Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-11-21 / 47. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1984. nevembe* 24. ^jOGaokszBm m fogaskerekek шшшш& kszstt GONDOLATOK A KOMÁROMI (KOMÁRNO) JÁRÁS ÜJÍTŰMOZGALMÁRÖL Lehet annak már vagy nyolc éve, amikor a komáromi (Komárno) járásban puszta érdeklődésből, számos mezőgazdasági üzem szerelőműhelyét meglátogattam, sok-sok szakmáját tudó és becsülő gépjavítóval és szervezővel beszélgettem. Mivel főleg az újítások érdekeltek, a megszólított emberek valóságos ötlet-dőmpinggel árasztottak el. Az érdeklődőt örömmel töltötte el ez az ötletgazdagság, mert arra gondolt, hogyha ezeket a Javaslatokat minden mezőgazdasági üzem hasznosítaná, akkor milliókkal gazdagodhatna az ország. A „puszta érdeklődés“ néhány- írásom alapjául szolgált, melyekben népszerűsítettem azokat az újításokat, melyeket saját meglátásom szerint a legésszerűbbnek találtam. Persze, amikor ezek alkalmazását más járásokban is viszontlátam, ahol az illetékeseik azt is elárulták, hogy lapunk információja nyomán hasznosították, fejlesztették tovább az ötletet, arra gondoltam, vajon az a fórum, amelynek a legrövidebb időn belül közvetítenie kellene a hasznos újításokat a mezőgazdasági üzemek felé, talán nem funkcionál? Sajnos a szakemberek tapasztalatai is azt igazolják, hogy: homokszem van a fogaskerekek között. Az első találkozásom a komáromi járás mezőgazdasági újítóival ígéretesnek bizonyult. Ugyanis valóban sok olyan kiváló szakember dolgozik a járásban, akik nemcsak elvégzik munkájukat, hanem szövetkezetek javára — éjszakákat, napokat áttöprengve — termelést fellendítő újításokat is letesznek az asztalra. A második „találkozásom“ már korántsem volt, az előbbihez hasonlóan, ígéretes. Mikor négy évvel ezelőtt a Járási mezőgazdasági igazgatóság gépesítési osztályának vezetőjét arra kértem meg, hogy szóljon arról, hogyan is hasznosítják szélesebb körben az újításaikat, milyen a közvetítés „felfelé“, a máskülönben nagyon elfoglalt vezető így nyilatkozott: — Tudja, jobb lenne, ha egy későbbi időpontban érdeklődne, ugyanis nincsenek összegyűjtve az újításaink. Előttünk az idénymunkák, termelni kell, ezernyi más gondunk van. Megértettem a jószándékú elutasítást, de — más információra támaszkodva, — sejtettem: járási szinten is ►— homokszem van a fogaskerekek között. Aztán a későbbi „randevú“ elmaradt. Így a legközelebbi „találkozásra“ Nyitrán a szlovákiai mezőgazdasági újítőmozgalom 1980-as évi értékelésekor került sor, ahol felfigyeltem a főbeszámoló következő mondatára: „A komáromi járás a huszonhatodik helyen végzett“. Talán nem Is kell mondanom, hogy ez nagyon meglepett. Egy olyan járás, amely a mezőgazdasági termelésben — országos viszonylatban is — rangot vívott ki magának, az újítőmozgalom vonalán olyan járások mögé kényszerült, melyek jóval kevesebb termőterülettel rendelkeznek? A „gyászos“ kimutatás számadata — amelyeket most nem idézek — semmi jót nem ígértek: A táblázat egyik rubrikájában, ahol a járások által beterjesztett újítások száma kapott helyet, egy „szünetjelet“ fedeztem fel. Persze, ha valaki netán azt gondolná, hogy minden áron való bírálás céljából az illető „kiszúrta“ az 1980-as évet, az téved. íme néhány számiadat: a hatodik ötéves tervidőszakban a megvalósított, egyben hasznosított újítások száma évente 11 és 41 között mozgott, néhányszázezer korona értékű társadalmi hasznot hozva. Hát mit is mondhatnánk ennek a kimutatásnak láttán? Csak annyit, hogy Szlpvákiában sok olyan mezőgazdasági üzem található, amelyik évente produkál annyi újítást, amennyit a járási méretű felmérésben tüntettek fel. A múltkor a jml újítási bizottságának egyik tagjához a következő kérdéssel fordultam: Nem gondolja, hogy az újítások összegyűjtése, ezek terjesztése és feljebb juttatása vonalán komoly problémáik vannak? Beszélgetőpartneremet — miután belekezdett annalk sorolásába, hogy mennyire elfoglalt ember a jml újítási előadója, .— félbeszakítottam, s tovább kérdeztem: Az újítási bizottság tagjai mennyiben segítik az előadót abban a munkájában, hogy az járva a szövetkezeteket, buzdít, összegyűjti, s ha kell maga elkészíti az újítás továbbterjesztéséhez szükséges technikai rajzokat? — Más járásokban — amiről már több alkalommal is beszámoltam, az újítási bizottság tagjai felelősek néhány szövetkezet újítőmozgalmáért, ami a gyakorlatban annyit jelent, hegy öszegyűjtik az újításokat, s jogi vonalon is segítik ezek érvényesülését. A SZFSZ járási bizottságának újítási felelőse kérdésemre így válaszolt: „Nem, nálunk ilyen nincs“. Ezeket a szavakat igazolta egy járásbeli, eredményesen gazdálkodó szövetkezet főgépesitőjének nyilatkozata is: „Habár számos újítással rendelkezünk, a mezőgazdasági igazgatóság illetékes szerveinek képviselőit nemigen érdekli, továbbítjuk-e azokat vagy nem. Pedig hát, ha csak saját körzetünkön belül is hasznosítanánk a szövetkezetünkben megvalósított újításokat, sok-sok nyersanyagot és pénzt 'takaríthatnánk meg. Miliiús értékekkel gazdagodhatnánk“. Amikor a járási mezőgazdasági igazgatóság előadójával beszélgettem, először a múlt évi „eredmények“ kerültek szóba. A gépesítési osztály embere, aki egyben a járás energetikusa is, emellett még más funkciót is betölt, az Időhiányt hozta fel mentségéül. Hogy szavait én is igazoljam: Irodájában minden harmadik percben csengett a telefon, melyen keresztül hol katonás utasításokat osztott, hol termelési információt jegyzett be füzetébe. i—i Nagy kár, hogy az ilyen termelési tempó mellett nem tudunk kellőképpen foglalkozni az újításokkal, az újítók munkájával — mondotta. — Bizony nagy kár: Persze felmerül a kérdés: miért nem? A jmi, ennek gépesítési osztálya miért nem képes — ha keli, együttes erővel az újítási bizottság aktívabb bevonásával — végre rendet teremteni ezen a téren? Az is érdelkelt, melyek azok az újítások, amelyeknek maga az előadó — vagy más megbízott szakember — készítette el a technikai rajzait, adta át az illetékes szerveknek? Sajnos ilyesmi nem létezik. Ugyanis az újítási előadó képesítésénél fogva nem gépész szakember, hanem elektrotechnikus, a gépberendezéseik műszaki rajzaihoz vajmi keveset ért. Az újítőmozgalom múlt évi kiértékelése után a mezőgazdasági .igazgatóság vezetői és a pártszervek foglalkoztak a járás mezőgazdasági újítómozgalmának helyzetével, s több határozatot is hoztak annak érdekében, hogy a hetedik ötéves tervben emeljék a mozgalom színvonalát, s kellőképpen hasznosítsák a dolgo2ők figyelemre méltó elképzeléseit. Ezen intézkedések közül néhányat felsorolok: — A jelenlegi tervidőszakban az újítási bizottságok munkáját — mind járási, mind üzemi szinten — hatékonyabbá kell tenni. — Több figyelmet kell szentelni a tematikai feladatoknak, meg kell teremteni az újítók számára azokat a feltételeket, melyek segítségével ezeket megoldhatják, kivitelezhetik. — Az újítómozgalomban a dolgozók aktivizálására reális versenykritériumokat keli bevezetni stb. —: Ezenkívül született még néhány írásba foglalt határozat, többek között az is, hogy a jmi újítási előadója a munkahét egy napján (?) köteles az említett munkaszakaszon tevékenykedni. Az új intézkedések — sajnos — eddig még nem érvényesültek. Az első félévben hasonlóan gyengék voltak az eredmények, mint a múlt évben. Az újítási előadó ennek ellenére bizakodó hangon szólt, s ígéretet tett, hogy az év végéig behozzák a lemaradást. Mivel az 1981-es évből már nem sok van hátra, s ezzel párhuzamosan a hetedik ötéves terv első éve is hamarosan mögöttünk lesz, a járás mezőgazdasági űjítómozgalmának illetékesei valóban „magukba szállhatnának“. Persze, ha továbbra is olyan „szervezési bukfencek“ jelentkeznek, mint a múltban, több mint valószínű, hogy az évvégi értékeléssel kapcsolatos cikkem is — hasonlóképpen, mint a fenti — gondolkodásra késztető, s lehangoló lesz. KALITA GÄBOR és illik A közelmúltban tartotta ülését az SZLKP Terebesi (Trebišov) Járási Bizottsága, melyen a tudományos-műszaki fejlesztés kérdéseivel foglalkoztak. Ahogy a plénum tanácskozásából kitűnt, a járás mezőgazdasági üzemeiben a — dolgozók aktív politikai kezdeményezésével, áldozatos erőfeszítésével a párt- és állami, valamint a gazdasági szervek jó munkájával, a CSKP XV. és XVI. kongreszusán hozott határozatok realizálásával — figyelemreméltó eredmények születtek a tudományos-műszaki haladás szakaszán. A terebesi járás mezőgazdasági üzemeiben megkülönböztetett figyelmet szentelnek az újító mozgalom fejlesztésének. Mindaz, amit az ésszerűsítési, munkaszervezési és újítási terv tartalmaz elsősorban a fizikai munka könnyítését, a munkatermelékenység növelését, a dolgozók munkakörülményeinek javítását és az anyagköltségek csökkentését hivatott elősegíteni. A 6. ötéves tervidőszak folyamán a járási mezőgazdasági igazgatósághoz 134 újítási javaslatot nyújtottak be, melyek gyakorlati érvényesülésével közel húszmillió koronás megtakarítást értek el. A legsikeresebb újítók egyike Sponták György, a Nagykaposi (Veľké Kapušany) Efsz dol-■■■■RHEIIUIIIIIIinaniMniI gozőja, aki méltán nyerte el az „Érdemes Újító“ aranyjelvényt. Ezt az elismerést a brojler csirkehizlaldák szerelési mukáinaik tervezéséért kapta. Ezzel az újításával szlovákiai méretben is az első helyen végzett. Hasonló sikert ért el Bélán józsef, a Királyhelmect (Kráf. Chlmec) Állami Gazdaság dolgozója is, aki 1979-ben tizenegy újítási javaslatot nyújtott be. Az újítőmozgalom fejlesztése sikeresen halad a Terebesi Gép- és Traktorállomáson is. Az UR-I traktoroknál megoldották a generáljavítást, s korszerűsítették a talajművelő gépek felújítási munkálatait. A Rovinkai Mezőgazdasági Gépészeti Kutatóintézettel együttműködve olyan korszerű talajlazítót szerkesztettek, melyet napjainkban országos méretekben is alkalmaznak. A 6. ötéves tervidőszakban a traktorállomás illetékesei 91 újítási javaslatot vettek nyilvántartásba, s ebből 74-et hasznosítottak. Az élelmiszeripart a terebesi járásban az élelmiszeripari kombinát, a pékségek és a cukrászdák, a cukorgyár, a FRUCONA konzervgyár és a tejfeldolgozó üzem képviseli. A cukorgyárban kiépített szilárd rakterűletekkel javult a cukorrépa feldolgozásának technológiája. A hulladékok „felfogásával“ javult a feldolgozási kapacitás kihasználása. A tejfeldolgozásnál is érvényesítik a tudományos ismereteket, s az újítások elsősorban a minőség javítására irányulnak. Az elmondottak alapján a csokoládégyárt és a tejfeldolgozó üzem elnyerte a „Kiváló Minőség Üzeme“ címet A 6. ötéves tervidőszakban 2,8 i»uu9HinimiunM»ui százaléáos energlamegtakarftást értek el. A jó eredményekért elsősorban a 30 szocialista brigádot és a négy ésszerűsítő brigádot illeti dicséret. Itt 78 újítási javaslatot nyújtottak be, melyből 46-ot a termelésben is hasznosítottak. Az ÉIV-ben ma 78 az újítók száma, ebből hat nő. A FRUCONA konzervgyárban is egyre nagyobb teret hődít a tudományos-műszaki haladás. A 6. ötéves tervidőszakban 12 újítást vezettek be, s így növelték a termelés hatékonyságát. Az üzemben nagy gondot fordítanak az alkotó munkakezdeményezés fejlesztésére. A járási mezőgazdasági igazgatóságon tíz éve működik újítási bizottság. Az újítási bizottság szakelőadója Jozef Miczák agrármérnök. Sokoldalúan képzett szakember, érti a szakmáját, s szívügyének tartja az újítások gyakorlati alkalmazását. — A bizottság havonta ülésezik — magyarázza az agilis fiatalember. — A beadott újítások Sorsáról egy hőnapon belül döntést hozunk. Segítünk az újítási javaslatok műszaki dokumentációinak kidolgozásában, ami az újítók számára nagy segítséget jelent. A jmi mindennemű anyagi és erkölcsi támogatást megad az újítóknak, így az újítőmozgalom járásunkban zöld fényt nyert. Az idén a járás mezőgazdasági üzemeiből ötven újítási javaslatot nyújtottak be, ami annak bizonyítéka, hogy a szakemberek aktívan viszonyulnak a tudományos-műszaki haladás követelményeihez. Illés Bertalan A munka erkölcsi érteke A Veiké Leváre-i Prefa nemzeti vállalat bratislavai üzeme teherforgalmi részlegének munkaközössége 1976-ban a SZNF 32. évfordulójának jegyében nevezett be a szocialista brigádmozgalomba, ma a szocialista munka ezüstfokozatának újdonsült tulajdonosa. Milyen jelentőséget tulajdonít a munka -erkölcsi értékének Danis László, az ezüstérmes brigád vezetője, az éjpületelemgyártó üzem teherforgalmi részlegének művezetője? — Én valahogy így látom: mielőtt szocialista brigádot alakítottunk, közmegelégedésre elvégezte ki-ki a beosztásának megfelelő munkát, amiért megkapta a neki járó munkabért, ahogy megkapja ma is. Mégis szegényebbek voltunk valamivel. Hogy mivel? — teszi fel helyettem sietve a kérdést, s tüstént válaszolva nyékén mindig példás rend és tisztaság uralkodik. Baszov munkamódszerét követve, eddig a legapróbb balesetnek is sikerült elejét venniük. S amit más üzemeknek is figyelmébe ajánlunk, a gépkocsik karbantartásakor az élővizek és a termőföld védelmére vonatkozó előírások értelmében körültekintően járnak el, s a fáradtolajat és egyéb hulladékanyagoikat igyekeznek hasznosítani, és akkor még nem beszéltünk a számottevő egyéb társadalmi munkáról, melyet anyagi ellenszolgáltatásra való igénytartás nélkül végeztek. Rátermettségük megmutatkozik a tervteljesítést célzó igyekezetükben is. Rugalmas anyagszállítással, a beérkezett vagonok azonnali kirakodásával nagyban hozzájárulnak a folyamatos termelés biztosításához. Jó példával elém teszi a piroskötésű, vaskos brigádnaplót. — Ezzel a kötetnyi közös élménnyel, amely százszorta többet ér nekünk, mintha a társadalmi munkában töltött soksok órát az utolsó fillérig kifizették volna. Lapozgatom a naplóíró találékonyságáról, kifinomult esztétikai érzékéről árulkodó krónikát. Eleinte frissebben, aztán bele-beleolvasok, vajon mit nyújt ez a példás kollektíva üzemén keresztül a társadalomnak, és mit kap érte cserébe. Hogy csaík néhány bejegyzést említsek: a-brígádtagok vállalták, hogy hiányzó munkatársukat bármely munkaszakaszon helyettesítik, a beérkezett vagonok kirakodását munkaszüneti napokon is vállalják — ami nagyon gyakori —, takarékoskodnak az üzemanyaggal és az elektromos energiával. Fő erényük, hogy a gondjaikra bízott gépkocsik és erőgépek mindig kifogástalan műszaki állapotban vannak — kapcsolódik a beszélgetésbe Vojtek Emil termelést vezető, az üzemi szakszervezeti bizottság tömegpolitikai albizottságának elnöke —, bizonyítják ezt a műszaki ellenőrzéseik alkalmával nekik címzett dicsérő oklevelek és a kitűnő minősítés. Munkahelyükön, a garázsokban és azok körjár elöl különösein Danis elvtárs, a művezető, de elismerés illeti a többieket is, Ondrej Karolt, Otto Kožichot, Ján Pažitnýt, Karol Kočiši, Pavol Uhert, hogy csaik néhányat említsek. Eredményeink elérése azonban elképzelhetetlen volna a meghonosodott elvtársi, kollégális viszony nélkül i veszi át ismét a szót a brigádvezető. — A baráti kapcsolatok erősítéséhez hozzájárulnak a közös mozi és színházlátogatások, sportrendezvények és kirándulások. Igyekszünk eleget tenni szellemi igényeinknek Is. Megkülönböztetett figyelmet szentelünk a dolgozóik ideológiai nevelésének. A szemléltető agitáciőval megbízott Nevrhla Ivan nemcsak a brigádnapló írásában remekel, hanem szemléletes és átfogó tájékoztatást nyújt a brigád, az üzem, valamint az ország életéről és gondjairól. Ez a brigád valóban szocialista, s tagjai fel tudják becsülni a munka erkölcsi értékét. Az elismerés, az ezüstérem, bár jogos büszkeséggel tölti el a brigád tagjait, nem teszi elbizakodottá őket. Mi pedig joggal reméljük, hogy hamarosan gratulálhatunk majd a példás kollektívának az aranyfokozat elnyeréséhez is* •—Gyepe*— I -'í- -гилзсиь-: : Társadalmi munka közben pihenőt tart a brigád Az elmúlt hetekben fokozott inemben dolgoztak a faiskolákban tevékenykedő munkacsoportok, szocialista brigádok. Nem csoda, hiszen a facsemeték iránt — mind a mezőgazdasági üzemek, mind a kiskertészek részéről — óriási érdeklődés mutatkozott Fotó: t-kalita-T*
