Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-25 / 30. szám

1981. Július 25. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Szülőföld és irodalom Beszélgetés CSANDA SÁNDOR esztétával és irodalomtörténésszel i,Szttl6(öld és irodalom“ címmel gyűjtötte egybe Csanda Sándor esz­téta és irodalomtörténész kritikáit, esszéit s az irodalomról szóló dolgo­zatait. A könyv a bratislavai Madách Könyv- és Lapkiadó gondozásában je­lent meg. A könyv — recenzense sze­rint érdekes és fontos adalékokkal egészíti ki ismereteinket a régi ma­gyar irodalom és a mai Szlovákia kapcsolatairól, valamint a csehszlová­kiai magyar irodalom némely kérdé­séről Csanda munkája fontos és időszerű hozzájárulás a könyvben tárgyalt irodalmi problémák megol­dásának kérdéséhez, az eddig kiala­kult kép árnyaltabb kibontásához. Az Író három részre tagolja kötetét. Az elsó rész a régi magyar irodalomnak e földön, földszelethez való kapcso­latáról szól, a második szakasz a csehszlovákiai magyar irodalom kér­déseit tárgyalja, ezekbe enged éle­sebb bevilágitást, a harmadik részt főképpen a szlovák-magyar irodalom egynémely kapcsolatának szenteli. Egyébként a könyv előszavában tár­gyához illően kifejti, miért beszél ezekről az irodalmi problémákról, s tulajdonképpen milyen összefüggé­seket keres és talál népeinek irodal­mi kapcsolatainak múltjában és jele­nében... Felkerestem Dr. Csanda Sándort, hogy néhány kérdésben in­formációt kérjek könyvéről... Leg­előbb arra szeretnék választ kapni: Lehet-e még egyáltalán újat mondani például a könyvben szereplő Batsányi Jánosról vagy Csokonai Vitéz Mihály­­ról? — A régi magyar irodalom képvi­selőiről lehet és kell még újat mon­dani. Egy speciális szempontot vet­tem figyelembe. Kiragadtam Batsányi Jánosnak azokat a művelt, amelyeket Kassán írt, és abban mintegy megje­löltem a helyi, regionális vonatkozá­sokat. Rájöttem, hogy Batsányi élet­műve, kassai munkássága egységes egészet alkot. Kassán vetette papírra forradalmi költészetét, mert utána börtönbe zárták. Ugyanis lebukott a Martinovics mozgalom során és ké­sőbb már nem írt olyan forradalmi verseket, mint például „A franciaor­szági változásokra“ (1779). A forra­­dalmiság egész kassai tevékenységé­re Jellemző volt. Ilyen szellemben szerkesztette a Magyar Museumot is... Csokonaival kapcsolatban pe­dig elsősorban megvizsgáltam Po­zsonyban kiadott lapját, melyről so­kan nem tudják, hogy saját verseit adta ki csupán folyóiratban. Azután a komáromi Lllladalokat tanulmá­nyoztam, tehát azokat a müveit, a­­melyek szlovákiai vonatkozésúak. E- zekben is van egy specialitás, első­sorban a Komáromban írt verseiben, mert itt teljesedett ki szerelmi lírája. Ugyancsak van valami egységes kü­lönlegesség a Pozsonyban irt versei­ben is, mert itt, az országgyűlés, a diéta hatása alatt adta ki a „Diétái Magyar Múzsá“-t, ami azt jelentette, hogy debreceni tevékenységével el­lentétben, Itt a konzervatív körökhöz igazodott, hogy mecénást találjon magának. ф Mondjon néhány érdekes adalé­kot a könyv első részéből, amely „A régi magyar irodalom“ címszó alatt szerepel. — A régi magyar Irodalmat már harminc éve adom elő a Komenský Egyetem Magyar Tanszékén. Meg kell mondanom, hogy az irodalomban is vannak bizonyos fixa ideák, rögesz­mék, előzetes feltevéseik, és ezeket cáfolom én meg néhány passzusban, könyvem néhány fejezetében. Itt szá­momra is érdekes élmény volt, ami­kor a széleskúti templomban meg­láttam Balassi Menyhárt síremlékét, e gyönyörű márvány domborművet, amelyre azt íratta a fia, hogy a kor egyik legvitézebb és legbecsületesebb embere volt. Az irodalom-történeti köztudat pedig úgy tartja számon, mint a kor legnagyobb árulóját. Eb­ből az ellentétből származott az egész dolgozatom, mert összehasonlí­tottam a valóságos tényeket és az irodalomban ismert fiktív álitásokat. Ugyanilyen szempontból közelítettem Jókai élletművéhez is. Pozsonyi és komáromi élményei során összeha­sonlítottam a fiktív és valóságos cse­lekményt. Itt viszont a fiktiv, a ko­holt, kitalált dolgokat tartottam job­ban sikerűiteknek. • Milyen volt a könyv visszhang­ja? Hogyan viszonyultak hozzá az olvasók és főképpen a kritikusok, esztéták? — Könyveimnek általában jó vissz­hangja volt. Mintegy nyolc recenzió és kritika jelent meg róla. Voltak olyan kifogások, hogy horvátúl Is olyan kifogásokat, hogy horvátul is idézek verseket, és hogy ezt a mai tómban elmondom azt, ml van a hor­­vát versekben. Filológiai fontosságú­nak tartom azt is, hogy eredetiben Idézzek, mert ha fordításban Idéz­ném ezeket a verseket, esetleg eltor­zítanám a mondanivalót. A filológiai bizonyíték mindig csak az eredeti lehet, viszont a hozzáfűzött megjegy­zéseimből a hovátul nem tudó olvasó Is megértheti az idézett verseket, a versek szándékát. • Az előbbi gondolatsort folytatva megkérdezem: melyek tehát az iro­dalomtörténész legfőbb kritériumai, mit kell elsősorban szem előtt tarta­nia? —: Az irodalolmtörténésznek első­sorban objektív értékelésre van szük­sége. Én igen fontosnak tartom a történeti igazság keresését is, mert az irő életműve és életrajza rendsze­rint összefüggésben van. Ma azonban egyre inkább hangsúlyozzuk a művön belüli tények, adatok és a velőság vizsgálatát. Tehát elsősorban a mű­vet kell értékelni több szempontból is. Legutóbb főként stilisztikai szem­pontból értékeltem például Balassi Bálint életművét. Egyszóval minden­képpen az igazságra kell törekedni. Az irodalomtörténész nem lehet szub­jektív, elfogult az Íróval szemben, sem pozitív, sem negatív értelemben. ф Ez a könyv irodalomtörténeti segédkönyvként is forgatható. Tehát mindenképpen hasznos szellemi be­fektetés. Tervez még hasonló műve­ket a szerző? , .—i Igen. Mostanában sókat foglal­kozom a csehszlovákiai magyar iro­dalom lexikonéval és haladó hagyo­mányaink, a régebbi hagyományok lexikonéval. Rájöttem, hogy nem ts annyira másodlagos munka a lexikon­írás, tudniillik, egy jó lexikon-cikk­hez, mondjuk valamely íróról szóló harminc sorhoz alaposan kell ismer­ni az író egész életművét, minden részletében és kiterjedésében. Ennek ismeretében az ember pontosan ki tudja választani azt a harminc sort, amely leginkább jellemzi az Írót. • Jelenleg milyen könyveken dol­gozik? — Ha az egészségem engedi, az Irodalmi hagyományokkal szeretnék továbbra is foglakozni. Elsősorban a régi irodalommal, amelyben legin­kább otthonos vagyok. Jövőbeni ter­veimhez tartozik az Is, hpgy a Ko­menský Egyetem Tanszékén kollé­gáimmal, megírjuk a csehszlováikal magyar irodalom történetét. Ez amo­lyan rendszeres irodalomtörténet lesz, s hisszük, hogy majd a segítsé­gére válik a jövőbeni nemzedékek sorának, amelyek tájékozódni szeret­nének a hazai magyar irodalomban, Illetve irodalomtörténetben. Beszélgetett: Dénes György A szlovák fotográfia első évkönyve JAROSLAV CILJAK: SLOVAK-FOTO 1 Már elöljáróban el kell monda­nunk, hogy e fotókönyv megjelente­tésével nagy hézagot pótolt a martini Osveta Kiadó, mert hasonló jellegű kiadvány csak tizenöt évvel ezelőtt Jelent meg ,„100 Foto“ címmel. Ja­roslav Ciljak, a SLOVAK-FOTO 1 ösz­­szeállítója, az alkotókat bemutató írásaiban és a képek kiválogatásánál i— eltérően a „100 Foto“ szerzőitől — azt tartotta szem előtt, hogy mind a tizenkét bemutatott fotóművész, név szerint: Ofga Bleyová, Pavol Havran, Karol Kállay. Ivan Kozáöek, Margita Mancová-Štecková, Martin Martinček érdemes művész, Zuzana Mináčová, Ján Náhlik, Peter Purtz, Magdaléna Robinsonová, Drahotín Sulla és Fer­­'dinand Valent egyforma teret kapjon a publikációban. Ez az elgondolás úgy valósulhatott meg, hogy a könyv összeállítója külön-kiilön megszer­kesztette az egyes alkotók „kis mo­nográfiáját“, majd azokat név sze­rint, abc sorendbe állítva Jött létre a reprezentatív publikáció. Az áttekinthető életrajzok megis­mertetnek bennünket a szerzők eddi­gi életútjávai, művészi pólyájuk állo­másaival. A képek kiválasztásénál az összeállító mindenekelőtt a minőségi színvonalat, a műfaj és technikai sokrétűséget, a nézőpontok és alkotói rálátások többirányúságát tartotta szem előtt. Ezzel a koncepcióval az alkotókat is jellemzi, de egyúttal a szlovákiai fotóművészet jelenlegi színvonaláról is képet nyújt. Így а fotóművészet irént érdeklődők főleg a jól reprodukált képek segítségével — ez a tény a martini SZNF nyomda NEOGRAFIA üzemének jó munkáját dicséri — betekintést nyerhetnek az illető fotósok műhelytitkaiba, téma­­vólasztősuk, választott technikájuk és specializálódásuk alapján, hiszen a közölt képek hűen és meggyőzően tükrözik az életet, a környezet válto­zásait, valamint a táj és a természet szépségeit. A könyv fülszövege a kiadó szán­dékát és a távlatot ismerteti: a SLO­VAK-FOTO 1 annak az évkönyvsoro­­zatnak első kötete, amely a szlová­kiai fotóművészeiét kétéves időközök­ben szándékozik bemutatni. Nemcsak az Osveta Kiadó ezirányó erőfeszíté­sét sejteti, hanem teljes mértékben támogatja szocialista társadalmunk azon igyekezetét, hogy a széles nyil­vánosság előtt bemutassa a kimagas­ló eredményeket elért fotóművészek legkiválóbb alkotásait, hogy ihlető és termékenyítő forrásai lehessenek nemcsak a hivatásos fotósoknak, ha­nem az amatőrök következő nemze­dékeinek is. A SLOVAK-FOTO 1 első kötetének megjelenése azt is bizonyítja, hogy a szlovákiai fotóművészeinek vannak még tartalékai. Tóthpél Gyula Г I ♦ I ♦ I ♦I Pályázati felhívás A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ORSZÁGOS NYELVJÁRÁSI-NYELVHELYESSÉGI GYÜJTÖPÄLYÄZATOT HIRDET Pályázni lehet: I. a csehszlovákiai magyar sajtó nyelvi-nyelv­­helyességí, helyesírási és stilisztikai szem­pontú elemzésével; II. kontrasztív nyelvi elemzésekkel a szak- és műfordítások területéről; III. nyelvjárási pályamunkákkal: téjszavak, szólá­sok, közmondásak, növények népi elnevezé­seinek és egyéb nyelvjárási jelenségeknek gyűjtésével és feldolgozásával. A pályázat feltételei: — a pályamunkák helyszíni gyűjtésen alapulja­nak és eredeti ismeretanyagot tartalmazzanak; — nyelvi vizsgálat tárgya valamelyik 1980—öl­ben megjelent napi- vagy hetilap, illetve havi folyóirat néhány száma; ►— csak olyan munka adható be, amely nyomta­tásban még nem jelent meg, és más pályáza­ton nem vett részt; — a pályamű szöveg! része legfeljebb másfél ív (30 gépelt oldal) lehet; t— a pályaművet két példányban, a pályázó nevé­nek, pontos elmének és foglalkozásának fel­tüntetésével, a CSEMADOK KB népművelési osztályára kell beküldeni (Nám. 1. mája 10-12, 89109 Bratislava). A pályaművek díjazása: I. díj 3000,-* Kffs II. dl) 2000,— KCs III. díj 1000,— KCs A nem díjazott, de értékes pályaműveket a CSEMADOK KB tárgyi jutalomban részesltt. Beküldési határidő: 1982. február 1. A pályázók bővebb felvilágosítást, illetve szak­mai útmutatást írásban a CSEMADOK KB nyelvi szakbizottságától kérhetnek (cím: CSEMADOK KB népművészeti osztálya 7 ♦ I ♦ ! ! i i ♦ ! RUDNAI GÄBOR: i Tarpataki vízesés Álltam elbúsulva tarpataki sziklán, üres tenyerembe levegőt szorítván, mesterhez méltatlan tékozló tanítvány, kinek nem jut sem hír, sem hit, sem talizmán, s mialatt az égi igét szomjúhoznára, csak földi fájdalom hatolhat el hozzám. Bizony, minden cseppkő verítéke meddő, bizony, minden felhő Veronika-kendő, bizony ez az év is esztelen esztendő, mert csak 4000-ben lesz a cédrus termő. Hol leszek én akkor, hol lesz ez az erdő? Tarpataki tajték egy-egy emberöltő. A MADÁCH Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalat gondozásában az utób­bi hónapokban aránylag sok könyv jelent meg. A gondos válogatás arra utal, hogy a kiadóvállalat joggal számolhat az olvasóközönség érdeklődé­sével. Az alábbiakban tömören ismertetjük az egyes kiadványokat, melyek beszerezhetők a Slovenská kniha könyvesboltjaiban. Csehszlovákiai magyar elbeszélők 1948—1979: CSALÄDI KRÓNIKA E kötetben Egri Viktor, Szabó Bé­la, Rácz Olivér, Duba Gyula, Gál Sán­dor, Kövesdi János, Fülöp Antal, Be­­reck József, Kovács Magda és Gren­del Lajos válogatott elbeszélései, illetve novellái jelentek meg. OJ MINDENES GYŰJTEMÉNY 1980 Ez a könyv a szlovákiai magyar szergők társadalomtudományi dolgo­zatait tartalmazza, elsőként vállalko­zik arra, hogy fórumot biztosítson az önismeretünket gazdagító tudomá­nyosságnak, szülőföldünk valóságát vizsgáló történelmi, helytörténeti, művelődés- és gazdaságtörténeti ta­nulmányoknak stb. Ara 23,— korona MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK LEXIKONA A kiadványt a bratislavai Komen­ský Egyetem Bölcsészkarának magyar tanszékén alakult munkaközösség Irta és állította össze. E könyv az ismeretterjesztést, a népművelést, az „irodalmi honismeretet“ kívánja szol­gálni. Ara 22,— korona —f” A KÖZÜTI KÖZLEKEDÉS SZABÁLYAI E kiadványban, amely nemcsak a gépkocsivezetők, hanem minden köz­lekedő tanácsadója, helyet kaptak a gépjárművezetői vizsga tesztkérdései is. Ára 28—, korona Ozsvald Arpád: OSZLOPFŐ A szerzőnek ez a verseskötete, a­­melyben részben válogatott, részben pedig a legújabb versei találhatók, szintézisét teremti meg azoknak az eredményeknek, melyeket negyedszá­­dos költői útján elért. Ozsvald költe­ményeinek témája az Ifjúság múlása, a végső csendhez hozzászokó szív érzései és a vigaszt nyújtó szere­lem. Ara 16,— korona —Ч— Grendel Lajos: ÉLESLÖVÉSZET A fiatal szerzőnek ez a kötete me­rész kísérlet a valóság és álom ha­tárait egybemosó, ennek ellenére mé­lyen realista prőzatlpus megteremté­sére. A kisregénynek sikerül felmu­tatnia a történelmi események folyto­nosságát, ismétlődéseit és paradoxon­jait, s talán még a közép-európai ember lelkivilágát is. Ara 13,— korona Nenbauer Pál: A JÖSLAT Ez a regény, amely eredetileg né­met nyelven íródott, a csehszlovákiai magyar irodalom legjelentősebb mű­vei közé tartozik. Már megjelenése idején is nagy érdeklődést keltett és jelentőségéből az azóta eltelt év­tizedek során sem veszített. A re­gény hátterében a szerző történelem­filozófiai koncepciója rajzolódik ki. Ennek egyik pólusán adva van egy mozgalom, melynek forrása a hindu misztika, másik pólusán a gyarmato­sító imperializmus. Ara 24,— korona —+— Ján Johanides: A BETÉTKÖNYV BALLADÄJA Tanulságos történet: csupán né­hány őrá alatt játszódik le, öt ember — anya, apa és felnőtt gyermekeik — emésztik-marják egymást, ugranak képletesen és valóságosan is pillana­tonként egymás torkának — a pénz miatt Ara 12,— korona Gyímesi György: MEGZABOLAZOTT SZENVEDÉLY A szerző a vadászélményeiről ad számot, ezúttal hazaiakról, sőt szű­­kebb pátriájától ihletettről. Írásaiban sokszor ember és természet kölcsön­hatását, ellentmondásos kapcsolatát elemzi. Gyimesi György a természet szerelmese és kitűnő ismerője. Ojabb könyvét bizonyára örömmel fogadják az olvasók. Ara 21,— korona Eliška Horelová: VÁNDORMADARAK , A gyermekekkel való helyes bánása módot, szabad idejük érdeklődést ki­váltó megszervezését tükrözi ez a könyv, mely a téma komolysága elle­nére moralizálástól mentes, érdek­­feszítő, humoros olvasmány. Megér­demelten nyerte el a prágai Albatros Könyvkiadó pályázatának egyik díjét Ara 23,— korona Norbert Frýd: A MINTA ÉRTÉK NÉLKÜL ÉS A PÜSPÖK ÜR KELLEMES GONDOK A nemrég elhunyt jeles cseh elbe­szélő életművében, mely regények, novellák, útleírások egész sorából áll, külön helyet foglal el „családi krónikája“, melynek két részét tar­talmazza ez a kötet. Ara 35,— korona Karel Capek: EGY TISZTES POLGÄR MEGHURCOLTATÁSA A SZERKESZTŐ KÜLÖNÖS ALMAI Capek két szatírája jő ötven éve született, s korának polgári sajtóját tűzi tollhegyre. Az első szatíra azt mutatja be, hogy tudta a burzsoá sajtó kikezdeni és aláásni az ártatlan ember becsületét, a másik pedig a soviniszta hírlapíró szellemes leleple­zése. Ara 10,— korona —+~ Vladislav Vančura: JAN A PÉK E kisregény hőse egy kisvárosi pék, egy javíthatatlan álmodozó, aki belefeledkezik a madarak énekébe, a felhők vonulásába, a napsugarak já­tékába, aki mindenkivel jót tesz, és mindenkiben csak jót lát. A társada­lom kérlelhetetlen rendje azonban lassanként az élet peremére szorítja, és nyomorúságos tengődésre Ítéli. Ara 13,— korona Ludvlk SouCek: NAPFÉNY-TÖ A nemrég elhunyt szerző sorozatá­nak ebben az utolsó kötetében az ol­vasó Ismét találkozik kedves hősei­vel, dr. Kamenikkal, a nyughatatlan szellemű prágai orvossal, dr. Bjelké­­vel, a minden újért rajongó izlandi pszichiáterrel, a kedvesen közlékeny Alena Kameník asszonnyal és Leif Thorgunnal, a szűkszavú, de mindig tettrekész hegymászóval. A Marsra távozott vikingek felkeresésére Indul­nak. Sok-sok meglepetésben és .vi­szontagságban van részük az Idegen bolygón a Napfény-tő térségében. Ara 30,— korona Mária Hajková: ÉDESKÖNYV Háziasszonyaink — elsősorban is a fiatalok — megtanulhatják ebből a könyvből a tésztás ételek elkészítésé­nek csínját-bínját. A receptek alapján főtt, sült és zsírban sült tészták, kü­lönféle felfújtak pudingok, krémek, fagylaltok és sütés nélküli édességek elkészítésének módjával ismerkedhet­nek meg. Ara 47,-= korona '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents