Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-11-21 / 47. szám
1981. november 21. SZABAD FÖLDMŰVES S LÁTOGATÁS aiuhocukorban Amíg a répából cukor lesz... Országunk legkorszerűbb cukorgyárába, a dunaszerdahelyibe (Dunajská Streda) látogattam el a közelmúlt napokban. Hubka Karol mérnök, gyárigazgatöről az a vélemény forog közszájon, hogy sokat tartózkodik a dolgozók között. Jó gazda módjára gyakran körülnéz a részlegeiken, s ellenőrzi a munkát; hol Itt, hol ott bukkan fel, s ha valamit észrevesz, azonnal intézkedik. Most azonbap a szerencse engem is elkerül, mivel a „vezér házon kívül“ van. Ezt Putz Lászlótól, a gyár pártszervezetének elnökétől tudom meg, aki egyben a személyzeti- és káderosztály vezetője. Először a pártelnök szabadkozik, hogy nincs ideje, meg a „diri“ nélkül ő nem nyilatkozik. Leül az asztalhoz. A fiókban matat. Ez az idő azonban elegendő ahhoz, hogy változtasson előbbi álláspontján. Bizalmatlansága váratlan fordulattal feloldódik. •—i Mi iránt érdeklődik? >— Hát a cukorgyár mostani tevékenysége érdekelne. Mennyi répát dolgoznak fel az idényben, s mennyi cukrot gyártanak az idei nyersanyagból. Ez nagyon lényeges, mert a hazai cukorszükséglet kielégítésén túl a külföldi piac is igényli a hófehér édesítőt. Közben két ügyfele ügyes-bajos dolgát intézi. Egy kis türelmet kér... összevonja szemöldökét, ügy tűnik, gondolatait rendezgeti, aztán játékos könnyedséggel fogalmaz: HOL IS KEZDJÜK? — Gyárunk 1969-ben kezdte meg működését. Azóta igyekeztünk felhasználni a tudományos-műszaki ismereteket. Ma már a termelés a legkorszerűbb technológiára alapoz. Az idén bővítettük a főzőgépek és kristályosítók kapacitását, módosítottunk a szűrőberendezéseken, kicserélve azokat az alkatrészeket, amelyek drágították a termelést, s nemegyszer zavart okoztak a munkafolya-és legcélravezetőbb megoldás — magyarázza a pártelnök. — A környékbeli lakosságnak, főleg nyugdíjasoknak és háztartásbeli nőknek ily módon nyújtunk kereseti lehetőséget. A dolgozók betanítási ideje elenyésző: ugyanis az idénymunkásokat főleg olyan helyeken foglalkoztatjuk, ahol nem szükséges alaposabb szakismeret. Egyébként elegendő szakképzett munkaerőnk van, ezek iskoláztatására nagy gondot fordítunk. — Mi az, ami rendkívül fontos a munkafolyamat zavartalansága, a tervezett feladatok teljesítése szempontjából? —■ Mindenekelőtt a technológiai, valamint a munkafegyelem megtartása, a munka szüntelen minőségi javítása. Ez napjaink elengedhetetlen követelménye. KAPCSOLATOK, FÉLREÉRTÉSEK A gyér a cukorrépát négy járás mezőgazdasági üzemeitől vásárolta fel, összesen tízezer hektár termőterületről. Ez összesen 320 ezer tonnányi, vagyis a termés 92 százaléka. — Mennyi a gyár nyersanyagkészlete? — Negyven napra elegendő. — Ez a hosszú tárolási idő bizonyos veszteséggel jár? — Ügy igaz. Kidezések kezeléséhez szükséges szak- számítottuk, amennyiben a raktároismereteket. S a gyakorlati tapaszta- zási idő meghaladja a 30 napot, a lat sem éppen mellékes. veszteség eléri az 1 százalékot. Az — Egyelőre ez a leggazdaságosabb ebből előállítható cukor értéke matban. A felkészülés sok gonddal és bosszúsággal járt. Végülis sikerült a beindulás. — Mikor kezdték a kampányt? — Szeptember 21-én, amikor megfelelő készlettel és elegendő munkaerővel rendelkeztünk. Tudniillik, idényenként mintegy hétszáz dolgozót alkalmazunk: ezek egyrészt állandóak, másrészt idénymunkások. — A répafeldolgozás, illetőleg cukorgyártás Idényjellegű. Munkaerőszempontból miként oldja meg a gyárvezetőség ezt a kérdést? Hiszen az évről évre cserélődő embereknek el kell sajátítaniuk a gépek, beren(nagykereskedelmi áron számolva) több mint egymillió korona. Ez veszteség mindenképpenl — Véleménye szerint ml lenne az az ideális helyzet, ami nehéz és felelősségteljes munkájukat még eredményesebbé tehetné? — A cukorgyárak munkáját, így a miénket is, nagyon megkönnyítené, ha a termelőüzemek pontosabban betartanák a répaszállftás ütemtervét. Így elkerülhetnénk az esetenként előforduló konfliktusokat. Néha azonban az időjárás is okoz problémákat, gondokat, amelyeket igyekszünk megoldani, enyhíteni, — Miből adódnak a problémák, nézeteltérések? — Az idén már a répát cukortartalma szerint vásároltuk fel. Jó ez a módszer, mert még jobb minőségű munkára készteti a termelőüzemek dolgozóit, szakembereit, vezetőit. Ugyanis jó minőségű cukor csakis kifogástalan nyersanyagból állítható elő. Hiszen a gyárnak nemcsak a fogyasztók ilyen irányú igényeit kell kielégítenie; az exportfeladataink is nagyon igényesek. — Az idényben hányezer tonna répát kell feldolgoznia a gyárnak? S mennyi jut ebből egy-egy napra? — Előreláthatólag 358 ezer tonna répa feldolgozásával számolunk. Napi három műszakos üzemeléssel 4000 tonna a teljesítmény, ha a gyártás teljes ütemű. Ha minden jól megy, akkor a mostani feldolgozási idényben 35 ezer tonna cukrot gyártunk, amennyiben a répa cukortartalma eléri — átlagban — a 13 százalékot. A főzésből visszamaradt melléktermékeket felhasználja az állattenyésztés mint jó minőségű takarmányt. A cukorgyártás — a felvázolt problémák ellenére is — óramű-pontossággal történik. A futószalagok a cukor egy részét a csomagolóba juttatják, ahol fürge kezű lányok, asszonyok szállításhoz előkészítik. Egy másik csoport a .csomagokat targoncákkal vagonokba rakja, s ezzel útjára indul a cukor. Nagy Teréz Egészen fiatalon elkötelezte magát a tanulásnak. Az általános iskolát a mezőgazdasági középiskola, majd a főiskola követte. Agrármérnöki diplomája megszerzését követően a volt szepsi (Moldava nad Bodvou) járásba került, ahol a mezőgazdaság szocialista átépítését szorgalmazta. Ezt követően Levoča környékén fejt ki — hasonló céllal — felvílágosító-meggyőző és szervező munkát. Vidiš Anton harmadik főbb állomáshelye Spišská Nová Ves, ahol sok éven át a Járási mezőgazdasági igazgatóság főmérnöki tisztségét tölti be ... Most mint a Smižany-i Csehszlovák-Szovjet Barátság Éfsz elnökétől érdeklődöm, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a Szepességben? — Helyzetünk nem volt rózsás: a fejlődés kezdeti fokán levő szövetkezetekben hiányzott a kellő gépi felszerelés, meg a nagyüzemi termeléshez szükséges tapasztalat. Bizony a 60-as években búzából csak 8—10 mázsát, burgonyából pedig 8 tonnát takarítottunk be hektáronként. Az Idő tájt számos szövetkezetben a munkaegység értéke alig érte el a tíz koronát. Nagyon nehezen boldogultunk. — Mióta tölti be itt az elnöki tisztséget? — 1972 óta. — S miként sikerült kiválóvá tenni a közös gazdaságot? — Nyolc évvel ezelőtt fogtunk hozzá a termelés szakosításához. Azon munkálkodtunk, hogy a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséhez a takarmányalapot önerőből biztosítsuk. A növénytermesztésben a búza, burgonya, silókukorica és a pillangós tarási átlag kétszerese. — Szövetkezetük a nagyon megtisztelő Csehszlovák-Szovjet Barátság nevet viseli. Mivel érdemelték ki? — Tíz évvel ezelőtt kapcsolódtunk be az e névért indított országos versenybe, s nyolc évvel ezelőtt jutottunk a birtokába. Ugyanabban az évben kapcsolatot teremtettünk a huszti (Kárpátontúli Terület) V. I. LENIN kolhozzal. Kölcsönös, baráti együttműködés alakult ki: elmélyült a ta-Jó munkáért magas szintű elismerés karmányok termesztésére törekedtünk. Kidolgoztuk a komplex talajjavítási tervet. A rendszeres istállótrágyázás és a szakszerű műtrágyázás hatásosnak bizonyúlt. Korán felismertük a szocialista verseny eredménynövelő, emberformáló jelentőségét. r—i Eredményeik? — A VI. ötéves tervidőszakban búzából 5,3 tonna volt a hozamátlagunk. Burgonyából 26, lucernából 12, silókukoricából 30 tonnát takarítottunk be, ami a mi termelési adottságainkhoz mérten kiváló hozamátlag. Ami pedig a tiszta jövedelmet illeti, tavaly például a föld hektáraként meghaladta a 3100 koronát, ez a jápasztalatcsere. Például a husztiak nagyon jó búzatermesztők, s készségesen átadták tapasztalataikat, amit jól hasznosítottunk. Mi pedig a burgonyatermesztési tapasztalatainkat adtuk át nekik, elsősorban, s azóta kiválóak a burgonya-hozamátlagaik. De a lucerna- és a silókukoricatermesztésünk tapasztalatait is átvették, sőt a kölcsönös segítségnyújtás az állattenyésztésre is kiterjed. Amint megtudtam, példás itt a csehszlovák-szovjet barátság ápolása, mélyítése, egyre gyümölcsözőbbé tétele. A szövetkezetnek valamennyi dolgozója tagja a CSSZLSZBSZ üzemi szervezetének. Nemcsak a szövetkezet vezetősége, hanem tagjai is tartanak fenn személyes kapcsolatokat a huszti kolhoz dolgozóival. Például most, a barátsági hónapban ellátogatnak Smižanyba a husztiak, majd fordítva... Ez idő tájt hagyományosak ebben a munkaérdemrendes szövetkezetben a kulturális műsorok, hogy ily módon is megismerjék egymás kultúráját, szokásait. Erre módot nyújtanak az előadások, különféle vetélkedők is. A szövetkezet elnökét végül arra kérem, beszéljen az életéről, emlékeiről. — Mit szeretek? A könyvet, az újságot, a virágot. Végtelenül boldog, hogy legfelsőbb párt- és állami szerveink nagyra becsülik abbéli igyekezetét, hogy — a tagság közreműködésével — kiyáíó közös gazdaságot sikerült a gyöngéből teremtenie. Ezt oly módon is elismerték, hogy 1976-ban — a kiemelkedő gazdasági eredményekért, valamint a csehszlovák-szovjet barátság ápolásáért — megkapta a Kiváló Munkáért kitüntetést, 1977-ben a Munkaérdemrendet, 1980-ban pedig a Szövetségi Kormány és a Szövetkezeti Földművesek Csehszlovákiai Szövetsége Központi Bizottságának vörös zászlaját. Erőt, egészséget, töretlen alkotókezdeményezőkészséget a további eredménydús munkához! ILLÉS BERTALAN VISSZAPILLANTÁS AZ ŐSZI BETAKARÍTÁSRA — Az idén a természet nagyon szép ősszel ajándékozott meg bennünket. Ez nagy mértékben elősegítette, hogy már október végén befejezhettük az őszi munkát, a mélyszántás kivételével — mondotta dr. Kosztankó Antal, a Bajcsi (Bajč) Állami Gazdaság igazgatója a közelmúltban. A továbbiakban összefüggésbe hozta a mostani dologvégzést a tavalyival, amikor az őszi munka későbbi megkezdése és vontatott menete, majd a korán beköszöntött tél csúfos tréfát űzött jónéhány járás mezőgazdászaival. — Minek köszönhetik az őszi munka Idejekorán! befejezését? — Jórészt az alapos felkészülésnek és a tervszerű, fegyelmezett munkának, a kommunisták személyes példamutatásának, s a jó pártmunkának — foglalta össze tömören a lényeget az igazgató. A beszélgetés további részében megtudhattuk, hogy a búzavetéstervüket — másfélezer hektár — kissé túlteljesítették. Olajosrepcét 400 hektárba vetettek, az egyiket is, a másikat is agrotechnikai határidőn belül elvégezve. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak e gazdaságban a jó takarmányalap megteremtésére. Ez nem volt könnyű feladat, hiszen 22150 tonna tömegtakarmányra van a marhaállománynak szüksége, hogy zökkenésmentesen áttelelhessen, s az erőnlét megtartásán kívül a termelékenység se csökkenjen. Szalmából és szénából terven felüli mennyiség áll rendelkezésre, viszont szilázsból 4500 tonnával kevesebb van az előirányzottnál. ,— Mivel igyekeznek pótolni a hiányzó szilázst? — Vásároltunk 1500 tonna répaszeletet, amit szalmával és kukoricaszárral együtt silózunk, így 3200 tonna jó minőségű tömegtakarmányhoz jutunk. Ily módon, ésszerű takarmányfelhasználást alkalmazva, úgy hsszttk, kitart a zöldaratésig. — És a kukorica? — Az idén 1150 hektárnyi területen termesztettük. Ennyi kukorica betakarítása nem éppen „leányálom“, mégis elmondhatjuk: jól sikerült. — A sikerük titka? — érdeklődtünk kíváncsian. — Kétféle tárolási módszert alkalmaztunk: a termés egy részt fóliával bélelt silógödrökbe tároltuk, 40—45 százalékos nedvességtartalommal; a termés másik felé Bábolna rendszerű szárítóberendezéssel szárítottuk. Hozzáfűzte még az igazgató, hogy a kombájnolás közben előfordult géphibásodásokat gyorsan orvosolták. Erre vándorjavítóműhely állt a rendelkezésükre. Miként küzdötték le a pótalkatrészhiányt? Egy kombájnt kellett „feláldozniuk“ az alkatrészellátás „oltárán“, ha már a gépgyártás legfőbb Illetékesei... Derűlátóan vélekedett viszont az őszi mélyszántásról, hogy az előző évekhez viszonyítva, az idén jóval hamarabb befejezik azt. Mint minden valamirevaló mezőgazdász, 6 Is abban reménykedik, hogy tán éppen a jövő évben sikerül majd az 1974-es gabonahozam-csúcsot megdönteni. Kolozsl Ernő Aízovjet élelmiszerprogram negoldásában mind na;yobb szerepet játszanak az ország egyes körzeteiben alkalmazott új betakarítási, szállítási és begyűjtési irányítási módszerek. Tíz évvel ezelőtt már Ukrajnában, Kazahsztánban és a krasznodári körzetben bevezették a szállítási, begyűjtési folyamat számítógépes, központi irányítását. Ez a módszer azonban nem terjedt el, mert a programot a számítógépen a betakarítás teljes idejére állították össze és nem számoltak a gyorsan változó körülményekkel. Néhány évvel ezelőtt tizennégy területet jelöltek ki Szovjet-Oroszországban, Ukrajnában és Kazahsztánban a számítógépes, szaratovi rendszer bevezetésére, amelyet a legfelkészültebbeknek ítéltek meg. Míg a szaratoviak a gabonafélékkel kezdték munkájukat, a kurszki AZ APN «JELENTI területen a rendszert a cukorrépánál, a krasznodariak pedig a rizsnél, a zöldségféléknél és a kukoricánál vezették be. Grúziában a szőlő begyűjtésénél alkalmazták a számítástechnikát. Ott, ahol a mezőgazdasági termékek szállításánál segítettek a számítógépek, a járművek nem ácsorogtafc a gabonaraktáraknál és minden gépkocsivezető a többszörösét szállította annak a gabonamennyiségnek, mint ott, ahol nem volt pontos az ütemezés. Emellett a járműszükséglet a harmadára csökkent. A celinográdi terület 17 kerületében például a termelékenység több mint kétszeresére nőtt, amely 787 kocsi felszabadítását tette lehetővé. Kiszámították, hogy a gabonafélék betakarításánál egy szezonban összesen 3 millió rubel gazdasági hasznot értek el. Más mezőgazdasági műnké kíra több mint 1350 gépkocsit szabadítottak fel, a begyűjtő vállalatok áteresztőképessége másfél-, kétszeresére nőtt. A múlt évben a betalkarításiszállítási-begyűjtési munkák központi irányításának rendszerét az ország 55 területén és vidékén vezették be. Szovjet-Oroszország, Ukrajna és azahsztán területein a gabona és a cukorrépa betakarításánál a gazdasági haszon 4 millió rubelt tett ki, míg Grúziában a szőlő szüretelésénél több mint 3 millió rubelt. A szállítás optimális irányítása azonban csupán a folyamat egyik oldala. A másik oldal a mezőgazdasági termékek fogadása és elhelyezése a begyűjtő, a feldolgozó és a kereskedelmi vállalatoknál. Ilyen tapasztalat már rendelkezésre áll. Kazahsztánban például erre is kidolgoztaik számítógépes programot. A technológiai kártay megmondja, mennyi gabonát képes az adott vállalat fogadni. Hogy a szemek ne keveredjenek fajta és minőség szempontjából, Kazahsztánban mozgó laboratóriumokat állítottak fel. Ezek meghatározzák a szem minőségét, s ez lehetővé teszi a gabona fogadásának optimális ütemezését, számítógép segítségével. A jövőben a mezőgazdasági termékek szállításának és begyűjtésének komplex irányítása is elképzeb he tő. A termés betakarításának időszaka az egyik legbonyolultabb és legfontosabb munka a mezőgazdaságban, és a fázisok pontos összehangolása adja a legnagyobb gazdasági hasznot. Ezért dolgozták ki a Szervezési és Irányítási Problémák Ossz-szövetségi Tudományos Kutató Intézetében a „Termés“ komplex célprogramot. Ez a rendszer átfogja a növénytermesztés legfontosabb kultúráinak betakarítását, szállítását, begyűjtését és feldolgozását, s ez már ebben az évben lehetőséget nyújtott a szállítással kapcsolatos legfontosabb kérdések megoldására. V. MJASZNYlKOV
