Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-25 / 30. szám

1981. július 25, .SZABAD FÖLDMŰVES, Események margójára Kivezető utat e válságból TANÁCSKOZOTT A LEMP IX. RENDKÍVÜLI KONGRESSZUSA _____________________________________________________3 reoclákon és a nagy Iparvállalatok pártszervezeteinek évzáró taggyűlé­sein választottak meg. Jelent volt még tíz testvérpárt küldöttsége is. A CSKP küldöttségét Antonin Kapek, a CSKP Központi Bizottsága Elnök­ségének tagja, a prágai várost párt­­bizottság vezető titkára, Miroslav Mamula, az észak-morvaországi kerü­leti pártbizottság vezető titkára és Michal Štefaňák, a CSKP Központi Bizottságának helyettes osztályveze­tője alkotta. Stanislaw Kania, a LEMP Központi Bizottságának első titkára a vezető­ség kongresszusi beszámolóját beve­zetve hangoztatta, hogy jelenleg he­ves ideológiai és politikai osztály­harc folyik a hatalomért, az ország arculatáért, helyéért, orientációjáért a nemzetközi küzdőtéren. Megjegyez­te, hogy nem a szocializmus, hanem annak torzulásai ellen tiltakoznak az emberek. Az ország mértéktelenül eladósodott, túlzottak voltak a beru­házások, csökkent a nemzeti jövede­lem, a piacon nagyarányú egyensúly­­hiány, a gazadsági életben nagymé­retű infláció keletkezett. Mindehhez hozzájárult még az élelmiszerkészle­teket csökkentő hibás mezőgazdasági politika. Ezen a talajon alakult ki a társadalom elégedetlensége, amelyet kihasználtak a szocializmus ellensé­gei. Kanie hangoztatta, hogy az ellen­­forradalmi törekvéseknek nincs esé­lyük. Lengyelországban az államot nem lehet letéríteni a szocialista épí­tés útjáról. Saját erőből kell leküz­deni a Lengyelország szocialista fej­lődését és a haza függetlenségét fe­nyegető veszélyeket. Kulcskérdés e harcban, hogy a LEMP egysége a marxizmus-leninizmus alapján szilár­duljon meg. Olyan lesz Lengyelor­szág, mint amilyen a párt. Semmi sem határozza meg ennél világosab­ban felelősségünket a nemzet és az állam iránt. A párt vezető szerepe nem alkotmányos kiváltság, hanem politikai kötelezettség és a nemzet­nek tett szolgálat. Gazdasági kérdéseket érintve Ka­nia hangoztatta, hogy minden esz­közzel a termelés hanyatlásának megszüntetésére kell törekedni. Be­széde végén kiemelte: Senkinek sem engedjük meg, hogy beavatkozzék belügyeinkbe, veszélybe sodorja ba­ráti és szövetséges! viszonyunkat a Szovjetunióval. Széles ikörü hazafias összefogást kért mindazoktól, akik a józan ész és az állampolgári felelős­ségtudat jegyében képesek a népet és az államot megmenteni a kataszt­rófától. Ezt az összefogást a történe­lem parancsának nevezte. A kongresszuson az SZKP küldött­sége nevében felszólalt Viktor Grisin, az SZKP Politikai Bizottságának tag­ja. Beszédében megemlítette, hogy a LEMP kongresszusa az ország szem­pontjából nehéz időben ült össze. Hi­vatkozott az SZKP Központi Bizottsá­gának június 5-i levelére, amely a lengyelországi válsággal kapcsolat­ban tömören összegezte az SZKP él­­lásjxmtját. Az internacionalista állás­pont jelentőségét kiemelve megje­gyezte, hogy Lenngyelország az im­perializmus tömeges méretű politikai és ideológiai nyomásának célpontja lett. Felvázolta a szocializmus vív­mányait Lengyelországban, в megje­gyezte, hogy a szocializmus vívmá­nyainak elismerése nem jelenti az elkövetett hibák igazolását. Sok hiba abból származott, hogy az elűző ve­zetés eltért a párt tevékenységének lenini elveitől, gyenge volt szervező és eszmei-politikai munkája, nem ta­núsított következetes osztálymegkö­­zelítést a gazdasági ég a politikai döntések kidolgozásában. Ennek kö­vetkeztében a kommunisták pártja elszakadt a dolgozók tömegeitől. Gri­sin hangoztatta, hogy a lengyel kom­munisták képesek arra, hogy helyre­állítsák a párt tekintélyét a társada­lomban. Ezért tekintjük elsőrendű fontosságúnak a lengyel elvtársak­nak azt a szándékát, hogy pontosan meg akarják határozni a válságbői kivezető út programját, amely a szo­cialista rendszer megerősödéséhez és továbbfejlődéséhez vezet. A szocia­lizmus valódi megjavítása, korszerű­sítése csak úgy lehetséges, ha meg­őrzik és megerősitik annak megmá­síthatatlan alapját: a társadalmi tu­lajdont, a munkásosztály hatalmát, a kommunista párt vezető szerepét, — emelte ki beszédében Viktor Grisin« A CSKP küldöttsége nevében Anto­nín Kapek elvtárs köszöntötte a kongresszus tanácskozását. Kifejtette népünk aggodalmát a lengyelországi fejlemények miatt, s leszögezte: ha­zánk válságos éveinek tapasztalatai megerősítik, hogy minden egyes or­szág szocialista vívmányainak védel­me valamennyi szocialista ország közös ügye. Kommunista pártunk XVI. kong­resszusa teljes támogatásáról biztosí­totta a lengyel kommunistákat, a munkásosztályt, a dolgozókat, a szo­cializmus valamennyi igaz hívét, min­den igazi lengyel hazafit abban az erőfeszítésben, hogy visszaverjék a reakció támadását, megoldják a fel­halmozódott problémákat és megszi­lárdítsák a Lengyel Népköztársaság szocialista társadalmi rendszerét. A kongresszus megválasztotta ez új központi bizottságot, mely első titká­rává Isnlét Stanislaw Kanlát válasz­totta. Leonyid Brezsnyev szívélyes hangú táviratban fejezte ki szerencsekivá­­natait Stanislaw Kantának, hangoz­tatva, hogy a két párt tetvérl barát­sága a marxizmus-leninizmus és a szocialista internacionalizmus szelle­mében tovább fog erősödni. A kongresszus kizárta a LEMP so­raiból Edward Giereket és több más vezetőt. A kongresszuson érdeklődéssel hall­gatták Wojciech Jaruzelski miniszter­­elnök gazdasági fejtegetéseit a ter­melés felélénkítésável és a nemzeti jövedelem gyarapításával kapcsolatos elvárásokról. A kongresszus valamennyi vezető pártszerv megválasztása, kimerítő vita után határozathozatallal hétfőn délben fejezte be munkáját Minőségijeikig Ä termelés hatékonyságának foko­zása és minőségének javítása a nyolcvanas évek időszerű népgazda­sági kérdése. Az SZKP Központi Bi­zottságának а XXVI. pártkongresszu­son elhangzott beszámolójában a Brezsnyev elvtárs előadói beszédében a termelés minőségével szemben tá­maszon követelmények kérdésében így foglalt állás: „Ügy gondolom, hogy ennek a legmagasabban kell lennie. Termékeink minőségének meg keli ütnie a legjobb világ- és hazai színvonalat — ennél kevesebbel nem lehet és nem szabad megelégednünk.“ Hasonló feladatokat tűztek ki gazda­­sg- és társadalomfejlesztési terveik­ben az összes testvéri KGST-tagálla­­mok is. A termelőerők fejlesztésének, a társadalmi termelés hatékonysága fo­kozásának és minősége javításának a gyártmányok világpiaci versenyképes­sége fokozásának fontos eszköze a KGST keretében érvényesülő szabvá­nyosítás. A KGST-szabványok elsősorban a partnerek kölcsönös kereskedelmében szereplő termékekkel szembeni köve­telmények és a műszaki szabványok összehangoltságát biztosítják. A ter­mék kiváló minőségének biztosítékát nyújtják és a nemzetközi szocialista munkamegosztás felsőbb formái — a termelési szakosodás és kooperálás i— fejlődésének elengedhetetlen fel­tételét jelentik. A KGST-szabványok Jellegüket te­kintve világméretben páratlanok. Más nemzetközi szabványtechnikai doku­mentumoktól eltérően kötelező jelle­gűek, s mind a szovjet népgazdaság­ban, mind a KGST-országok gazda­sági együttműködése keretében érvé­nyesülnek. A KGST-szabványoknak mint nem­zeti szabványoknak népgazdasági al­kalmazása lehetővé teszi a közösség országainak, hogy emeljék az ipari gyártmányok műszaki színvonalát, ugyanakkor ki is zárja hasonló hazai dokumentumok kidolgozásának szük­ségességét. Ez lehetőséget ad saját szabványok kidolgozási költségeinek lényeges csökkentésére, a haladó ta­pasztalatok és a legújabb tudomá­nyos-műszaki ismeretek KGST-orszá­gok iparában való meghonosításának másfélékét évvel való meggyorsításá­ra. Ily módon nagyfokú gazdaságos­ságot érnek el a pénzeszközök és anyagi eszközök ráfordításában. Sok KGST-szebvány a nemzetközi szervezetek szabványosítási tevékeny­ségének legjobb normáira épül. Közé­jük tartoznak például hűtőberendezé­sek ,a vasúti, autó- és hajószállítási egységrakomány-rendszer egységes szabványosítási dokumentumai. összesen már több mint 2700 KGST- szabványt fogadtak el, melyek aktí­van érvényesülnek a KGST-tagorszá­­gok népgazdaságában. A KGST szabványosítási együttmű­ködési állandó bizottságában tevé­kenykedő küldöttségek adatai szerint, 1981. január elsejéig Bulgária nép­gazdaságában 1052, Magyarországé­ban 574, az NDK-éban 575, Kubáéban 97, Mongóliáéban 63, Lengyelországé­ban 567, a Szovjetunióéban 998, a csehszlovák népgazdaságban pedig 420 KGST-szabványt vezettek le. E szabványok gyakorlati hasznát a szocialista államokban gyártott me­zőgazdasági technika példáján mutat­juk be. Az egységes szabványok alapján Jelenleg gyártott gépek kölcsönös ki­- KBST-szaötömi cserélhetősége lehetővé tette a KGST- országoknak, hogy bővítsék a traktor­­szállítások volumenét, beleértve sze­relvényeiket és aggregátjalkat is. Az olajmotorszabványok bevezetése foly­tán az NDK, a Szovjetunió és Cseh­szlovákia gyorsan beindíthatta a köl­csönös kooperációs gyártást. Más példa: KGST-szabványok alapján fo­lyik most a gyakorlatilag minden gépben használt legtömegesebb gyárt­mányok, a csapágyak gyártása. E té­ren a szabványosítás lehetővé tette, hogy az egyes országokban alkalma­zott csapágyak számát 9600-ról 2000 rajtára csökkentsék. Az együttműködésben részt vevőknek nagy segítséget jelentenek a KGST- šzabványkopmlexumok azokban az országokban, melyek széleskörűen al­kalmaznak egységes műszaki rend­szereket, mint amilyen a repülőgépek egységes pályára vezetési rendszere, egységes tervezési és konstrukciós dokumentációs rendszer stb. Ily mó­don jönnek létre a terv- és konstruk­ciós dokumentumok összehangoltsá­gának feltételeit, s így biztosítják az alkatrészek, aggregátok stb. kölcsö­nös kicserélhetőségét. A KGST szabványikomplexum beve­zetése folytán a vegyiparban sikerült 10—15 százalékkal csökkenteni a be­rendezések gyártásához szükséges fémek fogyasztását, és jelentősen le­rövidíteni a tervezési határidőket. A szabványosítás most felöleli a nehéz és könnyűipari ágakat. Ma­gyarországon és a Szovjetunióban KGST-szabványok alapján dolgozzák ki a felnőtt és gyermek készruha­­gyártási egységes rendszert, amely lehetővé teszi a méret szempontjából sokrétű ruhakollekciók gyártását a gyermekektől a felnőttekig valameny­­nyi korcsoport keresletének kielégí­­tésére. A KGST keretében jelenleg kijelö­lik a nyolcvanas években követendő együttműködés elsődleges irányait. Közéjük tartoznak nagy népgazdasági jelentőségű feladatok. Ilyen például a gazdaságosság az anyagi, energeti­kai és munkaerőforrások ráfordítá­sában, a munkaigényes folyamatok gépesítése és automatizálása, a szo­cialista országok Nyugattól való gaz­dasági függetlenségének biztosítására hivatott technológiai berendezések gyártása. Ebből erednek az új fel­adatok is. A KGST-szabványokat min­denekelőtt az integráció elsődleges irányai terén, például a termelési fo­lyamatok automatizált rendszerei, köztük anyagmozgató robotok, fel­színi földmunkákat végző gépek, cső­távvezetékek építésénél alkalmazott gépek, energetikai berendezések, me­zőgazdasági komplex gépesítési rend­szerek, precíziós fémforgácsoló gé­pek stb. számára dolgozzák ki. A jelenlegi ötéves tervidőszakban mintegy 3000 KGST-szabványt dolgoz­nak ki, melyek a hosszú távú együtt­működési célprogramok pontos telje­sítésében, valamint a tagországok kö­zött a termelés szakosítására és kooperálásra vonatkozó sokoldalú megállapodások végrehajtásában fog­nak segíteni. Elsősorban az általános gépipari jellegű gépalkatrészekre és aggregá­tokra dolgoznak ki szaványkomplexu­­mokat, s ezek a szakosított termelés és kiváló minőségű progresszív tech­nika szervezésének alapjává válnak. ANATOLIJ KIRILENKO, a KGST Szabványosítási Intézetének igazgatója A Lengyel Egyesült Munkáspárt IX. rendkívüli kongresszusa a világ közvéleményét élénken foglalkoztató nagy eseménye volt az elmúlt hétnek. Lengyelország barátait és szövetségeseit mindenekelőtt az érdekelte, hogyan találják meg a kongresszuson a jelenlegi társadalmi és gazdasági válságból kivezető utat, mi fogja biztosítani, hogy Lengyel­­ország valóban szocialista marad, hi­szen az osztályellenség, az ellenfor­radalmi erők még a kongresszus megkezdődésekor is provokációkkal próbálkoztak. A párt központi bizottságának a VIII. és a IX. kongresszus közötti időszakról előterjesztett kongresszusi beszámolóját előzetesen közölte a sajtó. A beszámoló bevezetőben meg­állapította, hogy a központi bizott­ság nehéz, válságos helyzetben tevé­kenykedett. A kongresszusi előkészí­tő kampány megélénkítette a párt aktivitását, olyan irányba terelte, hogy tudatára ébredjen a válság kö­vetkezményeinek, annak legyőzésére törekedjék, keresse az ország fejlő­désének reális útjait. A vitákban job­ban hangsúlyozták a szocializmust fenyegető veszélyek, a növekvő anar­chia elleni harc szükségességét. A beszámoló utalt a központi bi­zottság korábbi állásfoglalására, hogy a társadalmi válságot politikai úton, a szükséges reformok végrehajtásá­val kell megoldani. A szocialista megújulás terén elsődleges feladat az ideológiai harc. A beszámoló ha­tározottan bírálta a szociallstaellenes csoportosulások tevékenységét. A dokumentum a pártnak a szocia­lista demokrácia és az önigazgatás fejlesztése terén végzett tevékenysé­gét elemezve a szakszervezetekkel kapcsolatban rámutatott, hogy ötmil­lió tagjuk van az ágazati szakszer­vezeteknek, melyek a párt központi bizottságának teljes támogatását él­vezik. Ennél nagyobb létszámú tömö­rülés a Szolidaritás szakszervezet, amely most dolgozik programjának alapvető megfogalmazásán. Ennek so­rán különböző eszmék és áramlatok csapnak össze. A központi bizottság nem titkolta komoly aggodalmát a Szolidaritáson belül a szocializmus nyílt ellenfeleit képviselő politikai irányzattal kapcsolatban. A beszámoló kidomborította, hogy a kongresszus előkészítése során kü­lönös figyelmet fordítottak annak tu­datosítására, hogy milyen veszélyek származnak a szocialistaellenes erők tevékenységéből, amelyek megpróbál­ják aláásni Lengyelország területi integritását, a testvéri szocialista ál­lamokhoz fűződő kapcsolatait, s a társadalmi-gazdasági nehézségeket saját céljaik elérésére akarják fel­használni. Kiemeli, hogy a párt nem­zetközi tevékenységében nagy jelen­tőségűek voltak a Szovjetunió Kom­munista Pártjával ápolt kapcsolatok és Kania első tiktár találkozásai a testvérpártok vezetőivel. A kongresszus 203 tagú elnökség és 64 tagú titkárság megválasztásá­val kezdte meg munkáját. Meghall­gatta és megvitatta a központi bi­zottság beszámolóját, megválasztotta a vezető szerveket és jóváhagyta a párt programját. Napirenden szere­pelt a Tadeusz Grabski vezette bi­zottság beszámolója is a volt párt- és állami vezetők felelősségéről. A kongresszuson 1955 küldött vett részt, akiket a vajdasági pártkonfe-Az ENSZ-palota ismét benépesült. Konferenciára ültek össze a tagálla­mok, hogy megvitassák a „kambod­zsai helyzetet“. A konferencia hírét ugyan már régebben beharangozták, felkészülhettek rá a tagállamok. Mi­nek sietni, nem ég a ház, nincs tűz, a világszervezetnek nincs sietős dol­ga, különösen most, a nyár közepén. Egyébként el Is maradhatott volna ez az egész konferencia — nemcsak a hírmagyarázók vélik így, hanem a tagállamok zöme is, hiszen a 152 ENSZ-tagállam közül alig hetven küldöttsége verődött össze. Egyéb­ként is volt időszak, amikor talán hasznos lett volna egy ENSZ-konfe­­rencia megrendezése a kambodzsai helyzet megvitatására. Ez 1975 és 1979 kőzöt volt, amikor a hírhedt Pol Pot-kltkk népirtó rendszert veze­tett be, csúfosan lábbal tiporta a leg­elemibb emberi jogokat, gúnyt űzött az emberiség lelkiismeretéből és egy nemzet tragédiáját idézte elő. Akkor bezzeg az ENSZ hallgatott. A kambodzsai nép Immár három éve fellélegzett. Vietnami testvérei segítségével elűzte a véres kezű ka­landorok kormányát, s testvéri segít­ség igénybe vételével, szorgos kezek­kel megkezdődött az új élet építése ott, ahol pusztulásra Ítélték az életet. Kambodzsában az emberek lassan megtanulnak félelem nélkül élni, új nemzedék cseperedik fel a most bő szaporulatú országban. Nemrégen vá­lasztások Is voltak. S most egyszerre van kambodzsai kérdés! Állítólag az a szegény Thaiföld, ahol a királyi hatalomban osztozkodó pucsista tá­bornokok egymást akarják kitúrni a miniszterelnöki bársonyszékből, egy­szeriben veszélyeztetve érzi magát az indokínai országoktól. Még a pekingi vezetők Is rosszallóan csóválják fejü­ket: lám mi lesz a térség népeinek sorsa?! Kambodzsa népe épít. Egyik kezé­ben azonban kénytelen szorosan mar­kolni a fegyvert, mert a Pol Pot-ista hóhérok bandáinak maradványai meg-megpróbálnak a szomszéd Thai­föld felöl betörni, zavarni az újjá­építés müvét. Az is igaz, hogy közü­lük sokan megadták magukat és az építésbe bekapcsolódva igyekeznek jóvátenni a múlt bűneit. A reakció soraiba tartozó különféle csoportok azonban dilemmában vannak. Köztük Norodom Szlhanuk herceg volt kor­mányfő csoportja is. „Zseniális“ el­képzelésük támadt, persze, mintha valahonnan sugallták volna nekik. Mi volna, ha „egységfrontot“ alakítaná­nak az általános megbékülés jegyé­ben. Hogy a kambodzsai nép pusztz­­kodjék tegnapi gyilkosaival? Badar elképzelés. De valóban Így súgta ezt az ASEAN-csoporthoz tartozó (Délke­­let-ászsial Államok Szövetsége) álla­mok közelmúltban rendezett konfe­renciája, melynek ajánlásai most a Kambodzsával törvényellenesen a Phnom Penh-i kormány kifejezett til­takozása ellenére foglalkozó ENSZ- konferencia fő dokumentumaiul szol­gálnak. Az Is szerepel a javaslatok között, hogy a segítséget nyújtó viet­nami csapatok vonuljanak ki, s he­lyüket ENSZ-alakulatok foglalják el. A Pol Pot-lsták és a többi reakciósok közben nyugodtan berendezkednek a megtartandó „szabad választások" eredményeként. , A napnál Is világosabb, hogy e színjáték háttérben rendezője az Egyesült Államok, mely bábjai vala­mennyi csoportját felvonultatja, és természetesen hallat magáról a maó­­ista örökség súlyos válságával küsz­ködő pekingi vezetés is. Kambodzsa népe keserves tapasz­talatok után végre megismerte igazi barátait, a lenini elvek szellemében új jövőt építő szocialista országokat. Nem kér abból, hogy megkérdezése nélkül, akarata ellenére mások dönt­senek helyette. Csak szomorú, hogy az ENSZ még manapság is felhasz­nálható Ilyen csúnya, lelkiismeretlen Játékra a népek sorsával. LÖRINCZ LÄSZLÖ ROSSZ SZOLGALAT AZ ÖCEÄNONTÜLI SZÖVETSÉGESNEK A nyugatnémet közvéleményt felette nyugtalanítja, hogy a Pentagon kalandor terveket dolgozott ki „korlátozott“ európai nukleáris hadviselés­re. E tervek kivitelezése keretében kerül sor közép-hatótávolságú ame­rikai rakéták nyugat-európai telepítésére. A közvélemény mindinkább felismeri, hogy a rakéták halálos veszélyt jelentenek a nyugat-európai népekre nézve. (Jurij Kersin rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents