a nyolcezer tőből elővarázsolt szegfűliget, melynek gyö­nyörködtető és üdítő szépségéről ügyes női kezek gondoskodnak; az oldalhajtások leszedése után rozsda­betegség és levéltetvek ellen perme­teztek. Amikor pedig kevesebb a vi­rág körüli teendőjük, megrendelésre csokrok készítésével Is foglalkoznak. A „hidegcsarnokban“, ahol plusz 12 8-felc alatt tartják a hőmérsékletet, négy-ötezer cserépben díszelgő, illa­tozó primula várt a nőnapra. A ,,me* legcsarnok“ plusz húsa C-foboe, pá­radús légkörében csfrértették a vt­­régmagive-kat. A szövetkezet az üveghéaon kívül másfél hektár fóliasátor területtel rendelkezik, amely alatt zöldségfélé­ket hajtatnak. Tavaly salátát és pap­rikát termesztettek, az idén pedig a karalábé lesz a paprika társnövénye. A szükséges, közel kétszázezer darab palántát eddig fűtött fólia alatt ne­velték elő, s erre a célra évente 12 ezer liter fűtőolajat használtak fel. A fűtőanyaggal való takarékosság arra kényszerítette az efsz vezetősé­gét, hogy más megoldást keressen a palánták előnevelésére. Erre csupán egy lehetőség adódott: az üvegház, amelyet úgyis fűteni kell. A virágter­mesztés csökkentésével felszabadított 5—6 áras csarnokban már januárban elvetették a karalábé- é* paprika­­magot. A szövetkezet 102 hektár szántó­­területen foglalkozik eredményesen és gazdaságosan a magról való zöld­ségtermesztéssel. Az elért jó erad: mények harmincöt nődolgozó szor­galmát, becsületes munkájának gyü­mölcsét tükrözik. K. L. Az ébresztőórának piéhhSi van a szíve Férfitettekkel felérő akarattal ШбгШ erő, amiről Bobóruszkén ke) Fulajtér Anna tett vallon&st: и. Én i munkámat nagyon szeretem. >— Miéta dolgoasik a sertéahiziaidá hon? — A minap műtt húsz éve, hogy megpeateftáe néHíül a hízóeertéeetoet gondozom. — Ez bizony ваш könnyű munka. '— Nem... Hajnalban kelek, az ébresztőórának ünnepnapkor is p)éfcb& van a szíve, ötven kilós zsákokat kell emelgetni, s az etetés sem köny­­nyű. Keményen kell a lapát nyelét fogni. — A férje? — A férjem vasutas, de szabadidejében mindig besegít. Ott ül a szobában a házigazda is. Gondolatban együttérez feleségével. Tudja, hogy mi nyugszik az asszony vállán. Hogy egymagának 50 sértőé­ről kell gondoskodnia. — Ismerem a jószágot — töri meg a csendet. — Most takarékosan etetünk, de a takarmányt nem az állatok szájától vesszük el. Feladatom a pocsékolás megakadályozása. Sajnos nem mindig jő a takarmány minő­sége, az állat turkál, keresi a jói. / — Ügy tudom, hogy kétszer kapott kitüntetést. — Igen... Kétszer kaptam reszort kitüntetést, aminek nagyon örülök, mert a munkám megbecsülését látom benne. — Milyenek a jelenlegi eredményei? — Az előirányzott takarmányfogyasztás mellett a napi súlygyarapodás 6S deka. Ezt az eredményt több mint öt éve tartom. i— Mi a jó eredmény „titka“? — Nincsenek titkaim ... Az eredményeket kétkezi munkámmal alapoz­tam meg. — A szabadidejét mivel tölti? — Kedvelem a ház körüli munkát. Ez az én szórakozásom, s higgye el, nem is kell több ennél. (i. в.) A követelmények sikere azonban mindenekelőtt a munkahelyeken dől el. ahol a dolgozó nők aktívan hoz­zájárulnak anyagi alapjaink megte­remtéséhez. Az elmondottakból kiin­dulva március 8-án tehát csak ott fakadhatnak tiszta lelkiismeretből az üdvözlő szavak, ahol a vezetők és a férfi munkatársak az év minden nap­ján tisztelettel, megbecsüléssel, igaz­sággal bizonyítják, hogy komolyan veszik a nők egyenjogúságát. Sokáig tartó fiatalságot, a fíakat sirató háborús gyász helyett egy bé­kés építő korszak humanizmusát, s a jövőbe vetett bizalmat adja társadal­munk a tavasz virágaiból készült vi­rágcsokrok mellé. Lapunk 2. oldalán a nők hazai érvényesülésének, lehetőségeivel foglalko zunk, a 3. oldalon pedig a nősorsra világítunk rá a tőkés világban és a fej­lődő országokban. Érzé­keltetjük a nők - fontos szerepét a társadalom ügyeinek intézésében és részvételét a világbékéért vívott nemzetközi harc­ban A nőnap kapcsán — la­­• punk 4. oldalán — olyan asszonyokról írunk, akik elérve a nyugdíjkorhatárt nyugodt, békés pihenésü­ket töltik, vagy tovább dolgoznak korábbi mun­kahelyükön. A portrékból kicseng, hogy ezek a nők valóban megérdemlik a gondoskodást, a figyel­mességet Lapunk 5. oldalán „N6i sorsok" címmel néhány nő küzdelmes múltját s ma sem éppen irigylésre méltó jelenét villantja fel munkatársunk, érzékeltet­ve a nők jelenlegi egyen­jogúságát, a társadalom részéről történő megbe­csülést Petrécs Anna sokoldalú I művész. Ezt bizonyítja az j a sok szerep, melyet ed­­j dig eljátszott. Színészi J tudását a színművészet j szinte minden formájá­­j ban megcsillogtatta, s ■ egy-egy alakítását a kö­­\ zönség mindig tapssal ju­talmazta. Róla olvashat- I nak lapunk 7. oldalán CSIBA LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents