Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-07-18 / 29. szám
1981. július 18, .SZABAD FÖLDMŰVES .11 A mezőgazdasági termelés fellendítésében, s ugyanúgy a termés megmentésében egyre nagyobb feladat hárul a szolgáltató szervezetekre. Ogyis mondhatnánk, hogy a termés begyűjtése, s a lehető legkisebb veszteséggel történő elhelyezése, valamint a készlet hasznosítása társadalmi érdek. Napjainkban ez méginkább így van, mert a készletben csak azzal számolhatunk, amennyit közös erőfeszítéssel előteremtettünk. Nem várhatunk a külföldi behozatalra, tehát ennek a tudatában kell megszervezni a begyűjtést. Az Űgyallai (Hurbanovo) Gép- és Traktorállomás egyike azoknak a partner szervezeteknek, amelyek huzamos idő éta jelentős segítséget nyújtanak a szocialista mezőgazdaságnak. Kombájnosaik az évek során jő hírnevet szereztek a gépállomásnak. Közöttük említhetők Glucho Ignác, Fiisi István, Németh Ferenc és mások, akik a kombájnosok országos versenyében mindig kimagasló sikereket értek el, s ennek eredményeként magas társadalmi elismerésben részesültek. Ebben az évben a gazdag tapasztalatokkal rendelkező ógyallaí kombájnosok ismét az élvonalban szeretnének végezni. Időben, ám rendkívüli problémák közepette készítették el a kombájnokat, hogy üzemképesen segíthessenek a kenyércsatában. —. összesen tizenhat gabonakombájnnal veszünk részt a begyűjtésben — említette Litavský Sándor kereskedelmi igazgatóhelyettes. — Közülük tizennégy E—512-es, kettő pedig E—316-os nagy teljesítményű NDK- gyártmányú gabonakombájn. Járásunk nyolc gazdaságával kötöttünk begyűjtési szerződést, s ennek értelmében 1960 hektárról kell begyűjtenünk a termést. Ha a járásban befejezzük az említett terület learatását, akkor nyolc kombájnnal pferovi járásban veszünk részt a termés begyűjtésében, öt kombájnunk pedig a Veiké Kostely-i Állami Gazdaságban fog segíteni. ■ Hány szervizkocsival tartanak szolgálatot és milyen felszereléssel? — Három szervizkocsink van, a hozzávaló szakavatott személyzettel. Az aratás idején ezek szolgálatot tartanak és bejelentés esetén beavatkozhatnak. Sajnálattal kell említenem, hogy a munka közben meghibásodott kombájnok kijavítására semmilyen pótalkatrészünk nincsl Szervizkocsijaink forrasztó készülékkel, csavarokkal, tehát lényegtelen anyagkészlettel rendelkeznek. Kombájnjainkat is csak úgy tettük üzemképessé, hogy magunk tiltottuk fel a meghibásodott pótalkatrészeket. Ha tehát munkaközben valamilyen hiba keletkeznék, akkor bizony pótalkatrészhiány miatt a kombájnt le kellene állítani. Reméljük, hogy erre nem kerül sor. Gazdag tapasztalattal rendelkező kombájnosaink mindent elkövetnek a gépek kímélése érdekében. Ismerik a kombájnok működési elvét. Állandóan figyelik a motorok ütemes munkáját. Rendellenesség észlelése esetén még időben leállnak, hogy kideríthessék, majd orvosolhassák a kezdeti hibát. Fontos tehát a hiba keletkezésének a felismerése, illetve a nagy, vagyis a helyrehozhatatlan hibák időben történő elhárítása. ■ Ügy tudom, hogy a gépállomás a szakosított szerkezet keretében szlovákiai jelentőségű küldetést is teljesít. —■ Gépállomásunk tevékenysége szerteágazó. Jelentős szerepe van a Járás állattartó telepeinek a korszerűsítésében, az állattenyésztés gépeinek a karbantartásában stb. Szlovákiai méretben a szakosított szerkezet keretében üzemanyag adagolókat, önindítókat, dinamókat és alternátorokat javítunk az NDK-gyártmányú kombájnokra. ■ Hogyan gyűjtik össze a meghibásodott aggregátumokat, és milyen feltételekkel adják ki a felújítottakat? — A folyamat egyszerű. Az összegyűjtés és a kiadás csere útján történik. Akt tehát a gépállomáson lead egy hibás aggregátumot, annak ellenében kap egy kijavítottat, természetesen térítenie kell a felújítás költségeit. A csere tehát egy az egy arányban történik. ■ Képesek a csereigények teljes mértékű kielégítésére? i—i Az természetes, hogy az említett aggregátumokból minden igényt kielégíthetünk. Naponta reggel hét órától délután tizennyolc óráig, tehít szombaton és vasárnap is szolgálatot tartunk, hogy aratáskor folyamatosan kielégíthessük a partnerek igényeit. Szervizkocsijaink szintén hasonló időpontban tartanak szolgálatot, hogy bejelentés esetén segíthessenek az üzemzavarok elhárításánál. Ш A szervizkocsik személyzete csak az önök kombájnjait, vagy a gazdaságok gépeinek hibáit is kijavítja? — Gyakorlatilag saját kombájnjaink hibáinak az elhárítására hivatottak. Ha azonban a szövetkezetek és az állami gazdaságok kérik a szervizszolgálat segjítségét, az magától értetődő, hogy azonnal a helyszínre sietnek és segítenek. Amint említettem, semmilyen pótalkatrésszel nem rendelkezünk, de a csereakcióban említett aggregátumok cseréjét, illetve beszerelését is vállaljuk. Az is lehetséges, hogy egy-egy nálunk nem létező pótalkatrész a gazdaságok rendelkezésére áll, s ennek a rugalmas cseréjére, illetve beszerelésére Is vállalkozik szervizkocsijaink személyzete. — Ha befejeződik a kalászosok aratása, akkor sem pihenhetünk a babérokon. Alig marad kevés időnk a gépek egyszerű karbantartására, illetve átnézésére, és máris „fejest ugorhatunk“ a szemes kukorica begyűjtésébe. Ezen a vidéken ez felér egy másik aratással, sőt igényesebb munka, mint például a kalászosok begyűjtése, mert a kukorica nem kíméli ám a gépet. HOKSZA ISTVÁN Munkában a kombájn Kiváló brigád *s * о О X :ó Щ llf E а! чф О. q S сл и » Amikor Magnusz Ottótól, a diószegi (Sládkovičovo) Major István nevet viselő cukorgyár igazgatójától megkérdeztem, hogy melyik a vállalat legjobb szocialista brigádja, erre igy válaszolt: — Olyan brigádunk egy sincs, amely meg nem érdemelte volna a büszke címet. Ha azonban mégis rangsorolni akarja, a választást magára bízom. Már csak azért is, mert egyik brigádunkért sem kell szégyenkeznünk ... Így választottam ki a villanyszerelő-karbantartó szocialista brigád tagjait, az aranyérem várományosait. A munkahelyen megállapítottam, hogy mindenütt rend és tisztaság honol. Pontos és megfontolt munkáról tanúskodnak a brigád életét megörökítő fényképek is. — Milyen érzés volt, amikor átvették az ezüstérmet? — kérdeztem Lavrík Ottótól, a brigád vezetőjétől. Csak ritkán él át az ember hasonló kellemes pillanatot, mint az „ezüst“ átvtele, amely munkánkat fémjelzi. A villanyszerelőkből álló tizenhattagú kollektíva már 1974 óta versenyez a szocialista brigád büszke cím legmagasabb fokozatának az elnyeréséért. Becsületes hozzáállással, nemcsak idejében, hanem minőségben is teljesítették és teljesítik a feladatokat. A kollektíva gerincét alkotó szakemberek már huzamos idő óta együtt dolgoznak. Kiváló munkájukat bizonyítja, hogy már 1976-ban megszerezték a büszke cím bronzfokozatát és 1977-ben a „Kiváló kollektíva“ kormánykitüntetést is megkapták, majd 1978-ban a jól végzett és példás munkáért, így a szocialista vállalások túlteljesítésért, a karbantartó és a javító munkák időtervének a lerövidítéséért, valamint a szocialista nevelésben elért jó eredményekért megkapták a büszke cím ezüstfokozatát. — Milyen szervezetekben tevékenyek és milyen többlet munkát vállalnak? — érdeklődtem a brigádvezetőtől. — A brigád tagjai különböző szervezetekben aktívak, s ott tisztségeket is betöltenek. Csak pár szervezetet említek: a- pártszervezet, a szakszervezet, az ifjúsági szervezet, a sport- és kulturális szervezetek stb. Ezen túl igyekezünk bekapcsolódni minden társadalmi akcióba, köztük a mezőgazdasági csúcsmunkákba is. Főleg aratáskor segédkezünk a Vefký Grob-i szövetkezetben, a szalma begyűjtésében. Munkaközösségünk három tagja az üzemi munkásőrségben is szolgál. Nem feledkezünk meg a brigád tagjainak szakmai továbbképzéséről sem. Már megfogalmaztuk tevékenységünk alapelveit, melyek igy hangzanak: „Ha nem bírsz, segítünk, ha keveset tudsz, tanítunk, ha nem akarsz jól dolgozni, akkor nincs helyed a kollektívában“. — Hogyan hasznosítják a szabad időt és milyen a helyzet a szórakozással ? — A napi munka mellett szükség van a kikapcsolódásra, a pihenésre, a szórakozásra is. Hasonlóan, mint a többi brigádok, mi is közös kirándulásokon, színházi, sport- és kulturális rendezvényeken veszünk részt, azonban magunk is rendezünk vetélkedőket, sportjátékokat, külön vagy a vállalat Uzemrészlegeivel közösen. A brigád krónikájában lapozva rendszeres bejegyzéseket olvastam a csoport sikereiről, eredményeiről, vállalásairól. A krónika példás illusztrálása Takács László munkája, aki 1974 óta végzi ezt a tevékenységet. A jó és a gondos munkát bizonyítja például az is, hogy már két ízben jó helyezést értek el járási méretben a szocialista brigádok krónikájának a kiállításán, ahol külön dicséretet is kaptak. — Milyen célokat tűztek ki a jövőre vonatkozóan? — Szeretnénk pártunk megalakulásának 60. évfordulójára vállalt kötelezettségeinket túlteljesíteni, a javítások időtartamát lerövidíteni, mert ezzel pénzt és időt takarítunk meg és folyamatossá tehetjük a vállalat termelését. Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy az aranyfokozatot kiérdemeljük és megszerezzük. Az ezüstérmes kollektíva tagjai valamennyien becsületes, kitartó munkát végeznek, magatartásukkal példát mutatnak másoknak is. Nagy Mihály Energiatakarékos módszer Gyakran szóba kerül, hogy a népgazdaság minden ágazatában bánjunk takarékosabban az energiahordozókkal. Köztudott ugyanis, hogy a mezőgazdaság az energiahordozók legnagyobb fogyasztóinak az egyike. Ezért természetes, hogy ebben az ágazatban is racionális megoldásokkal kell törekedni a villamos energia, a fűtőolaj és az üzemanyag megtakarítására. Tudjuk, hogy szélsőségesen csapadékos időjárási viszonyok között begyűjtött gabona szárításra szorul, s ehhez aránylag sok fűtőolaj kell. Már sokan keresték a gabonaszárítás más, vagyis energiatakarékos megoldásait, amíg végre rátaláltak az új módszerre. Ismeretes volt a szálas takarmányok hideglevegős, tehát ventillátoros szárítása. Ezt a módszert továbbfejlesztették, s azóta néhány gazdaságban hideg levegővel kezelik a tárolásra alkalmatlan nedves gabonát. A közelmúltban a Komáromi (Komárno) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság, valamint a Komáromi Állami Gazdaság szakembereinek a közreműködésével a gazdaság egyik telepén bemutatták a járás mezőgazdasági vezető dolgozóinak a gabona hideglevegős szárításának energiatakarékos módszerét. — Milyen célt követtek a bemutatóval? — kérdeztem Kovács Milan gépészmérnököt, a jmi gépesítőjét. — Fő célunk, hogy a gabonaszárítás hideglevegős módszere minél több gazdaságban elterjedjen. Az első fecske a Komáromi Állami Gazdaság és a csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) szövetkezet, ahol stabil szárítási rendszert hoztak létre. — A módszer más gazdaságokban azonnal alkalmazható?. — Természetesen. A mezőgazdasági üzemek gabonatárházaiban a levegő áramlására alkalmas Ideiglenes tune- Iek kialakításával, vagyis minimális anyagi és munkaráfordítással azonnal megoldható a gabona hideglevegős szárítása. Ebben az évben például a csicsói (Cičov) Wilhelm Pieck szövetkezetben folyamodnak ehhez a racionális megoldáshoz. — A hideglevegős szárítás bevezetése milyen gazdasági előnyt jelent? — tettem fel a kérdést Michalek József gépészmérnöknek, az említett állami gazdaság főágazatvezetöjének. — Nagy előny, hogy a hideglevegős — tuneles — módszerrel a normában megengedett 2—3 százalékkal nedvesebb gabonát is biztonságosan tárolhatunk. Az állami gazdaságban magunk szereltük fql ezt a rendszert, (Csallóközaranyoson az AGROSTAV Üzemközi Vállalat tervdokumentációja alapján készítették el ugyanazt, — Mennyi gabonát tárolhatnak egy-egy gazdaságban az említett módszerrel? — Az állami gazdaságban s ugyanúgy az aranyosi szövetkezetben hatvanezer tonna gabonát tárolhatunk teljes biztonsággal. Ez azt jelenti,' hogy a hideglevegős, tünetekkel felszerelt tárházakban 1,5—2 méteres rétegben elteregetjük a nedves szemtermést, majd beindítjuk a ventillátorokat. A hideg levegő folyamatos áramlása kizárja a gabona károsodását, sőt a minőség a fokozatos száradás eredményeként megmarad, esetleg tovább javul, ugyanakkor tömérdek energiát megtakaríthatunk. A módszer tehát adott. Esedékes, hogy az energiahordozók megtakarítása céljából minél több gazdaságban felszereljék a szárításhoz szükséges ideiglenes tüneteket és ventillátorokat (bai) A gazdálkodás jövedelmezőségi színvonalát a ráfordítás — hozam viszonyainak az alakulása dönti el. A legnagyobb gondunk — úgy gondolom — az, hogyan lehet ezt a viszonyt kedvezően alakítani. Az állattenyésztésben a fajlagos mutatók növekedését elsősorban a tenyésztői munka, eredményezte. A fajtaváltásnak, a keresztezésnek, illetve a hibridizációnak, óriási szerepe volt. A fajtapolitikának természetesen a jövőben is kimagasló jelentősége lesz, de úgy vélem, hogy most a fő feladat a takarmányozási színvonal emelése, lehetőleg a költségcsökkentő módszerek felhasználásával. Az egyik ilyen lehetőség a melléktermékek hasznosítása, s ezt a megyénkben végzett felméréssel szeretném bemutatni. Korábban sok neves szakembertől hallottam, hogy a korszerű takarmányozásban nincs helye a melléktermékeknek, mert ezekkel nem lehet magas színvonalú termelést elérni. Ez a szemlélet lassanként eltűnik, és a melléktermékeket egyre több üzemben teljes joggal kezelik takarmányként. Vannak ágazatok (húsmarhatartás, Juhászat stb.), amelyekben szinte kötelező a melléktermék-hasznosítás. Gyakorlatilag a nyári legeltetéssel és a mezőgazdasági melléktermékekkel (kukoricaszár, szalma, cukorrépafej) el lehet tartani sok ezer szarvasmarhát, juhot. Sajnos, a kukoricaszár felhasználását a gépesítés hiánya még korlátozza. A kezdeményezések azonban mind országosan, mind megyénkben igen biztatóak. Az üzemek keresik a módját a minél jobb minőségű szár betakarításának. Jó példa erre a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz, amelyben számos betakarítógépet, köztük saját összeállításút is kikipróbáltak és sikerrel alkalmaznak. A Bács megyei üzemi vezetők szemléletváltozásának eredményeként 1980-ban az összes tömegtakarmány 20 százalékát a melléktermékek adták. Mennyiségük mintegy kétszerese a korábbi évek felhasználásának. Az ipari melléktermékek hasznosítását is felmértük és az eredmény ezen a területen is biztató. Megyénkben a Tejipari Vállalat évente 200 000 hektoliter savót és 8000—9000 hektoliter ipari tejet értékesít takarmányo-Külföldi tapasztalatok a melléktermékek íelliasználásáröl zásl célra. Az üzemek e termékeket a sertéshizlalásnál használják fel igen jó eredménnyel. A fajlagos hozamokat tekintve — megyei szinten — a tejipari melléktermékek mintegy 0,3 kilogramm abrakmegtakarítást jelentenek. A savót literenként 10—25 fillérért, a t^jet pedig 0,5—1 forintért kapják az üzemek — a szállítási költségektől függően. Az a helyzet, hogy ma már csaknem az utolsó literig felhasználnak minden tejipari mellékterméket. Kedvező étrendi hatása és fehérjetartalma miatt ez igen jól hasznosul Is. A húsipari melléktermékekből mintegy 8000 tonna keletkezik évente, s ennek 95 százalékét használják fel. Ez részben közvetlenül, részben az ATEV-nél feldolgozott formában jut el az üzemekbe. A tejipari és főként a húsipari melléktermékek felhasználása igen nagy körültekintést igényel, és az állategészségügyi előírások szigorú megtartását követeli meg. A melléktermékek közül még a konzervipari hulladékok emelendők ki. Éves mennyiségük eléri a 7—8 ezer tonnát, összetételük zömmel csemegekukorica- és borsőhulladék* valamint paradícsomtörköly. Ezeket a melléktermékeket elsősorban a konzervgyárak környékén célszerű hasznosítani, hogy minél kisebb legyen a szállítási költségük. A melléktermékeket természetesen nemcsak a hagyományos, hanem a szakosított telepeken is felhasználják az üzemek. Kiemelem közülük a dávodl Augusztus 20. Tsz telepét, ahol a savó itatása évente 750 ezer forint takarmányozási költségmegtakarítást eredményez. Hasonló eredménnyel hasznosítja a mellékterméket a Bajai Mezőgazdasági Kombinát is, ahol a savó és a frissen felhasznált nyúlbelsóség etetésével 3,32 kilogrammos fajlagos abrakfelhasználást értek el, Ez több, mint 1 kilogrammal jobb a nagyüzemi átlagnál. A Bácsalmási Állami Gazdaság Agrokomplex telepén havonta 1300—i 1400 hektoliter savósűrítményt használnak fel, hasonlóan jó eredmény* nyel. A borotai tsz ISV telepén is nagy mennyiségű sertés- és csirke* hullát használnak fel — megfelelő előkészítés után. A Városföldi Állami Gazdaságban hetente 400 hektoliter savót hasznosítanak. Tovább lehetne sorolni a mellék* termékeket igen jól hasznosítható üzemeket, de úgy vélem, hogy a felsoroltak is kellően bizonyítják a melléktermék-felhasználás jövedelemnövelő hatását. A Bács megyei üzemekben az elmúlt években nagy előrelépés történt a melléktermék-felhasználásban. Nagyon sok tejet és húst termeltek olyan melléktermékekből, amelyek egyébként a csatornába vagy a szemétbe kerültek volna. (Befe) x
