Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-07-25 / 30. szám
SZÄBAD FÖLDMŰVES 1981. július 2& 4 ARATÄS ’81 ARATÁS '81 ARftTÄS ’81 ARATAS ’81 ARftTAS ’81 ARATAS '81 ARATÄS ’81 ARATAS '81 ARATÄS ’81 ARATAS ’81 Szocialista brigádok az élen megszervezett, nagy teljesítményre és kiváló minőségre serkentő belüzeml verseny mellett az ütemesen végzett munkálatokhoz nagyban hozzájárult a kommunistáik aktív tevékenysége, a többieket is magával ragadó példamutatás mozgósító ereje. — A jó munkaszervezésnek, az erkölcsi és anyagi ösztönzés hatásának, a dolgozók önfeláldozó munkájának és aktivitásának köszönve az aratási munkálatok zökkenőmentesen, ütemesen haladtak — mondotta Anda József, a galántai részleg gépesítő csoportjának vezetője. — Ügy is lehetne fogalmazni, hogy a kasza után azonnal eke szelte végig a gabonatáblákat. Nyomukban pedig a tarlónövényeket vető gépek haladtak. Vitathatalan, hogy a gyors ütemű munkának fő hajtókerekei a gazdaság gépesítésében tevékenykedő há-rom szocialista brigád tagjai voltak. A versenyző brigádok közül a belüzemi versenyben is az élen járt Anda József tizenhat tagú brigádja, amelynek tagjai a közeljövőben birtokukba vehetik a megtisztelő cím aranyfoikozatát. A brigádtagok aktívan, az aranyfokozathoz méltó helytállással vettek részt az aratásban. Ezt az elért teljesítmények, a kiváló munka tanúsítja. A huszonöt — tíz hazai és tizenöt vendégkombájnos — közül Csemez István vezette a prímet. A szalma begyűjtésében Szépvölgyi József és Patócs István a legnagyobb teljesítménnyel dicsekedhet. A terményszállításban Csereda Istvánt illette meg az elsőbbség. De a többi brigád tagjai is kitettek magukért. így például Klimovski Miroslav, az ezüstérmeért versenyző brigád vezetője, a tarlónövények vetésében nyújtotta a legnagyobb teljesítményt. A versenyző szocialista brigádok megállták a helyüket a belüzemi versenyben. A gazdaság valamennyi dolgozójával együtt elkövettek s elkövetnek mindent annak érdekében, hogy a íkétezerkétszázötven hektárnyi gabonaterületről gyorsan, minimális szemveszteséggel biztonságba helyezzék a termést. Hogy az összes nyári csúcsmunkálatokat maradéktalanul, s idejében elvégezzék. Klamarcsik Mária így néz ki, amikor a felgyújtott tarló lángcsóvái átterjednek a vasúti töltésre is. Ez a felvétel akkor készült, mikor egy vonat éppen keresztül rohant a tűzön .. Vajon gondolt-e arra a tüzet okozó, hogy meggondolatlan cselekedete emberáldozatokat is követelhet? ' * mT m Az utolsó lucernaszéna-petrencék is kazlakba kerülnek (Fotó: Böjtös J.) Sok kicsi sokra megy Ez az örökérvényű közmondás jutott az eszembe, amikor az ipoiysági (Šahy) Vörös Lobogó Efsz tesmagi (Tešmak) határában megpillantottam a számtalan lncernaszénaboglyát: az értékes szálastakarmányt a közeli telepre szállították a traktorosok. — A 140 hektár pillangós takarmány termését kiváló minőségben sikerült összegyűjtenünk — mondja B a r t o s Lajos agronómus, aki egy magasodó kazal közelében jegyzi az eredményeket. — A gyűjtést géppel és kézi erővel végeztük, hogy a takarmány jó minőségét megőrizzük. Most a szállításnál és t kazlazásnál 48 dolgozó serénykedik, munkájukat kőt rakodógép és egy teherautó is segíti. — Milyen az idei takarmfinytermés? — Általában jó minőségű. A szálastakarmány-szükségletnek már kilencven százaléka tárolva. A 380 hektárról a réti széna is eső nélkül került a tárolókba, amelyek már megteltek. Ezértis szorult ki a lucernaszéna a szabad ég alá. További szálastakarmánnyal számolunk: sor kerülhet a pillangósok harmadik kaszálatának betakarítására. Sőt számolunk a másfélszáz hektárnyi rét sárjútermésével is. Minden jel arra mutat, hogy takarmánygondjaink nem lesznek. — Az Ipoly az idén nem garázdálkodott? — Az előző évekhez viszonyítva ebben az évben szerencsésebbek voltunk. De még Így is 70—80 hektárnyi rétet a víz miatt nem kaszálhattuk. A nedvesebb réteket legeltettük; továbbá egy bizonyos részét a legelőnek öntöztük, amit ugyancsak legeltettünk. — Másodvetés? — Az árpa helyére vetettünk napraforgó-silókukorica keveréket. Ennek egy részét öntözni tudjuk, ami a biztos ás bőségesebb termés elérésének egyik fő előfeltétele. — Az aratást nem zavarja a takarmónybegyűjtés? — Nem hat zavarólag, mivel az „igazi“ aratás megkezdéséig minden szálastakarmányt betakarítottunk. Ide is már az utolsó szálljtmányok érkeznek, úgyhogy a gabonabetakarításra fordíthatjuk minden személyi-1 és műszaki erűnket, szállítóeszközeinket. (böjtös) Aratnak - és vetnek Fotó: ikalita, archív 4 re, jó lenne, ha mis szövetkezetek vezetői is felfigyelnének: „Hasonló beosztású kollégáimtól nem egyszer hallom: bizonyos tűzoltó készülékeket nem kapunk meg időben stb. Persze amikor azt is megkérdezem tőlük, vajon a megrendeléseket időben nyújtották-e be, akkor hizony lehajtják a fejüket. Bizony nem igaz az, hogy nincs elegendő tűzoltó készülék, berendezés. Ha a szövetkezetek időben rendelik meg ezeket a felszereléseket, előregondolkodnak ezen a téren semmi problémájuk nem lehet.“ fc-kalita—i Az országút egyik oldalán kombájnok zúgnak az aranysárga gabonatengerben, a másik oldalon meg már traktor-vontatta vetőgép térül-fordul a frissen felszántott, megművelt táblán. A Garamvölgye-belíek egyidőben aratnak és vetnek. — Azon fáradozunk, hogy lehetőleg minél többet teremjen a föld —* vallja meggyőződéssel Szántó Ernő, agrármérnök, növénytermesztési fóágazatvezető. — Milyen termés mutatkozik gabonából? Mint az első táblákról lekerült termés mutatja, a tervezettnél jobb. A hat saját és nyolc vendégkombájn (korponal) után azonnal végezzük a szalmaletakarítást és a tarlóhántást, hogy agrotechnikai határidőn belül földbe kerüljön a másodnövény vetőmagja. Ebben a közös gazdaságban már hamarabb 40 hektárnyi másodnövényt (ikukorica-napraforgő keverék) vetettek. S a későbbiek folyamán, jelentős területen Perko PVH hibridtakarmányt (kínai káposzta és őszi repce keresztezése) vetnek, ami késő őszig biztosít zöldtakarmányt, s már kora tavasszal is kaszálható. i~i Van-e a másodnövények öntözésére lehetőségük? 1—' Szövetkezetünkben egyre nagyobb területen teremtjük meg az öntözés előfeltételeit. Jelenleg a 2250 hektárból már 1550 hektár öntözhető. Ez bizonyos mértékben függetlenít minket az Időjárástól, a természet általi kiszolgáltatottságtól. Ml a másodnövények vízigényét DP—67-es öntözőberendezéssel és öntözőcsöves módszerrel biztosítjuk. Az öntözést, saját szakembereink Irányításéval, falusi fiatalokra (ipari tanulók, középiskolások) bízzuk. Két csoportot alakítunk belőlük, hogy az aratástól ne kelljen elvonni az embereinket. — A másodnövényeken kívül mit öntöznek? — Legtöbb vizet zöldségkertészetünk igényel, ám jelentős a takarményfélék, a kukorica, a répa, sőt ősszel és tavasszal a gabonafélék öntözése is. A Garam bőséges vlzforrást képez számunkra, vízgondjaink nincsenek. Igaz, az öntözőberendezés nagyon számottevő pénzösszeget Igényel, de a későbbiekben visszatérül a nagyobb, bőségesebb hektárhozamok' ban, a biztonságosabb termelésben, Jakab Vladimír agrármérnök, á szövetkezet elnöke és Szovcsfk István pártelnök is társul hozzánk egy kis határszemlére. Huráj András és Mráz Ernő (az egyiik traktoros, a másik gépkezelő) már az utolsó fordulókat rója a vetőgéppel. Távolabb Füri Gyula és Kassai András meg az öntözőberendezések alkatrészeit szereli össze, készíti fel az újabb 36 hektáros táblácska öntözésére. Napnyugtáig végeznek a szereléssel, s zuhoghat a mesterséges eső a szomjas takarmánynövényre. (-tös) ♦3» *** «j* *3* »3» *3* *3* *** *** *** ♦♦♦ «5* *** *J* *3* *J* <♦ *i* »I* *3» «3* »3» *3* *3* *1* *•* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦!*■ Kombájnon a gépjavítók . A Galántai Állami Gazdaság irodaépülete előtt faliújságok sora hívja fel magára a figyelmet. Fényképek örökítik meg «: aratásban serénykedő embereket, a gabonatáblákat szelő kombájnokat, a magszállltó pótkocsikat, a szalmalehúzó- és begyűjtő gépeket, a kazalrakásnál szorgoskodó csoportokat, a szemveszteség ellenőreit, vagyis a kenyércsata minden mozzanatát. A faliújságon kifüggesztett szemléltető táblázatok részletes tájékoztatást nyújtanak az egyes munkálatok menetéről. A kombájnosok neveiből és a számoszlopokbél mindenki megtudhatja, ki érte el a legnagyobb vagy a leggyengébb teljesítményt, s naponta miiképpen változik a rangsor az első helyezettért küzdők között az aratási belüzemi verseny mezőnyében. — Ha valakinek nem állna módjában szemügyre venni a szemléltető táblákat —, s ez könnyen előfordulhat, mert a kombájnok és a traktorok pilótái kora reggeltől gyakran az éjszakába nyúló órákig megállást, fáradságot nem ismerve hajtják a munkát a széles gabonatáblákon — naponta röplapokat osztogatnak a mezőn dolgozók között a legfrisebb aratási hírekkel — tájékoztatott Aibeková Ľudmila, az üzemi szakszervezet adminisztrációs dolgozója. — Az említett szemléltető és nyomtatott agicáciöt az ízléses kivitelezésű és tartalmas „Aratási Híradó“ egészíti ki. A gazdaságban mindenki tisztában van kötelességével, feladatával, a napi teljesítményekkel, a verseny feltételeivel, a nyári csúcsmunkák helyzetével. Érdemes volt mindenkinek bekapcsolódnia a belüzemi versenybe, s minél nagyobb teljesítményre sarkallni a gépeket, minél jobb minőségre ösztönözni saját magát, hiszen a gazdaság vezetősége szép jutalmat tűzött ki a legjobbak számára. A kombájnosok csoportjában a négy legjobb teljesítményt elérő páros pénzjutalomban részesül. Az első helyezett ezer, a második nyolcszáz, a harmadik hatszéz ,a negyedik pedig négyszáz korona pénzjutalomban részesül. A verseny alapvető feltétele a munka minősége. Vagyis a minimális szemveszteség, amely nem haladhatja meg a másfél százalékot és a tíz centimétert túl nem lépő tarlómagasságot. A térményszállltók versenyében öt helyezettet írtak ki, hatszáztól kétszáz koronáig terjedő pénzjutalommal. A feltétel: a legnagyobb menynyiségű termény elszállítása veszteségmentesen s minimális üresállással. Ugyancsak az elért teljesítmény és a minőség szerint értékelik ki a legjobb szalmalehúzókat és begyűjtőket. A legjobbakat négyszáztól száz koronáig terjedő jutalom illeti meg. Nem mindennapi eset, hogy az aratásban a legnehezebb fizikai munkát végzőknek, a kazalrakóknak olyan megkülönböztetett figyelmet szentelnének, mint az állami gazdaságban. A teljesítmény mellett fontos követelménynek számító, szakszerűen öszszerakott és fóliával befedett kazlak kialakítására való ösztönzés arra enged következtetni, hogy a szalmát értékes melléktermékként kezelik. Ebben a csoportban az első helyezett ezerötszáz koronás jutalmat kap. A versenyben nem feledkeztek meg a gépjavítók csoportjairól sem. Hiszen a gépek zavarmentes üzemelése, a menet közben előforduló hibák gyors kijavítása az ó munkájukon múlik. Az araPtási munkálatok végeztével a két legjobb növénytermesztési csoportot külön jutalom illeti meg. A verseny követelményei meglehetősen igényesek. A kiértékelés pontozásos alapon történik. A tervezett hektárhozam eléréséért, az aratás tizenkét, a szalmabegyűjtés pedig harminc munkanapon belüli elvégzéséért százszáz pont jár. A tervezetten felüli értékek elérése esetén a pontszám arányosan növekszik, fordított esetben pedig csökken. Legjobb eredményt elérő csoportnak háromezer, a másodiknak pedig kétezer korona nyomja majd a markát. A munkálatok menetét és minőségét naponta értékelte az aratási bizottság, s szükség esetén rugalmasan Intézkedett. A dolgozók körében kifejtett hathatós politikai-agitáclós tevékenységben, a munkaszervezésben és az ellenőrzésben kiemelkedő szerepet töltöttek be az ideiglenesen kialakított pártcsoportok. A valóban jól valók, ugyanis ezzel számos tűzeset előzhető meg. A tűzbiztonsági komplex intézkedések tekintetében a csicsói (Ciüov) szövetkezet nagyon jó példát mutat. Az elmúlt öt év alatt mindössze egy tűzesetük volt, s nem is a gazdaság hibájából. Hogy az emlitettek a valóságot tükrözik, erre a következtetésre jutott újságíróknak az a csoportja is, amely az aratás alkalmával — a Szlovák Belügyminisztérium Tűzrendészet! Felügyelősége parancsnokhelyettesének, Fogaš elvtársnak a vezetésével — az említett gazdaságban az aratás alkalmával terepszemlét tartott. A szúrópróba eredménye pozitív volt, ugyanis a gépek és egyéb berendezések tűzbiztonsági szempontból kifogástalanok voltak. V i d a Sándornak, a gazdaság tűzbiztonsági technikusának véleményé-A vajánl (Vójany) szövetkezet határában négy kombájn arat. Elöl halad Bodnár Sándor, akt korban és szakmában is a legidősebbnek, legtapasztaltabbnak számít. A tábla szélén Sás Gyula fiatal agronómus figyeli a gépek munkáját. Hogyan halad az aratás? ■—i Jól! A műhelybeliek elvállalták a kombájnolást, míg a szalmabetakarítás, a tarlóhántás, a maghordás a traktorosok dolga. Csakis örülhetünk a műhely-kollektíva jelajánlásának. Nem azért, mintha a traktorosok kombájnra ülve ppm végezték volna jól a dolgukat. Azért, mert így valamivel nagyobb a mühelybeliek érdekeltségeMás az, ha egy szerelő ül a gépen, üzemzava resetén gyorsabban végez a javítással. Közben szállító járműre engedik a magot a kombájnosok. Bodnár Sándorral váltok szót. — Ügy döntöttünk, minden szerelő azt a kombájnt javítja meg, készíti elő, ameleyn aratni fog. Így kettős érdekünk fűződött a jó minőségű munkához. Több hiányzó jótalkatrészt is készítettünk, kisebb műszaki problémákat magunk megoldottunk — mondja, miközben megtörli izzadt homlokát. — Nálunk kitüntetés kombájnosnak lenni. Deregnyői (Drahňov) lakos vagyok és az egyesülés után kerültem a javítóműhelybe. Gépjavító a szakmám, de nyaranta kombájnotok, már, több, mint húsz éve. ■— Mennyi az összes aratnivalófuk? — Az Idén félezer hektárról kell betakarítanunk a gabonatermést. Hogyan gondoskodnak a kombáfnosokról? — Van saját üzemi konyhánk. Itt a gabonatarlón kapjuk az ebédet és az üdítőitalt. — Milyen a kereset? — A normateljesítménytől függ, No meg a minőségtől. Mi, beneveztünk a kombájnosok járási versenyé■> be. Már csupán ez is jó munkára kötelez. Szeretnénk jó helyezést elérni, Remélem, sikerül! Ha itt végzünk az aratással, akkor -a Spišská Podhradie-i szövetkezetbe megyünk segíteni. Sikeres, jó aratástI (illés] Tíz, Híz, ffiz...! © Június 29-én a Topolčanyi Állami Gazdaságban kigyulladt egy szalmakazal, miáltal 40 ezer koronás népgazdasági kár keletkezett. A tüzet — gyerekek okozták... Q Június 3-án Ipolyszakállason (Ipeľský Sokolec) leégett egy — Idei szalmából rakott — kazal. A tüzet egy személygépkocsi étforrósodott kipufogócsöve okozta, a kár 35 ezer korona... És így sorolhatnánk a tűzrendészen kimutatások bejegyzéseit. Mikor ez a tűzrendészen felmérés készült, az aratás jóformán még el sem kezdődött, s mér több olyan tűzesetre is sor került, ami csakis az emberi felelőtlenség „kontójára" Írható. Habár a hathatós tűzbiztonsági intézkedések „jóvoltából“ az elmúlt években valamelyest kisebb károk keletkeztek, mint korábban, az „eredménnyel“ korántsem lehetünk elégedettek. Tavaly a mezőgazdaságban összesen 249 tüzeset történt, melyek során 9 millió korona értékű kár keletkezett. Az aratás idején 45 esetben szólaltak meg a szirénák, a keletkezett tűzkár 730 ezer korona korona értékű volt. Az idén a mezőgazdasági igazgatóságok tűzrendészeti dolgozói, valamint a mezőgazdasági üzemek tűzbiztonsági technikusai és az aratás szersági ellenőrzéseket. Rendszeresen ellenőrzik a tűzoltó- és riasztóberendezések műszaki állapotát, a vízellátási gócpontok üzemképességét. Ezek a szigorított ellenőrzések nem hiába-Ilyen lánggal ég egy szalmakazal. JJgye, borzasztó látvány.
