Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-08-08 / 32. szám
1981. augusztus 8, .SZABAD FÖLDMŰVES, 3 h KGSí-országok mezőgazdasága Ä KGST XXXV. ülésszaikának szófiai ajánlásai nemrégen egyfelől az együttműködés továbbfejlesztését, másrészt azoknak a speciális, eltérő adottságoknak a kihasználását szorgalmazták, amelyek egy-egy országra Jellemzőek. Néhány adat jól szemlélteti, milyen eredményeket értek el a tagországok az elmúlt években. Egyes kultúrákban a hozamok az 1961—85-ös évek átlagához képest 50—80 százalékkal nőttek. Az említett időszakban például a búza hektáronkénti termésátlaga az országok többségében megközelítette vagy meghaladja a 40 mázsát. Az eredmények alapja az egybehangolt kutatás. Éppen tíz éve hozták létre a Tudományos-műszaki Együttműködési Bizottságot. Ez felelős a komplex program kutatási munkájának összehangolásáért. Jellemző, hogy a program 18 fontos témát emel ki, s ezek közül öt mezőgazdasági jellegű. Ezek: a biofizikai kutatások; az élelmiszerek tópértékének növelése; a kultúrák szelekciója; nagy terméshozamú hibridfajták létrehozása; növényvédő szerek kutatása; valamint a természetvédelmi szerek kidolgozása. E program keretében már kifejlesztettek csaknem negyven mezőgazdasági gépet. Egy-egy részterület feltárására koordinációs központokat szerveztek. Ezek közül például a biofizikai kutatások összehangolásáért, valamint a nemesítéssel és a vetőmagtermesztéssel kapcsolatos elméleti kérdésekért a Szovjetunió a felelős. Az NDK-ban van a koordinációs központja az állattenyésztés biológiai problémái kutatásának, valamint az új komplex és egyéb műtrágyák létrehozásának. Bulgária hangolja össze a tudományos munkát a maglevő élelmiszerk tápértékének növelésében és az újfajta, jó minőségű élelmiszerek létrehozásában. Az élelmiszeripari göngyölegek és csomagolóeszközök fejlesztését Lengyelország koordinálja. Magyarország — a többi között — kemplett mezőgazdasági talajvizsgáló laboratóriumok kifejlesztésében érdekelt. A KGST-országok ma már általában a tényleges fejlesztési költségek alapján számított díjazásért adják át egymásnak a szellemi termékeket és a mezőgazdasági kutatás eredményeit is. A régebbi gyakorlat — a térítésmentes csere — szintén tovább él: esetenkénti, kétoldalú megállapodások alapján. A koncentráciá és a szakosítás a mezőgazdasági termelésre is egyre inkább jellemző. Bulgária elsősorban a zöldség, a dohány és a gyümölcs; a Szovjetunió az olajosmagvak, a gyapot, a len és a hal; Magyarország a gabona, a hús, a kertészeti termékek és bor; Kuba a cukor és citrusfélék termelésére szakosodik. Ezekből mind nagyobb mennyiségben látja el partnereit. A kísérletek során kialakított, bevált új fajták, növénytermesztési, állattenyésztési-tartási módszerek követelik az erőteljes gépesítést. A KGST- országokban jelenleg csaknem négymillió traktor és százezer gabonakombájn dolgozik. A magyar mezőgazdaság termelésének és az élelmiszerexportnak mintegy negyede kerül a Szovjetunióba — ellentételként az ott vásárolt anyagokért, energiahordozókért, gépekért. A dinamikára Jellemző, hogy friss gyümölcsből most megközelítőleg 300 ezer tonnát szállít Magyarország a Szovjetuniónak, ez 1990-ig tíz százalékkal növekszik. A mezőgazdasági kivitelnek van egy nem elhanyagolható árnyoldala: világszerte rendkívül nyomottak az árak és nagyon nehéz a termelés növekvő költségeit az exportban érvényesíteni. A mennyiségek növelésével, a termékek minőségének javításával azonban emelhetők a bevételek. A termelésben és a feldolgozásban is rendkívül jelentős tartalékok vannak. A KGST-országokban az élelmiszeripar nyersanyag-hasznosítása általában nem haladja meg a 70—75 százalékot. A Voproszi Ekonomiki című szovjet szaklap szerint egyes üzemekben ez az arány 30 (1) százalék körül van. Számítások szerint a KGST-tagállamok cukorgyáraiban több mint 110 millió tonna törköly és több mint ötmillió tonna melasz; az olaj- és zsíriparban napraforgómag-hulladék, napraforgőpogácsa keletkezik — millió tonnás tételekben. Ugyanez a helyzet a tejiparban a zsírtalanított tejjel és tejsavóval. Mindezek nagyobb beruházás nélkül összegyűl thetők, hasznosíthatók vagy tovább feldolgozhatők lennének. A feldolgozó-technológiák korszerűsítésének további kiszámítható lehetőségei: a gyümölcsök és zöldségfélék jobb tárolása és feldolgozása 10—15 százalékkal csökkentheti a veszteségeket. Korszerű hús- és mirelit-üzemekben félmillió tonna nyers hússal egyenértékű megtakarítás érhető el. A legnagyobb gond, hogy a szocialista országokban a gépgyártás az élelmiszer-feldolgozó ipar gépszükségletét legfeljebb háromnegyed részben fedezi. Szakemberek úgy becsülik, hogy összességében mintegy 110 ezer élelmiszeripari gép, gépcsoport hiányzik az optimális feldolgozáshoz. A szófiai ülés foglalkozott a témával: a legtöbb országban sokféle élelmiszeripari gépet készítenek, de gazdaságtalan, kis szériákban. Magyarország Ilyen vonatkozásban szerencsés kivétel, mert az összes használatos berendezéseknek csak tíz százalékát gyártja, ezeket viszont nagy sorozatban a többiek részére is előállítja. Az egyes országokban igen kedveltek a magyar paradicsomsorok, konzervgyári berendezések, sajtüzemek. Az általános helyzet egyértelműen jelöli a jövő útját: e területen is a szakosodással, egy-egy gép-gépcsoport egy vagy néhány országban való gyártásával, s kölcsönös szállításával javítható a helyzet. így minden fejlesztő, gyártó számára javulnak a gazdasági feltételek, nő a nyereség. S kisebb területre koncentrálva a kutatástfejlesztést, gyorsabban emelhető a műszaki színvonal. Mert ma a KGST-országokban gyártott élelmiszeripari berendezéseknek csak 60— 80 százaléka üti meg a nemzetközi mércét. Eddig is volt több kétoldalú egyezmény a szakosításra és kooperációra, most, a KGST XXXV. ülésszaka után, látványosabb és gyorsabb fejlődés körvonalai bontakoznak ki. A tagországok 1981—85 közötti időszakra előirányozták az élelmiszeripari berendezések gyártásának további — sokoldalú — specializálását és a mennyiségek növelését. A megállapodások szerint például a 37 cukoripari berendezésből tizet csak Lengyelországban, hatot Lengyelországban és a Szovjetunióban, huszonegyet e két országban és Csehszlovákiában gyártanak majd. A konzerviparban 49 gépet és gyártósort emeltek ki. Közülük tizennyolcat csak Bulgáriában, húszat Bulgáriában és Magyarországon, nyolcat a két országban és Lengyelországban készítenek. A mezőgazdaságban és az élelmiszer-feldolgozásban is megvalósult tehát az a követelmény, amit a legutóbbi ülés zárőközleménye Így fogalmaz meg: „A KGST-tagállamok azt az irányvonalat tűzik ki, hogy a kővetkező két ötéves időszakot az intenzív termelési és tudományosműszaki kooperáció időszakává tegyék“. 4 (MAGYAR NEMZET) CÉL ESZKÖZT SZENTESIT Az Egyesült Államok minden eszközzel rákényszeríti nyugat-európai szövetségeseit, hogy új középhatőtávolságú nukleáris fegyveket telepítsenek területükön. (Kukrlnyikszl rajza) ШШШ és sokoldalú kapcsolatok Bulgária az idén 38 ezer tonna almát ad el a Szovjetuniónak, közel 30 százalékkal többet, mint tavaly, amikor több mint százféle zöldséget és gyümölcsöt szállított a Szovjetunióba — konzervfélékkel együtt —, s a már említett almán kívül egyebek között 13 ezer tonna szólót, 45 ezer tonna paradicsomot értékesítettek. ★ A Szovjetunió tavaly teljes külkereskedelmi forgalmának negyedrészét nyugat-euröpai országokkal bonyolította le. A tőkés viszonylatban folytatott szovjet árucserének mintegy 80 százalékát jelentette a nyugateurópai országokkal lebonyolított árucsere. Ezekbe az országokba irányul a Szovjetunió teljes olaj-, olajszármazék- és földgázexpertjának fele, a vegyiáru-export 30 és a gyapotkivitel 20 százaléka. A Szovjetunió viszont a nyugat-európai országokból szerzi be gépipari termékimportjának mintegy harmadát. ★ A magyarországi Bakony Művek a legutóbbi tíz évben 137 ezer gépkocsi árának megfelelő értékben szállított részegységeket és alkatrészeket a Mogürt közreműködésével a szovjet Avtoekszporr.ak, amely viszont szakosítási és kooperációs egyezmények alapján gépkocsikat exportál Magyarországra. A magyar gépexport fele a Szovjetunióba ikerül, Magyarország gépimportjának 40 százaléka a Szovjetunióból származik, s a szakosított gépipari termékek gyártása és szállítása a következő öt év folyamán várhatólag másfél-kétszeresére növekszik. Két héttel a kitűzött határidőt megelőzően a kubai mezőgazdasági dolgozók teljesítették a szigetország történetének legnagyobb tavaszi eukornádültetvény-feiújitási tervét. Közel négyszázezer hektáron ültettek új cukornádat, majdnem egyharmadnyival nagyobb területen, mint 1975-ben, ami eddig rekordnak számított. A több százezer dolgozó munkáját igénylő feladatot az indokolta, hogy az országban vélegesen felszámolják a Barbados 43—62 típusú ültetvényeket, amelyeken a „roya“ nevű nádbetegség az utóbbi két évben lényegesen csökkentette a cukortartalmat. A mostani, hatalmas kiterjedésű új ültetvényekkel igen kedvező feltételek alakultak ki a kubai cukorszektor jelenlegi ötéves időszakára. Pontos adatokat még nem tettek közzé az 1980—1981-es nádvágószezon, a Kubai aratás zafra eredményeiről, ám a szakemberek valószínűnek tartják, hogy a nádbetegség ellenére is néhány százezer tennával sikerül túlszárnyalni az előző év cukornádkampónyának eredményeit. A hét és fél—nyolcmillió tonna közti termés megközelíti a szocialista Kuba rekordjait, így az 1970-es kampány kimagasló, majd az 1978—1979-es zafra nyolcmillió tonnát meghaladó eredményét. A Kuba exportbevételeinek mintegy 80 százalékát adó cukortermás mennyisége azért sem közömbös, mert bár a világpiacon a cukorár még mindig nem reális, de lényegében magasabb, mint az előző év átlaga volt. Az idei eredmény jelentős mértékben a jobb munkaszervezésnek, a szektor dolgozói számára biztosított fokozott anyagi érdekeltségnek és a kedvezőbb munkafeltételeknek köszönhető. Az előző években a zafra gyakorta június, sőt július hőnapig is elhúzódott. Az idén viszont a munka dandárját április végéig befejezték. A helsinki záróokmány rendelkezései megvalósulásának felmérésére és a legégetőbb nemzetközi problémák rendezése útjának egyengetésére hivatott madridi találkozó a múlt héten berekesztette munkáját. A döntés négy semleges ország küldöttségének kompromiszszumos javaslatára történt, hogy október 27-ig, ameddig a találkozó munkáját felfüggesztették, kellő gondolkodási időt kapjanak a küldöttségek határozott álláspont kialakítására a még tisztázatlan kérdésekben, illetve a gyakorlati részletkérdésekben való egyetértés elérésére, hogy befejeződhessék a záróközlemény kidolgozása. A készülő dokumentum tartalmának mintegy 80 százalékában már közös nevezőre jutottak, így a gazdasági, tudományos, műszaki és környezetvédelmi együttműködés részleteivel kapcsolatban. A fő kérdésben, az európai katonai enyhülés és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó értekezlet megrendezésével kapcsolatban is megtalálták a közös nevezőt, ám az ün. bizalomerősítő intézkedések zónájában, tehát az elfogadandó intézkedések földrajzi hatályában és egyes más témákban nem sikerült annyira közelíteni az álláspontokat, hogy egységes vélemény szülessék, s ez bekerüljön a záróközleménybe. A madridi találkozón, amióta a húsvéti szünet után május elején felújította munkáját, a hangadó nyugati küldöttségek Kampelmannak, az amerikai delegáció vezetőjének tónusát követve mindent elkövettek, hogy a tárgyalásokat a végtelenségig húzzák, elodázzák, s ne szülessék konkrét eredmény. Taktikájuk a régi volt, de élesebb formában jelenkezett: a napirenden szereplő lényeges kérdések érdemi megvitatása helyett a tanácskozás témáját oda nem tartozó kérdésekkel kapcsolták össze, amelyek rendszerint nem is burkolt, hanem leplezetlen beavatkozást leintettek a Szovjetunió és egyes más szocialista országok belpolitikájába. Iljicsov, a szovjet küldöttség vezetője utolsó felszólalásában arra mutatott rá, hogy Washingtont, mely a Szovjetuniót vádolja a találkozó felfüggesztése miatt, nyilván idegesíti, hogy OLAJ HELYETT KUKORICASZÄR • A magyarországi Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban a vetőmagüzem szárítóberendezését a nyár végétől olaj helyett hulladékkal fogják fűteni. Ily módon egy idényben hétszáz tonna fűtőolajat takaríthatnak meg, ez jelenleg hárommillió forint értéket jelent. A szárítót az NSZK-ból importált berendezés fogja működtetni. A fűtésre felhasználandó kukoricacsutka, csuhé és száraz pehely három kilogrammonként egy kilogramm fűtőolajat ér. Külföldről importálandó, napraforgóhéj-üzemű tüzelő felállitésásáról is sző van. A szakemberek most felvetették az ötletet, vajon nem lenne-e érdemes ráállni a mezőgazdasági hulladékégető berendezések hazai gyártására, hiszen Magyarországnak egyébként is hagyományai vannak a kazángyártásban. MAGYAR TECHNIKAI SIKEREK Piaci felmérések szerint újabb termelési kooperációkkal és intenzlvebh piaci munkával az új ötéves tervidőszakban megháromszorozhatják a jó áron értékesíthető számjegy-, illetve számítógép-vezérlésű szerszámgépeik exportját. Ebben a nemrég megalakult Magyar Szerszámgépipari Társaság a fejlesztés és a gyártás koordinálásával, a párhuzamos termelés kiküszöbölésével segít növelni az iparág versenyképességét. Madridban nem minden történt az amerikai elképzelések szerint, eredmények is születtek, s most, mint Kamplemann felszólalása bizonyította, előre a légkör megmérgezésére törekszik, hogy így folytassák a tárgyalásokat a nyári szünet után. A madridi találkozó fő problémája kezdettől fogva az volt, amit tömören Így fejezhetünk ki: a tanácskozás sikeréhez politikai akarat kell. Ilyen akaratot pedig az Egyesült Államok és az erősen befolyása alatt álló nyugati küldöttségek nem tanúsítottak. A maratoni vita lényege a katonai bizalomerősítő intézkedések területének kiterjesztése. Mint ismeretes, Leonyid Brezsnyav, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a XXVI. pártkongresszuson elhangzott központi bizottsági beszámolóban javasolta, hogy lépjenek tovább a helsinki záróokmányban rögzített gyakorlaton, amelyhez az Is tartozott, hogy előzetesen értesítettek a szárazföldi katonai gyakorlatokról, és más országok megfigyelőit is meghívták ezekre. A Brezsnyev-javaslat lényege az volt, hogy ezeket az intézkedéseket terjesszék kt, illetve alkalmazásuk övezetét bővítsék úgy, hogy ez felölelje a Szovjetunió egész nyugati területét, persze azzal a feltétellel, hogy a nyugati államok is megfelelően kibővítik a bizalomerősítő intézkedések zónáját. Ennek a javaslatnak nyugati elfogadása nagyon fontos lépcső lenne a tervezett katonai enyhülési és leszerelési értekezlet megvalósításához. Sajnos, a jelek szerint a Nyugaton süket fülekre talált. A szocialista országok delegációi között hazánk küldöttsége is érdemlegesen részt vett a szovjet javaslatok elfogadtatásának szorgalmazásában. Mint Radoslav Klein nagykövet, csehszlovák küldött hangoztatta, „két katonai és politikai tömb választóvonalán fekvő országunk a maga biztonságát elválaszthatatlannak tartja Azzal szemben, hogy öt-hat éve a szerszámgép-kivitelben alig néhány százalékot képviseltek az NC-berendezések, a tervek szerint részarányuk 1985 végére már 70 százalék lesz. Magyarország a KGST-országokba két- és sokoldalú gyártásszakosítési egyezmények alapján szállít — az idén körülbelül egymllliárd forint értékben — NC-berendezéseket. A szocialista országok hosszú távon is stabil piacot biztosítanak a magyar szerszámgépeknek. A fejlődő országokba már komplett rendszereket szállítanak. A tőkés országok közül az NSZK, Ausztria, Olaszország, Anglia, a skandináv államok és újabban az amerikai cégek is rendszeres vevői az említett gépeknek. A Technoimpexnek jelenleg két saját vállalata működik külföldön, az NSZK-ban és Mexikóban, s máshol is tervezik ilyen vállalkozások alapítását TESTVÉRI SEGÍTSÉG A Német Demokratikus Köztársa-. ság nyolc és fél millió rubel összegű hitelt nyújtott Kubának porcelánipara fejlesztésére a jelenlegi ötéves tervidőszakban. Ebből két ás fél millió rubelt az egyik legnagyobb kubai porcelángyár kapacitásának fejlesztésére fordítanak. A tervek szerint a gyár termelése 1983-ra a jelenlegi hatszáz tonnáról évi 1500 tonnára emelkedik. A fennmaradó hatmillió rubelt egy hasonló, évi háromezer tonnás kapacitású üzem felépítésére irányozzák elő. a szocialista országok kollektív biztonságától, s a védelmi tömbünk biztonságának aláásására iráknyuló kísérleteket biztonságunk elleni támadásnak minősítjük“. A szocialista országok érdemi tárgyalásokat követeltek. Támogatták azt a lengyel javaslatot, hogy sürgősen össze kell hívni egy, több szakaszos értekezletet, amelyen az európai biztonsági tanácskozás vonatkozásával foglalkoznának, ennek első szakaszában a katonai bizalomerősítő intézkedések lennének előtérben, továbbá ezt a konferenciát az európai biztonsági és együttműködési értekezlet keretei között rendeznék meg. Szemmelláthatöan a Reagankormány szándékosan megmerevített és a hidegháborús időket idéző politikája is beleszól a madridi találkozó alakulásába. A hivatalos Washingtonnak azonban tudatosítania kell annak értelmét, amelyet a szovjet küldöttség Madridban és szovjet vezető személyiségek más alkalmakkor Is kifejtettek: a Szovjetunió nem fogad el ultimátumokat, nem hagy magára erőszakolni egyoldalú feltételeket, hanem a kölcsönösség, az egyenlő biztonság és kiegyensúlyozottság elvei alapján, s mindenekelőtt a népek békéje és jövője, az élet nevében kívánja rendezni Európa és az egész világ biztonságának kérdéseit. A nyugati világ egyes államainak horribilis fegyverkezési költségvetései azonban arra vallanak, hofgy a fegyvergyártó monopóliumok profitérdekei jelentik a fő törvényt az érintett országok kormányát számára. Okulnak-e a következő háromhónapos szünet alatt a madridi találkozó nyugati részvevői? Több tényező együtthatását tekintve nehéz erre válaszolni, de a tanácskozások eredményes befejezése érdekében meg kellene szívlelniük az SZKP XXVI. kongresszusán elhangzott beszámoló megállapítását: „Nem a népek anyagi és szellemi javainak értelmetlen eltőkuzlására kárhoztató háború előkészítése, hanem a béke megszilárdítása a holnapba vezető út vezérfonala“. LÖR1NCZ LÁSZLÓ Madridtól Madridig
