Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-07-25 / 30. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1931. július 23, A kulturisztika szerelmesei Péter József és Vaszaráb Béla szervezésében Ipolyságon (Šahyban) 1973-ban alakult meg a kulturisztikai szakosztály. Eleinte az Ipolysági Gimnázium és Mezőgazdasági Szaktanintézet diákjai érdeklődtek leginkább a kör tevékenysége iránt, majd munkához láttak. Saját máguk készítették el a súlyzókat és hetente négy alkalommal edzettek. Később a tagok már eredményekkel is dicsekedhettek: Vaszaráb Béla 1974-ben szlovákiai méretben 3. helyezést ért el az Ifjúsági bajnokságon, aki korábban a Bratislava! Vinohrady sportegyesület tagja volt. Tanulmányai befejeztével került Ipolyságra és 25—30 sportszerető fiatalt gyűjtött maga köré. A fiatalok az edzések folyamán egy és fél óra alatt 10 000 kiló súlyt emelnek fel. Később Herman Pál, Dancso Gyula és Tamás Pál — kerületi szinten — 1976-ban kimagasló eredményeket értek el. 1979-ben az Ipolysági Slovan vezetősége a volt pékségben 4 helyiséget biztosított a kuturisztikai szakosztálynak. A Vaszaráb Béla vezette kollektíva önsegéllyel korszerű gyakorlatozó-termeket létesített. Hetente négyszer találkoznak itt a gimnázium és a mezőgazdasági szaktanintézet hallgatói és szorgalmasan gyakorolnak. Sor került már bemutatásra is. Felléptek már az Ipel moziteremben és Nagytúron (Veiké Túrovce) is. 1980. január 1-től a Nagytúri Družstevník sportegyesület védőszárnyai alá kerültek az ipolysági kulturisztikai szakosztály tagjai, mely olyan edzési körülményeket teremtett, hogy a téli időszak alatt is zavarmentesen tudnak készülni az egyes versenyekre. A legtapasztaltabb versenyzők közé tartoznak: Mészáros József és Uhrik János, akik három éve edzenek szünet nélkül, továbbá Farkas Péter, Farkas Ottó és Varga Miroslav, akik két éve űzik a kulturisztika sportot. A sportszakosztály vezetői, tagjai mindent megtesznek annak érdekében, hogy 1982-ben Ipolyságon vagy Nagytúron kerüljön sor a kulturisztika szlovákiai junior bajnokságára. Ez a sportverseny még jobb eredményekre serkentené az ipolysági fiatalokat és a tagok még intenzívebben gyakorolnának szabad idejükben. Népművészetünk hagyományokban, szokásokban rendkívül gazdag. S bár az utóbbi évtizedben rohamosan apad ezek természetes gyakorlása, a jolklórcsopórtok jóvoltából az utókor is megismerkedhet a múlt idilliével. A rozsnyót j Rožňava) járásban a CSEMADOK helyi szervezetei mellett tevékenykedő népművészeti csoportok, együttesek legfőbb célja nemzetiségi kultúránk ápolása, s annak átadása az időben utánunk jövőknek... Egy-egy folklórműsor egyéniséget gazdagító hangulata, tapasztalat-élménye, a viseletek, ritmusok, hangok és tárgyak szép őst rendje csodálattal tölt el. Anyanyelvűnk ízes, zamatos jelzői bőségben csordogálnak a szereplők ajkáról, s ebben olyan gyönyörűségem tellik, mint amikor egy ritka ízű gyümölcsbe harapok. Nemrég eljutottam egy, a járási székhelytől mintegy harminc kilométerre fekvő, mészkőhegyekkel határolt falucskába, ahol ötszázan nézik, vagy érzékelik a csodálatos gömöri naplementét. . ... Kecsőben /Kefovo) vagyunk. A kietlen, sziklás hegyi világ edzett, szülőföldhű fiakat nevelt. Az ősi természet és a történelem sorsformáló szerepe tovább gyűrűzik, átcsap a jelenbe is. S ami esetleg lemorzsolódik a fejlődés, új divatokat és életformákat termő hétköznapjainak szokás-rendjéből, azt a CSEMADOK helyi szervezetének folklórcsoportja gyűjti össze. Eddigi feldolgozásukban szerepel a FONÓ, amelyről filmet készített a Magyar Tudományos Akadé mia, s a legutóbbi egy lakodalmi szokás, a FEfBEKÖTÉS. Balladösszeállításukkal pedig a menyecskekórus jó hírnevét emelték országos szintűre. Az öt éve működő csoport fiatal vezetője, a jókai-napok egyik népszerű versmondója, TÓTH MIKLÓS, aki huszonnyolc évével máris évszázadok mélységébe szállt alá, hogy a gyöngyhalászok szorgalmával, s kitartásával felszínre hozzon egy-egy igazgyöngyöt. — A menyecskekórus tartós és jó Belányi János Honvédelmi és sportnapok A Bratislava! Kerületi Magtisztító Vállalat igazgatósága honvédelmi és sportnapokat rendezett dolgozói részére, melyeken több csapat indult mintegy 180 versenyzővel. Az induló csapatok közó tartoztak a lužiankyi, elistáli (Hroboüovo), trnavai, lévai (Levice) és diószegi (Sládkovičovo) üzemegységek csoportjai. A két nap folyamáh lebonyolított versenyek élményekben gazdag programot biztosítottak valamennyi résztvevő és néző számára. Öröm volt nézni, milyen edzettségről és igazi sportszeretetről tettek tanúbizonyságot á részt vevő sportkedvelő munkások, hivatalnokok, technikusok. A versenyzők négy sportágban versenyeztek. Az első volt a honvédelmi vetélkedő, melyen a versenyzők, mind a férfiak, mind a nők gránátot dobtak és célba lőttek. Továbbá futballban, röplabdában és asztaliteniszben mérték össze tudásukat a csapatok és A múlt jelent, jövőt formáló ereje hírneve egy kicsit untatott minket. Valami újat akartunk csinálni. Ötletek, visszaemlékezések alapján jöttek létre a hagyományfeldolgozások — mondja Tóth Miklós. A Fonót először Zselizen és a járási dal- és táncünnepélyen, majd a járás több községében mutattuk be nagy sikerrel. A CSEMADOK járást bizottságának népművészeti vándorzászlaját Kecsőben őrzik. A tizennyolc tagú csoport büszke a kis lobogóra. % Nehéz egy népi hagyományt feldolgozni? — kérdezem Miklóstól. — Inkább úgy válaszolok, hogy érdekes és szívből csinálom. Ф Mi ösztönöz erre? — Nemzetünk múltjának az imerete és a művészet érzelmeket nemesítő ereje! ф Minden ilyen eszményein megy? — Prózai pillanatai is vannak a szervezsének. Például a szereplőknek a próbákra való toborzása. Ebben a személyes agitációmnak van a legnagyobb szerepe. • Egyedül szervezed a népművészeti akciókat? — A néppel. Ók mesélik a krónikát, én csak szervezem és újrarendezem a múltat. • Megbecsülnek ezért? — Nem mindenki, de nem is ez a lényeg. Csinálni kell. Az érték, a fizetség önmagunkban keletkezik. • Mi van még a tarsolyotokban? — Néhány nagysikerű néprajzi kiJ állítás. • S mire készültök ...? — Egy újabb hagyomány, az AGY• VITEL feldolgozására. Azt akarjuk, hogy a jövőben is hasson a múlt jelent formáló szerepe, ereje. Korcsmáros László A népművészeti kiállításon a kender feldolgozásának műveleteit bemutató asszonyok, régen maguk is űzték ezt a „mesterséget“ Fotó: Tóth Miklós az egyéni versenyzők. A kiértékelés után az eredmények kihirdetése következett, melyet a vállalat központi igazgatója, Foltín mérnök tartott meg. A központi igazgatóság vándorserlegét a diószegi magtisztító üzemrészleg versenyzői nyerték el, mivel összesítésben ők szerezték a legtöbb díjat. Az egyes sportágaik győztesei elismerő oklevelet és tárgyi jutalmat kaptak. Elismerést érdemelnek a szervezők, így Foltín mérnök, valamint a diószegi részleg két vezetője Stanislav és Iványi mérnökök, akik mindent megtettek a folyamatos sportszerű versenyzés megszervezéséért. Ügy érezzük, hasznos és célszerű az ilyen verseny, mivel sok igazi barátság születik az ilyen találkozókon, s egyben kikapcsolódást és fellendülést is jelent a mindennapi gondok után. Nagy Mihály A Bratislava! Kultúra és Pihenés Parkja Szlovákia területén a maga nemében nemcsak a legnagyobb, de a legismertebb is. Akik nem élnek a fővárosban, Bratislavában, azok is ismerik főleg a televízió által közvetített különféle szórakoztató műsorok, társas összejövetelek, illetve a különféle vásárok és kiállítások színhelyeként. De ez csak egy része annak, amit a kultúra és pihenés parkja nyújt a látogatóknak. Bratislavában az egyik ilyen legismertebb hely a Duna jobb oldalán, Petržalkán elterülő Lunapark. Azok, akik Bratislavába látogatnak, aligha hagyják ki programjukból a Duna hídját, melyen átsétálhatknak Petržalkára. A folyó másik oldalán már szembetűnik a gyermekek által nagyon közkedvelt óriáskerék, körhinta, hullámvasút, lövölde, amely vonzza a látogatókat, főleg a gyermekeket. Nemrégen kiépítettek itt egy szovjet játékautómatát is. A legkisebbek, akik bölcsődékből és óvodákból rendszeresen ellátogatnak ide, ugrándozhatnak, vezethetnek itt „valódi“ rakétát, versenyautót. Az érdeklődők kényelmesen eljuthatnak ide valamelyik hídon, vagy hajóval, amely szinte már magában nem mindennapi élmény. A Vaskutacska (Železná studnička) már pár évtizeddel ezelőtt is a bratislavaik kedvelt kirándulóhelye volt. Mindjárt a Vörös Hídnál kezdődik a Partizánrét, s itt a Vydrica folyó partján található az üdülési és sportaerál, ahol szintén a kultúra és pihenés parkja biztosít szórakozási lehetőséget, s szinte minden korosztály részére. Található itt bújócska, kozmikus város, homokozó, körhinta, játékhattyúk, valamint játszótér a gyermekek részére. Továbbá kölcsönző is működik, ahonnan kikölcsönözhető autó, roller, háromkerekű bicikli és más játékok. A felnőttek rendelkezésére áll tollaslabda, miniteke, társas sportjátékok, de lehetőségük van futballozni és kézilabdázni, s már készülőiéiben vannak további sportlétesítmények is. A pihenésre vágy sétára is lehetőségük van az érdeklődőknek a rendezett erdei parkösvényeken. A fővárosban lakók számára a kultúra és pihenés parkja egy olyan közkedvelt hely, amely valóban nagyon előnyös a különféle sport- és honvédelmi játékok, valamint társas összejjövetelek rendezésére, amit sok iskola és vállalat igyekszik is kihasználni. Az oda vezető sétány a Duna balpartján, a Szlovák Nemzeti Múzeumnál kezdődik és a kultúra és pihenés parkjánál ér véget. A sétány egy részét képezi még a Rózsakért is, ahol kiépített tekepálya található. A piros színben pompázó virágáradatnak állandó látogatói vannak és olyanok is megtetkintik, akik csak véletlenül vetődnek ide, vagy kíváncsiságból keresik fel ezt a helyet. A miniteikepálya igen közkedvelt és nagyon sok érdeklődőt vonz. A kultúra és pihenés parkja egyéb szórakozási módokat is kínál. Az érdeklődők rendelkezésére áll a billiárd és sakkjátékterem, olvasóterem, játékautomaták stb. Nem szóltunk mindarról a számtalan lehetőségről, amely a szórakozni, s pihenni vágyók rendelkezésére áll a kultúra és pihenés parkjának jóvoltából, csak ízelítőt adtunk azoknak, akik a fővárosba, Bratislavába látogatnak és a megérdemelt szabadság egy részét kellemesen szeretnék tölteni. n Karol Vithalm Íme, a kishajó impozáns fedélzetén — a jacht építői és az őket támogató lelkes SZISZ-tagok Nitra város Klokočina nevű lakónegyedében már évek óta jól működik a SZISZ-alapszervezet. Az itt tevékenykedő lelkes fiatalok mindennapos tevékenységük mellett érdekes vállalkozásba kezdtek: kishajót építettek. A vízisportot kedvelő fiatalok a Hydromelioráció nemzeti vállalattól vettek egy „kiszuperált“ csónakot, amely valamikor a határőrség tulajdona volt. Később Chrenován béreitek egy szérűt, s ott láttak munkához. Kiépítették a motorházat, a kabinokat, ellátták kellő felszereléssel. A jacht pillanatnyilag — a Vágsellyei (Šaľa) Duslo nemzeti vállalat segítségével — a Vágón „dokkol“. A hajót ezen a folyón a fiatalok már ki is próbálták, s a jelek szerit a 3X10 méteres kishajó tengeri hajózásra is alkalmas. A csodás „szerkentyű“ építői — Hlinka Eduárddal az élen — bíznak abban, hogy ha „felhajtják“ és beszerelik a második motort is, a Dunán keresztül egyszer kihajózhatnak a tengerre is. Mártonvőlgyi László A nálunk termesztett gabonafajtákról mindenki természetesnek veszi, hogy ezeket már réges-régen úgy nevezték, mint ma. Bárczy Géza és Országh László (A magyar nyelv értelmező szótára) szerint hanghelyettesítések következtében a gabona szó is például a szláv eredetű „gobino“ szóból ered. Legtöbb jövevényszavunk valóban szláv eredetű, mert a különféle szláv nyeívek hatása nyelvünkre igen hosszú ideig tartott, sőt még máig is tart. Ez a hatás különösen az I. században igen nagy volt. Elsősorban azokat a szavakat vette át a magyarság, amelyeket a gazdasági, társadalmi, politikai és szellemi élet nagy átalakulásával kapcsolatos új intézmények és új életmód hoztak magukkal. A magyar honfoglalás előtti török hatás következtében a magyar nyelv ezekkel a szavakkal gazdagodott: tarló, búza, árpa, eke, sarló, boglya, szérű, szór, őröl, dara, gyümölcs, alma, körte, som, dió, szőlő, szűr, bor, seprű, komló, kender, csalán, csöpű, orsó, borsó stb. A földművelés és állattenyésztés terén szláv eredetű szavaink a rozs, zab, gabona, kalász, korpa, repce, konkoly, barázda, mezsgye, parlag, ugar, csoroszlya, ösztöke, kasza, gereblye, bab, lencse, szalma, polyva, motolla, nyüst, jászol, járom, iga, kelepce, pásztor, pat-A növények nevei kó, zabla, bárány, Jerke, birka, kakas, jérce, kacsa, macska, szelindek stb. Latin eredetűek például: palánta, pálma, cédrus, platán, cikória, citrom, gyömbér, majoránna, mente, petrezselyem, zsálya, viola, ángolna, ecet, elefánt, fülemüle, hiéna, krokodil, öszvér, párduc, páva, tigris, vipera stb. ' A malom, molnár és a must pedig francia jövevényszavak. Meg kell említeni, hogy gabonáink neveinek valaha más értelme is volt. Így például ez Árpa mint régi magyar személynév még a régi törököknél és mongoloknál is használatban volt. Nevezetesen a Dzsingisz kán testvéreinek ivadéka között fordult elő. Hogy a név értelme tényleg árpa (törökül is árpa), kitűnik abból, hogy már effajta nevek is voltak az Árpádkori magyarok idején. A Búza szintén régi magyar személynév, amelynek minden valószínűség szerint kétféle jelentősége volt. Az egyik a népies magyar eredetű Árpa és Kölesd nevek tanúsága szerint búza szavunknak felelt meg, a másik az ó-bolgár és kun Busza névvel egyezik, s a török „bősz“, „busz“ (azaz rombol, pusztít) tőből származott igenév, amelynek változatai a Bozov, Buzov, Buzagh nevek. A tatárka, tatárbúza, hajdina, haricska, kruppa, pohánka eredete ismeretlen. Európába a pogány mongol (tatár) betörés idején kerülhetett. Egy 1436-ból származó mecklenburgi lajstrom említi először Heydekern néven, amely hozzánk is eljutott. Köles szavunk valószínűleg ugor eredetű, a kukoricát, törökbúzát, tengerit pedig a török hajósok vagy hadak hozták be Közép- Európába. K. Molnár Ferenc i
