Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-25 / 30. szám

1981. JGLIUS 25. 3fc 30. szám * XXXII. évfolyam * Ara 1,- Kés Mátyusföldi nekirugaszkodás Lám, milyen is ez az idei gabona­­betakarítás? Rendkívül gyors ütemű, ami jórészt az alapos személyi és műszaki felkészültség velejárója. Hoz­zájárul továbbá a társadalmi segítő­­készség is, amely főleg az ipari- va­lamint védnöküzemek, a tömegszer­vezetek, a tanulóifjúság, s nemkülön­ben a néphadsereg részéről nyilvánul meg a leghatékonyabban. Ez a helyzet többek között Mátyus­­földön, pontosabban a galántai járás­ban is, ahol az összefogás, a jó szer­vezettség, a járásközi együttműködés és a kombájnosok, gépkezelők, mag­hordók — és természetesen az ara­tási operatív bizottságok — jó mun­kája eredményeként már aligha lesz lábonálló gabona, mire e sorok nyom­dafestéket látva eljutnak az olvasó­hoz.'Persze, ehhez még hozzátehető: ...ha rendkívüli időjárás nem szól közbei No meg a szempergés-veszély elkerülése is a gabonabetakarítás ütemének gyorsítását, megfontolt, szakszerű, helyes intézkedést sürge­tett, például a dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) járásban, ahol a búza aratása helyett a tavaszi árpa beta­karítását részesítették előnyben — e táblákra mozgósítva az emberi és műszaki erőket, szállítóeszközöket. így helyénvaló ez, ha a nyári ká­nikula rászabadult a síkságra: ez a rugalmasság kézzelfogható bizonyíté­ka. Azt tették, amit a helyzet meg­követelt. A hasznosítható, jó tapasz­talat társadalmunkban közkincs, ezért nem rejtjük véka alá... Bárhol él­hetnek az adott lehetőséggel; ez a vezetők, szakemberek dolga, akik nemcsak a csoport-, hanem a társa­dalmi érdekeket is szem előtt kell, hogy tartsák. HOL, KIK SEGÍTENEK? A galántai járásról van szó. A ga­bonabetakarítás társadalmi fontossá­gát megértve, a sered! nikkel-kohó háromszáz dolgozója segítette az ara­tás sikeres elvégzését a sopornyal (Soporíia) Győzelmes Február Efsz­­ben, ezenkívül jónéhány tehergépko­csiját is a közös gazdaság rendelke­zésére bocsátotta, hogy a maghor­dással ne legyen fennakadás. Bekapcsolódott a gabonabetakarí­tásba a néphadsereg húsz tehergép­kocsija és félszáz katona, akik trak­torvezetésben jártasak, megvan eh­hez a szakképesítésük. A hidaskürti (Mostová) Vörös Csil­lag Efsz-ben, szinte már hagyomá­nyosan, nyaranta a Csehszlovák Autó­­közlekedési Vállalat galántai üzemé­nek dolgozói nyújtanak elismerésre méltó segítséget az aratási, valamint más nyári munkák végzéséhez, teher­gépkocsikat is kölcsönözve, például a maghordáshoz. Ha már a segítségnyújtásnál tar­tunk, ugyancsak dicséretes dolog, hogy a deáki (Diakovce) szövetkezet három szalmabegyűjtő csoportot állí­tott össze a helybeli középiskolás diákokból. Míg a diákok a bálázott szalmát, a szövetkezeti tagok a na­gyobb szakértelmet kívánó ömlesztett szalmát gyűjtik össze, s rakják for­más kazlakba. HASZNOS EGYÜTTMŰKÖDÉS Takács Mihály, a nagyfödémest (Vefké Űlany) BÉKE szövetkezet üze­mi pártszervezetei csúcsbizottságának elnöke többek között nagyra becsülte azt a baráti együttműködést, amely már három-négy évvel ezelőtt kezdő­dött és azóta gyümölcsözővé, kölcsö­nössé vált; egy NDK-beli szövetkezet­tel, melynek két kombájnosát —> arató-cséplőgép nélkül — épp ottjár­­tunkkor várták a vendéglátók. Ez a segítségnyújtás persze kölcsönös! De a baráti együttműködés ezzel nem ér véget: a wittembergi járás globigl szövetkezetének 33 tagja volt itt, s a nagymácsédi BÉKE tagjai közül 35-en ott. Az ilyen barátságápolás minden­képpen előnyös, mert elősegíti a keletnémet—csehszlovák egység meg­szilárdulását, a szocialista nemzetkö­ziség eszméjének terjedését. Hasonló céllal kerül sor 20 pionír csereüdül­­tetésére az NDK-ban, Illetve hazánk­ban. Ugyancsak hasznos együttműködés alakult ki a nagyfödémesi közös gaz­daság kombájnosai, valamint a plzeöi kerületből és Znojmóból idejáró B—8 kombájn műszaki személyzete között. A kölcsönös megértés, az egymásra­utaltság mindkét részről kifizetődő nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi téren is. Szellemi tőke is összejön: a jó tapasztalat — mindkét részről — hamar gazdára talál. No meg az em­beri jótulajdonságok is kölcsönösen „tapadósak“, hamar elsajátíthatók, követhetők. (Folytatás az 5. oldalon) Szavak és tettek egysége ♦ Jó munkaszervezés — folyamatos, gyors gabonabetakarftás ♦ Kombájnok nyomában — szalmagyűjtő csoportok ♦ Nagy teljesítményű erőgépekkel, ütemes tarlóhántás ф Kombájno­sok, maghordók, szalmagyűjtők, tarlóhántó traktorosok ver­senye. Tikkasztó hőségben érkezünk az ekecs-szakállasi (Okoč-Sokolce) szö­vetkezet Römbök dűlőjébe, ahol nyolc kombájn vágja a tavaszi árpát. >— Gyorsan beérett, s fennállt a szempergés veszélye, ezért történt a gépátcsoportosítás ide a búzatáb­lákról — magyarázza Öllé Imre, az efsz-elnök. — öt saját, és tizenkét vendégkombájn .dolgozik. Együttvéve, naponta 83 hektár gabona aratására­­cséplésére vagyunk képesek. Ha min­den jól megy, akkor tíz nap alatt el­végezzük az aratást. A kombájnok nyergében Vég Géza, Lukovics Tibor, Dohai László, Szőke Attila, Köles Nándor, Bábel László, László Zoltán, Németh László nagy hozzáértéssel, fokozott figyelemmel végzik a munkát. Érkezésünkkor épp a Szőke nevfl kombájnos szeli a ka­nyart, mellette halad a magszállltó jármű. •— Eddig megszakítás nélkül, na­gyon kedvező időjárás közepette vé­gezzük az aratást — válaszol kérdé­sünkre Attila, a kombájnos. — Az árpa általában jól fizet, valamivel gyöngébb hozamú a búza, amely a nagy hőség miatt besült. — Üzemzavar? — Ritkán fordul elő; ez esetben magunk végezzük a javítást. Egyéb­ként Is gépjavítók vagyunk: a kom­bájnokat mt készítettük elő a gabo­nabetakarításra. A szövetkezet elnöke elismerően vélekedik a kombájnosok derekas helytállásáról — mindannyian be­kapcsolódtak a gabonabetakarítási versenybe. — Naponta értékeljük a verseny­­eredményeket — folytatja tájékozta­tását Olló elvtárs. f-t Döntő szem­pont a learatott és kicsépelt gabona mennyisége mellett a minőség. A le­hető legkisebb szemveszteség. A leg­jobb minőségű munkát végző dolgo­zóink célprémiumot kapnak, a havi fizetséggel együtt. A kombájnok után nyomban látha­tók a szalmabegyűjtők, összesen négy csoport, kellő gépi erővel s gép­kezelőkkel is ellátva. Ez a munka megosztott: az egyik csoportnak szal­­magyüjtő kocsik segítenek, a másik­nak a szalmabáláző gépek, a harma­diknak a szalmaszecskázók, a szal­mahordók, szalmafúvók; a negyedik csoport meg kazaloz, formás kazla­kat készít, olyanokat, hogy a huza­mosabb esőzés se tehessen bennük nagy kárt. v- Ha valami rendkívüli időjárás nem szól közbe ' folytatja az efsz­­elnök —, az aratás után hat-hét nap­pal a szalmabegyűjtést és tárolást is befejezzük. A négy csoport naponta 60 hektárról takarítja le a szalmát. A szalma zöme a gazdasági udvarok közelébe kerül; csupán három tároló­hely van távolabb. Az árpaszalmát Győré József, Mo­­nozlai János, Tóth László gépkezelők préselik-bálázzák. A rakodást meg Madi Károly, Szabó József, ifj. Jávor­ka József, öllös Attila, Sárközi Ru­dolf és Varga Zoltán végzi. Az aratással és a szalmagyűjtéssel, kazalozással egyidőben, teljes ütem­ben halad a tarlőhántás is, amit 840 hektárnyi területen kell elvégezniük. Ehhez nagy teljesítményű erőgépek, tarlóhántó ekék, tárcsák állnak ren­delkezésükre. A Kirovec—700-as ve­zetője, Zemenek József dicséri gépét. valamint a tárcsát, amely 4 centi mélyen dolgozza meg a talajt, s utá­na jöhet a vetószántás. Hasonlókép­pen vélekednek gépeikről: Nagy László, Kúsa István, Vangel Ignác és Csápai Vendel gépkezelők is, akik­nek ugyancsak érdemeik vannak ab­ban, hogy ütemterv szerint halad a munka. Az elnök még elmondja, hogy ki­emelt feladatnak tekintik a gabona folyamatos utókezelését: a tisztító­gépek például napi 24 órán át üze­melnek. Gabonatisztító-kapacitásunk: egy óra alatt 18 tonna. i Ez azt jelenti — hangsúlyozza Öllé elvtárs —, hogy az 5517 tonna gabona utógondozását tizennégy nap alatt képesek vagyunk elvégezni. ►-1 Milyen a terméskilátás? i—f Ezzel várjuk ki a végét! Nem kenyerem jóslásokba bocsátkozni... Közben azt Is megtudtuk, hogy nem csupán az aratásra fordítják a fő figyelmet — komplex értelmezés­ben —, hanem az aratás után nyom­ban hozzáfognak az istállótrágyázás­hoz, a cukorrépa alá t— s természe­tesen a beszántáshoz. A tarlóhántás után mindjárt kezdik a nyári közép­szántást, hogy jól ülepedett, pihent magágyba kerüljön az őszi takar­mánykeverék, az olajosrepce és az őszi árpa. Ezen kívül a cukorrépa, a takarmányrépa és a burgonya nö­vényvédelmi munkáját repülőgéppel végzik. Öntözik a takarmánynövénye* két, a cukor- és a takarmányrépát, összesen 863 hektáron, hogy a csapa­dékhiányt mesterségesen pótolhas­sák, ily módon bőségesebb lehessen a hozamátlag. A határszemle jő alkalom volt ar­ra, hogy meggyőződjünk arról, mit ér az ütemterv, a leírt és kimondott sző. Amerre jártunk, mindenütt biza­kodó hangulat, jő szervezettség ural­kodott, s a gyakorlatban érvényesül a szavak és tettek egysége. Svingar István •JST W 5Г. »>. Ha a szocialista mezőgazdaságban szakmailag és politikai­lag egyaránt jól felkészített műszaki személyzet, valamint magas színvonalú vezetés társul, a nehézségek könnyebben legyőzhetők, a problémák rugalmasabban megoldhatók. Ez történt az idei gabonabetakaritásban is, amit a mezőgazda­­sági üzemek felelős vezetői valóban komplex módon értel­meztek, s értelmeznek. Mert, bár a síkságokon már lassan elhalkul a kombájnok, betakarító gépek zúgása, a munka­csúcs áttolódik, a kenyércsata az északibb fekvésű ország­részekbe. A jól értelmezett járás- és országközi együttműkö­dés így járul hozzá a gabonabetakarítás gyors befejezéséhez, a kenyér- és takarmánygabona fedél alá juttatásához. A felvételeket — sorrendben — Borzi László, N. Kovács István és Böjtös János — készítette.

Next

/
Thumbnails
Contents