Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-08-08 / 32. szám

1981. augusztus 8, .SZABAD FÖLDMŰVES, 3 h KGSí-országok mezőgazdasága Ä KGST XXXV. ülésszaikának szó­fiai ajánlásai nemrégen egyfelől az együttműködés továbbfejlesztését, másrészt azoknak a speciális, eltérő adottságoknak a kihasználását szor­galmazták, amelyek egy-egy országra Jellemzőek. Néhány adat jól szemlélteti, milyen eredményeket értek el a tagországok az elmúlt években. Egyes kultúrák­ban a hozamok az 1961—85-ös évek átlagához képest 50—80 százalékkal nőttek. Az említett időszakban pél­dául a búza hektáronkénti termésát­laga az országok többségében meg­közelítette vagy meghaladja a 40 má­zsát. Az eredmények alapja az egybe­hangolt kutatás. Éppen tíz éve hoz­ták létre a Tudományos-műszaki Együttműködési Bizottságot. Ez fele­lős a komplex program kutatási munkájának összehangolásáért. Jel­lemző, hogy a program 18 fontos té­mát emel ki, s ezek közül öt mező­­gazdasági jellegű. Ezek: a biofizikai kutatások; az élelmiszerek tópérté­­kének növelése; a kultúrák szelek­ciója; nagy terméshozamú hibridfaj­ták létrehozása; növényvédő szerek kutatása; valamint a természetvédel­mi szerek kidolgozása. E program keretében már kifej­lesztettek csaknem negyven mező­gazdasági gépet. Egy-egy részterület feltárására koordinációs központokat szerveztek. Ezek közül például a bio­fizikai kutatások összehangolásáért, valamint a nemesítéssel és a vető­magtermesztéssel kapcsolatos elmé­leti kérdésekért a Szovjetunió a fe­lelős. Az NDK-ban van a koordiná­ciós központja az állattenyésztés bio­lógiai problémái kutatásának, vala­mint az új komplex és egyéb műtrá­gyák létrehozásának. Bulgária han­golja össze a tudományos munkát a maglevő élelmiszerk tápértékének növelésében és az újfajta, jó minősé­gű élelmiszerek létrehozásában. Az élelmiszeripari göngyölegek és cso­magolóeszközök fejlesztését Lengyel­­ország koordinálja. Magyarország — a többi között — kemplett mezőgaz­dasági talajvizsgáló laboratóriumok kifejlesztésében érdekelt. A KGST-országok ma már általában a tényleges fejlesztési költségek alap­ján számított díjazásért adják át egy­másnak a szellemi termékeket és a mezőgazdasági kutatás eredményeit is. A régebbi gyakorlat — a térítés­­mentes csere — szintén tovább él: esetenkénti, kétoldalú megállapodá­sok alapján. A koncentráciá és a szakosítás a mezőgazdasági termelésre is egyre inkább jellemző. Bulgária elsősorban a zöldség, a dohány és a gyümölcs; a Szovjetunió az olajosmagvak, a gyapot, a len és a hal; Magyarország a gabona, a hús, a kertészeti termé­kek és bor; Kuba a cukor és citrus­félék termelésére szakosodik. Ezek­ből mind nagyobb mennyiségben lát­ja el partnereit. A kísérletek során kialakított, be­vált új fajták, növénytermesztési, ál­lattenyésztési-tartási módszerek köve­telik az erőteljes gépesítést. A KGST- országokban jelenleg csaknem négy­millió traktor és százezer gabona­­kombájn dolgozik. A magyar mező­­gazdaság termelésének és az élelmi­szerexportnak mintegy negyede kerül a Szovjetunióba — ellentételként az ott vásárolt anyagokért, energiahor­dozókért, gépekért. A dinamikára Jellemző, hogy friss gyümölcsből most megközelítőleg 300 ezer tonnát szállít Magyarország a Szovjetunió­nak, ez 1990-ig tíz százalékkal nö­vekszik. A mezőgazdasági kivitelnek van egy nem elhanyagolható árnyoldala: világszerte rendkívül nyomottak az árak és nagyon nehéz a termelés nö­vekvő költségeit az exportban érvé­nyesíteni. A mennyiségek növelésé­vel, a termékek minőségének javítá­sával azonban emelhetők a bevéte­lek. A termelésben és a feldolgozásban is rendkívül jelentős tartalékok van­nak. A KGST-országokban az élelmi­szeripar nyersanyag-hasznosítása ál­talában nem haladja meg a 70—75 százalékot. A Voproszi Ekonomiki című szovjet szaklap szerint egyes üzemekben ez az arány 30 (1) száza­lék körül van. Számítások szerint a KGST-tagállamok cukorgyáraiban több mint 110 millió tonna törköly és több mint ötmillió tonna melasz; az olaj- és zsíriparban napraforgómag-hulla­dék, napraforgőpogácsa keletkezik — millió tonnás tételekben. Ugyanez a helyzet a tejiparban a zsírtalanított tejjel és tejsavóval. Mindezek na­gyobb beruházás nélkül összegyűl t­­hetők, hasznosíthatók vagy tovább feldolgozhatők lennének. A feldolgozó-technológiák korsze­rűsítésének további kiszámítható le­hetőségei: a gyümölcsök és zöldség­félék jobb tárolása és feldolgozása 10—15 százalékkal csökkentheti a veszteségeket. Korszerű hús- és mi­relit-üzemekben félmillió tonna nyers hússal egyenértékű megtakarítás ér­hető el. A legnagyobb gond, hogy a szocia­lista országokban a gépgyártás az élelmiszer-feldolgozó ipar gépszük­ségletét legfeljebb háromnegyed rész­ben fedezi. Szakemberek úgy becsü­lik, hogy összességében mintegy 110 ezer élelmiszeripari gép, gépcsoport hiányzik az optimális feldolgozáshoz. A szófiai ülés foglalkozott a témá­val: a legtöbb országban sokféle élelmiszeripari gépet készítenek, de gazdaságtalan, kis szériákban. Ma­gyarország Ilyen vonatkozásban sze­rencsés kivétel, mert az összes hasz­nálatos berendezéseknek csak tíz százalékát gyártja, ezeket viszont nagy sorozatban a többiek részére is előállítja. Az egyes országokban igen kedveltek a magyar paradicsom­sorok, konzervgyári berendezések, sajtüzemek. Az általános helyzet egyértelműen jelöli a jövő útját: e területen is a szakosodással, egy-egy gép-gépcso­port egy vagy néhány országban való gyártásával, s kölcsönös szállításával javítható a helyzet. így minden fej­lesztő, gyártó számára javulnak a gazdasági feltételek, nő a nyereség. S kisebb területre koncentrálva a kutatástfejlesztést, gyorsabban emel­hető a műszaki színvonal. Mert ma a KGST-országokban gyártott élelmi­­szeripari berendezéseknek csak 60— 80 százaléka üti meg a nemzetközi mércét. Eddig is volt több kétoldalú egyez­mény a szakosításra és kooperációra, most, a KGST XXXV. ülésszaka után, látványosabb és gyorsabb fejlődés körvonalai bontakoznak ki. A tagor­szágok 1981—85 közötti időszakra előirányozták az élelmiszeripari be­rendezések gyártásának további — sokoldalú — specializálását és a mennyiségek növelését. A megállapo­dások szerint például a 37 cukor­ipari berendezésből tizet csak Len­gyelországban, hatot Lengyelország­ban és a Szovjetunióban, huszonegyet e két országban és Csehszlovákiában gyártanak majd. A konzerviparban 49 gépet és gyártósort emeltek ki. Kö­zülük tizennyolcat csak Bulgáriában, húszat Bulgáriában és Magyarorszá­gon, nyolcat a két országban és Len­gyelországban készítenek. A mezőgazdaságban és az élelmi­szer-feldolgozásban is megvalósult tehát az a követelmény, amit a leg­utóbbi ülés zárőközleménye Így fo­galmaz meg: „A KGST-tagállamok azt az irányvonalat tűzik ki, hogy a kővetkező két ötéves időszakot az intenzív termelési és tudományos­műszaki kooperáció időszakává te­gyék“. 4 (MAGYAR NEMZET) CÉL ESZKÖZT SZENTESIT Az Egyesült Ál­lamok minden esz­közzel rákénysze­ríti nyugat-európai szövetségeseit, hogy új közép­­hatőtávolságú nukleáris fegyve­­ket telepítsenek területükön. (Kukrlnyikszl rajza) ШШШ és sokoldalú kapcsolatok Bulgária az idén 38 ezer tonna al­mát ad el a Szovjetuniónak, közel 30 százalékkal többet, mint tavaly, amikor több mint százféle zöldséget és gyümölcsöt szállított a Szovjet­unióba — konzervfélékkel együtt —, s a már említett almán kívül egye­bek között 13 ezer tonna szólót, 45 ezer tonna paradicsomot értékesítet­tek. ★ A Szovjetunió tavaly teljes külke­reskedelmi forgalmának negyedrészét nyugat-euröpai országokkal bonyolí­totta le. A tőkés viszonylatban foly­tatott szovjet árucserének mintegy 80 százalékát jelentette a nyugat­­európai országokkal lebonyolított árucsere. Ezekbe az országokba irá­nyul a Szovjetunió teljes olaj-, olaj­származék- és földgázexpertjának fe­le, a vegyiáru-export 30 és a gyapot­kivitel 20 százaléka. A Szovjetunió viszont a nyugat-európai országokból szerzi be gépipari termékimportjának mintegy harmadát. ★ A magyarországi Bakony Művek a legutóbbi tíz évben 137 ezer gépkocsi árának megfelelő értékben szállított részegységeket és alkatrészeket a Mogürt közreműködésével a szovjet Avtoekszporr.ak, amely viszont szako­sítási és kooperációs egyezmények alapján gépkocsikat exportál Magyar­­országra. A magyar gépexport fele a Szovjetunióba ikerül, Magyarország gépimportjának 40 százaléka a Szov­jetunióból származik, s a szakosított gépipari termékek gyártása és szállí­tása a következő öt év folyamán vár­hatólag másfél-kétszeresére növek­szik. Két héttel a kitűzött határidőt megelőzően a kubai mezőgaz­dasági dolgozók teljesítették a szigetország történetének legnagyobb tavaszi eukornádültetvény-feiújitási tervét. Közel négyszázezer hektáron ültettek új cukornádat, majdnem egy­harmadnyival nagyobb területen, mint 1975-ben, ami eddig rekordnak számított. A több százezer dolgozó munkáját igénylő feladatot az indo­kolta, hogy az országban vélegesen felszámolják a Barbados 43—62 típusú ültetvényeket, amelyeken a „roya“ nevű nádbetegség az utóbbi két évben lényegesen csökkentette a cukortartalmat. A mostani, hatalmas kiterjedésű új ültetvényekkel igen kedvező felté­telek alakultak ki a kubai cukorszek­tor jelenlegi ötéves időszakára. Pon­tos adatokat még nem tettek közzé az 1980—1981-es nádvágószezon, a Kubai aratás zafra eredményeiről, ám a szakembe­rek valószínűnek tartják, hogy a nádbetegség ellenére is néhány száz­ezer tennával sikerül túlszárnyalni az előző év cukornádkampónyának eredményeit. A hét és fél—nyolcmil­lió tonna közti termés megközelíti a szocialista Kuba rekordjait, így az 1970-es kampány kimagasló, majd az 1978—1979-es zafra nyolcmillió ton­nát meghaladó eredményét. A Kuba exportbevételeinek mintegy 80 száza­lékát adó cukortermás mennyisége azért sem közömbös, mert bár a vi­lágpiacon a cukorár még mindig nem reális, de lényegében magasabb, mint az előző év átlaga volt. Az idei eredmény jelentős mérték­ben a jobb munkaszervezésnek, a szektor dolgozói számára biztosított fokozott anyagi érdekeltségnek és a kedvezőbb munkafeltételeknek kö­szönhető. Az előző években a zafra gyakorta június, sőt július hőnapig is elhúzódott. Az idén viszont a mun­ka dandárját április végéig befejez­ték. A helsinki záróokmány rendelke­zései megvalósulásának felmé­résére és a legégetőbb nem­zetközi problémák rendezése útjának egyengetésére hivatott madridi talál­kozó a múlt héten berekesztette munkáját. A döntés négy semleges ország küldöttségének kompromisz­­szumos javaslatára történt, hogy ok­tóber 27-ig, ameddig a találkozó munkáját felfüggesztették, kellő gon­dolkodási időt kapjanak a küldöttsé­gek határozott álláspont kialakításá­ra a még tisztázatlan kérdésekben, illetve a gyakorlati részletkérdések­ben való egyetértés elérésére, hogy befejeződhessék a záróközlemény ki­dolgozása. A készülő dokumentum tartalmának mintegy 80 százalékában már közös nevezőre jutottak, így a gazdasági, tudományos, műszaki és környezetvédelmi együttműködés rész­leteivel kapcsolatban. A fő kérdés­ben, az európai katonai enyhülés és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó értekezlet megrendezésével kapcso­latban is megtalálták a közös neve­zőt, ám az ün. bizalomerősítő intéz­kedések zónájában, tehát az elfoga­dandó intézkedések földrajzi hatályá­ban és egyes más témákban nem si­került annyira közelíteni az állás­pontokat, hogy egységes vélemény szülessék, s ez bekerüljön a záróköz­­leménybe. A madridi találkozón, amióta a húsvéti szünet után május elején fel­újította munkáját, a hangadó nyugati küldöttségek Kampelmannak, az ame­rikai delegáció vezetőjének tónusát követve mindent elkövettek, hogy a tárgyalásokat a végtelenségig húz­zák, elodázzák, s ne szülessék konk­rét eredmény. Taktikájuk a régi volt, de élesebb formában jelenkezett: a napirenden szereplő lényeges kérdé­sek érdemi megvitatása helyett a ta­nácskozás témáját oda nem tartozó kérdésekkel kapcsolták össze, ame­lyek rendszerint nem is burkolt, ha­nem leplezetlen beavatkozást leintet­tek a Szovjetunió és egyes más szo­cialista országok belpolitikájába. Ilji­­csov, a szovjet küldöttség vezetője utolsó felszólalásában arra mutatott rá, hogy Washingtont, mely a Szov­jetuniót vádolja a találkozó felfüg­gesztése miatt, nyilván idegesíti, hogy OLAJ HELYETT KUKORICASZÄR • A magyarországi Bólyi Mezőgazda­­sági Kombinátban a vetőmagüzem szárítóberendezését a nyár végétől olaj helyett hulladékkal fogják fűte­ni. Ily módon egy idényben hétszáz tonna fűtőolajat takaríthatnak meg, ez jelenleg hárommillió forint érté­ket jelent. A szárítót az NSZK-ból importált berendezés fogja működ­tetni. A fűtésre felhasználandó ku­koricacsutka, csuhé és száraz pehely három kilogrammonként egy kilo­gramm fűtőolajat ér. Külföldről im­portálandó, napraforgóhéj-üzemű tü­zelő felállitésásáról is sző van. A szakemberek most felvetették az öt­letet, vajon nem lenne-e érdemes rá­állni a mezőgazdasági hulladékégető berendezések hazai gyártására, hi­szen Magyarországnak egyébként is hagyományai vannak a kazángyár­tásban. MAGYAR TECHNIKAI SIKEREK Piaci felmérések szerint újabb ter­melési kooperációkkal és intenzlvebh piaci munkával az új ötéves tervidő­szakban megháromszorozhatják a jó áron értékesíthető számjegy-, illetve számítógép-vezérlésű szerszámgépeik exportját. Ebben a nemrég megala­kult Magyar Szerszámgépipari Társa­ság a fejlesztés és a gyártás koor­dinálásával, a párhuzamos termelés kiküszöbölésével segít növelni az iparág versenyképességét. Madridban nem minden történt az amerikai elképzelések szerint, ered­mények is születtek, s most, mint Kamplemann felszólalása bizonyítot­ta, előre a légkör megmérgezésére törekszik, hogy így folytassák a tár­gyalásokat a nyári szünet után. A madridi találkozó fő problémája kezdettől fogva az volt, amit tömö­ren Így fejezhetünk ki: a tanácsko­zás sikeréhez politikai akarat kell. Ilyen akaratot pedig az Egyesült Ál­lamok és az erősen befolyása alatt álló nyugati küldöttségek nem tanú­sítottak. A maratoni vita lényege a katonai bizalomerősítő intézkedések területének kiterjesztése. Mint ismeretes, Leonyid Brezs­­nyav, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára a XXVI. pártkongresszuson elhangzott köz­ponti bizottsági beszámolóban java­solta, hogy lépjenek tovább a helsin­ki záróokmányban rögzített gyakor­laton, amelyhez az Is tartozott, hogy előzetesen értesítettek a szárazföldi katonai gyakorlatokról, és más or­szágok megfigyelőit is meghívták ezekre. A Brezsnyev-javaslat lényege az volt, hogy ezeket az intézkedése­ket terjesszék kt, illetve alkalmazá­suk övezetét bővítsék úgy, hogy ez felölelje a Szovjetunió egész nyugati területét, persze azzal a feltétellel, hogy a nyugati államok is megfele­lően kibővítik a bizalomerősítő intéz­kedések zónáját. Ennek a javaslatnak nyugati elfogadása nagyon fontos lépcső lenne a tervezett katonai eny­hülési és leszerelési értekezlet meg­valósításához. Sajnos, a jelek szerint a Nyugaton süket fülekre talált. A szocialista országok delegációi között hazánk küldöttsége is érdem­legesen részt vett a szovjet javasla­tok elfogadtatásának szorgalmazásá­ban. Mint Radoslav Klein nagykövet, csehszlovák küldött hangoztatta, „két katonai és politikai tömb választó­­vonalán fekvő országunk a maga biz­tonságát elválaszthatatlannak tartja Azzal szemben, hogy öt-hat éve a szerszámgép-kivitelben alig néhány százalékot képviseltek az NC-beren­­dezések, a tervek szerint részarányuk 1985 végére már 70 százalék lesz. Magyarország a KGST-országokba két- és sokoldalú gyártásszakosítési egyezmények alapján szállít — az idén körülbelül egymllliárd forint értékben — NC-berendezéseket. A szocialista országok hosszú távon is stabil piacot biztosítanak a magyar szerszámgépeknek. A fejlődő orszá­gokba már komplett rendszereket szállítanak. A tőkés országok közül az NSZK, Ausztria, Olaszország, Ang­lia, a skandináv államok és újabban az amerikai cégek is rendszeres ve­vői az említett gépeknek. A Techno­­impexnek jelenleg két saját vállalata működik külföldön, az NSZK-ban és Mexikóban, s máshol is tervezik ilyen vállalkozások alapítását TESTVÉRI SEGÍTSÉG A Német Demokratikus Köztársa-. ság nyolc és fél millió rubel összegű hitelt nyújtott Kubának porcelán­ipara fejlesztésére a jelenlegi ötéves tervidőszakban. Ebből két ás fél mil­lió rubelt az egyik legnagyobb kubai porcelángyár kapacitásának fejlesz­tésére fordítanak. A tervek szerint a gyár termelése 1983-ra a jelenlegi hatszáz tonnáról évi 1500 tonnára emelkedik. A fennmaradó hatmillió rubelt egy hasonló, évi háromezer tonnás kapacitású üzem felépítésére irányozzák elő. a szocialista országok kollektív biz­tonságától, s a védelmi tömbünk biz­tonságának aláásására iráknyuló kí­sérleteket biztonságunk elleni táma­dásnak minősítjük“. A szocialista országok érdemi tár­gyalásokat követeltek. Támogatták azt a lengyel javaslatot, hogy sürgő­sen össze kell hívni egy, több szaka­szos értekezletet, amelyen az európai biztonsági tanácskozás vonatkozásá­val foglalkoznának, ennek első sza­kaszában a katonai bizalomerősítő intézkedések lennének előtérben, to­vábbá ezt a konferenciát az európai biztonsági és együttműködési érte­kezlet keretei között rendeznék meg. Szemmelláthatöan a Reagan­­kormány szándékosan megme­revített és a hidegháborús időket idéző politikája is beleszól a madridi találkozó alakulásába. A hi­vatalos Washingtonnak azonban tu­datosítania kell annak értelmét, ame­lyet a szovjet küldöttség Madridban és szovjet vezető személyiségek más alkalmakkor Is kifejtettek: a Szovjet­unió nem fogad el ultimátumokat, nem hagy magára erőszakolni egy­oldalú feltételeket, hanem a kölcsö­nösség, az egyenlő biztonság és ki­egyensúlyozottság elvei alapján, s mindenekelőtt a népek békéje és jö­vője, az élet nevében kívánja ren­dezni Európa és az egész világ biz­tonságának kérdéseit. A nyugati vi­lág egyes államainak horribilis fegy­verkezési költségvetései azonban arra vallanak, hofgy a fegyvergyártó mo­nopóliumok profitérdekei jelentik a fő törvényt az érintett országok kor­mányát számára. Okulnak-e a következő háromhóna­pos szünet alatt a madridi találkozó nyugati részvevői? Több tényező együtthatását tekintve nehéz erre vá­laszolni, de a tanácskozások eredmé­nyes befejezése érdekében meg kel­lene szívlelniük az SZKP XXVI. kong­resszusán elhangzott beszámoló meg­állapítását: „Nem a népek anyagi és szellemi javainak értelmetlen eltő­­kuzlására kárhoztató háború előké­szítése, hanem a béke megszilárdítá­sa a holnapba vezető út vezérfonala“. LÖR1NCZ LÁSZLÓ Madridtól Madridig

Next

/
Thumbnails
Contents