Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-18 / 29. szám

12

SZABAD FÖLDMŰVES

1981. ffilius 18.

Amióta a Košice-vidéke járásban gombamódra szaporodnak az iparszerű állattenyésztő telepek a szakemberekre, az állattenyésztőkre újszerű feladatok hárulnak. Olyan problémákat kell megoldaniuk, amelyek újszerű hozzáállást, szemléletet igényelnek. A minap a buzitai (Buzica) Május 1. Efsz-ben Jártunk, s gazdasági udvarain terepszemlét tartottunk. Külső ránézésre is mutatós volt a szakosított állattenyésztő telepe, szilárdított útjaival, nyílegyenes kerítéseivel, szebbnélszebb virágágyaival, a glédában álló épületekkel.

+ + +

i— Szövetkezetünk öt falu — Buzita, Komárov (Komarovce), Alsólánc (Nižný Lanec), Reste (Rešica) és Szeszta (CesticeJ — egyesüléséből vált igazán szilárd mezőgazdasági nagyüzemmé, — mondta Vajány László, a szövetkezet elnöke, majd így folytatta:

H-t A felsőbb párt- és állami szert vek határozataiból kiindulva a belüzemi szakosítás elmélyítésére törekedtünk. Igyekeztünk üzemegységeket létesíteni, ahová az öt volt szövetkezetből egy-egy termelési ágazat összpontosítható. Az építkezéseket úgy terveztük és irányítottuk, hogy az új létesítmények megfeleljenek a nagyüzemi termelés követelményeinek. A szakosítási elképzelések végrehajtásakor elsősorban az öt gazdasági telep fekvéséből, fejlettségéből, adottságaiból indultunk ki. Nézz csak Jól körül — biztat Vajányi elvtárs. Mindaz, amit látsz, már a közös gazdálkodás eredménye.

i—, A belüzemi szakosítás céljait hogyan sikerült megvalósítani? :—i érdeklődöm a közös gazdaság elnökétől.

— Azzal kezdem, hogy 5340 hektár mezőgazdasági földterülettel rendelkezünk, ebből 4500 hektár a szántó. A szántóterület hatvanhárom százalékán szemeseket termesztünk, a takarmánynövények huszonöt százalékot képviselnek, a hátralevő területen. pedig ipari növényeket és zöldséget termelünk.-A növénytermesztés szakaszán tehát a gabonafélék, az olajosnövények, a cukorrépa és a gyökérzöldség termesztésére szakosodtunk. Az állattenyésztés tej- és hústermelésre irányul. Jelenleg háromezer szarvasmarhát (ebből ezernégyszáz tehenet) és nyolcezer sertést (ebből ötszáz kocát) tartunk. Nagy létszámú a juhállományunk is.

— A szakosítást nem volt könnyű megoldani — folytatja az elnök —, és most már azt is tudjuk, hogy miért. Nem lehet jó eredményt elérni, ha nem egységes és összehangolt a fejlesztés. Amikor a fiatal Papp Zoltán vette kezébe az ágazat irányítását, nemcsak azzal törődött, hogy jó hasznosságú teheneink, kiváló anyakocáink, fajtatiszta Juhaink legyenek. Szakemberekről, Jó legelőkről és megfelelő takarmányalapról is gondoskodott.

Beszélgettünk a Jő szakemberekről és a munkára való nevelésről. Ebben pedig fontos szerepe van az önként vállalt elkötelezettségnek, de főleg a szocialista versenymozgalomnak. Jelenleg tizenhárom szocialista brigád tevékenykedik a szakosított telepeken.

Figyelmüket a sertéstenyésztésre fordították, mert ebben az ágazatban az utóbbi időben kiváló eredményeket értek el.

Papp Zoltán agrármérnök, a szövetkezet állattenyésztési föágazatvezetője komoly, köztiszteletnek örvendő szakember. Körösi Pál és Csepely Vilmos nemrég került ki a mezőgazdasági szakmunkásképző intézetből. Az ott szerzett tudásukat az alsólánci sertésfarmon kamatoztatják. Andrásházl Imre, a harmadik szakember,

•—• Ügyelnünk kell, hogy az állatok össze ne keveredjenek és a vérképük egyezzen a törzskönyvekben feltüntetett elődök vérével — oktatnak a gondozók, akik azt is elmondják, hogy melyik sertés hány pontot kap, melyik csoportba kerül, vagyis, hogy milyen lesz az értéke.

—. Éppen ma adtunk el 173 tenyészkocát, amiért több .mint félmillió koronát kaptunk — mondja Karafa József.

— Hogy milyen fajtákat tenyésztünk? — kérdez vissza Papp Zoltán ágazatvezető. — Saját és más gazdaságok törzsállományának felújítására, feltöltésére elsősorban a fehér hússertést biztosítjuk. Ezenkívül a landrase és a fehér hússertés keresztezését végezzük. Tenyésztői munkánkkal nagyjából elégedettek vagyunk, hiszen a tenyészállatok iránt minden vásáron nagy az érdeklődés és nagyobb a kereslet, mint a kínálat.

— A gazdasági eredményekről mondana valamit?

— A gazdasági eredményeink jónak mondhatók. Az utolsó öt évben kétszer voltunk szlovákiai méretben elsők. Tavaly a sertésfarm tiszta nyeresége elérte az egymillió hatszázezer koronát. Az általunk tenyésztett sertések elérik az európai színvonalai. A kocák szaporák és a hízók jól értékesítik a takarmányt. A napi súlygyarapodási átlag meghaladja a hatvan dekát.

Milyen terveik vannak?

•— Fő célunk az elért színvonal stabilizálása. Maradunk a tízezres állománynál. Az idén 1500 kocát, 30 tenyészkant és 4000 malacot akarunk értékesíteni. A hizlaldában mintegy 500 tonna sertéshús termelésével számolunk.

+ + +

A buzitai szövetkezet sertéstenyésztése nagyüzemmé fejlődik. Ha már az üzemelő istállók mellett felépülnek a további szükséges létesítmények, kialakul a megfelelő munkakörnyezet, megoldódik az állatok vízellátásának néhány alapvető kérdése, akkor az alsóláncl sertésneveidében még kiválóbb eredményeket érhetnek el.

Mindezekhez kommentár aligha szükséges. Hiszen meggyőződhetünk róla, hogy a sertéstelep dolgozói becsülettel és felelősséggel végzik munkájukat.

Illés Bertalan

ez idősebb korosztályhoz tartozik, de ahogyan mosolyogva mondja, Jól érzi magát a fiatalok között. Telepszemlére velünk tart Koleszár István, a Kerületi Állattenyésztési Felügyelőség dolgozója is, aki — szavaival élve — lassan már szövetkezeti tagnak számít, mivel ott tölti munkaideje java részét.

A buzitai szövetkezetben komoly munkát végeztékbe sertések fajtanemesítésében. Koleszár István elmondta, hogy a tenyésztői munkában a kezdet jól sikerült. Már az első évben a prerovi országos kiállításon céltudatos munkájukat ezüst- és bronzéremmel jutalmazták.

— A hetvenes évek közepén kezdtünk alaposabban foglalkozni a sertéstenyésztéssel •— újságolja Papp Zoltán. — Elsőként a magyar gyártmányú MEZÖPANEL istállókat építettük fel, amelybe az Agro PFelouS- szállította — a saját terveink alapján összeállított i—: technológiai berendezést. Hetvennyolcban hozzáfogtunk egy háromszázhatvan férőhelyes — ugyancsak MEZÖPANEL típusú — kocaistálló építéséhez, amely 1979-ben már üzemelt. A malacok számára faelemekből összeszerelhető kétezernégyszáz férőhelyes istállót építettünk. Az utóbbi Kelet-Szlovákiában újdonságnak számít. Eddigi tapasztalatból elmondható, hogy tökéletesen bevált. Az ötezer férőhelyes sertéshizlaldánk a maga nemében országos méretben is a legkorszerűbb. .

Az ötvenes évek deszkatákolmányos sertésóljai helyett most hatalmas, korszerű és tágas épületekben folyik a

zi meg í—, haí hét elteltével kikerülnek a malacok és az anyák, helyüket újabb kocák váltják fel. A kitelepítés után a ketreceket fertőtleníteni kell. A kocák selejtezése öthat elles után történik. Persze, volt már több olyan kocánk — mint például a 9575-ös törzsszámú —, amely tizenegyszer ellett, összesen száztizenhét malacot hozott világra és abból száztizenegyet fel is nevelt.

— Hogyan kezdődik a nap? — faggatom a jóbeszédű fiatalasszonyt.

—: Mindig korán kelek. Reggel négykor már talpon vagyok, ellátom a jószágot, elkészítem a reggelit a gyerekeknek, s mire észbekapok, már fél öt. Indulás a telepre. Itt pedig a szokásos napi program, amelyet szigorúan be kell tartani. Délután fél négykor végzek, valamit harapok és irány a mező, mert 94 ár cukorrépa megművelését is vállaltam.

— Bizonyára a férje is besegít.

— A férjem? — kérdez vissza, ö traktoros, neki is sok a munkája. Azonban a keresetemmel elégedett vagyok. Havonta megkeresem a 2400 —2800 koronát, a férjem is jól keres, hát panaszra nincs okom.

A 2-es számú elletőben 360 anyakoca fér el. Ezeket Nagy Erzsébet, Nagy Jolán, Pásztor Emma, Szaszák Júlia és Horváth Dezső gondozza. A vasszerkezetű rekeszekben anyakocák heverésznek apró malacaikkal együtt. Egy-egy koca alatt általában 10—13 malac van. Hogy a malacok ne fázzanak, minden rekesz sarkában infralámpa helyezkedik el, s az ontja a meleget.

A kétezernégyszáz férőhelyes malacneveidében a melegítő alatt jól érzik magukat a malacok

mezőgazdasági szaktanintézetben szereztük az állattenyésztői képesítést.

— Az iskolában szerzett tudásuk mennyiben mutatkozik meg a termelésben?

—: Mit is mondjak? Szóval más az embernek a hozzáállása, van felelősségérzete. Két év alatt ötször elletünk, s ez már komoly tenyésztői munkát követel. Egy-egy kocától évi átlagban 19—20,7 malacot választunk el.

A kétezernégyszáz férőhelyes malacneveidébe is betekintettünk. A gondozók, Saláta Klára, Lösz Klára és Alžbeta Štofová hazafelé készülődtek. Érkezésünkre még néhány percre maradtak.

i—i Mi olyanok vagyunk, mint egy

Háromszázhatvan

férőhelyes

fiaztató

termelés. Persze, nemcsak az ólak formája és berendezése tükrözi a változást. Óriási előrehaladás történt a munkaszervezésben és a tartási technológiában is, amely a legújabb tudományos ismereteken alapszik. Az istállókban tisztaság és rend uralkodik,

+ + +

Az 1-es számú fiaztatóban jelenleg 156 kocát tartanak. Itt öt asszony. Nagy Mária, Szitás Jolán, Andrásházi Vilma, Kovács Margit és Szaszák Gabriella dolgozik.

— A pontosság és a rend nálunk alapkövetelmény — mondja Nagy Mária, aki kefével és feltörlőrongygyal a kezében az egyik ketrecben végzi a teendőit.

<—i Itt állandó a körforgás s— Jegyf—i Az első napokban ml rakjuk a lámpák alá a malacokat,, de néhány nap elteltével maguk is megszokják, és az evés idején kívül állandóan itt sütkéreznek — magyarázza a szolgálatos gondozónő, Pásztor Emma.

— Szépek ezek az állatok ъ-. mom dom.

— Szépek — bólint. — Azért Ilyenek, mert pontosan elvégezzük a tennivalóinkat. A pontosság és az állandó jelenlét a legfontosabb a íiaztatóban.

— Mióta dolgozik a mezőgazdaságban?

— Tizenöt éves koromtól. Fejőgondozó voltam a tehenészetben. A sertéstelepen négy éve dolgozom. Sokat kellett tanulnom. Munkatársaimmal együtt Cséesén (Čečejovce), a

család — magyarázza Štofová tört magyarsággal. — jó ideje együtt dolgozunk, szeretjük is a munkát.

— Hozzánk nyolc ikilós súlyban kerülnek a malacok és 42—45 kilós súly elérése után a süldőneveidébe helyezik át, — szól közbe Lösz Klára. — A napi súlygyarapodás átlaga eléri a 45 dekát. Gondolom, ez jó eredménynek számít.

A süldőneveidében, ahová törzskönyvezett állatok kerülnek, Gazsi Imre, Csík Ferenc és felesége, Karafa József és Árkai Zsófia dolgozik.

— Tavaly 917 tenyészkocát neveltünk fel tájékoztat Csík Ferenc. — Ennek nagy része a jolsvai (Jelšava) nagyhizlaldába, továbbá a kerület különböző mezőgazdasági üzemeibe került.

ASzepsl (Moldava nad Bodvou) Állami Gazdaság zsarnől (Žarnov) részlege ezer hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik — ebből kétszáz hektár a rét és a legelő. A szántóterület mintegy negyvenöt százalékán takarmánynövényeket termesztenek. A szükséges takarmányalap biztosítása lehetővé teszi az állattenyésztés fejlesztését. A gazdasági részleg szarvasmarha-állománya kereken ezer darab, ebből hatszázötven tehén. Kiegészítő állományként száztíz kocát és nyolcszáz juhot tartanak.

De ejtsünk néhány szót azokról az emberekről Is, akik az állatállományt gondozzák. A két szocialista brigád tagjai dicséretes munkát végeznek. A tornai (Turňa nad Bodvou) részlegen KEREKES József a kilenctagú fejőcsoport vezetője. — Tavaly tehenenként háromezerhatszáz literes fejésl átlagot értek el. Négyszázzal többet, mint amennyit a terv előirányzott. Az idei tervük szinte törvényszerűen a háromezerhatszáz literes tejhozam elérésével számol.

Zsarnőn a VKK—500-as típusú új téhénistállőban FIRÄKOVÄ Anna vezeti a tizennégy tagú szocialista brigádot. Itt sem „alszanak“ ám a fejőnők. A szocialista brigád tagjai kiváló eredménnyel dicsekedhetnek.

• Hogyan vált az állattenyésztési ágazat ilyen eredményessé? — kérdezem BUBENKO Imrét, aki egy évtizede vezetője a gazdasági részlegnek.

— Az emberek önfeláldozó, lelkiismeretes, minőségi munkájával. De a jó minőségű takarmány folyamatos biztosítása sem elhanyagolható tényező.. Naponta ellenőrizzük, s értékeljük a növénytermesztők és az állattenyésztők munkáját. A Jutalmazási rendszerünknek Is fontos szerepet tulajdonítunk. HAVRANKO László például tavaly négyezer koronán felüli pénzjutalomban részesült. Igaz, a teljesítménye is legalább

ilyen szép volt: évi átlagban négyezernyolcszáz liter tejet fejt egy-egy tehéntől 1 Gazdaságunkban a tej összmennyiségének mintegy hetven százalékát az első minőségi osztályban értékesítjük. Az a fejő, aki harmadik minőségi osztályú tejet ad le. a teljesítménybérének csak a felét kapja megl • Most pedig ismerkedjünk meg a mezők „acéllovagjaival“, a traktorosok életmódjával és munkastílusával. Bubenko elvtárs így mutatja be őket:

A jó eredmények titka

t—i Tizenhat traktoros uralja a határt. Kedvelem őket, mert ez eszüket is használják. GÖRCSÖS László a vezetőjük. Vele együtt arra törekszünk, hogy minden traktorosnak egész éven át beosztott gépe legyen az egyes munkálatokhoz. így közvetlenebb viszooy alakulhat ki a traktoros és a gép között; sajátjának érzi, megbecsüli. Nem beszélve arról, hogy a munkaszervezés is sokkal egyszerűbb és zökkenőmentesebb.

ф A kedvező munkafeltételek mellett mennyire biztosítottak a munkaeszközök?

— Az erőgépek és a tárcsák kivételével talajművelő és betakarító gépekből megfelelően el vagyunk látva. Viszont pótkocsiból többre volna szükség. Minél előbb szeretnénk megvalósítani a szállítóeszközök egyes munkafolyamatokra való szakosítását. Ehhez nagy segítséget nyújt a hattagú gépjavító csoport újító szelleme. Tavaly két nagy rakfelületű, préselt

szalma betakarítására alkalmas pótkocsit szerkesztettek, amelyekkel megnégyszerezhető a szalmabegyűjtés eddigi üteme.

A „fiúk“ körében még nem alakult meg hivatalosan a szocialista brigád, bár igyekezetük, teljesítményük és magatartásuk egy jőttányival sem kisebb, mint a versenyző kollektíváké. Ezért rövidesen benevezzük őket a szocialista versenybe. 1

ф Milyen a szociális ellátás?

— Ezzel már kevésbé vagyunk elégedettek. A gazdaság építészeti csoportja apnyira leterhelt, hogy évek óta nem képes felépíteni a betervezett és várva-várt szociális helyiségeket.

ф Munkaerőgondokkal nem küzdenek?

— Ilyen problémánk szerencsére nincsen.

I Es a munkaidő kihasználása?

»—i Jő. Aki keresni akar, túllépheti a megszabott munkaidőt. Persze a teljesítmény mellett fokozott mértékben ügyelünk az elvégzett munka minőségére is.

ф Hogyan szervezték meg a szocialista versenyt a nyári csúcsmunkák idején?

— Állandó csoportok kialakításával, és azok rugalmas, tervszerű irányításával. Hét „alakulatot“ — kombájnosok, terményszállítők, szalmab-sgyűjtők, tarlőhántók, terménykezelők, trágyaszőrók és gépjavítók — létesítettünk és láttunk el munkaeszközökkel.

A munkaszervezés nem okoz különösebb gondot, mert évtizedeik gazdag tapasztalataival ötvözzük dolgozóink erejét, munkakedvét, az évről évre hagyományosan meghirdetett szocialista versenyben.

Beszélgetett: Korcsináros László