Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-02-27 / 8. szám

* Imernacioimiista egyenleges fogóssal a világ dolgozM jogaiért ÜLÉSEZETT А X. SZAKSZERVEZETI VILÁGKONGRESSZUS ______________________________________3 1982. febraár VT. Emlékezés és Március elsején nem a tavaszvárás hangulata, hanem harci szellem hat­ja őt az embereket Az atomfegyve­rek elleni nemzetközi harc napján arra emlékeznek, hogy 1954-ben Bikini sziget közelében próbálták ki az első amerikai hidrogénbombát, s annak veszélyes esője elborította a Fukuríu Maru japán halászhajét. Évekkel később legénységének szá­mos tagján jelentkezett a gyilkos kér, az atombetegség, a vérrák, mely a legtöbb esetben halállal végződött. A rém, amely ellen a béke hívei világszerte küzdenek, nem a mesék mumusa, képzelet szüleménye, ha­nem rémítő valóság. Az érvényes nemzetközi megállapodásokkal szö­ges ellentétben például az Egyesült Államok kormánya bejelentette, hogy tökéletesíti vegyi fegyvereinek arze­nálját. Az Indoklás: a rendelkezésre álló vegyi fegyverek, melyeket az Egyesült Államok hadserege hivatalo­san nem szándékozik bevetni, „leg­alábbis nem elsőként“, állítólag el­avultak, s ezért a fegyvertárban ki­cserélésre szorulna. „Potom“ 750 mil­lió dollárt fordítanak az erősen meg­nyirbált szociális kiadási tételű költ­ségvetésből az új vegyi fegyverek ki­dolgozására: a gyilkolás új eszközeit ldeggézok és két külön tartályban tárolt gázok formájában dolgozzák ki, melyek önmagukban ártalmatla­nok, de becsapódáskor összekevered­ve. hatásuk azonnali halál. Bizonyos források szerint az amerikai hadse­reg Jelenleg hétszázezer mérgesgáz-Fegyverbarátok Az NDK nemzeti néphadserege már­cius 1-én ünnepel Fennállásának 26 éve alatt a szovjet hadsereg és a szocialslta országok hadseregei mel­lett a béke biztosításának, az NDK és az egész szocialista tábor határai szavatolásénak fontos tényezője lett. A nemzeti néphadsereget kezdettől fogva koalíciós hadseregként építet­ték. A reá vonatkozó törvény indo­kolásában kidomborodik az a ténye­ző, hogy a német Demokratikus Köz­társaság szempontjából elengedhetet­lenül szükséges, hogy a béke érde­kében teljesítse a Varsót Szerződés­ben vállalt feladatokat. A nemzeti néphadsereg megalakulása teljesen összhangban van az európai kollek­tív biztonság alapelveivel. Az NDK nemzeti néphadserege ki­válóan megállta helyét a Varsói Szer­ződés hadseregeinek kötelékében. A szocializmus haderejének és fölényé­nek döntő része van az NDK való­ban forradalmi békepolltikájőnak megvalósításában és az állandóan e szocializmus javéra változó nemzet­közi erőviszonyokban. Helsinki után sincs ok ábrándozás­ra. Az imperializmus lényegét tekint­ve agresszív, és az is marad. Mit sem változott stratégiai célja — a szocia­lizmus felszámolása. E cél érdekében Igyekszik torpedézni Helsinki ered­ményeit. Folytatódik a lázas fegyver­kezés, a NATO-csapatok a háború kitörésének minden változatára fel­készülnek. Az NDK nemzeti néphadseregének 26 éves eredményes fejlődése az FDJ Ifjúsági szervezet hatékony és öntu­elhatározás töltetű lövedékkel és bombával ren­delkezik, ezeket cserélik ki a terv szerint. Színre lépett új ötletével a televí­zió képernyőjéről ismert Samuel Co­hen is, a cinikus amerikai atomfizi­kus, akit nyugodtan nevezhetnénk az öldöklés atyjának. 0] ötlete a gam­ma-bomba. A neutronbombához ha­sonlóan Itt Is az atommaghasadáskor felszabaduló gamma-sugarak ölnének. Nesztelen, Időzítetten fokozódó hatá­sú borzalmas fegyver, melynek beve­tése után csak emberi csontvázak maradnának. Cohen számítása szerint száz kg urán százezer négyzetkilo­méternyi térség elárasztására ele­gendő. A világ közvéleményének válasza e gyilkos tervekre: a halál fegyver­tárainak növelése helyett tárgyaláso­kat a félelmetes nukleáris eszközök csökkentéséről, s végül teljes felszá­molásukról 1 A legújabb szovjet javas­lat, melyet Leonyid Brezsnyev nem­régen a Szocialista Internacionálé vezetőivel folytatott tárgyalásokon terjesztett elő: a fegyverzetcsökken­tés 1985-ig terjedő első szakaszában 600, 1990-ig terjedő második szaka­­sában pedig 300 egységre korlátoz­nák a felek birtokában levő közép­hatótávolságú nukleáris eszközök mennyiségét. A ^nagytömegek támo­gatnak minden Ilyen lépést. Washing­tonon a sor, hogy végre már pozitív választ adjon a szovjet kezdeménye­zésekre. és elérjenek az igazi „nulla­megoldásig“. <—in—i datos segítsége és együttműködése, a fiatalokat a fegyveres honvédelmi szolgálatra nevelő GST honvédelmi szervezet nélkül elképzelhetetlen vol­na. Az NDK nemzeti néphadserege kor­szerű, csapást mérő, fejlett haditech­nikával felszerelt és kiváló erkölcsi tulajdonságokkal ékeskedő harcosok­ból álló hadsereg. Fennállása alatt például gépesített lövészalakulatai kézifegyvereinek tűzereje több mint 140-szeresére nőtt, a terepjárók, szá­ma 130-szorta több. A nemzeti nép­­hadasereg építésében hatékonyan se­gített a szovjet hadsereg, mely ren­delkezésére bocsátotta felbecsülhetet­len tapasztalatait, segített techniká­val, katonai tanácsadókkal és szak­értőkkel, tisztek százait nevelte aka­démiáin. A nemzeti néphadseregben a neve­lés és kiképzés arra irányul, hogy minden katona, tiszthelyettes, zászlós és minden tiszt mesterien kezelje a modern fegyvertlpusokat és hadi­­technikát, szilárd osztálypolitlkai sí­kon álljon, politikailag állhatatos, kezdeményező, öntudatosan fegyelme­zett legyen, kitartson a kemény ki­képzésben. Nehéz feltételek között Is mindegyikük küzdhet a szovjet hadsereg oldalán a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői keretében, s hozzájárulhat a szocialista orszá­gok közösségének állandó védelmi képességéhez. A nemzeti néphadsereg katonái szélesen elágazó testvéri kapcsola­tokat ápolnak a csehszlovákiai Ernst Thälmann alakulattal Is. Gyakori lá­togatásaik során kicserélik tapaszta­lataikat és összehasonlítják harci tel­jesítményeiket. Fegyverberátok —< osztálytestvérek jelszóval, együttesen legyőzhetetlenül, felelősségteljesen szolgálják a szocializmus védelmét. JÄN MICATEK ,SZABAD FÖLDMŰVES A közelmúlt nagy nemzetközt eseménye volt a kubai fővá­rosban, Havannában megren­dezett X. szakszervezeti világkong­resszus, amely a nemzetközi munkás­­osztály Impozáns fórumaként végezte munkáját. A világ 153 országából mintegy 400 szakszervezett tömörülés képviseltette magát mintegy ezer küldöttel, akik 206 millió dolgozó nevében vettek részt a kongresszus munkájában. Gáspár Sándor elvtárs, a Szakszer­vezett Világszövetség elnöke megnyi­tó beszédében köszönetét mondott a vendéglátó kubai kormánynak, ki­emelve, hogy a havannai tanácskozás ténye annak az elismerése, hogy La­­tin-Amerika szakszervezetei egyre ér­zékelhetőbben jelen vannak a nem­zetközi osztályhárc küzdőterén. A szakszervezeti világraozgalom köte­lességének tartja a fejlődő világ sa­játságos problémáinak tanulmányozá­sát és az azok feloldására való törek­vést. A kongresszus munkájával kapcso­latban hangoztatta: Közös feladatunk a dolgozók egyé­ni és csoportos érdekvédelme. Törőd­nünk kell egyrészt a foglalkoztatott­ság kérdéseivel, melyek ma számos országban súlyos gondokat okoznak, másrészt pedig az elosztási és jöve­delempolitika befolyásolásával. A mozgalom egységéről szólva kijelen­tette, hogy a nemzetközi szakszerve­zeti mozgalom akcióegységének meg­bízható alapja a munkásosztály szo­lidaritása. A globális világproblémákat említ­ve első helyen mutatott rá a világ­béke megőrzéséért, a nemeztközt fe­szültség enyhüléséért, a fegyverke­zési hajsza megfékezéséért vívott küzdelemre. A vendéglátó ország kormányát képviselő Fidel Castro felszólalásá­ban melegen üdvözölte a küldötteket, gyümölcsöző párbeszédet kívánt. Éle­sen bírálta az amerikai kormányt, mert a békés egymás mellett élést a hidegháborúval, a párbeszédet zsa­rolással és beavatkozással kívánja Peking hegemonlsía törekvései számtalan formát öltenek. Szé­lesen elágazó kapcsolatrend­szerre épülnek. Azzal szemben, hogy a szomszédos vagy más ázsiai orszá­gokra eléggé nyers nyomást gyako­rol — Mongóliát, szocialista szom­szédját a legszívesebben bekebelezné, Indiával szemben területi követelései vannak, más országokban a kínai kisebbséget és egyes, Peking felé hajló nemzetiségeket használ fel esz­közül befolyása kiterjesztésére, mint például Burmában, a szovjetellenes­­ség jegyében világszerte eróziós po­litikát folytat. Ez egyrészt azt jelen­ti, hogy a testvérpártokon belül frak­­ciós maólsta csoportokat szervez és támogat, s ezzel nyíltan szakadásra törekszik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban, továbbá egy­­ségbontő törekvéseit az el nem kö­telezettek mozgalmában is megpró­bálja érvényesíteni, hogy szintén megbontsa az antiimperialista egysé­get, elválassza a létező szocializmust természetes szövetségeseitől. MADARAT TOLlARÖb A kínai diplomácia nem mindig kifinomult, ravasz módszerek­kel dolgozik, s Ilyenkor külö­nösen kitűnik politikájának kétarcú­sága, üzelmelnek veszélyessége. Pél­dául az, ahogyan az ún. harmadik világ népeire próbálja kényszeríteni a maga pártfogását, érdekeik védel­mezőiként és barátjukként propagál­ja magát Csakhogy Peking kétlakt politikája annyira elfajult, hogy gýa­­korlatl lépéseivel kész önmagát cá­folni a világközvélemény szemében. Ugyanis éppen a népek szabadságá­nak legádázabb ellenségeivel paktál le. A fekete földrészen a Dél-afrl­­kal Köztársaság az, melynek nemcsak dúsított uránt szállít Izraellel egye­temben megvalósított dél-atlanti nuk­leáris fegyverkísérleteihez, hanem Kína és a Dél-afrikai Köztársaság kölcsönös áruforgalma eléri a félmil- Uárd dollár értéket, s Kína Pretoria révén aranyhoz, krómérchez, rézhez sth. jut. Dél-Afrlka ugyebár nem arról ne­vezetes, hogy lelkesen támogatná a népek szabadságtörekvéseit. Még visz­­szásabb a maóisták és a chilei Ptno— chet-diktatúra kapcsolata. Peking a­­zonnal elismerte a Salvador Allende elnök megbuktatása után felülkere­kedett fasiszta juntát, melyet rémtet­tel miatt az egész világ megbélyeg­zett. Taktikai okokból még egyes, nem éppen demokratikus rendszerek Is távol tartották magukat * „szalon­felváltanl. Washington gazdasági blo­kádjával szemben hangoztatta, hogy Kuba népét nem lehet megfélemlí­teni. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke a világkongresszus részvevőihez Intézett táviratában hangoztatta, hogy a szakszervezetek fő feladata a dolgozók jogainak vé­­delmezése. A legfontosabb jog: a jog a békés életre. Ezt a jogot most fe­nyegetik az agresszív Imperialista körök, a katonai-ipari komplexumok politikája az új világháború veszé­lyének fokozódásához vezet. Üzene­tében rámutatott a monopóliumok ki­zsákmányoló politikájára, az Infláció, a neokolonializmus, az apartheid okozta problémákra. Hangoztatta, hogy a szocializmus világában a szakszervezetek hatalmas társadalmi erővé nőttek fel. Az SZKP és a szov­jet kormány minden módon támogat­ja a szakszervezetek tevékenységét, amely a dolgozók jogainak védelmé­re, jólétük állandó fokozódására, a termelés korszerűsítésére, a munka­körülmények javítására, az új ember kialakítására irányul. А X. szakszervezeti világbongresz­­szus bizottságokban folytatta munká­ját. Ibrahim Zakaria, az SZVSZ főtit­kára vitazárő beszédében hangsúlyoz­ta, hogy a kongresszus, a szakszer­vezeti mozgalom a tapasztalatok ha­talmas tárházával gazdagodott. A munkabizottságok vezetőinek be­számolója után a kongresszus Szoli­daritási Nyilatkozat és határozatok elfogadásával, valamint az új vezető­ség megválasztásával befejezte mun­káját. A nyilatkozat a fő dokumen­tumtervezet alapján 34 pontban fog­lalja össze a tőkés, a fejlődő, illetve képtelen* Pinochet rendszertől, Pe­­kingnek azonban nem voltak aggá­lyai. A kínai—chilei gazdasági együtt­működési bizottság decemberi 4. ülé­sén Van Zsun-sen, a kínai küldöttség vezetője külön kiemelte a két ország kapcsolatainak és együttműködésé­nek jelentőségét. Az is kitudódott, hogy együttműködésük olyan fokot ért el, hogy még hírszerző szerveze­teik együttműködésére is kiterjed. Az egyik oldalon a három legutóbbi évben a két ország áruforgalma több mint négyszeresére nőtt, a másik oldalon meg a chilei hírszerző és felderítő szolgálat olyan utasítást ka­pott hírhedt főnökeitől, hogy koor­dinálják a „moszkvai irányzatú nem­zetközi kommunizmus“ Chile és Kí­na ellen Irányuló tevékenységére vo­natkozó információk cseréjét, a szo­ciáldemokrata pártoknak a két neve­zett ország elleni működését, végül az Instrukció Chile és Kína hírszerző szerveinek figyelmét a szovjet állam­védelmi bizottság tevékenységével kapcsolatos információcsere koordi­nálására Irányítja. A két országnak ez a nemzetközi méretű együttműkö­dése sem lepi meg a szemlélőt an­nak Ismeretében, hogy Pinochet rend­szere Kínától reméli az atombomba (!) megszerzését, és álitőlag kapott is ilyen ígéretet. A maőisták előszeretettel keresik az együttműködést a latin-amerikai parancsuralml rendszerekkel. Befo­lyásuk terjesztése és a szovjetelle­­nesség jegyében teszik ezt, és ez természetszerűleg az ottani haladó erők, nemzeti felszabadító mozgal­mak ellen Irányul. Ahogyan Washing­tonban és egyes érintett országokban mondogatják. Peking és a kontinens államai álláspontjának „szerencsés megegyezéséről“ van sző. Milyen ha­sonlóan cseng ez, mint Haig külügy­miniszternek legutóbbi pekingi láto­gatásakor tett kilelentése, hogy „Kína és az Egyesült Államok politikai cél­jai azonosak“. Már mint a szovjet­ellenes politikában, melynek egyik világos megnyilvánulása amerikai le­hallgató berendezések, megfigyelő állomások berendezése a kínai—szov­jet határ mentén, Kína ujgur tarto­mányában, aminek nem titkolt célja nemzetközi kémkedés. Ciile egyébként olyan messze­menő a már vázolt együttmű­ködésben, hogy a rendőri szer­vek utasítást kaptak, ne „zaklassák“ az országban megforduló és törvé­nyei ellen kihágást elkövető kinal állampolgárokat vagy emigránsokat... Chile és Kína élénk gazdasági együtt­működést folytat, melynek értéke el­a szocialista országokban élő és dol­gozó emberek, valamint a szakszer1 vezetek helyzetét, rámutatva a szak­szervezeti mozgalmon belül ae egys­­ség és összefogás jelentőségére. A fontos dokumentumok közé tartozik a társadalombiztosítási charta (alap­okmány). Határozatot hoztak még az apartheid elleni harc támogatásá­ról, Délkelet-Azsia békéjéről és biz­tonságáról, a közel-keleti helyzetről, a palesztinai nép önrendelkezési jo­gának biztosításáról, Angoláról, Sal­vadorról, Latin-Araerlka és a Karib­­térség dolgozóinak helyzetéről, Cip­rusról, Korea békés egyesítésének szükségesséről. A kongresszus határozatban emlő* kezelt meg Georgi Dimitrov születé­sének 100. évfordulójáról. t A világkongresszus egység felhívás­sal fordult a világ valamennyi orszá­gának dolgozóihoz és szakszerveze­teihez. Sürgeti az imperialistaellenes erők mozgósítását a békét fenyegető veszély elhárítására, a kormányok munkásellenes és antiszociális politi­kája ellen, a kolonializmus és a neo­kolonializmus, a fajüldözés, apart­heid, cionizmus, a fasiszta katonai diktatúrák stb. ellen vívott nemzeti felszabadító harccal, a nemzeti szu­verenitást és a gazdasági független­séget szolgáló új gazdasági világ­rendért folyó küzdelemmel vállalt szllidaritás erősítéséért. A felhívás így fejeződik be: Az egység — ha­talmas fegyverünk. A szolidaritás —i biztos védőpajzsunk. Cselekedjünk közösen az egység és a szolidaritás szellemében és — győzni fogunk! A kongresszus a Szakszervezeti Vi­lágszövetség elnökévé Ismét Gáspár Sándort, főtitkárává pedig Ibrahim Zakariát választotta. éri a 140 millió dollárt. Peking ér­deklődésének tárgya a chilei réz, ko­balt, stb., cserébe hajlandó fegyvert szállítani Pinochet rendszerének. An­nak a véres kezű diktátornak, akit ,,a hegemonizmus legelszántabb har­cosaként“ emleget. Az utóbbi időben Venezuelával la kokettálaak a pekingi hegemonisták. Egy hivatalos találkozóról kiadott közös nyilatkozat a szovjetellenesség Jegyében fogalmazódott, ami azért is feltűnő, mert Venezuela népe 195®« ban a Jimenez-diktatúra megdöntésé­vel visszatért a polgári demokrácia útjára és példát mutatottdlktatúrák« ban élő más, latin-amerikai népek­nek. Ezért is vehemensen támadj# Mexikó és a KGST szoros kapcsolói­­tait. A haladAs kerékkötői Venezuela gazdag ország, tekinté­lyes olajexportáló. Mexikó presztízse Is nagy a latin-amerikai országok körében, minden időben jő kapcsola­tokat tartott fenn Kubával, ami szál­ka Peking szemében. Kina Mexikót is megpróbálta megnyerni szövetsé­gesnek, de hoppon maradt Peking csoportokat tudott befo­lyásolni egyes latin-amerikai pártokban és a társadalomban, komolyabb befolyásra nem tett szert Szlrénahangjai nem tudták megté­veszteni a teljes nemzeti szabadsá­gért és a gazdasági függetlenségérti új gazdasági világrendért küzdő nem­zeti erőket. Kisebb latin-amerikai or­szágokkal szemben „gazdasági segít­ségét és együttműködését“ rájuk ok­trojálva, Washington ügynökének közvetlen szerepét játszva. Grenadá ban, Saint Lucia és Dominica sziget­­köztérsasgokban, Trinidad és Tobago köztársaságban, továbbá Jamaicában és Guyanában. Grenadától különösen akkor távolodott el, amikor a haladó antiimperialista erők megbuktatták Eric Gairy miniszterelnök Amerika­­barát kormányát. Kirívó, hogy ezzel szemben Peking ellenségesen viszo­nyul a Somoza család négy évtizedes önkényuralmát megdöntő nlcaragual forradalomhoz, s újabban a Salvador! nén szabadságharcéval le nyíltan szembefordult. A maőisták a nemzeti felszabadító mozgalmak ellen az Imperialistáknak tett átlátszó szolgálatukat ugyanak­kor különféle zavaros „eszmei irány­zatokkal“ próbálják ködösíteni, mint a „neopánafrlkanizmus“, nemzeti kapitalizmus“, „néger kapitalizmus“, félrevezetve ezzel a latin-amerikai kontinens idegen eredetű népeit, amelyeknek őseit az Újvilág felfede­zői és meghódítói rabszolgákként hurcolták Amerikába. LÖRINCZ LÄSZLÖ Következik: V. Peking és az arabok ОЖЭЯ Kínai vá ozatok ív. SZÖVETSÉGBEN A DIKTATÚRÁKKAL

Next

/
Thumbnails
Contents