Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-27 / 8. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1982. MÉI! tűi' 87. Felelősségteljes hozzáállással Beszélgetés PAVEL BUKOVENNEL, az SZFSZ Lévai (Levice) Járási Bizottságának titkárával A mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése napjaink egyik legfontosabb feladata. Ezt szorgalmazták a legutóbbi pártplénumok határozatai. Szükségszerű tehát, hogy feltárjuk és kihasználjuk a meglevő tartalékokat: egyetlen négyzetméternyi mezőgazdasági terület se maradjon parlagon, a legbeváltabb termelési módszerek alkalmazásával tovább kell növelni az eddigi hozamokat, ki kell küszöbölni a tárolásban és a felhasználásban fellépő hiányosságokat. A mezőgazdasági termelés egyik szervezője, irányítója a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége. A közelmúltban Pavel Bukoven, az SZFSZ Lévai (Levice) |árási Bizottságának titkára vázolta a szövetségre váró feladatokat. m Napjainkban a figyelem fokozottabb mértékben Irányul a mezőgazdaságra, melynek nem kisebb feladatot kell megoldania, mint a lakosság élelmiszerszükségletének biztosítását. Számunkra ez a feladat annál Inkább figyelemre méltó, mivel a nyugat-szlovákiai kerületben ml rendelkezünk a legnagyobb mezőgazdasági területtel. Az elmondottakkal összefüggésben dolgoztuk ki azt a politikai-szervezési tervet, amelyben a CSKP Központi Bizottsága 4. ülésének határozatait saját feltételeinkre bontottuk le. Ennek alapján fokozott figyelmet fordítunk majd arra, hogy a meglevő 114 ezer hektár mezőgazdasági terület ne csökkenjen. Az esetleges elkerülhetetlen veszteségeket pedig rekultivációs munkákkal Igyekszünk pótolni, amire évente mintegy 40 millió koronát fordítunk. Ojabb területek mezőgazdasági hasznosítására még mindig adódnak lehetőségek, mert a termőtalaj kihasználását szorgalmazó Intézkedések ellenére akad még elhanyagolt földterület, főleg a selmád hegyek környékén. # A földalappal való ésszerűbb gazdálkodás szempontjából milyen elképzeléseik vannak? — Az állami szervekkel együttműködve tovább szorgalmazzuk az elhanyagolt földterületek nagyüzemi hasznosítását. A gépi művelésre alkalmatlan területeket pedig a kertészkedők közreműködésével hasznosítjuk. A Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének 57 helyi szervezetében több mint ötezer tag szorgoskodik, de újabb szervezetek alakítására is van kilátás, örvendetes, hogy a kertész-WlszfsI LÍáSiLITlBSlL kedni vágyók tábora egyre bővül. A járási székhelyen 600, a járásban pedig 100 azok száma, akik kertészkedés céljára földet Igényeltek. Jelenleg 99 hektár olyan földdel rendelkezünk, melyet a kertészkedők rendelkezésére bocsáthatunk. 0 Önök szerint mi az, ami Javíthatná a mezőgazdasági termelés eredményeit? — Amint azt a CSKP Központi Bizottságának ülése Is hangsúlyozta, a munka minőségének javításával, a felelősségteljesebb hozzáállással fokozni kell a teljesítményeket, s különösen az abraktakarmányok takarékos felhasználását kell szorgalmazni. Ennnek érdekében szocialista versenyt indítottunk. Nagy figyelmet szentelünk a tájékoztató és tömegpolitikai munkának Is, mível a feladat Ismerete az eredményes teljesítés egyik alapfeltétele. • Hogyan segíti az SZFSZ a mezőgazdaság feladatainak megoldását? — A termelés eredményesebbé tétele megköveteli az ú] termelési módszerek alkalmazásának gyors bevezetését. Az ú] és a Jobb meghonosítása érdekében a járási mezőgazdasági Igazgatósággal karöltve sokoldalú segítséget nyújtunk, főleg a gépesítés terén. A szocialista versenyt elsősorban a munka minőségére, a hatékonyság növelésére és a gyengébb kollektívák támogatására irányítjuk. • A dolgozók tudásszintjének növelése, szakmai ismereteinek bővítése az előbbrelépés alapfeltétele. Hogyan segítik elő a dolgozók szakmai továbbképzését? — A tudás a további értékek létrehozója, ezért járásunkban Is több továbbképzési form,a segíti a dolgozók ismeretszerzését. Egyike ezeknek a szövetkezeti munkaiskola, mely Jelenleg is több üzemben folyik. Nagy segítség a televízió által sugárzott Haladó tapasztalatok iskolája is, valamint az egyes szaktanfolyamok. Ezekkel szeretnénk elérni, hogy 1985-ig a mezőgazdasági dolgozók felének meglegyen járásunkban a munkájához szükséges szakképzettsége. 0 A szociális gondoskodás javítása érdekében milyen intézkedéseket foganatosítottak? i Ezen a téren Járásunk mezőgazdasági üzemeinél bizony akad még tennivaló. Számos helyen nem kielégítők a munkahelyi feltételek, hiányoznak a szociális berendezések, nincsenek öltözők, megfelelő tisztálkodási lehetőség. Látni kell viszont azt is, hogy naponta javul a helyzet ezen a téren, hogy mezőgazdasági üzemeink igyekeznek kiküszöbölni a hiányosságokat, „behozni“ a lemaradást. Am ezenkívül szükséges lesz, hogy mezőgazdasági üzemeink nagyobb súlyt helyezzenek dolgozóik életfeltételeinek javítására: a napközi otthonok, óvodák férőhelyeinek bővítésére, a lakások és kulturális létesítmények építésére gondolok. Az üzemi étkeztetésben is előbbre szeretnénk lépni, a jelenlegi hatezer főről nyolcezerre növeljük az üzemi konyhán étkezők számát. A pihenést, felüdülést, a dolgozók egészségvédelmét jelentősen elősegíti majd a Gyűgyön (Dudince) épülő egészségügyi létesítmény. Beszélgetett: BÖJTÖS JÄNOS Céljuk: a nmakabalesetek megelőzése szán történt a legtöbb baleset? — Az állattenyéstésben. Azon túl, hogy sok az állatok által közvetlenül okozott sérülés, számos baleset okozója a munkahely elhanyagolt állapota, a szűkös hely. vagy egyszerűen a figyelmetlenség. ♦ Beszéljünk most a megelőzésről. Mit tesznek annak érdekében, hogy kevesebb legyen a munkabaleset? — Rendszeres munkabiztonsági tanfolyamokat szervezünk a mezőgazdasági üzemekben. Jelenleg az építkezési csoportok és a traktorosok Iskolázása folyik, utánuk pedig az állattenyésztésben dolgozók és a szárítógépek kezelői kerülnek sorra. A kombájnosok aratás előtti munkabiztonsági kiképzése évek óta rendszeresen folyik, de megemlíthető a gépkocsivezetők kötelező ellenőrző tanfolyama is, mely szintén közvetlenül összefügg a munkabiztonsággal. Ha valamelyik szövetkezetben túl nagy a balesetek száma, kiutazunk és felméréseket végzünk a biztonsági előírások ismeretéből. A gépek műszaki állapotát figyelemmel kísérjük. Legutóbb a szárítógépeken végeztünk járást méretű ellenőrzést. A munkabalesetekről beérkezett jelentéseket részletesen áttanulmányozzuk, s megtesszük a szükséges intézkedéseket. Intenzív agitéciőt fejtünk ki a balesetek megelőzése érdekében. A komáromi Járásban tehát tisztában vannak a munkabiztonság fontosságával. A beszélgetés alapján elmondható, hogy a tavalyi javulás nem a véletlen, hanem a céltudatos, mindenre kiterjedő balesetmegelőzés eredménye. Az idei célkitűzések — a munkakörülmények javítása és a balesetek megelőzése —, remélhetőleg. további javulást hoznak majd a járás 22 szövetkezetében ée három állami gazdaságában. V. Gy. ◄---------------------------------A munkabiztonsági előírások megszegése szövetkezeteinkben eléggé gyakori. A karbantartó "csoport hegesztője védőszemüveget használ, arra viszont már nem gondol, hogy munkatársát a szétfröccsenő szikrák megsebezhetik Fotó: ter.kalita-* dig eléggé magas mutatók, van még tehát tennivalónk a munkabiztonság terén. 0 Volt-e tavaly, Illetve 1960-ban halálos kimenetelű munkabaleeet? 1980-ban sajnos négy ilyen balesetünk volt. Tavaly azonban mér egyetlen egy sem, sőt, súlyosnak minősített munkabaleset Is csak egyszer történt. ♦ Hol történt, és mt volt az oka? — A Bátorkeszl (Vojnice) Efsz-ben: a dolgozó nem tartotta be a biztonsági előírásokat. ♦ Melyek azok a mezőgazdasági üzemek, amelyekben tavaly a legkevesebb munkabaleset történt? i— Az Ilyen összehasonlítás nem mindig reális, mert nem veszi figyelembe a mezőgazdasági üzemek nagyságrendjét. A Martost (Martovce) Efsz-ben három, az Imelyi (Imef) és a šrobárovál szövetkezetben pedig 7 munkabaleset volt. Ezek a legalacsonyabb számok a járásban. ♦ Az érem másik oldala? i— A dunamocsl (Moía) szövetkezetben 30, a csallőközaranyosiban (Zlatná na Ostrove) pedig 31 munkabalesetet Jegyeztek fel. ф A mezőgazdaság melyik szaka-A munkabalesetek évente milliós nagyságrendű károkat okoznak népgazdaságunknak. Munkanapok' tízezrei vesznek el, kár esik emberi egészségben és tárgyi értékben egyaránt. Ugyanakkor az ilyen belesetek legnagyobb része elkerülhető, meglőzhető lehetne. Okaik — a figyelmetlenség, a védőberendezések hiánya vagy használatuk mellőzése, a rossz munkakörülmények, a biztonsági előírások be nem tartása vagy éppenséggel hiányos ismerete — többnyire olyan tényezőkben keresendők, amelyeken van mód változtatni. Ml a helyzet a munkabiztonság terén a komáromi (Komárno) Járásban? Ebben az ügyben kerestem fel kérdéseimmel a járási mezőgazdasági Igazgatóság munkabiztonsági felelősét, Ľudovít Mitűcbot. ♦ Milyen volt a tavalyi vé a munkabalesetek és az így kiesett munkanapok számát tekintve 1980-haz viszonyítva? i— Örömmel mondhatom, hogy javult a helyzet. A munkabalesetek 536-ről 446-ra csökkentek, s a miattuk kiesett munkanapok száma tavaly 14 ezer volt, ami szintén ötezerrel kevesebb. Sajnos, ezek még min-A nitrát BRANKO Közös Mezőgazdasági Vállalat vágtornőcl (Trnovec nad Váhom) kelletőrészlegén tizenhárom tagú szocialista brigád dolgozik, melynek tagjai hetente húszezer pulykát „segítenek a világra“. Д felvételen Farkas Zsuzsanna brigádtag látható —< munka közben Fotó: (—mattst <► •** *** *** *** ♦♦♦ ♦$» «$» «*♦ **» ♦** «$* »J* ♦♦♦ ♦♦♦ «J* ♦$* ♦♦♦ **» »J« «$» Értékteremtő szándékkal A rimaszombati (Rimavská Sobota] Járásban tavaly rendkívüli Intézkedéseket hoztak az újítómozgalom fellendítése érdekében. A 6. ötéves tervidőszakban mindössze huszonhét újítási javaslatot nyújtottak be a járás mezőgazdasági üzemei, s ezzel az eredménnyel Szlovákiában az utolsók között kullogtak. A járási mezőgazdasági Igazgatóság vezetői szerencsére idejében megakadályozták a helyzet további romlását, ügyesen felmérték a körülményeket, számabvették lehetőségeiket és egy reális ötéves fejlesztési terv kidolgozásával meghatározták az űjítómozgalom fejlődésének gyorsított ütemét. Kiss Jánost, a jml gépesítési osztályának dolgozót két esztendje bízták meg a mozgalom irányításával. A helyzetelemzésbe a következő összefoglalóval segít be: — Két éve még csak tizenkét javaslatot küldtek be a járásból. Tavaly a tervezett harminc helyett viszont már negyvenet jegyezhettünk be a „nagykönyvbe“. Az újítások több mint félmillió koronával gyarapították nemzetgazdaságunk vagyontárát. A legjobb eredményeket a klenovecl, a nagybalogl (Velký Blh) és a kraskovoi szövetkezeitekben értek el. ■ Az elmúlt esztendőben milyen újításokat adtak be a mezőgazdasági üzemek, s ebből mit hasznosítottak a termelésben? — A benyújtott Javaslatokat egytől egyig alkalmazzák a gazdaságokban. Közülük csak a legjelentősebbeket említeném. A kraskovol szövetkezetben Ondrej Bordáš és Ján Bolí a gabonatísztító- és szárítógépeken olyan módosítást végeztek, melynek révén fél százalékkal javították a termény tisztasági értékét, s ezzel 55 ezer korona értékmegtakarítást értek el a szövetkezetben. A két újító összesen 3 ezer 600 korona jutalmat kapott. A következő javaslat szintén e két ötletgazdától ered. A granulált takarmánytápoit gyártó gépsor takarmányadagolójának gyakori meghibásodását, eldugulását kiküszöbölő, olcsón előállítható őra-szabályozóval egy év alatt 69 ezer koronát takarítottak meg az eddig javításra fordított pénzösszegből. A szövetkezettől az előző juttatással egyenértékben ezért Is megkapták az ösztönző elismerést. A klenovecl ёз a nagybalogl szövetkezetben a Praga tehergépkocsik alvázára • szerelték fel az RCW-5-ös műtrágyaszórőkat, amelyekkel a hegyi körzetek meredek lejtőire Is biztonságosan eljuttatható a műtrágya. A Járásban sok bosszúságot okozott a repce aratásánál egy probléma, amit az E-512-es kombájnok vágőszerkezetének átalakításával, műszaki kiegészítésével szüntettek meg. A kraskovol szövetkézetben ezt Lauar Pavel mérnök munkacsoportjának sikerült megoldania oly módon, hogy a merev kalászelválasztőra mozgó kaszát szereltek fel, amely megakadályozza a repceszárak feltekeredését, és az ebből származó sok műszaki hibát. Csak ebben a gazdaságban egy aratási idényben 115 ezer korona megtakarítást jelent az újítás. Ezt a megoldást már szlovákiai méretben Is alkalmazzák. Az újítókat minisztériumi kitüntetésben és hatezer koronás pénzjutalomban részesítették. ■ Fordítsuk figyelmünket a jövő felé. Hogyan tnvább? i~< Amint már említettem, a 7. öt« éves tervidőszakban kidolgozott programunk alapján minden gazdaság elkészíti saját lehetőségeihez, körülményeihez mért tervét, aminek teljesítéséért a mezőgazdasági üzemek vezetői a felelősök. Rendszeresen felkeresem a javítóműhelyeket, s tanácsokat, útmutatásokat adok a feladatok elvégzéséhez, de egyben azt Is ellenőrzőm, hogy mennyire Igyekeznek teljesíteni vállalt kötelezettségeiket. A járási mezőgazdasági igazgatóságon az újítómozgalom fejlődését figyelemmel kísérő értékelő bizottság alakult, melyben az SZFSZ- és a SZISZ járási bizottságai is képviseltetik magukat. Feladataik közé tartozik a rendszeres üzemlátogatás, az újítási Javaslatok regisztrálása, értékének a meghatározása. Félévenként értékelik az elért eredményeket, s a legjobb újításokat továbbítják a nltral „ötletbanknak“. Az 1981—-85-ös időszakra az újítások értékének tizenöt százalékos növelését irányozták elő. S míg 1982- ben ötven, a tervidőszak utolsó évében már 105 újítással számolnak. Szigorú, rugalmas intézkedésekkel, « szükséges feltételek megteremtésével és a racionális gondolkodásra serkentéssel a 7. ötéves tervidőszakban összesen 350 újítási javaslattal számolnak, melyek összértéke 16 millió korona. Fő követelményként szabták meg, hogy az újítási javaslatok 80 százalékát a termelésben azonnal hasznosítsák. ■ Milyen Irányú tevékenységre serkentik az újítókat? i— Az üzemanyaggal, az energiával és az erőtakarmányokkal való takarékosságra, a betakarítást veszteségek csökkentésére, valamin a munkabiztonság fokozására összpontosítjuk újítóink tevékenységét. Ezenkívül új módszereket, műszaki berendezéseket és különböző eszközöket kell kiötlenünk a főid termőerejének fokozására, a takarmányszárltők kapacitásának gazdaságosabb kihasználására, s az optimális takarmánymenynyiség automatikus adagolásának megvalósítására. Minden gazdaságnak a saját feltételeihez és szükségleteihez mérten javasoltuk és határoztuk meg az újítások mennyiségét és témáját. Tény, hogy ma és a jövőben Is lesz min törni a fejüket az újítóknak, de a feladatok megoldásában nem lesznek magukra hagyva. Háromnapos tanfolyamot szervezünk az olyan gépjavítók részére, akik újítással kívánnak foglalkozni. A mezőgazdasági üzemek gépesítési ágazatvezetői részére bentlakásos tanfolyamot készítünk elő. Bővítjük szaktájékoztató- és tanácsadó rendszerünket és elmélyítjük a társadalmi szervezetekkel való együttműködést. Amint látja, elképzelésből. Irányelvből, tervekből immár nincs hiány. Már „csak“ az újítómozgalom előbbrejutását, kibontakoztatását kell komoly felelősségtudattal, számonkérő intézkedésekkel és előrelátó cselekedetekkel biztosítanunk. A munkacsoportok, a javító brigádok és a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek agysejtjeiben sok ötlet, javaslat és találmány érlelődik. A kikristályosodásukhoz szükséges feltételek adottak, s bizonyára az eredmény sem marad el. Természetesen, az értékteremtésből járó jogos anyagi és erkölcsi ösztönzésről sem szabad megfeledkeznil KORCSMÄROS LÄSZL0
