Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-08-01 / 31. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES, 3 1981. augusztus 1. A szovjet haditengerészek ünnepe A szovjet haditengerészek Július végén ünnepük napjukat. A szovjet haditengerészet a tudomány és a technika legújabb vívmányainak a megtestesülése. A hajók és alakulatok a legkorszerűbb fegyverekkel, rádióelektronikai eszközökkel, automatikával és atommeghajtással rendelkeznek. A szovjet haditengerészet tengeralattjárói és hajói ma minden földrajzi szélességi fokon szelik az óceánokat és tengereket. A távolsági utak a különleges és taktikai kiképzésnek és az együtthatás gyakorlásának kiváló iskolájául szolgálnak. A modern hajókon teljesített szolgálatot műszaki ismereteket, nagyfokú parancsvégrehajtási következetességet, szívósságot és eszmei meggyőződést követel. A haditengerészetnek nagyon képzett szakemberekre van szüksége, akik hozzáértéssel tudnak kezelni bonyolult műszaki berendezéseket és különféle szerkezeteket. Ilyen emberek a szovjet haditengerészek. Több mint 90 százalékukat osztálysorolású szakemberek alkotják, minden második katona kiváló minősítést nyert a harci és politikai kiképzésben. A hajók úgyszólván egész parancsnoki testületé főiskolai végzettségű, a tisztek fele mérnök. A tengerészek és tiszthelyettesek mintegy 90 százaléka középiskolát vagy ipari tanintézetet végzett. Közülük sekan osztálysorolású szakemberek egyéb szakágakban is, így aztán helyettesíthetik bajtársaikat. A szovjet tengerészek tudása nem egyszer kiállta a próbát, amikor internacionalista segítséget nyújtottak más országok népeinek. Hősiességük tanúbizonyságát adták a bangladesi Csittagong kikötőjének szabaddá tételekor, a Szuezi-csatorna aknátlanításakor ős különböző helyeken végzett mentési munkálatkor. A Nautilus amerikai tengeralattjáró viszont azért úszta át az Északi-sarkot, hogy megállapítsa a térségben egy Szovjetunió elleni támadás lehetőségeit. A szovjet tengerészek szívesen látott vendégek a világ számos kikötőjében, ahová hivatalos látogatásra érkeznek hajóikkal. Találkozókon, kulturális rendezvényeken, fedélzeti beszélgetéseken több mint hatvan ország lakói győződhettek meg az utóbbi években, hogy valamelyik flottilla egyenruhás férfiai annak az államnak a követei, amely senkit sem készül megtámadni. Évente erősödik a szovjet haditengerészek és fegyverbarátaik, a Varsói Szerződéshez tartozó országok tengerészeinek barátsága. A közös hadgyakortatokon kicserélik tapasztalataikat, erősítik bajtársiasságukat, fokozzák felkészültségüket, hogy a világóceánokon visszaverjék az imperialista kalandorok esetleges agresszív kísérleteit. Ez nem erőfitogtatás. Szovjet és külföldi látogatók csak arról győződhetnek meg, hogy a szovjet haditengerészek készek védelmezni hazájukat és az egész szocialista közösséget bármilyen tengeri és óceáni támadással szemben. JÄN MIČÄTEK asMonnan A Nyugat bérharcok tüzében PORTUGÁLIA E hónapban Lisszabon, Setubal vidékén és Portugália déli övezetében 76 ezer vasmunkás lépett bérkövetelési sztrájkba. Az országszerte lépcsőzetesen terjedő sztrájkokban a vasmunkások 80 százaléka vesz részt. A szakszervezetek a létfenntartási költségek drágulása miatt béremelést, segélyfolyósítást követelnek a foglalkozási betegségben szenvedőknek és munkabalesetet szenvedetteknek, továbbá szolgálati évek szerinti bérpótlékok megállapítását szorgalmazzák. GÖRÖGORSZÁG A szakszervezetek felhívására több mint 250 ezer építőipari és rokonszakmabeli görög dolgozó lépett sztrájkba Athénban, Szalonikiban és tíz más nagyvárosban. A sztrájkokat tömegtüntetések kísérték. A sztréjkolők intézkedéseket követeltek a fokozódó munkanélküliség csökkentésére, a munkaidő rövidítésére, az ötnapos munkahét bevezetésére, a társadalombiztosítási rendszer javítására, az Iskolák, kórházak és lakóházak építésére előirányzott állami kiadások növelésére. BELGIUM A Boöl belga hajógyár kétezer munkásának és alkalmazottjának konfliktusa már több mint három hónapja múzódík. A munka amiatt állt le, hogy a gyár tulajdonosai megkísérelték 125 alkalmazott elbocsátását és a többiek bérének alapos megnyirbálását a válság miatti szigorú takarékoskodás ürügyével. OLASZORSZÁG A legnagyobb.autógyártó konszern, a FIAT társaság vállalatainak dolgozói országos sztrájkot rendeztek, alátámasztva követelésüket: szavatolják a foglalkoztatottságot. KANADA Quebec tartományban nyolc hónapig tartott a BBC állami rádió és televíziós társaság szerkesztőinek is riportereinek sztrájkja. A társaság vezetősége mindenáron meg akarta törni a sztrájkolókat és igyekezett rávenni őket, tekintsenek el követeléseiktől. A sztrájkolók mindenekelőtt fizetésemelést követeltek az infláció és áremelkedés miatt. A társaság vezetősége végülis • beleegyezett új munkaszerződés aláírásába. A szerződés fizetésemelést és jobb munkafeltételeket helyez kilátásba. ARGENTÍNA A Mercedes-Benz-Argentína cég szerelőüzemének dolgozói sztrájkkal tiltakoztak a cég vezetőinek lépései ellen. Követelték, hogy a gyár tulajdonosai hatálytalanítsák az elbocsátásokat, melyekkel a gazdasági válság terhét a dolgozókra akarták hárítani. LÁNCREAKCIÓ Az Egyesült Államokban 55 millió személy rendelkezik lőfegyverrel, nem csoda, hogy az USA a terrorizmus betegágya ... (G. Lomidze rajza) Králi ŕattttMtoi A múlt héten LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke találkozott a Krím-félszigeten szabadságát töltő GUSTÄV HUSÄKKAL, a CSKP Központi Bizottságának főtitkárával, köztársasági elnökünkkel. Tájékoztatatták egymást országaik belső helyzetéről. Megállapították, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztás lehetőségeinek kihasználása mindkét ország népgazdasága intenzifikáiásának fontos tartaléka. Gazdasági kapcsolataink fő mértékfokává a termelési kooperáció válik. Országainknak megvannak a feltételei a kooperáció fejlesztésére különféle ágakban, például az atomgépiparban a bányaipari ágazatokban, valamint a könnyű- és élelmiszeriparban. Szilárd meggyőződésüket fejezték ki, hogy a szocialista testvérországok együttműködésének, egységének és összeforrottságának sokoldalú szilárdítása minden egyes szocialista ország és az egész szocialista közösség fejlődésének biztos záloga. Brezsnyev és Husák elvtárs számos nemzetközi kérdést is megvitatott. Behatóan foglalkoztak az európai tWWtn,SlrilWiHa4TMBPWHB>»r"SWtWrHHiT kérdésekkel. Az európai politikai körökben erősödik az enyhülés megőrzésére irányuló törekvés, bár nemzetközi téren aktivizálódtak az ezt mindenképpen akadályozó erők. Európa jobb sorsot érdemel, mint sem ismét hadszíntérré váljék, s itt vessék be a legpusztítóbb fegyverfajtákat. Ezt a kockázatot jelenti ugyanis az Egyesült Államoknak és a NATO-nak üj amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésére vonatkozó terve. Végrehajtása kihívás lenne a szocialista országokkal szemben aláásnál azoknak az orsz* goknak biztonságát és nemzetközi helyzetét, ahová az új amerikai fegyvereket telepítenék. Van azonban más távlat is: megbeszélések a nukleáris leszerelésről, fűként az európai atomfegyverek számának csökkentéséről. A Szovjetunió elvárja, hogy az amerikai fél is készségeta tanúsít ilyen tárgyalások építő szelelmű lebonyolítására az egyenlőség és azonos biztonság alapján. A madridi találkozó kemény próbára teszi az enyhülési politikát. A Szovjetunió, Csehszlovákia és a többi szocialista ország mindent megtesz, hogy leküzdje a találkozó eredményes befejeződését gátló akadályokat. Ha a nyugati országok is kellő erőfeszítést tesznek, akkor tovább jutunk előre a helsinki záróokmányban megjelölt történelmi úton. A madridi találkozó legfőbb eredménye legyen az a döntés, hogy összehívják az európai katonai enyhülésről és a leszerelésről tárgyaló értekezletet. E konferencia figyelme elsősorban a bizalomerősítő katonai intézkelésekre irányulna. Európa jövője attól függ, mennyire sikerül megszilárdítani és fejleszteni a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének alapjait, s hogy az érintett felek, elsősorban az európai népek, milyen politika! erőfeszítéseket és gyakorlati lépéseket tesznek a béke megőrzésére. A találkozó szívélyes légkörben, a megvitatott kérdésekben tanúsított teljes nézetazonosság jegyében zajlott le. rasss ss аагажипг— iiiain.mumae.tf«b. Az együttműködés stratégiája A KGST-ORSZÄGOK MEZÖGAZDASÄGI PROGRAMJA AKGST-tagországok hosszú távú célprogramjai a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlődésének fontos tényezői s egyidejűleg a szocialista államok integrációs előirányzatai megvalósításának. alapjában újszerű megközelítését tükrözik. Az egyik hosszú távú együttműködési célprogram a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fontos területét öleli fel. A program kitűzi a KGST-tagállamok gazdaságilag indokolt szükségletei alapvető élelmiszerfajtákkal való kielégítésének stratégiai orientációját. Súlypontja több igényes' feladat teljesítésén van: ф törekedni kell a lakosság élelmiszer- és mezőgazdaságitermékszükségleteinek maximális kielégítésére; • elő kell segíteni a mezőgazdasági terméktartalékok kialakulását a stabil és egyenletes ellátás biztosítása végett; • szilárdítani kell a mezőgazdaság és az élelmiszeripar anyagi-műszaki bázisát, fejleszteni kell kemizáiását s el kell mélyíteni az e területen folytatott tudományos-műszaki együttműködést. A KGST-országok lakossága racionális szükségleteinek alapvető élelmiszerfajtákkal való kielégítése elsősorban minden egyes állam termelésének intenzív fejlesztésétől, az elmélyülő és bővüli nemzetközi szocialista munkamegasztástől függ, amely sokoldalú gazdasági együttműködésre épül. A TUDOMÁNY SZEREPE A program a mezőgazdaság! termelés progresszív technikával való ellátásának kérdésével is foglalkozik, s különös figyelmet szentel a 150 és nagyobb lóerős traktorok, továbbá kombájnok, gépek és állattenyésztési berendezések, növényvédelmi vegyi eszközök kölcsönös szállításának. Tekintetbe veszi, hogy a tudományosműszaki forradalom vívmányai folytán a mezőgazdasági termelés fejlesztésében mind nagyobb szerephez jutnak a genetikai tényezők. Lényegesen bővülnek a KGST-országok kölcsönös kapcsolatai a mezőgazdasági növénykultúrák- szelektálása, a rendkívül hasznos szarvasmarhák és más gazdasági állatok génalapjainak javítása és bővítése terén. A célprogram alapján bővül a szakosítás közvetlenül a mezőgazdasági termelésben is. A KGST-tagországok ezen a téren 34 témakört oldanak meg a gyakorlatban; közéjük tartozik a hús és hústermékek, olajos növények és növényi zsiradékok, szemes termények, cukorrépa, zöldség, gyümölcs, gyapot stb. termelése és kölcsönös szállítása. A programban foglalta elsőrendű jelentőségű feladatok közé tartozik a Mongol Népköztársaságban a hektárhozamok növeléséhez, a takarmánytermesztés és az állattenyésztés íntenzifikálásához elengedhetetlenül szükséges feltételek megteremtése, a cukor és ettruszfélék termelésének növelése Kubában stb. Kuba részvétele a célprogram megvalósításában lehetővé teszi az európai szocialista országoknak, hogy a nyolcvanas évek vége felé évente kilencmillió tonna cukrot és 2 millió 400 ezer tonna citruszfélét importáljanak Kubából. A CÉL: NAGY HOZAMOK A KGST-tagországok mezőgazdasága fejlesztésének alapja a következő években a föld komplex kihasználása és a mezőgazdasági termelés intenzifikálása. Az alapvető termények hektárhoznmai fokozatosan emelkedni fognak, emellett a figyelem a szemes terményekre összpontosul. A szovjet búzafajták genetikai alapja már ma lehetővé teszi, hogy nagy kiterjedésű területeken hattonnás és még nagyobb hektárhozamokat érjenek el. Az európai KGST-országokban jelenleg több mint kilencmillió hektáron termesztenek szovjet őszi búzafajtákat. A tagállamok ezen a szakaszon igényes célokat tűznek ki. A mezőgazdasági termelés hatékonyságának és intenzifikáiásának fokozása a gabona hozamainak növekedését eredményezi, így aztán 1990-ben az egész szocialista közösség keretében egy lakosra számítva átlag egy tonna gabonatermést kell elérni, ami a szakértők véleménye szerint a teljes önellátottságnak megfelelő mennyiség. Az ilyen termés lehetővé teszi a tagországok szükségleteinek teljes kielégítését és az állattenyésztési termékeik, főként a hús, tej és tojás termelésének határozott növelését. A KGST-tagországok gazdasági együttműködése mindinkább célprogram-jellegűvé válik a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában. Fejlődése dinamikus jellegű, ugyanakkor kedvezően befolyásolja a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisát, intenzifikáiásának szintjét, a növénytermesztési és állattenyésztési termelés volmenénak általános bővülését. (Rudé právo) KÜLPOLITIKAI Szenzációként harangozták be a világ hét vezető tőkés államának ottawai i találkozóját, melynek az érdek egység jegyében kellett volna lezajlania, ám a találkozó befejeztével a végeredmény az ellentétek demonstrációja amerikai vezetéssel. Ottawáról mindenekelőtt józan és méltányos gazdasági döntéseket várt a nyugati világ. A döntések megszülettek, de egyoldalúak: Reagan mosolygó arccal előterjesztett és állítólagos közös érdekekkel alátámasztott döntéseit fogcsikorgatva, de mintegy ultimátumnak engedve fogadták el a nyugati partnerek. Milyen ellentétekről is volt sző? Például arról a nyugat-európai követelésről, hogy az Egyesült Államok engedjen a dollár szigorú árfolyamából; ne ragaszkodjék oly mereven a húszszázalékos kamatlábhoz, mert Nyugat-Eurőpában ez tetőzi a bajokat, képtelenné teszi új beruházások elindítását, hogy új munkalehetőségekkel enyhítsenek a nyugat-európai tőkés világot elárasztott munkanélküliségen. A televízió jóvoltából csoportképet is láthattunk a kanadai főváros, Ottawa melletti Montebello kastélyból. Reagan jókedvét egykori színészi kelléktárából vette; öntudatát legfeljebb az növelte, hogy elmondhatta: most én diktálok nektek. Spadolini olasz kormányfő az „újonc“ kíváncsiságával szemlélte az értekezletet, Margaret Thatcher angol kormányfő, a vaslady szenvtelen egykedvűséggel támogatta Reagan indítványait, mintha nem sejtené, mennyire élezi majd a washing-KOMMENTÁRUNK toni irányvonal elfogadása az otthoni gazdasági és szociális hajóikat. Pedig Thatcher asszony elmondhatja, hogy ég a ház, mert London Brixton külvárosában és mintegy harminc angol nagyvárosban kitört szociális lázadás már korántsem csak a színesek ügye. A japán kormányfő udvariasan mosolygott. Az értekezlet legszuverénebb részvevője Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár volt. ö ki is merte mondani elégedetlenségét, ugyanakkor Igazodás Reagenhez beismerte, hogy engedett az erősebbnek, már mint Reagannek, s ezért a számlát majd otthon kell rendeznie. Igen, az NSZK lakosságának hozzá kell szoknia, hogy az egykori jóléti államban egymást követik a gazdasági megszorítások, fel kell készülnie amolyan „hét szűk esztendőre“. Takarékoskodás kezdődik, de nem a fegyverkezéssel. Annak ütemét Washington szabja meg. Reagan ezt kiikényszerítette. Pedig a világ közvéleménye Willy Brandt moszkvai látogatása, egyéb közvetítések és elsősorban Leonyid Brezsnyev legutóbbi békekezdeményezései után más washingtoni reagálásra számított. Reagan részéről szó sincs bizalomerősítő lépésekről, ellenkezőleg a hat évvel ezelőtt aláírt helsinki zárőközleménnyel szöges ellentétben nem bővíteni, hanem zsugorítani akarja a nyugati világ és a Szovjetunió kereskedelmi és egyéb gazdasági kapcsolatait. Reagan részéről erős támadás érte a szovjet—nyugatnémet földgázprogramot. A NATO különleges szerve — a COCOM —. washingtoni nyomásra megvizsgálja, milyen jellegű árut szállíthatnak a nyugati országok a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak. A valóságban Washington önkényesen nyilváníthat stratégiai szállítmánynak bármilyen árutételt és korlátozhatja nyugat-európai szövetségeseinek önállló lépéseit. A találkozón elfogadott politikai nyilatkozat hidegháborús szellemet áraszt. Természetesen újra „terítéken volt“ az afganisztáni kérdés stb. A nemzetközi terrorizmusról szóló nyilatkozat viszont általánosságban fogalmazott, s egy szóval sem említette Izrael állami rangra emelt terrorpolitikáját, melynek napjainkban a libanoni állam esett áldozatul. A szovjetellenesség és a hidegháború politikája bumerángként viszszaüt. ^ Washington nyugat-európai szövetségesei érzik, de Washington szorítása e felismerésnél erősebb. Mint a gyakorlat bizonyítja, a nyugati küldöttségek a madridi találkozót sem használják ki a Helsinki mutatta út egyengetésére. A fényképezőgép előtt Ottawában pózoló nyugati politikusok ellentéteire találőan rávilágított Gaston Thorn luxemburgi politikus, a Közös Piac képviselője: „Európa nem határolhatja el a gazdaságot a politikától és a politikát a biztonságtól. A probléma lényege egyszerű: ami jó nektek, nehézségeket okoz nekünk“. A találkozó részvevőitől azt kívánják, hogy így fogadják el Reagan rájuk oktrojált javaslatait. Barátságos arc, s marad a hétköznapok bossúsága. LÖRINCZ LÄSZLÖ C
