Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-27 / 8. szám
1982. február 27. SZABAD FÖLDMŰVES 5 A minőség és hatékonyság útján n. Lapunk ez évi 4. száma 5. oldalán t— a fenti cím alatt — már utaltunk arra, hogy Felsó-Csallóköz újéleti (Nový Život) Csehszlovák—Mongol Barátság szövetkezetében is a növénytermesztés továbbfejlesztésén fáradoznak vezetők, szakemberek — a legutóbbi pártdokumentumok határozatainak szellemében. Vagyis: az eddigieknél jobban előtérbe kerül a gabona, a kukorica, a bőtermő takarmánynövények termesztése, különös tekintettel a fehérjedús szálastakarmányokra és a zöld-futószalagra. Mindenekelőtt sajátos termőhelyi adottságaikhoz, éghajlati viszonyaikhoz, valamint a fokozottabb társadalmi elvárásokhoz igazodnak. SZEMESEK A SZÁNTŰ 65 SZÁZALÉKÁN A természeti kiszolgáltatottságnak már részben gátat a vet a felsőcsallóközi öntözőrendszer. Nem sújtja a közös gazdaságot a csapadékszegénység, az aszály, mint azt megelőzően, mivel az egész földterületük öntözhető, még a Kis-Duna árterületébe eső földek is. ■—i A ml vidékünk általában csapadékszegény; csupán az esős években várhattunk az öntözés bevezetését megelőzően kielégítő termést. Ennek ellenére a szárazságtűrő gabonafajtákat (Solaris, Istra, Trumpf) helyezzük előtérbe, egyszerűen azért, mert az önötzőrendszer épp akkor juttatja a legkvesebb vizet .amikor a legtöbb kellene belőle. Kukorica esetében a korai és középkorai (magyar és jugoszláv) fajták jutnak leginkább szóhoz, hogy váratlan meglepetés, csalódás érhessen bennünket. Hozzáértő, jő gazdálkodásukra vall, hogy az itteni mostoha talajviszonyok (csekély termőréteg, s alatta kavics) és a szűkös csapadék ellenére például a VI. ötéves tervidőszakban a gabonafélék hozamátlaga hektáronként elérte az öt tonnát. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet szentelnek a gabonatermesztésnek, hogy megtarthassák, vagy túlhaladják az eddigi legjobb hozainszíntet. Gabonájuk és kukoricájuk a szántónak 65 százalékán követel életteret. Éppen ezért a fennmaradó, kissé több mint egyharmadnyi területet nagyon jól kell hasznosítaniuk, szálas- és kapástakarmányok szempontjából. TELEPMENTI LEGELŐ, ZÖLD-FUTŰSZALAG Csupán tizenöt hektárnyi a nem szántóterületük. Tehát okos elképzelésüket döntés, majd valóra váltás követte, amikor az lllésházi (Éliášovce) és a bélvatai (Belová) állattenyésztő telepük közvetlen közelében összesen 110 hektárnyi területen szántóföldi legelőt létesítettek. — Ezáltal biztosítottuk a folyamatos zöldtakarmányozást: április 15-től egészen november 5—10-ig. Intenzív, bőtermő fűfajták termesztését szorgalmazzuk, köztük a Perkőt, mintegy 30 hektáron. A zöld-futószalag elegendő zöldtömeget biztosít. Ez nagyon lényeges, hiszen fejlett szarvasmarha-állományuk, illetve kerületi méretben is kiváló tehenészetük titka. Csakis az ilyen céltudatos, az állatállomány igényeit messzemenően kielégítő takarmánytermelés — és a célszerű felhasználás — hozzájárulhat az állattenyésztés jövedelmezőségéhez. — Elnök elvtárs, miként segít a tudomány? —i Amikor a szántóföldi legelők létesítésére vonatkozó döntés megszületett, nyomban felkértük a vereknyei (Vrakuüa) kísérleti állomás tudományos dolgozóit, nyújtsanak szakmai segítséget a fűkeverék helyes megválasztásához. Ajánlatukat szívesen fogadtuk: a fűkeverék növényállománya minőségét nagyon jól elősegíti a besorolt vöröshere. A szántójuk mintegy 15 százalékán évelő pillangós takarmánynövényeket termesztenek. Ami a szálastakarmányok szárításút illeti, az energiaigényes müszárítás helyett mind nagyobb teret engednek a hagyományos száritásmődnak, közte a hideglevegős szárításnak. A lucerna és a silókukorica bizonyos hányadából pelletet gyártanak, szalma hozzáadása nélkül. A répafejet pusztán, valamint kukoricaszárral is silózzák. i— Szilászkészítésnél a minőségre törekszünk •— hangsúlyozta az efszelnök. — A tápanyagelemzést, a minőségi vizsgálatot az ÜKSŰP-ra, és a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) agrokémiai központra bízzuk. Mint a tapasztalatok bizonyítják, aránylag, jő minőségű szilázst tudunk készíteteni, mellyel a magas fejési átlag elérésének egyik fontos előfeltételét teremtjük meg. Ügy hisszük, ehhez bővebb magyarázat nem szükséges. ÉSSZERŰ TÄPANYAGPÖTLÄS A talajtáperő szakszerű pótlásának Felső-Csallőközben különösen nagy a jelentősége. Egyrészt azért, mert a vékony termőréteg alatt kavicstenger húzódik, nagyon kevés az öntvénytalajuk. Ezért a szántóterületüknek 25—30 százalékát istállótrágyázzák évente. A legutóbbi pártdokumentumok nagyon is kiemelt feladatként jelölték meg a termőfölddel való ésszerű gazdálkodást, annak maximális hasznosítását Ebből eredően két trágyatelepet építenek, hogy az ístállótrágya szakszerű kezeléséhez, a trágya táperejének jobb megőrzéséhez teremtsenek kedvezőbb előfeltételeket, ugyanakkor a vízvédelmi rendszabályoknak is eleget tegyenek. — Vízvédelmi körzet a miénk — magyarázta Bangó elvtárs. — Ez kötelezettségeket ró ránk. Szakavatottakban kell bánnunk a műtrágyával, a növényvédő szerekkel, a trágyalé-A falu és a füld szerelmese Egész fiatalon elkötelezte magát a földdel, a faluval s népével. Már a mezőgazdaság szocialista átépítése korszaká- I ban személyes példamutatásával hatott embertársaira, falubelijeire. Már az idő tájt sokat I olvasott, tanult, s azon fáradozott, hogy a közös gazdaság politikailag és gazdaságilag egyre 1 szilárduljon. I A Cakanovcei Dolný Jánt a választók bizalma a szövetkezetből a község élére szólította I 1964-ben. Most már egész falu gondját, baját kellett orvosolnia, problémáit megoldania... I Azóta 18 év telt el s immár ne-I gyedszer tölti be a hnb-elnökl tisztet. Erőssége:, szoros kapcsolatot I tart a képviselőkkel, a falu lakosaival. Ennek az eredménye: sem a képviselők, sem válasz-II tóik nem hagyják egymást cserjj ben. A választási programtervet következetesen valóra váltják. Választottak és választópolgá- I rok tudják a dolgukat. A lako-J sok nemcsak a községszépítési Dolný }án kitüntetett hnb-elnük és fejlesztési munkába kapcsolódnak be, hanem segítik a szövetkezetét is: igyekezetük példásan megmutatkozott a cukorrépaápolásában, a takarmány- és a szalmabegyűjtésben, a gyomirtásban egyaránt. A társadalmi és tömegszervezetek eredményesen teljesítették a kulturális-nevelő-felvilágosító munka tervét, mégpedig a ctgányszármazású lakosok körében. Így segítették elő a bűnözések, kihágások, törvénysértések számának csökkentését. vei. Tudnunk kell, miből, mennyit, milyen arányban használhatunk fel; például a trágyaievet 1:10 arányban vízzel hígítjuk. Hát, csöppet sem irigylendő a szövetkezet növénytermesztő szakembereinek a sorsa ... 1 Meg a vezetőké sémi A közös gazdaságnak mégiscsak a bő termés, a nagy hozamátlag elérése a legfőbb feladata. Valójában pedig a jól ismert közmondás szerint, úgy kell cselekedniük, hogy 4,a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon...“ ÜJ ELKÉPZELÉSEK A műszaki főágazatban az országos viszonylatban fennálló alkatrészhiányt úgy próbálják megoldani, hogy új esztergapadot és marógépet állítottak be, „magad uram, ha szolgád nincs“ alapon... Céljuk az, hogy a drága gépek élettartamát meghosszabbítsák. — önálló gépkarbantartó csoport létrehozását tartjuk lényegbevágóan fontosnak. No meg gépjavító szakcsoportot. Tesszük ezt azért, hogy tökéletesebb, jobb minőségű munkát végezhessenek műszaki dolgozóink. Röviden: ne mindenki javítson mindenféle gépetl Ez a szakosítás szükségszerű, ha a minőséget és a hatékonyságot helyezzük előtérbe. Márpedig enélkül nincs előbbrejutás... Az egy helyben topogás nem üdvös dolog, ennek a „keserű levét“ a gépek isszák meg, de a szövetkezet is menthetetlenül károsodik, ha a régi, kitaposott úton akarunk továbbhaladni. Horváth István elnök a szövetkezet legjobb dolgozóinak átnyújtotta a megérdemelt jutalmat Fotó: Cservenka Irnő Csak annyit kaphatunk, amennyit adunk! Helyes elnöki okfejtés, világos cél. Másként nem is cselekedhetnek; a tökéletesített gazdaságirányítás ugyanezt követeli —■ a célszerűbbet, a jobbat, a gazdaságosabbat. Az új elképezlések valóra váltása egyben módot nyújt a jobb ellenőrző tevékenységre, a konkrét meggyőződésre. Vagyis azt tartják majd ezekután: „A látszatra nem adunk!“ Pontosabban fogalmazva: ha az ellenőrzés történetesen egy traktor üzemképességét hivatott felülbírálni, az illetékesek nem elégednek meg a „láttam“-mal, hanem üzemelés közben tüzetesebben utánanéznek a végzett munkának, mennyiben felel meg a minőségi elvárásoknak. S még egy igen lényeges dolog: a minőségre és a hatékonyságra akarják ösztönözni a műszaki dolgozókat az úgynevezett „mozgó-bér“ felhasználásával. Az anyagi érdekeltség ilyen felkeltése minden bizonnyal eredményeket szülhet az anyag- és energiatakarékosság szakaszán is. Farkas Pál agrármérnök, műszaki főágazatvezető olyan ember, aki a mindig jobbnak, az előbbrevivőnek a híve. Itt működik a szövetkezet legjobb szocialista brigádja, amely nem nagy létszámú, csupán 6 tagú; a gépkezelők kifogástalan munkájukkal elismerést vívtak ki. A gépjavítás mindjárt az őszi munkák befejezése után megindult. Itt a télutó, s a legfontosabb talajművelő gépek, vető- és mfltrágyaszóró gépek, traktorok, szállítóeszközök üzemképesen várják e tavasznyílást. N. KOVÁCS ISTVÁN Cakanovce (Kassa-vidéke járás) lakossága tisztaságszerető és rendtartó: a lakosok abban versengenek, kinek a portája a legszebb. A szemét elszállításáról a hnb gondoskodik. A választási programterv keretében szabályozták a patakmedret, tatarozták a régi iskolaépületet, amelyben rendezvényeket tartanak. Bekerítették a temetőt. Bővítették a telefonhálózatot. Építettek egy víztárolót. Betonkockákkal rakták ki a vízlevezető árkok oldalát. Megépült a vízvezeték. A közutakat aszfaltozták. A hnb-elnök a háztáji hús, tej, tojás, zöldség temelésében is példamutató. Azt tartja: amit a falu lakossága és az 6 családja kitermel, azt már nem kell messziről Ideszállítani. Ez haszon a családnak és a társadalomnak egyaránt. A helyzetet mindig reálisan ítélte meg, s ma sem tesz másként Ezt józan észjárása és kommunista mivolta diktálja. Dolný Ján hnb-elnöknek a lakosság jólétéért, a társadalmi előrehaladásért végzett eredményes munkásságát magas fokon elismerték: A szocializmusért végzett áldozatkész munkáért állami kitüntetést kapta születésének 60. évfordulója alkalmából. Iván Sándor, Kassa (Košice) Ezekkel a szavakkal jellemezte tömören és találóan a zárszámadó közgyűlésen elhangzott bevezető beszédében Horváth István, a hidaskürti (Mostová) Vörös Csillag Efsz elnöke a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetből eredő követelményeket. Nyomatékosan felhívta a tagság figyelmét arra, hogy csakis a feladatok maradéktalan teljesítésével, fokozott takarékossággal, a minőség szüntelen javításával, az egyre hatékonyabb tér-* melési módszerek érvényesítésével állhatják meg helyüket a következő időszakban. A gondolatmenetet bővebben fejtette ki Karácsony Sándor alelnök, az üzemi pártszervezet elnöke, aki a múlt évi eredmények tárgyilagos, bíráló elemzése során rámutatott arra, hogy a továbbfejlődés lehetősége a szigorú munka- és technológiai fegyelemben, a gépek ésszerű kihasználásában, a nagy hozamú fajták és a korszerű termelési módszerek alkalmazásában, de nem utolsósorban az emberek önzetlen, odaadó munkájában rejlik. A szövetkezet gazdasági szempontból kedvező eredményeket ért el. A több mint húszmillió koronás tiszta nyereséggel és a tizenkilenc százalékon felüli termelékenységgel pénzügyileg a galántai járás legjobban megalapozott gazdaságai között sorakozik. Ezt világosan igazolja a gazdálkodás hitelmentes számlája is. A termelésben és az áruértékesítésben azonban nem sikerült minden feladatot maradéktalanul teljesíteniük. A kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében, amit a mezei pockok nagymértékű elszaporodása hatványozott, a növénytermesztésben az utóbbi időszak legkedvezőtlenebb évjáratát könyvelték el. Am a gyenge hektárhozamokért nem lehet csupán a külső körülményeket okolni. A termés alakulása több esetben az emberek munkáján múlott. Például a gabonatermesztésben a jelentős betakarítási veszteségek, vagy a cukorrépa-termesztésben a hiányos agrotechnika és a felelőtlenül végzett növényápolás is hátrányosan befolyásolta a hozamokat. Jelentős veszteség érte a szövetkezetei a gyenge minőségű tej értékesítése miatt, holott a múltban ezen a téren kiváló eredményt értek el. Az emberek hozzáállásán múlott az is, hogy a sertéshizlalásban a súlygyarapodási átlag terven aluli volt. A felsorolt hiányosságokból nem , lehet általánosítani, hogy mindenki felelőtlenül végezte volna munkáját. Ezek kirívó esetek, melyeket a vezetőség személycserével és bírságolással igyekezett orvosolni. A hiányosságok kendőzés nélküli feltárása a jövőre nézve útmutatóként, az okulás fontos forrásaként szolgál. A tagság zöme becsülettel s odaadással végezte munkáját a nehőz körülmények között is. A szövetkezet dolgozóira inkább az a jellemző, hogy rugalmasan reagálnak a kor követelményeire s fogékonyak az új, a haladó iránt. Kezdeményezőkészségük számtalan jó példával, tapasztalattal szolgálhat mások számára is. így például a tavaly első ízben alkalmazott Iparszerű Kukoricatermelést Rendszer gyökeres fordulatot hozott a termelésben. Termelési és gazdasági szempontból egyaránt óriási előnnyel járt a minimalizált talajmflvelés, a gépsorok maximális kihasználása, a vetéssel egyidejűleg történő műtrágyázás és vegyszerezés. Hatékonyabb a növényvédelem is, amely nagyobb hozamátlaggal téríti meg a ráfordított költséget: A kukorica esetében biztosították a megkövetelt egyedszámot s a tervezettnél nagyobb hektárhozamot értek el* Iparszerű termelési rendszer alkal« mazását tervezik a cukorrépa-termesztésben is. A takarmányalap javítása, de nem utolsósorban a takarékos energiagazdálkodás érdekében a silókukorica betakarításában és tárolásában a bábolnai CCM-rendszert alkalmazzák. Az idén megkezdik az ehhez szükséges silóvermek építését. Oj technológ giát vezetnek be az évelő takarmány« növények begyűjtésében. A lucernaszénát ún. boglyázókocsikkal gyűjtik be, de kedvezőtlen időjárás esetén a hagyományos kézi begyűjtéshez is folyamodnak. Említést érdemel, hogy az új és a korszerűsített szarvasmarha-telepek melleit legelőket létesítenek. Az intézkedések között fontos helyen szerepel a talajvédelem és a talajtáperő utánpótlása. Nyolc év. alatt 36 hektárnyi területet rekultiváltak. A korszerű gépjavító központ építése három hektár szántót vett igénybe; ezt a kiesést további 12 hektár vizenyős terület termővétételével pótolják. Jelentős előrehaladást értek el az öntözésben is — jelenleg a terület egyharmada öntözhető —, da 1985-ig a szántó 90 százalékára terjed ki az öntözés. Tavaly a szántóterület harminc százalékán végeztek istállótrágyázást. A jelen időszakban a figyelmet az istállótrágya minőségének javítására, a tápanyagok megőrzésére összpontosítják. A trágya gítí a trágyatelepek építése. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-tenyésztés került a figyelem homlokterébe. Az állomány feljavításával kedvezőbb feltételekáet teremtettek a továbbfejlesztéshez. Ebben az ágazatban tavaly is kiváló eredményeket értek el, főleg a tehenészetben. Figyelemre méltóak az üzemanyag- és energiatakarékosságra irányuló törekvések is. így például a lótenyésztést szorgalmazzák, mint energiamentes vonóerőt. Csökkentették az erőgépek számát, s csak a nagy teljesítményű gépeket üzemeltették, miközben a szántóföldi munkálatokat maradéktalanul elvégezték. A termelés hatékonyabbá és gazdaságosabbá tételére irányuló intézkedések között, melyekből csupán néhányat ragadtam ki, nem kevésbé fontos szerepet tölt be a dolgozókról való gondoskodás, amely a politikai és szakmai nevelésben, a szociális és kulturális igények kielégítésében, a szocialista verseny kibontakoztatásában domborodik ki. Hiszen a tagság jó hozzáállása, kezdeményezőkészsége alapozza meg a gazdaság további sikeres fejlődését. A közgyűlésen elhangzott beszámolók, s az ezt követő élénk vita jól tükrözte azt a törekvést, amely az észlelt hibák felszámolására, a régi szemléletmód megváltoztatására, az ésszerű gazdálkodás újszerű lehetőségeinek a feltárására irányultak; — Többet adni a társadalomnak! — jelszóval. KLAMARCSIK MÄR1Ä
