Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-08-15 / 33. szám
AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1981. AUGUSZTUS 15. 33. szám XXXII. évfolyam Ага 1,- Kčs A lakarmán yalap ionos részét kép szí A CSKP KB 13. ülése többek között meghatározta a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar fejlesztésének további irányvonalét, amit a CSKP XVI. kongresszusa pontosított az 1981—1985-ös évekre. A jelenlegi ötéves tervidőszak legigényesebb feladata biztosítani a jó minőségű állati eredetű élelmiszerek széles választékának növekvő termelését. E célkitűzés — az önellátottság fokozása az élelmiszertermelésben — feltételezi az állattenyésztési termelés hazai takarmányok felhasználásával való fejlesztését. Figyelmünk középpontjában továbbra is a gabonaprogram biztosítása marad. A takarmánybázis, főleg a szarvasmarhák takarmányalapjának megteremtése során egyre fontosabb szerep jut a terimés takarmányok termelése belterjesítésének. A CSKP KB 13. ülésének határozatai is behatóan foglalkoztak a tömegtakarmányok termelése növelésének és minősége fokozásának, valamint a betakarítási, tartósítási és tárolási veszteségek csökkentésének lehetőségeivel. A gazdasági állatok takarmányalapjának megteremtésében nagy jelentősége van a kukoricának. Napjainkban az agrotechnika, a nemesítés, valamint a feldolgozási technológiák új lehetőségei következtében a kukoricából igen sokféle takarmány állítható elő. A mezőgazdasági dolgozók és vezetők előtt már régóta ismeretes a kukorícacsalamádé zölden való etetése vagy a kukorica silózása. A szemes kukorica abrakként való etetésének is pár száz éves hagyománya van. Jelenleg a kukoricát keményíti» szesz, folyékony (invert) cukor előállítására is felhasználják. Ezek előállítása során képződő számos melléktermék is takarmányként értékesíthető. A szarvasmarhák ésszerű takarmányozásában döntő szerepet tölt be a kukoricaszilázs, amely sok helyütt a takarmányadag stabilizációs tényezőjeként szerepel, úgyszólván az egész év folyamán. Köztudott, hogy a múlt évben a szilázskészítést kedvezőtlenül befolyásolták az időjárási viszontagságok. így például a hosszantartó hűvös időjárás késleltette a silókukorica fejlődését, az esőzések nehezítették a gyors betakarítást és még sorolhatnánk tovább. Ha ehhez még hozzászámítjuk a már néhány éve tartó szubjektív jellegű fogyatékosságokat, könnyen megállapíthatjuk, hogy a kukoricaszilázs minőségével korántsem lehetünk elégedettek. Erre a bratislavai Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet (ÜKSÜP) elemzéseinek eredményeiből is következtethetünk, miszerint Szlovákiában a szilázs- és szenázstakarmányoknak tavaly mindössze 11,5 százaléka volt kitűnő és 35,1 százaléka jó minőségű. Fogyatékosságként említhető, hogy a szilázs- és szenázstakarmányoknak 43,8 százaléka volt kevésbé értékes, 9,6 százaléka pedig egyáltalán nem felelt meg takarmányozási célokra. Hol követjük el a legnagyobb hibákat? A legújabb gyakorlati megfigyelések és termelési tapasztalatok szerint a silózandó takarmány szárazanyag-tartalma és a szilázs minősége között szoros összefüggés van. Minél magasabb a takarmány szárazanyagtartalma. annál jobb a szilázs minősége, mert ezáltal növekszik az erjedés során nélkülözhetetlen tejsav részaránya a káros vaj- és ecetsav rovására. A szárazanyag-tartalom ugyanakkor a veszteségek nagyságát is befolyásolja. Az alacsony szárazanyag-tartalmú szilázsból nagy menynyiségű lé folyik el, ami jelentős tápanyagveszteséget jelent, s minden esetben a szilázs gyenge minőségét eredményezi. Az ÜKSÜP által végzett elemzések eredményei fényt derítettek arra is, hogy a kukoricaszilázs szárazanyag-tartalma a vett minták felénél alacsonyabb volt 20 százaléknál, ami nagyon kevés ... Ezek után önkéntelenül felvetődik a kérdés: Mikor kezdjük a silókukorica betakarítását? A legújabb kísérletek eredményei alapján a magvak viaszéréses fejlődési szakaszában, mert ilyenkor a zöldanyag szárazanyag-tartalma 30 százalék körüli, ami nagy mennyiségű tápanyagfelhalmozódást jelenthet. Nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy a szárazanyag-tartalom növekedésével csökken az egységnyi területre eső zöldtömeg, viszont növekszik a tápanyagok mennyisége. Ez — a jó minőség elérése mellett — gazdasági szempontból is előnyös és meggondolandó, mert egy egységnyi területről kevesebb takarmányt kell betakarítani, a gazdasági telepekre szállítani, ami a silózás időtartamának lerövidüléséhez és a silószükséglet csökkentéséhez vezethet. „A jóból is megárt a sok“ — tartja a közmondás. Igen, ha a silózandó takarmány szárazanyag-tartalma meghaladja a 35 százalékot, penészedni kezdhet, különösen akkor, ha nem jól tömörítették és szigetelték. Ilyen esetekben ismét nagy tápanyagveszteséggel kell számolni. Az ellenőrzések, elemzések eredményei azt is megmutatták, hogy a mezőgazdasági üzemekben az optimális szárazanyag-tartalom megtartása mellett nagy gondot okozott a silózandó takarmány aprítása, a silók gyors megtöltése, a silózandó anyag alapos tömörítése és hermetikus lezárása, szigetelése, s így sorolhatnánk tovább a fogyatékosságokat. Annyit azonban meg kell jegyezni, hogy ezek a fogyatékosságok részben összefüggnek a betakarításnál és a tartósításnál használatos gépek és berendezések hiányával, de többségük szubjektív jellegű volt. Mire ügyeljünk a silókukorica betakarításakor és tartósításakor? Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a betakarítás és a tartósítás előre kidolgozott munkaterv szerint történjék, lehetőség nyíljék a silózási technológia részletes betartására, a munkálatokba vonjuk he mind a növénytermesztési, mind az állattenyésztési dolgozókat, ügyelve a betakarítási és tárolási veszteségek! csökkentésére. A korábbi évek tapasztalatai szerint jó minőségű kukoricaszilázs csak rugalmas munkaszervezéssel, a betakarításban és a silókukorica kezelésében részt vevő dolgozók odaadó, lelkiismeretes munkájával készíthető. BARA LÄSZLÓ A tapasztalatok szerint a veszteségek Jelentős hiayada a A munkálatokat úgy kell irányítani, hogy a horizontális silókba naponta legkevesebbb 0,7—1 m vastagságú zöldanyagot rétegezzünk. A kukoricaszilázs minősége elsősorban a betakarításban és a silókukorica kezelésében részt vevők becsületes munkájának a függvénye Bara László felvételei ) és a szállítás során keletkezik Látogassa meg Nitrán az AGROKOMPLEX ’81 Országos Mezőgazdasági Kiállítást 1981. augusztus 22-től szeptember 6-ig
