Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-08-08 / 32. szám
a t A véletlen is közrejátszott Kétyen oly szó esik a nyúlte Szalfljrér ; i. > «No£§8 Ж No Ш ш :ШРГ Tavaly 370 pecsenyenyulat adtam el a nyitrai Brankónak.». Ha kor háztáji nyésztésröl, ma Zsigmond neve feltétlenül elhangzik. A faluban mindenki ót tarifa a legjobb, legeredményesebb nyulásznak. S hadd tegyem mindjárt hozzá, hogy nem ok nélkül. A község kisállattenyésztöt közül egy ideje 6 szállítja a legtöbb vágóállatot a nyitrai Branko vállalatnak. Amikor a siker titka felöl érdeklődtem, Szalma bácsi mosolyogva válaszolt: „Ha titkok után kutat az elvtárs, akkor rossz helyen kopogtat. Igaz, hogy gyerekkorom óta kedvelem és tenyésztem — mégpedig itatás nélkül — a nyulakat, birtokába kerültem egy életre való gyakorlati tapasztalatnak, ámde mindez aligha lett volna elég ahhoz, hogy úgymond „nagy" nyulász váljék belőlem. Néha a véletlenek is közrejátszanak az ember életében", „A véletlenek?" Amikor tizenöt vagy tizenhat évvel ezelőtt nálunk is megalakult a kisállattenyésztők szervezete, rövidesen a nyulászok is szervezkedni kezdtek. Felvették a kapcsolatot a nyitrai válalattal és eladásra kezdték szaporítani a nyulakat. Én is közéjük álltam, de eszembe sem jutott, hogy egyszer első lehetek a faluban. Sőt! Őszintén megvallom, nem is akartam az lenni. Általában négy, de legfeljebb öt anyanyulat tartottam, s amit a szaporulatból nem győztünk elfogyasztani, azt eladogattam. Aztán jött az a bizonyos véletlen. Egyszer valamilyen oknál fogva megkéstem a leadással. A felvásárlók nem jöttek^ a nyulak késtek, vagy talán én voltam túlságosan elfoglalt? Már nem is tudom, hogyan történt. Tény, hogy valahogyan megfeledkeztem az idő múlásáról. A legközelebbi szállításkor valahogy súlyosaknak tűntek a nyulak, ahogy egymás után rakosgattam őket a ládába. Hirtelen eszembe jutott, hogy ezek bizony már elmúltak öt hónaposak, és о. Az egyiket megtapogattam, hát nem tele volt magzattel. Nézem a másikat, az Is vemhes, összesen tizenhét nőstényt válogattam külön és raktam vissza az ólba. A tenyésztőtársak csak néztek, mi ütött belém. Talán sajnálom eladni az állatokat? Nem vizsgálta őket senki, leadhattam volna mindet. De nem volt hozzá erőm. Ártatlan élőlényeket — még ha csupán állatokról van is szó — kíméletlenül halomra ölni. >. Inkább új ólakat csináltam. Persze még így sem lett elég a férőhely. Az a sok nőstény mind megellett, elhullás is alig volt. Egyszeriben minden ketrec, üres baromfiól, sőt, még a sebtében emeletes nevelőházzá alakított kukoricaszárító is tele lett nyúllal. Hát így csinálj belőlem nagy nyulászt az élet. és amint látja, immár magam sem bánom. Legalább van mivel eltöltenem az időt. Láthatja, most is tele van az udvar nyállal, győzök nekik takarmányt hordani. Már tervezgetem, hogy ha nem is éppen korszerű, de valamilyen elfogadhatóbb szállást kéne fabrikálnom. Deszkából készült, sokrekeszes, tágas, két- vagy háromszintes ketrectömbökre gondoltam." Szalma Zsigmond tavaly 370 pecsenyenyulat adott el a nyitrai Branko országjáró felvásárlóinak. Mint mondja, az idén legalább ennyit, de inkább négyszáz darabot szeretne értékesíteni. Kívánjuk, hogy terve valóra váljék! (dek] THNULPUNH f gymAstpl 1 Támaszték gumiabroncsból Fejtett bab — télire A kertben megtermelt javak maradéktalan hasznosítása, illetve a család téli étrendjének gazdagítása, változatosabbá tétele érdekében, évente sok gyümölcsöt és zöldséget tartósítunk befőzéssel. Az értékesítési bonyodalmak olykor rá'kényszerítenek bennünket, hogy a téli hónapokra szükséges mennyiségnél többet tartósítsunk. Nem bosszankodunk felette, hiszen a következő évben, amikor talán szerényebb lesz a termés és nagyobb a kereslet, gond nélkül és többet kínálhatunk a felvásárlóknak. Tartósításhoz Omnia poharaikat használunk, így az eltett gyümölcs és zöldség akár három évig is károsodás nélkül eltartható. A hagyományos gyümölcs- és zöldségféléken kívül újabbak tartósításával is kísérletezünk, néha sajátos módszerekkel, máskor a kertésztársaiktól átvett, jónak mondott eljárások, receptek szerint. A fejtett bab tartósítási eljárását Tóth Mariska nénitől tanultuk, s mert azóta sem hallottunk más receptet, ma is ezt a módszert alkalmazzuk. Tartósítási célra nagyobb szemű, fejteni való fehér vagy tarka vajbubot termelünk. A kifejtett babot alaposan megmossuk,’ forrásban levő vízben 5—10 percig főzzük, majd kihűtjük és poharakba rakjuk. A felöntéshez használt sós lé 1,75 liter vízből, 0,5 liter 8 százalékos ecetből és 4 dkg sóból készül. Van, aki szalicilt is ad hozzá, ami szerintünk felesleges. A poharakat Omnia tetővel zárjuk (a zárás tökéletességét mindig ellenőrizzük), majd a csírátlanítás következik 90 C-fökos hőmérsékleten. A kisebb, 3 dl-es poharakat 18—20 percig, a 7 dl-eseket 25, a litereseket pedig 26—30 percig kell csírátlanítani. Ezt követően a poharakat száraz dunsztba helyezzük. Az enyhén zavaros lé nem tartósítási hiba, a zavarosságot a só idézi elő. Felhasználáskor a babról leöntjük a sós lét, a babot tiszta vízben átöblítjük (a sós íz mérsékelése céljából) és azonnal feltehetjük főni. A fejtett babot olyan édeskés-savanyú lében is tartósíthatjuk, amilyet Balaštík mérnök „A gyümölcs, zöldség, gomba, hús és tojás házi tartósítása“ című könyvében az uborka konzerválásához javasol. Ehhez a léhez azonban literenként két evőkanálnyi étolajat is tanácsos adni. Plavec Pál, Gúta (Kolárovo) A kertészkedőnek, ha szép, tiszta, egészséges szamócát akar szüretelni, már az apró gyümölcsképződmények fejlődése idején szalmát vagy fóliát kell terftenie, esetleg üveglapot, cserépdarabot, deszkát stb. kell a tövek köré — a gyümölcsök alá — helyeznie. A személyautó lefutott gumiabroncsából készített támasztékok segítségével is elejét vehetjük a szamóca szennyeződésének és rothadásának (lásd az ábrát). 1 Korparanccsá vált a termőfölddel való ésszerű és hatékony gazdálkodás. A nagyüzemi termelés elterjedésével — főleg a hegyi körzetekben — sok kis parcella maradt parlagon, mivel nem gazdaságos a megművelésük. A rozsnyói (Rožňava) járásban az utóbbi években mintegy félezer hektár termőföld jutott erre a mostoha sorsra. Kistermelői szinten való megművelésüket párthatározatok, kormányrendeletek szorgalmazzák és a termőföld állandó csökkenésének riasztó ténye teszi elnapolhatatlanul sürgetővé. Erről tanácskoztak a napokban a jnb mezőgazdasági osztályának dolgozói a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége járási bizottságának tagjai a linb-ok és a szövetkezetek vezetőivel, akiknek írásban benyújtott ötleteit, javaslatait elemezte és vitatta meg a közös fórum. A résztvevők egyetértettek abban, hogy robbanásszerűen kell szélesíteni a kertbarátok táborát. Legalább ötezer kertészkedőre van szükség a jelenlegi ezerrel szemben ahhoz, hogy a parlagföldekről eltüntessék a dudvát és feltörjék a többéves ugart. Öe hogyan nyerjenek meg ennyi embert? Agitáclóval vagy a kertészkedők példás helytállásának, eddigi sikereinek népszerűsítésével? Mindketővel. Sőt! Azt hiszem, nálunk szükség van valamilyen teljesen újszerű szemléletmól köztudalba vitelére ahhoz, hogy az emberekkel — főleg a fiatalokkal — újra megszerettessék a földet, a kertészkedést. A vita során különböző vélemények alakultak ki az SZKSZ alapszabályzatának azon cikkelyéről, mely szerint a földet igénylőknek, tehát a kertbarátoknak, a kistermelőknek, csak négy ár területet lehet kimérni. javasolták, hogy azok részére, akik nagyobb terület megművelését is vállalnák, mérjenek ki nagyobb parcellákat, hiszen van miből! De ugyanakkor a földhasználati jogot olyan feltételekhez kössék, hogy a termés meghatározott menynyiségét átadják a felvásárlóknak. A javaslatokat elfogadta az SZKSZ járási bizottsága, és Ígéretet tett, hogy előterjeszti jóváhagyásra a szövetség központi bizottságán. Rusznyák elvtárs, a jmi főmérnöke ekként nyilatkozott a tanácskozáson: „Mindnyájunk érdeke, hogy minden parcellának gazdája, sőt művelője legyen és A felvásárlótelepek mozgalmas élete bizonyítja, hogy á háztáji kertészkedők és a kertbarátok szép eredményt érnek el a szerződéses árutermelésben Fotó: -bor ugyancsak tavasszal lángoló szénaboglyák. A tanácskozásnak rendkívüli jelentősége van. Sok vitás kérdésben született a pangó, kedvezőtlen állapotokat feloldó döntés, a panaszokra orvosságként ható határozat. A résztvevők szorgalmasan keresték a termőföld intenzív kihasználásának és védelmének valóra váltható módszereit. Ezzel be is fejezhetném, ám egy jószándékú megjegyzés a toliam hegyére kívánkozik. A tanácskozás, annak ellenére, hogy sok tekintetben előbbre vitte a nagy probléma megoldását, nem volt teljes értékű, mert a meghívottaknak mintegy 35 százaléka nem jelent meg. Feltételezem, hogy nem hanyagságból, inkább azért, mert ugyanebben az időpontban még három szervezet tartott fontos értekezletet a járásban. Apróság, de talán ilyesmire is érdemes lenne odafigyelni! Főleg akkor, amikor olyan fontos kérdésről van szó, mint az elfekvő földterületek kihasználásának előmozdítása. Az ésszerűen betelepített, három—négy áras kerttelepi kiskertekben könnyűszerrel megtermelhetjük a család szükségletét kielégítő, zöldség- és gyümölcsmennyiséget teremjen a föld.“ Mégis! Az elmúlt esztendőben a járás területén 290 hektár termőföld maradt műveletlenül és 740 hektár rétről nem gyűjtötték be a tömegtakarmányt! A vitában többen javasolták, hogy azokat a réteket, amelyekről a gazdaságok nem képesek begyűjteni a termést, bocsássák a k’isállattenyésztők rendelkezésére! Valóban megérett már arra az idő és a helyzet, hogy a gazdaságvezetők a „ha nem lehet a miénk a termés, inkább vesszen a réten, másé se legyen“ szemléletmódról végérvényesen átálljanak a „hanem vagyunk képesek megmenteni, ami érték, próbálkozzon vele más“ formulára. Ha erre sor kerül, bizonyára kevesebb lesz tavasszal a tűzperzselte rét, és nem lesz olyan lehangoló látványban részünk, mint az Bessenyei György mondta egyszer: „Mit tehet arról a drága hegy, ha kincseit belőle nem szedik“. Nos, a föld sem tehet róla, hogy mi hagyjuk parlagon heverni. Nekünk kell tennünk érte, hogy ezentúl másként legyen! Korcsmáros László • «*♦ •$* »** íj* »** «з» «3* *3« «3» *3* *3* *3* *♦* *♦' •** «J* «J* ♦J* *5» *3* ♦}» g
