Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-02-20 / 7. szám

A növényvédő szerek kevertietösége A mindennapi gyakorlatban gyakran előfordul, hogy egy­szerre több károsító ellen kell harcolnunk, többféle vegyi ké­szítményt kell alkalmaznunk. Ha mindegyikkel külön kellene permetezni, nagyon sok időnket elrabolná a növényvédelem. Ha a készítményeket összekeverjük, kombinált permetlé formájában hasznosítjuk, sok munkát és időt takarítunk meg. Igen ám, csakhogy a vegyszereket nem lehet és nem is szabad tetszés szerint keverni, mert előfordul­hat, hogy a kijuttatott permetlé hatástalanná válik vagy éppen kárt tesz (pl. megperzseli, le­égeti) a növényzetben. £ károk megelőzését szolgál­ják a tudományos megfigyelé­sek ismeretében kidolgozott, de ritkán és csak szűk körben népszerűsített keverési tábláza­tok. Szakrovatunk az időszerű tennivalók Ismertetése alkalmá­val, illetve a főbb kártevők és betegségek elleni harc lehető­ségeinek vitatása során minden esetben tájékoztatja olvasóit a vegyszeres védekezés lehetősé­gei felől, beleértve a kombinált növényvédelmet is. Viszont kon­krét keverési táblázatot leg­utóbb 1977. májusában közöl­tünk. Sokan kérték, s magunk is érezzük, szükség van ilyen hasznos útmutatásra, tehát most ismét közlünk egy táblázatot, melyben a kertésztársak szá­mára könnyen hozzáférhető sze­rekre, illetve a velük szerzett hazai gyakorlati és kísérleti ta­pasztalatokra alapoztunk. A táblázatban — mint a jel­magyarázat is mutatja — há­romféle jelzést használtunk. A fehér négyzetek a lehetséges keverést jelzik, a vonalazott négyzetek azt jelentik, hogy az adott készítményeket nem ta­nácsos vagy fölösleges keverni, végezetül a piros négyzetek a keverést egyértelműen tiltják. A táblázat gyakorlati haszná­lata igen egyszerű. A keverhe­­tőséget az a négyzet jelzi, amelynél a kiválasztott szerek vízszintes sora és függőleges oszlopa találkozik. Tehát: ha csupán két szért kívánunk ke­verni, igen egyszerű a helyzet. De ha több készítményből aka­runk perinetlét készíteni, ak­kor valamelyest bonyolultabb a feladat. Vegyünk talán egy konkrét példát. Tegyük föl, begy Jona­tán, Golden Delicious és James Grieve almafajtáink vannak, s almamoly, varasodás és liszt­­harmat elleni kezeléshez ké­szülődünk. Rendelkezésre álló vegyszereink: Metation, Topsin, Sulikul, Kuprikol és Dithane. Figyelembe véve a fajtaérzé­kenységet (réz, kén), a Kupri­kol és a Sulikol használata ele­ve kizárt. Marad a Metation, Topsin és Dithane. A táblázat segítségével megállapítjuk, hogy a Metation a másik kettővel (Dithane, Topsin) keverhető, és a Dithane Is keverhető a Tap­siénál. Tehát a három szer kombinált permetlé készítésére alkalmas. A három vegyszert külön edénykékben, kevés víz­ben feloldjuk (törzsuldat) és egymás után beleöntjük a per­metezőgép félig töltött tartályá­ba. Vigyázat! Kombinált per­metlé esetén mindig először a porított vegyszerből készült ol­datot töltjük a vízbe (Dithane, Topsin), csak utána a folyé­kony szerből (Metation) készült törzsoldatot. Állandó keverés mellett hozzáöntjük a még hiányzó vízmennyiséget, alapo san elkeverjük, és azonnal ki­permetezzük. Kombinált permetlé haszná­lata esetén az élelmezés-egész­ségügyi várakozási idő hosszát mindig a leghosszabb várako­zási idejű készítményre vonat­kozó előírás (lásd a használati utasítást) határozza meg. Ese­tünkben mind a három szernél huszonegy napról van szó, te­hát eddig tartson az élelniez­­zés egészségügyi várakozási idő. A háztájiban is elterjedt a gyökéren kívüli, úgynevezett loinbtrágyák használata. Ezeket kizárólag szerves növényvédő szerekkel kombináljuk, mégpe­dig úgy, hogy előbb a kimért lombtrágyát oldjuk föl a per­medének szánt vízben, s ezt a vizet használjuk a permetanya­­gok föloldásához. A lombtrá­gyákkal egyébként is vigyázni kell, hiszen számos gyakorlati tapasztalat bizonyítja, hogy az egyébként jó eredményt nyúj­tó, kombinált permetlé, valami­lyen lopibtrágya hozzáadása után perzselő hatásúvá válik. Ezért javasoljuk, hogy a lomb­­trágyázást lehetőség szerint kü­lön permetezéssel végezzék, il­letve a kombinált permetlé ha­tását előbb ellenőrizzék egy fán vagy néhány ágon. Különös elővigyázatot igényel a ként vagy rezet tartalmazó, kombinált permetlé használata. A kéntartalmú oldat túl meleg­ben, a réztartalmú pedig hűvös, nedves időjárás esetén tesz kárt a növényzetben. Persze, ha túl meleg vagy hideg van, más vegyszerekkel sem tanácsos permetezni. Végezetül: ne feledjük, hogy a felhasznált vegyszerek hatá­sát a permedének használt víz Is döntően befolyásolhatja. Matlák György agrármérnök NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK KEVERÉSI TÁBLÁZATA Anthio 25 Bi-58 ЕС Bordói lé v a *r> ,, 3 o Tt" О C/) ir> Цц W О 'Я ё О ^ щ 2 i- Jí ~ ;3 о u e * ao 43 и ц 1Л У г “ р­­­О £ * "с О ^ о ,г о ; Г ° ® CU .г О ,r Ь ,r Ш IT о ,г ,г Г' r-) 'J cöSöccw;o':~c~ ^j3 Jí.2 2 e «E о я л ■ЯЙУЙ í Q Q £ £ Л u CU £ о ■'Г .2 > ,?g§‘£’£J|’c2 §• s § * ~ 2 | .у J J a - -u o 2 •— .. Cuprosan Super D Dimecron 50 Dithane M-45 Ekalux 25 ЕС Euparen Fundazol 50 WP Karathane FN, LC Kuprikol 50 Jelmagyarázat* D -keverhető П - nem keverhető-a keverés felesleges vagy nem tanácsos Metation E 50 Neroxon 50 Nexion EC, WP Orthocid 50 Perozin 75 В Pirimor DP Plictran 25 Polybarit Polyram combi Soldep Sulikol К Sulka Topsin M-70 WP Thiovit CKert észet \ oKitdIlqttenyétité« ) A kecsketenyésztésről A szőgyéni (Svodín) Barátság Efsz-ben szintén készítenek oltványt, évente körülbelül 450—500 ezer darabot, mégpedig a nagyüzemek és a kistermelők által leginkább keresett sző­lőfajtákból. A kertészkedőknek évente 40—50 ezer gyökeres oltványt tudnak adni Fotó: -bor 1 Ä kezdőkneik általában nagy gondot okoz a rendelke­zésre álló kertterület betelepí­tése. Mindenki ésszerűen és cél­szerűen akar kertészkedni, ha mór földhöz jutott. Hogy évek múltán is örömünk teljék a kerti munkában, ajánlatos jól átgondolt telepítési tervet ké­szíteni. Erre a téli esték kiváló alkalmat kínálnak. Mindent ala­posan mérlegelve, számítsuk ki, mekkora terület szükséges a zöldségféléknek, a gyümölcs­fáknak, mekkora területet szá­riunk a szőlőnek, a disz-, illet­ve pilienőrésznek. Mindig a család szükségletét vegyük ala­pul. A kerttelepeken juttatott kis­kertek általában négy árasak, olykor ennél is kisebbek. Ekko­ra területen nem lehet bármi­lyen gyümölcsfát telepíteni, fő­leg hatalmas koronát nevelőket nem, mert vagy a mi kertünket fogja beárnyékolni, vagy a szomszédokét. Kizárólag a tör petákra alapozhatunk. A kert egyik felébe ültessünk egy-két almafát, körtét, kajszit, őszi­barackot, cseresznyét, meggyet, a parcella másik felén telepít­sünk néhány sor szőlőt. A hét­végi ház közelében — mert ugye ki nem szeretne ma egy kis vítyillőt építeni — adjunk helyet a zöldségnek és a virá­goknak, s az „enyém“ határán kapjanak helyet a díszcserjék. A bejárat díszhely, ez a rózsát illeti meg. A telepítési elképzelést tehát vázoltuk. Most jön a nehezebb­je: a beszerzés. A faiskolák kí­nálata aránylag szegényes. Al­mából és körtéből még válogat­hatunk, viszont cseresznyét, meggyet, őszibarackot csak el­vétve. Kínálat sincsen, nem még választék. A szőlővel tulajdonképpen hasonló a helyzet. A különbség csak annyi, hogy az oltvány­­termeléssel foglalkozó mező­­gazdasági üzemek a kisterme­lőknek is tudnak kínálni némi tes, hogy minden borvidéknek vannak sajátos, jól bevált faj­tái, ezért a kertészkedőknek azt tanácsolom, hogy a környék mezőgazdasági üzemeiben meg­honosodott fajtákat telepítsék. A divatos fajtákkal való kísér­letezést hagyjuk a kutatókra, de legalább halasszuk később­re. Telepítésre az alábbi (elis­mert) fajtákat javasolhatom: Fehérbor-sző’őfajták: Bou­vier, Fehér és Szürke burgundi, Leányka, Peszeki leányka, Ezer­ültetőanyagot. Milyen fajtákat keressünk? Ügy jó, ha a kert­ben augusztus elejétől október végéig tökéről fogyaszthatjuk a szőlőt, természetesen csemegét. Aki bort is akar, igazán gaz­dag kínálatban válogathat. Po­­splšilová szerint a Bratislava] Szőlészeti és Borászati Kutató­­intézet mintegy ezerháromszáz fajtát tart megfigyelés alatt. Közülük — sajátos éghajlati és talajviszonyaink közepette — elterjedten mintegy 25 fehér, 11 vörös bort adó, illetve húsz csemegeszőlő fajtát (sárga, ró­zsaszín, zöld, piros és fekete bogyójú) termelünk. Természe­jó, Furmint, Irsai Olivér, Jubi­­leumsräba, Hárslevelű, Malin­ger, Otonel-Muskotály, Sárga muskotály, Rizlingszilváni, Neu­­burg, Pálava, Rajnai rizling, Sqmvignon, Semillon, Scheure­­be, Piros tramini, Piros-fehér veltelini, Korai piros veltelini, Zöld veltelini. Vörösbor-szőlőfajták: Aliber­­net, André, Kék burgundi, Ca­­bprnet Franc, Cabernet-Sauvig­­non, Kékfrankos, Camay, Mer­lot, Oportó, Szentlőrinci, Zwei­­gelt. Mivel egyre nő a vörös bor iránti kereslet, kutatóink több új fajta nemesítésével fog­lalkoznak, s ígérik, hogy már a közeli jövőben a választék bővülésére számíthatunk. Csemegeszőlők: Arma-Márla, Cardinal, Csaba gyöngye, Caras Muskatnyj, Favorit, Glória Hun­gáriáé, Guzalj kara, Fehér és piros chasselas, júlsky biser. Kocsis Irma, Kossuth szőlő, Sző­lőskertek királynője, Magaraő 3ö0, Muskat Zuzanna, Adzsu batak, Pannónia kincse, Periet­te, Rekord, V6 mag nélküli hibrid. Tekintve, hogy a kertbarátok elsősorban a csemegeszőlőket keresik (magam is inkább ezen fajták telepítését javasolha­tom), beszerzési gondjaikon enyhítendő elmondom, hogy a Köbölkúti (Gbelce) Efsz még tud kínálni a tavaszi telepítés­hez oltványokat. Fajtakínálatuk (érési sorrendben): júlsky bt­­ser és Favorit (aug. elején érik, I. osztályú oltványok), Pannó­nia kincse (II.) és Perlette (au­gusztus közepe, az utóbbi mag nélküli és I. oszt.), Irsai Olivér (aug. vége, II. oszt.), Rekord (szept. eleje, 1. oszt.), San Re­mo (mag nélküli, I. oszt. olt­vány, szept. közepén érik), Gu­zalj kara (I. oszt., okt. elején érik). A borszőlőt keresőknek Rizlingszilvánit (Müller Thur­gau) és Szentlőrincit tudunk kínálni (II. oszt. ültetőanyag). Az I. osztályú oltványok ára II, 70 korona, a II. osztályúaké 9,20 korona darbonként (átvé­tel személyesen). Varga József Tenyésztői igyekezetünk si­kerének alapja, hogy tovább­­tartásra olyan tenyészállatokat hagyjunk meg, amelyek minden tekintetben megfelelnek a stan­dard előírásoknak és a kitűzött tenyészcélnak. Elbíráláskor el­sősorban a tenyészidényben nyert tej mennyiségét és zsír­­tartalmát, illetve a hús és a gerezna minőségét értékeljük. Béltartalom szempontjából a kecsketej a tehéntejjel egyen­értékű, de zsírban lényegesen gazdagabb. A tejzsír azonban nem tartalmaz festékanyagot, így a belőle készült vaj fehér színű. A tenyésztés eredményesebbé tétele érdekében, az elismert állományokban be kell vezetni a hasznosság rendszeres ellen­őrzését. Erre akkor lehet sort keríteni, ha az állatok megfe­lelnek a standard követelmé­nyeknek, és évente hétszáz li­ternél több tejet termelnek. A fiatal tenyészállatokat első alkalommal kilenchónapos kor­ban lehet pároztatni, és 8—10 évig ajánlatos őket tenyésztés­ben tartani. Természetesen a bakokat évente váltani kell, hogy elejét vegyük a nemkívá­natos rokontenyésztésnek. A kecskék ősszel üzekednek, mégpedig nagyon rövid ideig (egy—másfél nap), ezért mi­helyt felfedezzük az üzekedés jeleit (nyugtalanság, türelmet­len mekegés, duzzadt-, vörös pé ra, a hüvelyből nyálkás vála­dék folyik), azonnal vigyük bakhoz a nőstényt. A megter­­mékenyüléshez egy pároztatás elegendő. Ha a községben töb­ben is tartanak kecskét, nem fontos minden háznál bakot tar­tani, hiszen egy baklioz 60—80 nőstény is beosztható. A bakot naponta ötször lehet igénybe venni. A vemhesség 145—-155 napig (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents