Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-08-01 / 31. szám
1981. augusztus 1. SZABAD FÖLDMŰVES' 13 A jók között a legjobbak már A termelési eredmények kedvesé alakulásában jelentés szerepet tölt be a versenymozgalom. A mezőgazdasági üzemek minden területén találunk komoly sikerekkel büszkélkedő kollektívákat. Az ipalybalogi (Balog nad Iplora) „Ipolymente“ Eísz állattenyésztésének ipolynagyfalusi (Verká Vés nad 1рГот) részlegén tevékenykedő szocialista brigád tagjai is azok közé tartoznak, akik becsületes hozzáállással nagyszerű munkasikereket értek el. Nagy szerepük van abban, hogy a hét falut magába foglaló gazdaság állattenyésztésében egyre jelentősebb eredmények születnek. P a t a y Arpád mérnöktől, a szövetkezet állattenyésztési föágazatvezetőjétől a brigádok tevékenysége felől érdeklődtem, de mielőtt arról szólt volna, „helyzetképet“ adott az állattenyésztés eredményeiről. *—1 Szövetkezetünk állattenyésztésében kétszázötven személy dolgozik. Ezeknek hatvan százaléka a 3300 darab szarvasmarha-állományt gondozza. A tehenek száma ezer darab. Az utóbbi évek eredményei mind a tej-, mind a hústermelésben kedvezően alakultak. Tavaly a termelési tervünkben előirányzott 3 millió 116 ezer liter tej helyett 138 ezer literrel többet termeltünk, s ennek köszönve a tejfelvásárlást több mint százhárom százalékra teljesítettük. Csak megemlítem, hogy az 1979-es évhez viszonyítva mind a termelés, mind a felvásárlás aránya növekedett. Kedvezően alakult az abrakfogyasztás is: egy liter tej előállításához a tervezett 29 dekával szemben csak 28 dekát használtunk fel, míg 1979- ben 32 dekagrammot fogyasztottunk egy liter tej kitermelésére. Ezen eredmények elérésében a négy szocialista brigád tagjai jeleskedtek, de a legjobb fejési átlagot — 3569 litert tehenenként — az ipolynagyfalusi részlegen dolgozó ezüstérmes szocialista brigád érte el, melynek tagjai: DEME Sándorné, (ASZ józsefné, OROSZLÁN Lászlóné, DOBOS jánosné, SZOKOL józsefné, SZIKORA Miklósné, HRAPKA jánosné, HRASKO Gyuláné és LENDVAY Jánosné. Összesen kétszázharminc tehenet gondoznak. Rövidesen kezdődik az esti műszak, fel is kereshetjük őket — ajánlotta a főágazatvezető. az állatok. Sokat dolgoznak a kollektíva tagjai? — Bizony, a tehenek körül van tennivaló bőven. Ezért ha azt akarjuk, hogy rend és tisztaság legyen, akkor nem lehet eltereferélni az időt. Aki itt dolgozik, az mind azon igyekszik, hogy az állatok részére minél kedvezőbb feltételeket teremtsen, meg aztán nekünk ez a munkahelyünk, igyekszünk hát, hogy minél jobban eltüntessük a munkahely istállójellegét. — Hogyan telik a brigád egy-egy napja? — Korán kell kelni, hajnali fél négyre jövüuk munkába. Első teendőnk az istálló és az állatok tisztítása. Közben folyik az etetés is, amit a férfiak végeznek. Utána megkezdlyen, Nagykürtösön (V. Krtíš) épül a korszerű tejüzem. — Utánpótlás lesz-e, ha a kollektía tagjai kiálnak a munkából? — A jelenlegi helyzet megoldott, de a tapasztalat azt mutatja, hogy nem nagyon igyekeznek a fiatalok az állattenyésztésbe. Pedig minden feltételt biztosítunk az itt dolgozók számára: szociális helyiség, öltöző, zuhanyozó áll rendelkezésünkre. Kulturális igényeik kielégítésére többféle lehetőséget kínálunk; kulturális rendezvényeken veszünk részt, kirándulásokat szervezünk, nyáron fürdőhelyekre utazhatunk csoportosan. Meg kell azonban jegyezni, hogy nem igen élnek a lehetőséggel, nem minden esetben használják ki a kínálkozó alkalmakat. — Az állattenyésztés dolgozói korán kelő emberek. Vajon érvényesül-e esetükben a „ki korán kel, aranyat lel“ közmondás? Összenéznek, mint akik egymástól várják a választ. Végül a főágazatvezető felel a kérdésre: — Ami a fizetést illeti, nem keresnek rosszul, hiszen havi kétezerhá-A nagy zöldtömeg szárításához rendsodrót használnak. Képünkön S u g á » Károly és C a p p János traktorosok munka közben О Mindent n ища idejien ☆ ★ ☆ Amikor odaértünk, mozgalmas volt az istálló környéke. A brigád tagjai gyalog, vagy aki messziről jár be, kerékpáron érkeztek a falu közelében levő telepre. Gyors munkaruhaváltás után máris végezték a tennivalókat. Az etetők: SÓGOR Gyula, SZIKORA János és TÖTH Pál a takarmányt szállították az állatok részére. A zöldlucernával megrakott traktor vontatta pótkocsi végighaladt az istálló folyosóján, kétoldalt megteltek a jászjük a fejést. Természetesen géppel, bár előfordul, hogy áramkiesés esetén hagyományos módon, kézzel kell fejni. Ez bizony nehéz munka, alaposan igénybe veszi a kezeket. Igaz, a brigád tagjai még nem szokták el tőle, hiszen a gépi fejés után minden alkalommal kézi utófejést végzünk. Ez ugyanis lényegesen befolyásolja a tejhozamot, de főleg a tej zsírtartalmát javítja. Bizonyára ez is közrejátszott abban, hogy tavaly ebben az elsők voltunk a járásban. Hát körülbelül ezt kell végeznünk naponta háromszor. i— Állandóan? — Májustól kezdve, a nyári hónapokban háromszor, vagyis délben is bejárunk, a hátralevő időszakban kétszer fejünk. Ez többletmunka és időben is megterhelő, mert az otthon, vagy a háztájiban végzett munkát félbe kell szakítani miatta. De a brigád tagjai elvállalták, csinálják, mert megértették, hogy a közös érdeke az egyén érdeke is. — Az idei fejési átlag nem marad el az előző évek eredményei mögött? — Eddig az eredmények szépen alakulnak, a félévi tejtermelési tervet százöt százalékra teljesítettük. — Biztatók a tejtermelés eredményei — vallja D e m e Sándorné és P a t a y Arpád (A szerző felvételei) romszáz korona alatt nem igen alakul az átlagfizetés. Tény viszont az is, hogy a hónap minden egyes napján munkába kell állni, az állatokat szombaton és vasárnap is kell etetni, gondozni, fejni. Ezért, ha ebben az esetben furcsán is hangzik, ehhez is kell kis „szakmai szeretet“, vagyis az állatokhoz való vonzódás. — Munkájuk végzése mellett, vagy' után milyen többletmunkát végeznek a brigád tagjai? Erre a brigádvezető veszi át a szót, hiszen ő ismeri legjobban a munkatársait. — Egyik fontos feladatunk a munkahely és környékének széptíése, rendezése. Ezt rendszeresen el is végezzük, de kivesszük részünket a falufejlesztési munkákból is. A mezőgazdasági csúcsmunkák idején a betakarításba is bekapcsolódunk. Tagjaink közül többen szakmai továbbképzésen is részt vettek, ahol sok hasznos ismerettel gazdagodtak és szakoklevelet szereztek. Mindez arról tanúskodik, hogy brigádunk minden tagja munkája becsületes végzése mellett vállalt kötelezettségét is teljesíti, hogy a már megszerzett bronz és ezüst mellé az aranyfokozatot is mielőbb elnyerhessük. В ö j t ö s János Eléggé korán, a reggeli munkaelosztás időpontjában kerültünk be a nagykaposi (Veiké Kapušany) szövetkezet gazdasági udvarára. Az első meglepő benyomás a gazdasági udvaron uralkodó, szokatlan csend és nyugalom. Kapkodó, rohanó embert sehol sem látni. André János agrármérnök, a növénytermesztési főágazatvezető sem rohangál fejetlenül, egyik munkacsoporttól a másikig utasításokat osztogatva. A jól begyakorolt csoportok noszogatás nélkül végzik megszokott napi teendőjüket. „Nincs mit írni rólunk“ — mondja, miközben elindulunk szétnézni a szénakazlak körül. Aztán mégis annyira belejövünk a szervezési, termelési eszmecserébe, hogy a határba is kimegyünk terepszemlére. Az egyik fedett tároló mellett a pótkocsiról szénát ürítenek. A gazdaságban ütemesen folyik a szénabegyűjtés. Az időjáráshoz alkalmazkodva az idén a szálas takarmányokra épül a jószág téli ellátása. — Tekintettel arra, hogy több mint négyezer szarvasmarhát tartunk, igen fontos a megfelelő mennyiségű takarmánykészlet megteremtése — vallja André János. — Mit mutat a jelenlegi takarmánymérlegük? — Lóherét, lucernát és szántóföldi fűféléket összesen 726 hektáron termesztünk. Az első kaszálatból úgyszólván ezernégyszáz tonna jó minőségű szénát és kétszázötven tonna lucernalisztet készítettünk. A szarvasmarhákkal mintegy nyolcezer tonna zöldtakarmányt etetnünk föl. Július elejéig negyven százalékkal több szálas takarmányt gyűjtöttünk be, mint tavaly. Mig például tavaly egy állat napi adagja alig haladta meg a másfél kilót, a jelenlegi Időszakban több mint három kilót biztosítottunk. Az idén sikerült a rétekről is begyűjteni a szénát. Jelenleg folyamatban van a pillangósok második kaszálása. A termés egy részét zölden etetjük, a hátralevő mennyiségből pedig takarmánylisztet és szénát készítünk. — Hogyan hasznosítják a legelőket? — Nagy figyelmet szentelünk a le» gelők hasznosításának Is. Ezen a téren bizony sok a tennivaló, mert az új telepítésű gyepterületek java részét tavaly a belvíz károsította. A meglevő rétjeink is károsodtak. A hiányosságok kiküszöbölése folyamatban van. Az összes legelők feljavítását tervbe vettük. Ezzel egyidejűleg igyekszünk bővíteni a különböző fűfélék területét, s növeljük a pillangósok részarányát a szántón. — A takarmányalap javításával kapcsolatban milyen terveik vannak? —: Idejében kidolgoztuk a takarmánykészlet megteremtésének tervét. Pontosan meghatárotzuk minden mun« kafolyamat elvégzésének időpontját. Mindenkinek körvonalaztuk a feladatát. Kidolgoztuk az anyagi és az erkölcsi ösztönzés feltételeit. Megszerveztük a takarmánybegyűjtésben dolgozók meleg étellel való ellátását. A csoportos, ütemterv szerinti munkának köszönhető, hogy sikeresen elvégeztük az első kaszálat begyűjtését. A lucerna egyik legjobb takarmánynövényünk. A szárazság ellenére is hektáronként öt tonna zöldtermést nyertünk. Az idén még négy kaszálat termésével számolhatunk. Terveink között szerepel, hogy a jövőben csak öntözött területen vetünk lucernát. — Befejezésül mit mondana még? — Csupán annyit, gazdaságunk tagsága fő céljának tartja, hogy maradéktalanul teljesítse a CSKP XVL kongresszusa határozatait, vagyis, hogy megvalósítsuk a mezőgazdaság és élelmiszeripar fő célkitűzéseit. Ennek megfelelően gazdálkodunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy e téren akad még bőven tennivalónk. Munkánk hibáktól sem mentes. Fő célunk ezek kiküszöbölése és az állattenyésztés színvonalának további emelése. Napjaink feladata, hogy a sikeres állattenyésztéshez megteremtsük a megfelelő takarmánybázist. Előreláthatólag ezzel az idén nem lesz problémánk. Persze sok gondot okoz a gépek hiánya. E téren a gépparkunk elavult, s a jövőben pótolnunk kell a hiányzó gépsorokat. (illés) Az ezüstérmes szocialista brigád tagjai lak, s máris elcsendesedtek az Itt-utt már türelmetlenkedő állatok. A fejők közben rendbetették az állatok fekhelyét, majd megkezdték a fejést. Mindezt szinte gépies mozdulatokkal, hiszen naponta kétszer-háromszor végzik ezt a munkát évek óta. Amíg a fejőgépek dolgoztak, mi is elindultunk a tejházba, ahová frissen átmosott üvegcsöveken érkezett a friss tej. DEME Sándorné brigádvezetőtől a brigád életéről, munkájáról érdeklődtem. •- Meglepően tiszták az istállók és — A kifejt tej hová kerül innen? — A szállításig ebben a négy ötszázliteres hűtőtartályban tároljuk. Innen korán, hajnali ötkor indul útjára, a korponai (Krupina) tejüzembe, amely bizony jókora távolságra van innen. — Nem éppen gazdaságos megoldás a tejet hatvan kilométeres távolságra szállítani — mondja Patay Árpád —, de sajnos egyelőre jobb megoldás nincs. A jövőben megoldódik majd ez a probléma, ugyanis a járási székherUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Gyomirtás fonálférgekkel A gyomirtásban eddig a fonálférgek felhasználásáról csak igen kevés példát lehetett felhozni. A Texasi Mezőgazdasági Kutatóállomáson végzett kísérletekben a Solanum gyomfajok egyedein súlyos tünetekre figyeltek fel. A megtámadott gyomok levelein gubacsok jelentek meg. A gyomokon apró fonálférgeket határoztak még. Szabadföldi és üvegházi kísérletekben vizsgálták a fonálférgek hasznosíthatóságát és azt a kérdést, hogy a „kártevő" mennyire fajspecifikus, azaz csak egy gyomfajt választ ki, vagy pedig több gyomfajhoz tartozó növény is lehet gazdanövénye. Három vagy négy éves fertőzöttséget hagyva a gyomállomány 90 százalékos kipusztulásét tapasztalták. 40 növényfajt tettek ki a fonálféreg károsításának és bebizonyították a fonálférgek gazdespecifikusságát. A fonálférgek a gyökér kivételével az egész növényt megtámadják. A beteg növények levelei néhány héten belül lehullanak. A lehullott levélen jól tanulmányozható a fonálférgek lkárosítási módja. A levelek közepén 1 cm-né! nagyobb üreg található, benne ezerszámra hemzsegnek a kis kártevők. A talajban telelnek át és a tavasszal előbujó egyedek szinte rávetik magukat a Solanum gyomokra. A szél is terjeszti őket, de növényi maradványokkal is terjednek. A fonálféreg virulenciája, gazdaválogatása és szívóssága alapján sokat ígérőnek mutatkozik a biológiai növényvédelemben. Termesztés tőzeg nélkül Az új Hygruduct termesztési eljárás a költségek csökkentése mellett kiküszöböli a hidropónia olyan hibáit, mint a folyamatos tápoldat áramoltatásával együttjáró sófeldúsulást és a megnövekedett fertőzésveszélyt. A Hygroduct egység merev műanyag vályúba illeszkedik, mely bármely felületen elhelyezhető. A növény gyökerei nagyobb részt a tápoldat fölötti páradús térben helyezkednek el, így elegendő levegőhöz jutnak. A gyökérlabdát borító, a növény szárrészénél záródó, fekete polietilén fólia külső oldalát vékony alumínium foncsor réteggel látták el, mely meggátolja a belső tér felmelegedését és egyben merevíti a fóliát. A tápanyagot és a vizet automata érzékelők és szelepek segítségével, központi tárolótartályból, a felhasználás ütemétől függően szakaszosan pótolják. Bár a Hygroduct eljárás nem a tápoldat áramoltatásán alapszik, mégis célszerű a rendszert kéthetente tiszta vízzel átöblíteni. Mezőgazdasági Világirodalom
