Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-08-01 / 31. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1981. augusztus £ HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • érthető, hogy szívesen üldögélnek a napfényes vízparton. Meg aztán számukra ez életszükséglet is; e szabad levegőn „regenerálódik“ szervezetük. — A fiatalok körében hódít-e ez a csendes, „tétlenséget“ igénylő sport, szórakozás? — A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy lesz utánpótlás bőven. Az alapiskolákban szakkörök alakultak, azok keretében tapasztalt horgászok foglalkoznak a fiatalokkal. Megismertetik velük az idevonatkozó törvényeket, jogokat, kötelességeket, szakmai tudnivalókat. Eredményes munkát végeznek e téren a nagykürtösi, a kékkői (Modrý Kameň), az ipolybalogi (Balog nad Ipfom), a zsélyi (Zelovce), a csábi (Čebovce) iskolák. — Milyen szervezett rendezvényekre került, illetve kerül sor ez év folyamán? — Legjelentősebb a zsélyi tavon minden évben sorra ikerülő horgászverseny. Idén június közepén tartottuk, több mint 130 versenyzővel. Ez a szám jelentősen nőtt volna, de a lehetőségek, sajnos, korlátozottak. Aztán kisebb összejövetelekre, megbeszélésekre kerül sor, amelyeken A halgazdálkodás jelenlegi feltételeinek javítását is megtárgyaljuk. — S mit ígér a jövő? — A jelenlegi állapot lényeges javulását — mondja, miközben egy terjedelmes tervrajzot tereget szét az asztalon. —< Íme, az új „horgászparadicsom“ terve, mely jó úton van a megvalósulás felé. Ez az ötmilliókoronás anyagi ráfordítással készülő komplexum Sklabiná határéban épül. (Az számomra a meglepő, hogy nem a megbízhatóan bővizű Kürtös pataknál, mely talán egy kilométernyire folyik tőle, de a domboldalak közötti hajlatban találták erre a legalkalmasabb helyet.) Egy zárógáttal hozzuk létre a kb. 12 és fél hektáros víztárolót, melyet főleg a tavaszi, őszi vizek töltenek fel. A gát már el is készült és a legszükségesebb egyéb tennivalókat Is elvégezték, de a teljes megvalósulásig sok mindent kell még ott létrehozni. A tó körül ugyanis üdülőközpont létesül, „családias“ elrendezésben — négy öt házikó egy helyen — 176 hétvégi ház épül. Természetesen szerepel a tervben egy turistapsárda is, ahol halkülönlegességeket, ínyencfalatokat is felszolgálnak majd. A vízkedvelők részére 50-méteres fürdőmedence épül, de két kisebb Is a gyermekek számára. Talán mondanom sem kell, hogy a horgászokra is gondoltak a tervezők: kissé távolabb a „központtól“ épül a „horgásztanya“, mely méltó otthona lesz szervezetünk tagjainak. — Akkor bizonyára szívesen segítik is annak valőraváltását. — Nem lehet rájuk panasz, segítőszándékban nincs'hiány. Minden tagunk kötelezte magát 12 óra társadalmi munka elvégzésére, ami inkább több lesz, mint kevesebb, mikor a megvalósítására kerül sor. A vállalt kötelezettség egy részét zuhatagok építésén, a meglevő víztárolók javításán, karbantartásán, korszerűsítésén dolgozzák le, a többit a halastó építésén. Medertisztítást, tereprendezés végeznek, a fölösleges bokrokat távolítják el stb. De számos óra szükséges a halutánpótlás nevelését szolgáló „kistavak“ létesítésére is Szelestyén (Selešťany) és DacsókeszI (Kosihovce) határában. — Kik jeleskedtek a jelenlegi mostoha körülmények „száműzésében“? — Hát először is a vezetőség tagjai: Vojtech Auxt, Štefan Balog, Štefan Mócik, Pavel Oláh, Vladimír Piják és még többen, ám a tagok között is akad néhány igazán aktív segítő. De rendkívüli segítséget nyújtott a Szlovák Horgászszövetség KB-a is, különösen a központi titkár, Ondrej Budaj támogatása segítette elő terveink megvalósítását. Szólni kell még a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatásáról is, anélkül aligha valósulhatott volna meg elképzelésünk, mely már elérhető közelségben van. Augusztus végén ugyanis, ha nem Is komplett állapotán, átadhatjuk rendeltetésének a nagykürtöst járás horgászainak új birodalmát, melyet minden bizonnyal a „kívülállók“ is rövid idő alatt megkedvelnek majd. BÜJTÖS JÄNOS A verseny gyakori vendégei. A kép jobb oldalán Štefan Polgár á DOMBVIDÉKEI A nagykürtösi .(Vefký Krtlš] járás Jelentős része dombos, hegyes vidék, tavak, jelentősebb folyók nincsenek erre, így a halgazdálkodásra bizony nem kedvezőek a feltételek. Igaz, ott van az Ipoly, mely a járás déli részén folydogál, de a szabályozás következtében vize alaposan megfogyatkozott; nyáridőben száraz lábbal is át lehetne kelni rajta, ha nem lenne határfolyó. A kedvezőtlen körülmények ellenére a járásban levő horgá'szszervezet nagykürtösi helyi szervezete, mely egész járási feladatkört tölt be, eredményesen gazdálkodik. Jó gózda módjára nem csak a mával törődik, de merész tervek valóra váltásával a jövőt is formálja. Ez derült ki abból a beszélgetésből, melyet a szervezet elnökével, Štefan Polgárral folytattam. Járásunk horgászai, ami a feltételeket illeti, bizony nincsenek elkényeztetve. Alig van kedvenc időtöltésükre alkalmas hely, kivéve a zsélyi (Zelovce) mesterséges víztárolók. Az Ipoly, az örök „horgászhalászparadicsom“, mely halban mindig bővelkedett —■ bár a szlovák és magyar horgászszövetség védelme alatt áll —, már nem biztosít kedvező feltételeket a haltenyésztésre, halgazdálkodásra. A szabályozás következtében eltűntek a halak búvóhelyei, csökkent a vízszint, sebesebb lett a folyó. És ami a legelszomorítóbb: egyre nagyobb a víz szennyezettsége, amely ellen — úgy látszik — egyelőre nincs orvosság. A víz szennyezésén „rajtakapott“ üzemek megfizetik a kirótt bírságot, de lényeges változás utána sem történik. Az Ipoly így elveszti vonzerejét, halgazdálkodási jelentőségét, hiszen a kártérítésként befizetett koronákat nem lehet a horogra akasztani. Meg aztán a horgászok kikapcsolódás, felüdülés helyett csak bosszankodnak a folyó partján. — Sokan vannak, akik csendes türelemmel hajlandók órákon át figyelni az úszó rezzenését? — A felnőttek a félévi kimutatás szerint többen mint félezren. Nagykürtösről és a járás községeiből. Legtöbben a Dolina Szénbányából, hiszen akik fél életüket a föld alatt, a poros szén birodalmában töltik, Vajon kinek sikerül... ? VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VAD ASZ AT * VADÄSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄ5ZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф A vadászat nem csupán kellemes időtöltés, nemes sport, hanem népgazdasági szempontból is jelentős termelési ágazat. A vadgazdálkodás minden vadásztársaság tagjaira nagy feladatokat ró. Ezek teljesítésétől függ a jó eredmény. Az ipolyszakállasi (Ip. Sokolec) vadásztársaság 3000 hektáron gazdálkodik, s ebből 20 hektár erdő. A taglétszám 18, tehát tizenkét helyet üresen hagytak, nincs betöltve. Felmerül a kérdés: miért? A válasz egyszerű: Azért, mert a vezetőség azoktól a tagoktól, akik nem teljesítették a rájuk bízott feladatokat, megvonta a vadászat jogát, kizárta őket a vadásztársaságból. Ezekkel az intézkedésekkel minden vérbeli vadász egyetérthet. ♦ ♦ Vadászterületük érdekessége, hogy több mint 10 kilométer hoszszan az MNK és az SZSZK között az Ipoly folyó képezi az országhatárt. Ez rendkívül nagy szerepet játszik a szervezet vadgazdálkodásában. Sokat mondanak a zsákmány adatai, de még beszédesebbek, ha a zsákmányt az adott területhöz viszonyítjuk. Legcélszerűbb a terítékre került vadak számát ezer hektárra vonatkoztatni. A szervezet területén a szarvas a legértékesebb vadfaj. Az 1979—1980-as vadászati idényben tíz darabot lőttek belőle. A csoda abból ered, hogy a határmenti Börzsöny hegyvonulatokat állami védett területnek nyilvánították. A szarvasról köztudott, hogy a migrációs vonala sokszor meghaladja az ötven kilométert. Ez azt jelenti, hogy a rónaság terjedelmes kukoricatábláira — ahol az édes csemege vonzza a vadat — előszeretettel bejárnak a szarvasok. Ott tartják meg nászukat, a varázslatos szarvasbőgést. Itt kell megemlítenem, hogy a vadásztársaság elnöke Szete (Kubáňovo) határában egy szép 14-es szarvast lőtt. Trófeája az országos kiállításon bronzérmet kapott és hasonlóképpen egy rltkaszép őzhak aganccsal is megajándékozta „Diana“ istennő szerencsés vadászunkat. Az "elejtett őzek kor-ivar aránya a múlt évben változott. Csökkent a kilőtt bakok aránya az 1979-es valósággal szemben, de növekedett a suták és a gldák aránya. Érdekes, hogy ezen az apróvadas területen a kilőtt bakok aránya meghaladta a sutákét. A vaddisznó nem tekinthető hasznos vadnak, így kilövésére nincs megállapítva keret. A kilövés lehetősége az állomány nagyságához igazodik. Ezt külön kérésre az SZVSZ lévai (Levice) járási bizottsága utólag is engedélyezheti. A zsákmányul ejtett nyulak száma azonban egyenlő a nullával. A társaság e téren inkább befogásra törekedett. A zsákmány azonban évről évre kisebb. Ez azt jelenti, hogy a növekedés üteme —a többi apróvadéhoz képest — elmarad. A kilövés helyett inkább a befogás növelésében törekednek a jobb eredmény elérésére. A fácán-kilövés lehetőségét is kihasználták. Egyelőre kísérleti és megfigyelési adatokra rendezkedtek be. A távlati tervekben azonban egy korszerű fácánkeltető telep építését irányozták elő. A vadtenyésztés sikere nagy áldozattal jár, remélhető, hogy a vezetőség nem csalódik tagjaiban. A Soikolec Vadásztársaság nagy előnye a vízivad létezése is. Megállapították, hogy évről évre nehezebb a zsákmány megszerzése. A liba és a kacsa magasan jár, nyugtalan, egyre kevésbé tartja húzásirányát, sok a sebzés, a szerény teríték nagy mennyiségű lövedékbe kerül. A vízivad lövésére szakosodott vadászok létszáma azonban megtöbbszöröződött. Még egy megjegyzés: az Ipoly felett szálló libára vagy kacsára csak akikor lőjünk, ha az biztosan Szlovákia földjére esik, különben kár lenne a puffogtatásért, mert ha a vízivad az MNK területére esik, az már nem a mi tulajdonunk. ♦ ♦ A szervezet vadgazdálkodási tevékenységére jellemző a kilőtt és a befogott vadak aránya. Élővadexportjuk a befogási eredmények tükrében szerény, azonban óhajuk, hogy nagyobb sikereikét érjenek el. A vadbefogás növelése népgazdasági szempontból jelentős, de a társaságnak is kitűnő bevételi forrás. Ha a fácánkeltetést és kibocsátást komolyan gondolják .akkor befogásra is nagy lehetőségük kínálkozik. A Jogszabályok nemcsak a vadászat lehetőségét biztostiják, hanem feladatokat is rónak a vadászokra. Törvényünk és különböző előírásaink kötelezik a szervezeteket a vadállomány intenzív védelmére, gondozására. Megfontolt vadgazdálkodás, gondos védelem nélkül nem létezhetne vadászat. A téli havazások és a hidegek rendkívüli pusztulást idézhetnek elő a vadállományban. Az éhező legyengült állatok nehezen bírják az időjárás szeszélyeit, könnyen a vadorzók prédájául esnek. A roszszul telelő állománytól nem várhatunk megfelelő tavaszi szaporulatot. Ennek a megelőzése minden vadász érdeke. Szükséges, hogy télen gondoskodjanak a vadak rendszeres táplálásáról. A vadvédelem szempontjából igen jelentős a kártevők irtása, a tojások összegyűjtése. Ebben a vadőr és a tagok tevékenyen részt vehetnek. A róka és a vadmacska, továbbá a kóborkutyá'k és kóbormacskák irtása nemcsak az állomány megtartása szempontjából jelentős, hanem ezek vadászata is szórakoztató. ♦ ♦ A vadgazdálkodással és a vadászattal kapcsolatos költségeket a pénzügyi gazdálkodás keretében elsősorban a vadértékesítésből és a tagdíjaikból fedezik. Mindenütt elfogadott a pénzügyi gazdálkodásban, hogy a bevétel hatvan százaléka vadértékesítésből, negyven százaléka pedig ez illetékből keletkezzék, vannak azonban kivételes esetek is. A beszélgetés során Ipolyszakállason egy öreg vadkanról tettek említést. Ezt állítólag nem tudják meglőni, mert a bőrét nem üti át a fegyver golyója. Ezen kissé elmosolyogtam. Ügy tűnik, nekem kellene Ipolyszakállasra mennem — ha az ottani vadásztársaság meghívna , hogy meglőjem azt a páncél bőrű vadkant. J. M. Habrovský IEgv vadásztársaság eredményei A vörös vércse Az egyik legismertebb ragadozó madarunk. Átmeneti állománycsökkenése után ismét egyre gyakrabban látható rétjeink és mezőink felett. Hím és tojó könnyen megkülönböztethető egymástól. A hímnek a feje és a farka (ezt fekete végszalag ékesíti) hamuszürke, a tojóé rozsdavörös, sötét mintázattal. A repülő madáron elsősorban a farok eltérő színére kell fölfigyelnünk. A júliusban kirepülő fiatalok első tollruhája a tojóéra hasonlít. Ez a gerle nagyságú ragadozó síkságon és dombvidéken egyformán otthon van. Rendszerint a nyílt mező felett látjuk, amint villanyoszlopon vagy magányos fa ágán üldögél, de feltűnik akkor is, amikor egy helyben lebegve — szaknyelven: szitálva — leskelődik a vetés vagy a gaz között moggó pockokra, egerekre. A vörös vércse vonuló madár, de gyakran akadnak áttelelő öreg hímek is. Tavasszal korán, rendszerint február végén jelennek meg a fészkelőhely környékén. Rokonaihoz hasonlóan, a vörös vércse sem épít fészket, hanem elhagyott varjú- vagy szarkafészekben, néha öreg fűzfák tág szájú odvábán telepszik meg. A fiókák pusztulásának aránya az első életévben nagyon nagy (50 százalékos), később a már tapasztaltabb madarak között fokozatosan csökken. A legöregebb gyűrűs példányok tizenhat, tizennégy és tízévesek voltak. A vörös vércse a mezőgazdaság ingyenes segítője. Tápláléka tavasztól őszig elsősorban különféle rágcsálókból, egerekből és pockokból áll, de gyíkokat és rovarokat is zsákmányol. A télire itt maradó példányok a lakott helyek környékén verebekre vadásznak, de néha egy-egy vigyázatlan zöldikét vagy kenderikét is elfognak. A hasonló nagyságú karvaly, amely leggyakrabban éppen ősszel és télen kerül szemünk elé, szürke színezetével és kerekebb szárnyaival különbözik a hegyes szárnyú vörös vércsétől. Ez egyébként elsősorban a nyílt területeken, a karvaly ellenben a kertekben, bokorosok (környékén, erdőszéleken vadászik. —Se-rt
