Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-08-08 / 32. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1981. augusztus 8. 2 miiiHiiwiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiBwiiiiiiiiiiiiiiiHiiiHiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiMMiiiiiiiiiiHiiiHittm»wwiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiňiiiiiiiiHiiii Gazdálkodásunk eredményei félév tükrében A dolgozók elégedettsége fontos tényező ÜGYINTÉZÉS A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA KIBONTAKOZÁSA JEGYÉBEN A Szövetségi Statisztikai Hivatal és a Szlovák Statisztikai Hivatal jelen­tést adott ki a népgazdaság első fél­évi fejlődéséről és a terv országos, Illetve szlovákiai teljesítéséről. A je­lentés megállapítja, hogy népgazda­ságunk a CSKP XVI. kongresszusán jóváhagyott program fő irányaival összhangban, takarékosabb nyers­anyag-, energia-, beruházási és devi­zagazdálkodást folytatott. A gazda­sági fejlődés üteme — az építőipar kivételével — megfelel a tervelő­irányzatoknak. Eredményeink alaku­lására kedvezően hatott a XVI. párt­­kongreszsus, valamint az általános választások tiszteletére kibontakozott szocialista vállalási mozgalom. Az idei tervfeladatok teljesítése végett tovább kell erősödniük a pozitív irányzatoknak, nagyobb mértékben ki kell használni a gazdasági tarta­lékokat, s hatékonyabban érvénye­sülniük kell a komplex intézkedések­nek. Az Iparban (központilag irányított Ipar) a termelés a múlt év első fe­léhez viszonyítva 1,8 százalékkal nőtt, ennek keretében a Cseh SZK- ban 1,3, a Szlovák SZK-ban 3,1 szá­zalékkal. összehasonlítható nagyke­reskedelmi árakban az árutermelés 1 százalékkal nőtt. A múlt év első feléhez képest több árút termeltek termelési fogyasztásra. A szocialista országokba irányuló kivitel 0,8 (Szlo­­váikában 10,6], a nem .szocialista or­szágokba irányuló kivitel pedig 0,1 százalékkal nőtt (az SZSZK-ban a ta­valyi szinten maradt). A belkereske­delmi szállítások nagyjából a tavalyi szinten maradtak (az SZSZK-ban 985 millió koronával emelkedtek). Az első félévben kedvező az ipari termelés költségeinek alakulása, mely a jövedelmezőség fejlődését is ked­vezően befolyásolta. A munkaterme­lékenység két százalékkal nagyobbo­dott (a teljes termelés szerint) — az évi terv, 2,1 százalékos növekedésre számít. Az iparban a dolgozók átlag­­"Keresete 2 százalékkal emelkedett (az évi terv 1,8 százalékos emelke­désre számít). Az iparban foglalkoz­tatottak száma múlt év azonos idő­szakához viszonyítva 15 600-zal, vagy­is 0,6 százalékkal nőtt, számuk 2 mil­lió 622 ezer. Az SZSZK-ban számuk 1,6 százalékkal nőtt (1 százalék az évi tervezett növekedés). A ffltőanyagipari-energeti'kai bázis­nak egészében sikerült megtartania a népgazdaság folyamatos fűtőanyag- és energiaellátását. A jövesztési fel­adatot az első félévben 612 ezer ton­nával túlteljesítettük. Az SZSZK-ban 2 millió 860 ezer tonna barnaszenet és lignitet bányásztunk. A villamos­­energia-termelés 1,4 százalékkal nőtt, ennek keretében az atomerőműben termelt energia mennyisége 74,8 szá­zalékkal. (Szlovákiában 10 millió 531 ezer kilowattóra villamos energiát termeltünk, ennek keretében az atomerőmű folyamatos üzemeléssel 3 millió 19 ezer kilowattóra energiát szolgáltatott és 28,7 százalékos volt részesedése a villamosenergia-terme­­lésben). A kohóipart termelés 1,3 (az SZSZK-ban 5,8) százalékkal nőtt, A gépipari termelés 3,6 (Szlovákiában 5,4) százalékkal nagyobbodott. A vegyipari termelés a nyersanyag­­import korlátozásával kapcsolatban a tavaly első félévi szinten maradt, Szlovákiában a tervelőirányzatnak megfelelően enyhén csökkent. A fa­feldolgozó iparban 2,9 (az SZSZK-ban 2 százalékkal) nőtt a termelés. A könnyűipari termelés 2,2 (Szlovákiá­ban 3,8) százalékkal nagyobbodott. Az építőanyaggyártás 1,8 (az SZSZK- ban 2,8) százalékkal nagyobbodott, ami lehetővé tette a népgazdasági szükségletek kielégítését. Az élelmi­szeripar termelése 1,9 (Szlovákiában 4,3) százalékkal bővült, ennek kere­tében a malom- és sütőiparban 4,6 (7,1), a húsiparban pedig 1,6 (2,1) százalékkal. A mezőgazdaságban a kedvező idő­járás folytán idejében és jól végez­téik el a tavaszi mezőgazdasági mun­kákat. Az áprilisi hideg és száraz időjárás, valamint a májusi és júniu­si sárazság kedvezőtlenül befolyásol­ta a legtöbbb termény fejlődését. Az erős éjszakai fagyok több szántóföl­di növény, gyümölcs és korai zöldség fejlődésére károsan hatottak. Szlovákiában 1526 600 hektáron vetettek mezőgazdasági terményeket, 6894 hektár maradt bevetetlen, vagyis 37,6 százalékkal kevesebb, mint a ta­valyi első félévben. Szemes termé­nyekkel 885 és fél ezer hektárt ve­tettek be, 35 ezer hektárral keveseb­bet, mint tavaly, és 32 ezer hektárral kevesebbet a tervezettnél. A gabona­félék, köztük a kukoricavetésterülele 26 ezer hektárral, a hüvelyeseké 9 ezer hektárral kisebb. A gabonafé­lék szerkezetében — a tervhez viszo­nyítva — több az árpa és a zab, ke­vesebb a búza, a rozs és a szemes kukorica. Országos viszonylatban 7,4 százalékkal nagyobb területen vetet­tek szántóföldi takarmányféléket, 7,1 százalékkal nagyobb területen zöld­séget, gabonával viszont a tervezett­nél 2,4 százalékkal kisebbb területet vetettek be. Az állattenyésztési termelés fejlő­dését az év elejétől a takarmány mennyisége, összetétele és minősége határozta meg. A gazdasági állatállo­mány lényegében a tavaly első fél­évi szinten maradt. Intézkedések folytán az állatállomány fejlődése a Cseh SZK-ban kedvezőbben alakult, mint a Szlovák SZK-ban. A Cseh SZK-ban például a sertésállomány a múlt év első feléhez viszonyítva 1,6 százalékkal csökkent, viszont Szlová­kiában 1,8 százalékkal nagyobb volt. Szlovákiában a tehenek kivételével valamennyi fő állatfajta állománya gyarapodott. A tervelőirányzatokkal összhangban csökkent az anyaserté­sek száma. A szocialista szektorban tartott gazdasági állatok újratermelésében Szlovákiában enyhén emelkedett a malacok száma, s csökkent a borjak száma. Alacsony volt azonban a bá­­ránysztporulat. Valamennyi szektor viszonylatában az egy tehénre számí­tott tejhozam 1536,4 liter volt, 13,2 literrel több mint a tavalyi első fél­évben. A tej össztermelése 14 millió 800 ezer literrel, vagyis 783 millió 600 ezer literre nőtt. A marhahizlalásban az átlagos na­pi súlygyarapodás darabonként 0,75 kg, a sertéshizlalásban 0,49 kg volt. Országos viszonylatban a rosszabb téli takarmány özás következtében csökkent a tejhozam és a súlygyara­podás is stagnált. A szocialista szek­torban a tehenek átlagos napi tejho­zama elérte a 8,46 litert, s a tavalyi­val szemben 22 millió literrel csök­kent a tejtermelés. Az országos fakitermelésben az évi feladatok 53,4 (az SZSZK-ban 55,6) százalékát teljesítették és 9 millió 750 ezer (az SZSZK-ban mintegy 2 millió 875 ezer) köbméter fát ter­meltünk ki. Ivóvízből 28 millió köbméterrel többet állítottunk elő. Az építőipari vállalatok 38 milliárd 4Ö0 millió korona (2,8 százalékkal kevesebb), Szlovákiában 13 milliárd 300 millió ikorona (457 millió koro­nával kevesebb értékű) munkát vé­geztek. Az egyes vállalatok egyenlőt­lenül teljesíttík a tervfeladatokat, a vállalatok 74,9 százaléka nem teljesí­tette az építőipari munkák tervelő­irányzatát. Az építőipari munkák elégtelen teljesítését főként a munkaszervezés alacsony színvonala okozta a válla­latok jelentős részében, ezzel szoro­san összefüggött a munkaidő és a gépek élegtelen kihasználása, a meg­kezdett építkezések huzamos túlmé­­retezettsége, számos építkezés hiá­nyos területi és tervezési előkészí­tettsége. Az építőipari vállalatok dolgozói­nak száma az összehasonlított idő­szakban fél százalékkal csökkent (Szlovákiában emelkedett), s átlago­san 546 ezer (Szlovákiában 199 900) személy volt. Az építőiparban az át­lagos havi munkabér 2870, (Szlová­kiában 2793) korona volt, tavalyhoz képest 0,8 százalékkal nagyobb. A munkatermelékenység és a bérek aránya azonban kedvezőtlenül ala­kult. A tömegközlekedésben a teherszál­lítás eredménye 321 millió tonna áru volt (Szlovákiában 129 millió 400 ezer tonna). A vasúti rakomány vo­lumene 2,1, (Szlovákiában 0,6) szá­zalékkal volt nagyobb, mint tavaly az első félévben. A Csehszlovák Autó­­közlekedési Vállalat 173 millió 300 ezer (Szlovákiában 65 millió 900 ezer) tonna áru szállítását bonyolí­­tota le. A folyami szállítás teljesít­ménye 5 millió 300 ezer (1 millió 600 ezer) tonna áru volt. A távközlés vonalán 3 millió 186 ezerre (Szlovákiában több mint 577 ezerre) nőtt az üzemelő telefonállo­mások száma. I A beruházás jellemzői: volumene 1981 első felében (a Z akció nélkül) 56 milliárd korona (19 milliárd 900 millió korona) volt. Az évi feladatok 41 (41,4) százalékát teljesítették. Vi­szonylag jobb eredményeket értek el a kétmillió koronánál költségesebb építkezéseken, s főként az állami terv kőtelező építkezésein. A tudományos-műszaki fejlesztés állami tervének kutatási és fejlesz­tési feladatait 94,6, az alkalmazásra előkészített kutatási eredmények ter­vét 90 százalékra teljesítették. Szlovákiában 51 ezer személy dol­gozott az SZSZK kutatási és fejlesz­tési bázisának munkahelyein. Tevé­kenységük a népgazdaságfejlesztés alapvető kérdéseinek megoldására, nyersanyag-, anyag-, fűtőanyag- és energia-megtakarításra, a munkater­melékenység fokozására, környezet­formálásra és — védelemre irányult. Az állami műszaki fejlesztési terv 116 feladatot ölel fel, 16 feladat meg­oldásában problémák fordultak elő. A műszaki fejlesztési állami terv fel­adatainak megoldásában nem kielé­gítő a helyzet. A külkereskedelemben sikerült el­érni a terv alapvető célját, hogy a kivitel túlszárnyalja a behozatalt. A külgazdasági kapcsolatokban stabili­záló tényező volt Csehszlovákia be­kapcsolódása a nemzetközi munka­­megosztásba, elsősorban a KGST ke­retében. A KGST-országokkal folyta­tott árucsereforgalom az összehason­lított időszakban 8,5, ennek kereté­ben a Szovjetunióval 13,3 százalékkal nagyobbodott. Az életszínvonal alakulásénak fő jellemzői: 6 millió 570 ezer (Szlová­kiában 1 millió 929 ezer) személy dolgozott a népgazdaság szocialista szektorában, vagyis 0,7 (1,5) száza­lékkal több, mint tavaly az első fél­évben (efsz-tagok nélkül). A lakosság pénzjövedelme 2,4 (3,2) százalékkal gyarapodott és az első félévben 176 milliárd 800 millió (53 milliárd 300 millió) korona volt. A takarékbetétek és pénzkészletek ér­téke 9 milliárd 800 millió koronával (Szlovákiában 2,2 százalékkal) na­gyobbodott. A kiadások lényeges részét kiske­reskedelmi áruvásárlások tették ki. A kiskereskedelmi áruforgalom el­érte a 120 milliárd 200 millió (Szlo­vákiában a 31 milliárd 800 millió) koronát és 0,2 (1,3) százalékkal volt nagyobb a tavalyinál. A belkereskedelem élelmiszer-ellá­tásában nem volt lényegesebb inga­dozás, esetenként a választékban mu­tatkoztak fogyatékosságok. Az ipar­cikk-ellátásban bonyolultabb volt a helyzet. Textilárukból, háztartási és sportcikkekből, egyes vegyipari cik­kekből nem elégítették ki a keresle­tet. Személyautók vásárlásában a ha­zai gyártmányok voltak előtérben. A lakásépítés valamennyi formájá­ban 25 661 lakást fejeztek be, 9749 lakással kevesebbet, mint tavaly az első félévben. Az évi tervben elő­irányzott lakások 23,4 százalékát ad­ták át rendeltetésüknek, tehát ‘keve­sebbet, mint tavaly. Szlovákiában a lakásalap 8400 lakás befejezésével tovább bővült, de így is az évi terv­nek csak 19,7 százalékát teljesítet­tük, további 14 400 lakás építését kezdtük meg. Népesedési szempontból Szlovákiá­ban kedvezőbben alakult a helyzet. Csehszlovákiának június végén 15 millió 313 ezer lakosa volt, ebből a Cseh SZK-nak 10 millió 300 ezer, a Szlovák SZK-nak pedig 5 millió 13 ezer lakosa. Szlovákiában az első félévben vala­melyest lelassult a népesedés alaku­lásának dinamikája. Csökkent a há­zasságkötések és az élveszületett gyermekek száma is. A halálozási arányszám csökkenése ugyanakkor kiegyenlítőén hatott a születési arányszám csökkenésére. Szlovákiában az első félévben 17 ezer házasságot kötöttek, 1200-zal kevesebbet, mint tavaly ilyenkor. Az élveszületett gyermekek száma 47 ezer volt, 1800-zal kevesebb. Huszon­ötezer személy halt meg, 1700-zal ke­vesebb. így a természetes szaporulat lényegében a tavaly félévi szinten maradt. Az SZSZK-nak június végén 5 mil­lió 13 ezer lakosa volt, melynek rész­aránya Csehszlovákia lakosságában 32,7 százalék. „A szocialista demokráciát két ve­­tületénck — az állampolgári jogok érvényesítése és társadalmi köteles­ségeik teljesítése — egységében fog­juk fejleszetni. ... Támogatnunk kell mindazt, ami ösztönzi az alkotó akti­vitást és kezdeményezést, nem sza­bad eltűrnünk, hogy a problémák megoldására törekvő emberek meg nem értésbe és bürokratikus közöny­be ütközzenek... El kell érnünk, hogy a felelős szervek mindig rea­gáljanak az emberek észrevételeire, küszöböljék ki a bírált fogyatékossá­gokat és tájékoztassák róla a nyil­vánosságot“ — állapította meg a CSKP Központi Bizottságának a XVI. pártkongresszuson elhangzott beszá­molója. Ebben a szellemben vizsgálta meg a Szlovák Szocialista Köztársa­ság Népi Ellenőrző Bizottsága, hogyan kezelik a lakosság panaszait, bejelentéseit és javaslatait ae egyes minisztériumok, központi szervek és a nemzeti bizottságok. Azzal, hogy egy állampolgár pana­szos levéllel fordul' bármelyik köz­ponti állami szervhez és nemzeti bi­zottsághoz, alkotmányos jogával él. A panaszok, bejelentések, észrevéte­lek intézésvei kapcsolatos további teendő a megkeresett szervek olyan eljárása, hogy pozitívan ráhassanak a lakosság közéleti gondolkodásári és cselekvésére, aktivitásra serkent­sék és együttesen járuljanak hozzá a közös nevezőként bürokratikus csö­­kevényeknek, egyes személyek eseté­ben pedig tudatos vagy tévedésen alapuló törvénysértésnek nevezhető sérelmes fogyatékosságok kiküszöbö­léséhez. Úgy, ahogy ezt a XVI. párt­­kongresszus is meghagyta. Az ilyen aktivitás fontos megnyilvánulása az olyan irányban érvényesülő ráhatás is, hogy pártos következetességgel vonjanak felelősségre mindenkit, aki visszaél a szocializmus adta lehető­ségekkel és vívmányokkal, hogy a társadalom rovására munka nélkül gazdagodjék, tékozolja a nemzeti va­gyont, megszegi az állami és munka­­fegyelmet. A felülvizsgálat megállapította, hogy tavaly Szlovákiában 37 345 levél (panasz vagy bejelentés) érkezett a nevezett szervekhez. Ezeknek 81 és fél százalékát el is intézték az ille­tékes szervek, továbbiak intézése még folyamatban van, s vannak to­vábbá általános, nem címre szóló és olvashatatlan levelek is. Az Ilyen fajta ügyintézés zömét a nemzeti bizottságok végezték, hiszen a lakossági beadványok 55 százaléká­nak a megoldása rájuk tartozott. Érdekes egy további szempont megvilágítása: mennyiben voltak helytállók, indokoltak a panaszok. Igazolást nyert, hogy a beadványok 47,7 százaléka jogos, vagy részben indokolt panaszt tartalmazott [vala­mivel kevesebb volt, mint az előző évben). Ez a tény fontos jelzést tar­talmaz az egyes fokú illetékes szer­veknek, hogy problémák és fogyaté­kosságok mutatkoznak főként a köz-Ezernyi a (Folytatás az 1. oldalról) kell küldeni, az aratási munkák meg­gyorsítása érdekében, viszonozni kell a testvéri segítséget. A gabona betakarítása komplex munkafolyamat. Az aratást követően a legfontosabb tennivalók közé tarto­zik a szalma letakarítása, a tarló­hántás, s nem utolsósorban a má­sodvetések mielőbbi befejezése. Külö­nösebb panaszra nincs ok, a szalma betakarítása jó ütemben halad. A mezőgazdasági üzemekben jól tudják, a szokottnál kevesebb a lucerna-, ló­heretermés, s ezért a tömegtakar­­mányellátás szempontjából nagy je­lentősége lesz a szalma szakszerű felhasználásának. Legtöbb helyen a szalma bálázását szorgalmazzák, mert így könnyebb az összebordása, kaz­­lazása, mint más betakarítási mód­szerrel. Ahol ezt rugalmasan elvé­gezték, s fóliával letakarták, ott minden rendben van. Csakhogy a szalma-bálák jelentős része ott sora­kozik a tarlón, és a legutóbbi esőzé­sek során olyan nedves lett, hogy nem lehet összehordani, kazlazni. A bizottság véleménye szerint többfajta megoldást lehetne alkalmazni a fon­tos tömegtakarmány-pótló szalma „raktározására“. A szalma gyors letakaritásátől függ a tarlóhántás gyors elvégzése, ahol a mezőgazdasági üzemek még mindig nem használják fel az összes lehető­lckedés, a postai szolgálat, a közellá­tás, a szolgáltatások, a kereskedelem terén, az áruk szabott árainak be­tartásával kapcsolatban. A panaszok további elemzéséből kitűnik, hogy zömmel a gazdasági szervek és szervezetek, továbbá a nemzeti bizottságok tevékenységét érintették. A panaszok jogossága mel­lett 12,9 százalékuk objektív vonat­kozású volt; olyan, egyébként jogos követelésekkel függött össze, melyek kielégítésére a népgazdaságok jelen­legi helyzete nem ad lehetőséget. A panaszok közel egyharmada a levél­írók szubjektív beállítottságát tükrö­zi, 17 és fél százaléka pedig tájéko­zatlanságukat árulja el, s ennek alap­ján a Népi Ellenőrző Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezen a téren nagyobb szerepet kell kapnia a dolgozók, a lakosság jogtudatát, erősítő jogpropagandának. A panaszok, bejelentések ttzedré­­szénél hiányzott az aláírás, tehát névtelen levelek voltak. összesen 3924 ilyen levél érkezett, s tartalmuk a levelek 34 és fél százalékánál jo­gosnak bizonyult. Bár a levélírók névtelenségbe húzódása nem hízelgő, mert arra vall, hogy nyílt bírálatuk következményeitől tartanak, az ilyen levelek jelentősége sem lebecsülendő, mert rendszerint a szocialista tulaj­don megkárosításának, egyes vezetők helytelen magatartásának, megveszte­getésnek, engedély nélküli hétvégi­házépítésnek, lakáskiutalási helyte­lenségeknek az eseteire stb. hívják fel a figyelmet. Valójában minden harmadik névtelen levél jogos, való bejelentést tartalmazott. Természetesen a névtelen levelek zöme (65,5%) a társadalmi és álla­mi érdekeket következetesen védel­mező vezetők elleni mesterkélt váda­­kát tartalmazott, s ebből az a politi­kai következtetés vonható le, hogy erőteljesen küzdeni kell az ilyen fer­de szemlélet ellen. Dióhéjban ezt tükrözi a Népi El­lenőrző Bizottság jelentése a tavalyi lakossági panaszok intézéséről. Fon­tos, milyen következtetéseket vontak le az illetékes szervek egyes esetek­ben. így például 14 516 teljesen vagy részben jogosnak bizonyult esetből kifolyólag 5736 esetben indítottak el­járást a vétkesekkel szemben (ez a panaszok közel negyven százalékét érinti]. Az előző évekkel szemben tavaly nagyobb mértékben alkalmaz­ták a büntetés anyagi formáit, a kár­pótlásra ‘kötelezést, a kihágási eljá­rást, sőt több eset került az ügyész kezébe. A vizsgáló szerv viszont a panaszok kivizsgálása során további tartalékokat lát a személyes felelős­­ségrevonásnak, mint a fegyelem szi­lárdítását célzó ráhatás, nyomás egyik eszközének érvényesítésében. A tárgyalt jelentés is egy további lépés a szocialista demokráciával és a közügyek Intézésével kapcsolatos kongresszusi útmutatás teljesítésé­ben. LÖRINCZ LÄSZLÖ tennivaló séget, és „elfelejtik“ a nagy teljesít­ményű talajművelő gépek több mű­szakban való üzemeltetését és a kü­lönböző módszerek alkalmazását. A tarlóhántás — amely a jövő évi ter­més egyik Ígérete — mellett, a XVI. pártkongresszus határozata alapján nagy jelentőségű a földalap maximá­lis kihasználása, s ebből a szempont­ból a másodvetést legalább a szántó­­terület tiz százalékán kell elvégezni. Különösen az idén, amikor a várt­nál kevesebb a tömegtakarmány, a másodvetésnek nagy jelentősége le­het. Legtöbb mezőgazdasági üzemben megértik ezt, és ennek az eredmé­nye, hogy a tervezetten felül több mint százezer hektáron próbálkoznak a tömegtakarmányt pótló másodve­téssel. A bizottság még sok fontos kérdés­sel foglalkozott: Többek között a burgonya betakarításának meggyorsí­tásával, amely a hazai ellátás szem­pontjából jelentős. Napjainkban a len szakszerű betakarítása sem mellékes, és ezért nagynn fontos, hogy a meg­levő kombájnokat minél jobban ki­­hasznáuják. Arról is sző esett, hogy a mezőgazdasági üzemek jobban igénybe vehetnék a vakációjukat töl­tő diákok munkáját — főleg a gyom­irtásnál —, s a társadalmi összefo­gás jelentősen siettethetné e nyári mezőgazdasági munkák elvégzését. TÖTH DEZSŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents