Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-07-04 / 27. szám
A GYÜMÖLCSÖSBEN Nálunk a július a legmelegebb hónap. Tavaly a napi átlaghőmérséklet elérte a 18,5 C-fokot. A havi csapadékmenynyiség 30 éves átlaga 61 mm, de az utóbbi években ennél lényegesen kevesebb csapadék hullott júliusban. Ebből következik, hogy a gyümölcsösben ugyancsak indokolt az öntözés. Mint ismeretes, növényeink a szervetlen tápanyagokat oldott állapptban veszik fel, tehát sok vízre van szükségük. A szervesanyag termeléséhez ugyancsak sok víz szükséges, mert a növények sok nedvességet elpárologtatnak a leveleiken keresztül. A nehezebb talajokon é'ő, mélyen gyökerező fáknak havonta egyszer 40—60 mm csapadéknak megfelelő vízmennyiséget kell adni. A gyümölcstermő bokroknak, a szamócának, valamint a laza, áteresztő talajon nevelt gyümölcstermő növényeknek havonta két-három alkalommal 30—40 mm vizet kell biztosítanunk. Mivel ebben a hónapban fejeződik be a rügydifferenciálódás — most fejlődnek ki a termőrügyek —, az öntözést ajánlatos tápanyagpótlással egybekötni. Az öntözővízben feloldhatunk kombinált műtrágyát, nyomelempótló készítményeket, esetleg, trágyalevet (1:20). A tápoldatot legcélszerűbb a koronagyűrűbe juttatni. A gazdagon berakódott kajszifák ágait támogassuk fel; így jobban beérik a termés, és a fák életét is meghosszabbíthatjuk. Folytassuk a gyomirtást és a talajlazítást, a füvesített gyümölcsösben gyakran kaszáljunk. Továbbra is nagy gondot kell fordítanunk a növényvédelemre. Az alma- és a körtefák esetében az almamoly, a kaliforniai pajzstetű, az atkák, az almailonca, a körtelevél- gubacsszűnyog, illetve a lisztharmat és a varasodás kártételével kell számolni. Ennek megfelelően a hónap elején 0,3 % Perozint, 1 % Sulikolt és 0,2 % Metationt tegyünk a permetlébe, a hónap végén pedig, amikor számítani lehet az almamoly második nemzedékének megjelenésére, a következő kombinált permetlét hasznosítsuk: 0,1 % Bi 58, 0,3 % Dithane, 0,1 % Karathane és atkák ellen 0,1 % Plictran. Ezzel a keverékkel minden gyümölcsfát bepermetezhetünk, amely nem most nyújt érett gyümölcsöt (szilva, kései őszibarack, bogyósok, letermett szamóca stb.). A később érő őszibarackot érdemes külön összeállított kombinált permetével kezelni, főleg akkor, ha több fáról van. szó. Ezt a gyümölcsöt most a keleti gyümölcsmoly, a barackmoly, a lisztharmat, a levéllikasztó gomba és a monília fenyegeti. A hónap elején 0,3 % Dithane és 0,1 % Pirimor, a hónap második felében 0,3 % Pe rozin és 0,1 % Bi 58 szert kell tenni a permetlébe. 0 □ E0 tennivalók A letermett cseresznye- és meggyfákat is tanácsos bepermetezni, hogy elejét vegyük a pajzstetvek, a fekete csereszlevéltetvek, a füstösszárnyű levéldarazsak, illetve a monília kártételének (0,3 % Dithane + 0,1 % Metation). A szamócaszüret után döntenünk kell, hogy a hároméves vagy idősebb ültetvényt meghagyjuk még egy évig vagy felszámoljuk. Ha úgy döntünk, hogy meghagyjuk, akkor bekapáljuk és megöntözzük a földjét, a növényzetet bepermetezzük és a felesleges indákat eltávolítjuk. A hiányzó töveket az indák elvezetésével és helyben történő meggyökereztetésével pótolhatjuk. A konzervipar sok szamócát igényel, többen tervbe vették új szamócás telepítését, tehát ajánlatos a jó hozamot nyújtó ültetvényekben az indákat meghagyni ültetőanyag-termelésre. Ha meggyökeresedtek, szedjük föl és külön erre a célra kiszemelt helyen iskolázzuk be a palántákat, hogy kicsit megerősödjenek az őszi telepítésig. Belucz János, agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa A SZŐLŐBEN A meleg május hatására viszonylag korán, már június első napjaiban virágozni kezdett a szőlő, ezért most a legfontosabb tennivaló a kötözés, a hajtások eligazítása és bebújtatása a dróthuzalok közé. A karós szőlőt immár harmadszor kell kötözni, mégpedig jó erősen, hogy a kötés kibírja a fejlődő fürtök súlyát is. A hajtásokat már most vágjuk viszsza kb. 20—30 cm-rel a karók fölött. Az alsó kötéseket viszont távolítsuk el, hogy a tőke lazább, szellősebb legyen. Kordonművelés esetén ügyeljünk arra, hogy a huzalokról'visszahajló hajtások ne árnyékolják a fürtöket. Az erőteljesen növekedő hajtásokat a felső huzalpár fölött 30 cm-rel kurtítsuk be. A fiatal, két-három éves ültetvényben mellőzzük a bekurtítást, a hajtásokat inkább kötözzük le vízszintesen a felső huzalpárhoz. Itt kívánatos az erős lombozat, mert ez serkenti a gyökérzet fejlődését. A hónaljhajtásokat ne törjük ki, csupán csípjük vissza a harmadik levél fölött; ezzel növeljük a lombfelületet és a hajtásokat sem sebezzük meg feleslegesen. A téli fagyok sok kárt tettek a szőlőben, ezért most fokozott gondot kell fordítani a hajtásválogatásra, hogy a kiesett termőrészeket a kordonokon pótolni tudjuk. Homoktalajon a kipusztult vagy gyengén termő tőkék pótlására a szomszédos tőkéken neveljük megfelelő hosszúságú, bújtásra vagy döntésre alkalmas hajtásokat. Ha zöldoltást végeztünk, a megeredt hajtásokról távolítsuk el az oldalhajtásokat, a nemes részt pedig kössük karóhoz, nehogy a szél kitörje. A PVC kötést — felfelé irányuló metszéssel — lazítsuk fel az oltáson. Na hanyagoljuk el a gyomirtó, illetve talajlazító kapálást, sarabolást. Kiadós eső vagy zápor után akkor is ajánlatos sekélyen bekapálni a területet, ha történetesen gyommentes a szőlőnk. Tartós szárazság esetén az új telepítésű szőlőt feltétlenül öntözzük meg. Ha van vízforrásunk, a termőszőlő földjét ís érdemes elárasztani, főleg homoktalajon, mert ezzel serkentjük a fürtök és a hajtások fejlődését. Júliusban különös gondot kell fordítani a növényvédelemre. Most, a fürtzáródás idején még be tudjuk juttatni a permetlét a fürtök belsejébe, ami elsősorban a szürkepenész, illetve a lisztharmat-fertőzés megelőzése szempontjából fontos. Csapadékos vagy fülledt meleg időben a peronoszpóra, a lisztharmat és a szürkepenész ellen feltétlenül védekezni kall. Vannak kettős hatóanyagú készítményeink, mint pl. az Orthophaltan, melynek 0,3 %-os oldatával a peronoszpóra és a szürkepenész ellen is hatékonyan védekezhetünk. A Fundazol és a Topsin 0,12 százalékos töménységű oldata viszont a lisztharmat és a penész-kártétel megelőzésében lehet a segítségnükre. A fürtöket mindig alaposan mossuk le a permetlével. A gombabetegségek megelőzésére kombinált permetlét használhatunk: 0,25— 0,3 százalék Dithane (peronoszpóra ellen) + 0,4 % Sulikol К vagy Thiovit, illetve 0,3 °/o Pol-Sulkol (lisztharmat) + 0,3 % Soldep vagy 0,12 % Bi 58 (molyok). A lisztharmattal erősen fertőzött gócokat a Karathane vagy a Bayleton 0,15 %-os oldatával kell kezelni. A hónap második felében már a hosszabb ideig ható rézkészítményeket (Kuprikol, Neroxon, Vitigran stb.) használhatjuk. Jégverés után azonnal permetezzünk a szürkepenész vagy a fakórothadás megelőzésére (Orthophaltan, Fundazol, Topsin). A tenyészidőben lombtrágyát is ajánlatos tenni a permetlébe, főleg ott, ahol hiánybetegségek is előfordulnak. Ezzel megelőzhetjük vagy felszámolhatjuk a klorózist, a törpeszátagúságot, serkenthetjük a növényzet anyagcsere-folyamatát. A termőszőlőkben a zsendülés időszakáig 4—5 alkalommal lehet lombtrágyát adni a permetléhez, 0,3—0,5 százaléknyi mennyiségben (Wuxal, Vegaflor, Harmavit). Nyár elején, amikor a hő-Pathó Imre, a Libádi (EubáJ Efsz üzemgazdásza szabadidejében szívesen tesz-vesz a kertben. A minap tönrengve kérdezte, a mostoha tavasz után vajon milyen őszt remélhet a szőlőtermelő? Fotó: —bor te nnivalok mérséklet 25 C-fok fölé emelkedik, gyakran előfordul, hogy a pincében pezsegni kezd a bor. Ezt pinceerjedésnek nevezzük, s leginkább a rosszul szigetelt (télen hideg, nyáron túl meleg) pincékben lehet vele számolni. A pinceerjedést a bor hőmérsékletének változásával együttjáró térfogatváltozás idézi elő. Száz literes hordó esetében a bor felmelegedése következtében 20 C-foknál 0,3 százalékos, 25 C-foknál pedig 0,45 százalékos térfogatnövekedés áll be. Ha a megindult bornak volt üledéke, az ital zavarossá válik. Ahol a felmelegedésre számítani lehet, ott ajánlatos lefejteni a bort az üledékről és a tiszta hordóba csak annyi bort szabad tölteni, hogy a térfogatnövekedés után is elférjen benne. Egyébként bortárolásra az a pince a legmegfelelőbb, amelyben télen nincsen 10 C- foknál hidegebb, nyáron pedig nincsen 12 foknál melegebb. Varga József A ZQLDSÉGESKERTBEN Legfontosabb feladatunk a gyomirtás és a talajlazítás, tehát a kapálás. Ilyenkor egyúttal a növények számára szükséges tápanyagokat is bedolgozhatjuk a földbe. A fejtrágyázást tápoldatos (2 százalékos Cererit-oldat) sorközi öntözéssel is elvégezhetjük. Ha módunkban áll, akkor állott vízzel vagy legalább az esti órákban öntözzünk. A paprikát négyzetméterenként 1,5 dkg ammóniumnitréttal és 0,7 dkg szuperfoszfáttal fejtrágyázzuk, majd alaposan locsoljuk meg. A levéltetveket szükség szerint — és az élelmezés-egészségügyi várakozási időt betartva — Pirimor segítségével irthatjuk. A baktériumos levélfoltosság megelőzése céljából a paprikát Kuprikollal kezeljük. A növényzetet ritkán, de kiadósán öntözzük, földjét gyakran kapáljuk, és a töltögetést se hanyagoljuk el. Folyamatosan szedjük a korai paradicsomot. Az oldalhajtásokat törjük ki, a ritkára ültetett karós paradicsomnál is legfeljebb egyet vagy kettőt hagyjunk meg. Száraz időjárás esetén 25—50 mm-es vízadaggal locsoljunk. Ideje megkezdeni a paradicsom és a burgonya legveszedelmesebb kórokozója, a burgonyavész elleni védekezést. A permetezést (Dithane M 45) csapadékos időjárás esetén 10— 14 naponként ajánlatos megismételni. A korai paradicsomot csak akkor kezelhetjük, ha az érettségi állapot lehetővé teszi az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartását. Szárdőlés után tépjük föl a vörös- és foghagymát, terítsük el a napon és hagyjuk megszáradni, majd tisztítsuk meg, válogassuk át és fonatokban függesszük föl utószárításra. A fokhagymát semmi esetre sem ajánlatos a kelleténél továb6 a földön hagyni, mert gerezdekre hullik s így nehezebb megoldani a veszteségmentes tárolást. Lassan szüretelni lehet a sárgadinnyét. Az érett termések színe világosabb, illatuk erőteljes, a bibepontjuk puha s ha megemeljük a gyümölcsöt, a kocsánya könnyen elválik. Aszályos időben az uborkának naponta adjunk frissítő vízadagot, hetente egyszer kiadós öntözést (25—30 mm). Az elrakni való uborkát kétnaponként szedjük, hogy a növényzet többet teremjen. Megkezdhetjük a majoránna első vágását. A szárat a talajtól kb. 2 cm-re levágjuk, csokorba kötjük és szellős helyen megszárítjuk. A tövek következő termését szeptemberbén lehet begyűjteni. A gyökérzöldséget is ajánlatos bekapálni. A korábbiakat szedhetjük, a másodvetést egyeljük, locsoljuk. A korai káposztafélék (karfiol, káposzta) betakarításakor a növényi hulladékot (levelek, torzsák) ne hagyjuk az ágyáson, illetve az utakon elszórva. Amit lehet, etessünk fel až állatokkal, a beteg, kártevőktől fertőzött növényi részeket pedig semmisítsük meg. A komposztálás is megoldás, ha egészséges nőn vényzetről van szó. A kiültetett karalábét, karfiolt 2—3 naponként frissítő öntözésben kell részesíteni. Az őszi betakarításra termelt fejes káposztát, kelt, karfiolt és karalábét óvni kell a bagolylepkék, a káposztalepkék hernyóinak, illetve a levéltetveknek a kártételétől. A Bi 58 készítmény használatát javasolhatjuk. Huszár István, agrármérnök A VIRÁGOK KORÜL Folyamatosan végezhetjük a sövények nyári metszézát és a gyep ápolását. A rendszeres locsolás hatására a fű szépen, gyorsan nő. Leghasznosabb a reggeli vagy az esti öntözés. Az állítható öntözőberendezést napközben ls üzemeltethetjük, júliusban ne vágjuk túl gyakran és nagyon rövidre a gyepet, mert hamar kisül. Ne feledkezzünk meg a rózsa tápanyagpótlásáról, mert a hajtások nem érnek be őszig. Az egyszer nyíló kúszőrőzsákról az elvirágzott hajtásvégeket távolítsuk el s a többi rózsát is vágjuk vissza a fővirágzás után. A beteg (hajtáscsúcs-pusztító és hajtásfúró rézsadarázs, lisztharmat) hajtásrészeket szintén vágjuk le és égessük el. A rózsát és más díszcserjéket (pl. madárbirs) már most alvóra szemezhetjük. Az oltott vagy szemzett nemes orgona és más díszcserjék tőből fakadó vadhajtásait távolítsuk el, ne vonják el növényeinktől a tápanyagot. “ ’Я о 2 JQ ca * (fi и о 40 e NC о СЛ +3 га со о а 3 * Iе ff 1|Е ч» to g » Ag v —* га я £ Я > N ■*■5 е » 00 • N 'S ä м ■a <0 ЁСЯ v a ä n C 0) •t' 4-* (n p—« '0)40 S *s| 03 Vi 03 b со а га X! CO N * - t*a oj ° raa g 'Q) U 3 > O) w 'V >4) ° 1 «2 ,!,c« “.„-■g s Я* A virágoskertben a locsolás adja a legtöbb munkát. Kiadós öntözés után feltétlenül porhanyósítsuk a talajt. A virághagymákat (tulipán, jácint) a hónap első felében haladéktalanul szedjük fei. Szikkasztás, tisztogatás után 20 C- fok körüli hőmérsékleten tároljuk. A korán virágzókat lehetőleg ne háborgassuk. A hosszú szárú növényeket (dália, kardvirág) kössük támasztékhoz, nehogy a szél kárt tegyen bennük. Az elvirágzott pünkösdi rózsák, liliomok hervadt virágait rövid szárral vágjuk le. A visszacsipést igénylő krizantémok főhajtásait a 3—5. levél fölött csípjük el. A hobbiházból már minden dísznövényt kihelyezhetünk a kertbe. Vessük el a kétnyáriak és évelők magját (százszorszép, árvácska, nefelejcs). A vetések számára árnyékolót nádból, gyékényből, csomagolópapírból készíthetünk. Az árnyékoló oltalmában gyökereztethetünk örökzöldeket (boróka, fagyai, borbolya), mégpedig félfás hajtásokból készített, homokba tűzdelt dugványok segítségével. A páratartalom legalább 80 százalékos legyen. A kétéves kerti szegfű és gyűszűvirág palántáit szabadföldi ágyba kell áttüzdelni. Rendszeresen gondozzuk az erkélyládákban nevelt növényeket is. Ugyancsak szükségük van a kiadós locsolásra és fejtrágyázásra, s a sárguló leveleket, elvirágzott részeket is ildomos eltávolítani. Gondosan nézzük át a szobanövényeinket. Meghálálják, ha zuhanyrózsával vagy finom szórófejű öntözőkannával lemossuk róluk a port és a rájuk rakódott tlsztátalanságot. A nagy levelű dísznövényeket (fikusz, filodendron) kiadósán kell öntözni, mert a nagy melegben igen sok vizet elpárologtatnak. Ellenőrizzük a vízben gyökereztetek hajtásdugványokat. Földbe csak akkor ültessük őket, ha az új gyökereken a külső szövet megbámul. Cserépföldnek a homokkal vagy tőzeggel kevert virágföld a legalkalmasabb. Az elvirágzott muskátlit vágjuk vissza, dugványokkal szaporítsuk. Az erkélyen vagy a lakásban nevelt növényeken a levéltetűvagy takácsatka-fertőzésnek a káliszappan 1 százalékos oldatával végzett lemosással vethetünk véget. A pajzstetveket mechanikailag (ronggyal, puha kefével történő ledörzsöléssel) pusztíthatjuk el a legegyszerűbben. Ha vágott virágot viszünk a lakásba, mindig győződjünk meg arról, a virágokon nincsenek-e kártevők vagy beteg növényi részek, nehogy megfertőzzük a szobanövényeinket. Itt a nyár, a szabadságolás ideje. Nyugodtan elmehetünk otthonról, ha cserepes virágainkat előbb tőzeggel töltött, nagyobb edénybe süllyesztjük és a tőzeget is, meg a cserép földjét is alaposan megöntözzük. Más megoldás: nagyobb edénye ben vízbe állítjuk a cserepe-! két. (Az utóbbi módszert huzamosabb ideig nem tanácsos alkalmazni, mert nagyon át-, nedvesedik, eliszaposodik a gyöbérlabda és levegő hiányában elhalnak a gyökerek — a szerk. megjegyzése). Huszár Margit agrármérnök
