Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-12-26 / 52. szám
1981. december 28-SZABAD FÖLDMŰVES. rugalmas megvalósítását szorgalmazzák Feltártak a lemaradás okát A négyezer hektárnyi mezőgazdasági területen gazdálkodó š n r á n y i szövetkezet növénytermesztése évek óta lemaradt. Az állattenyésztésben kedvezőbb a helyzet, azonban a termelés növekedésének előirányzott ütemét ezen a szakaszon sem érték el. Mindez kedvezőtlenül hat a gazdasági eredményekre, s végső soron a szövetkezet ökonómiai stabilitására. Az idei eredmények sem kecsegtetők, főleg a növénytermesztésben, ahol a gabonafélék-, a szemes kukorica-, a cukorérépa- a napraforgó-, a zöldségfélék- és a szőlőtermelésben jelentősen elmaradtak a tervezett feladatoktól. A számottevő kiesést a lncernamag, a dohány és a korai burgonya gazdag termésével és jó értékesítési lehetőségeivel sem sikerült behozniuk. A gazdaság vezetősége tudatosította, hogy az eddigi alacsony termelési színvonallal, az egy helyben topogó gazdálkodással nehezen tudnak eleget tenni az egyre növekvő össztársadalmi igényeknek, a termelés hatékonyságának növelését sürgető közgazdasági követelményeknek. Ezért jobban szemügyre vették a felmerülő hiányosságokat, a lemaradás okát, hogy reális képet kapjanak arról, milyen intézkedések révén lehetne a jövőben előremozdítani a termelés ütemét. Az elemzések fényt derítettek arra, hogy a gyenge hozamokért nem is annyira a kedvezőtlen időjárási viszonyok okolhatók, hanem inkább a szubjektív tényezők. A növénytermesztésben a gyenge hozamokat elsősorban az idézte elő, hogy több esetben nem tartották be az agrotechnikai követelményeket és a munkálatok határidejét. Kifogásolható volt a munkafegyelem, az elvégzett munka minősége, a gépek üzemképessége és a vegyszerezés, főleg a gyomirtás színvonala. Nem vall ésszerű gazdálkodásra az a tény sem, hogy a raktárokon ötszázezer korona értékű gyomirtószer maradt, miközben a növényzetet ellepte a gyom. Ezt azzal indokolták, hogy a szükséges gépi eszközök hiánya hátráltatta a vegyszerek idejében történő alkalmazását. Részben igazat kell adni, hiszen a gépipar sokban adósa a mezőgazdaságnak, s ennek következtében az alapvető gépekkel való ellátás is foghíjas. De talán kis Igyekezettel, a kooperáció adta lehetőségekkel meg lehetett volna oldani a gyomirtást. Ide kívánkozik az is, hogy jelentős területen tavasszal végezték el a mélyszántást. Vagy, hogy a terület 21 százalékán búzát búza után vetettek. Beismerték, hogy a cukorrépa egyelését is nagyon felületesen végezték el a dolgozók. Nem csoda, hogy az ilyen komoly agrotechnikai és szervezési fogyatékosságok mellett gyenge eredményeket értek el. Vladimír Hanák, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy több intézkedést valósítottak meg a növénytermesztés helyzetének javítására. Módosították az őszi búza fajtaválasztékát. Az idén búzát búza után csupán a terület tizenegy százalékán vetettek. A termelés belterjesítését célzó intézkedésekben fontos helyet foglal el a talaj termőképességének javítása, elsősorban istállótrágyázással. Az idén kiegészítették istállótrágya-szóró gépsorukat, ami lehetővé tette, hogy a szántóterület 24 százalékát szervestrágyázzák. Ezt az arányt a jövőben is meg akarják tartani. jelentős javulást várnak az öntözőberendezések további építésétől is. jövőre az öntözhető terület eléri az ezerszázhúsz hektárt, ami a szántóterület közel harminc százaléka. Mivel jelentős területről van szó, az öntözéses gazdálkodás követelményeinek megfelelő vetésforgó kialakítását a bratislavai Űntözőgazdasági Kutatóintézet szakembereinek segítségével oldják meg. Az öntözést elsősorban a tömegtakarmányok és az ipari növények termesztésében alkalmazzák. A további intézkedések a vegyszerek ésszerű kihasználására, a munkafegyelem megszilárdítására, a minőség javítására és a munkaszervezés tökéletesítésére irányulnak. Az idén a gazdaságban kellő mennyiségű tömegtakarmányt biztosítottak. Ez annak köszönhető, hogy a takarmánynövények jó termése mellett a melléktermékeket is maradéktalanul kihasználták, így például a szalmát, a kukoricaszárat, a répaszeletet és a leveles répafejet. A kora tavaszi zöldtakarmányozás feltételeit is megteremtették azáltal, hogy az őszi keverékek termőterületét a tervezett 30 hektárról 110 hektárra növelték. Fokozott figyelmet fordítottak az erőtakarmányok megtakarítására. E tekintetben igen jó eredményt érnek el a marhahizlalásban, ahol a napi súlygyarapodási átlag eléri az egy kilogrammot, s egy kiló hús kitermelésére csupán 1,25 kiló abraktakarmányt használtak fel. A sertéshizlalásban Is 3,84 kilóra csökkentették az egységnyi termék kitermelésére szükséges erőtakarmány-fogyasztást. Ezt azáltal érték el, hogy a nyári hónapokban a kocákat zöldlucernával is takarmányozzák, a sertéshizlalásban pedig jól hasznosítják a tej- és sütőipari hulladékokat. Az ésszerű takarmánygazdálkodásnak köszönve jó eredményeket értek el mind a tejtermelésben, mind a marhahizlalásban. Az eladási kötelezettségüket maradéktalanul teljesítették. Kedvezően alakult a helyzet a tervezett állomány biztosításában is. Az elnök szavai szerint azonban az állattenyésztés szakaszán is akadnak bőven tartalékok. A jövőben az állathlgiéniai követelmények szigorú betartásával csökkenteni szeretnék a borjúk elhullását, amely az idén jelentős volt. Remélik, hogy sokat javul a helyzet az ötszáz férőhelyes tehénistálló átadásával, amely elletővei és profilaktóriummal lesz ellátva. Ezidáig hiányolták e fontos létesítményeket. Javítani akarják a tehenek szaporodóképességét, az üszők selejtezését, s tovább folytatják a tehenek tejtermelésre irányuló haszonkeresztezését. A tej minőségével sincsenek megelégedve. Az első minőségi osztályba a tej 55—60 százaléka kerül, miközben aránylag nagy a harmadik minőségi osztályú tej részaránya. Ezen Is változtatni akarnak, elsősorban a fejők munkájának következetes ellenőrzésével. Hiszen a tej minősége is az emberek munkájának függvénye. A gazdaság jelentős munkaerőhiánnyal küzd, ami kedvezőtlenül hat főleg az állattenyésztésre, ahol szakképzett, munkájukat becsülettel végző gondozókra volna szükség. Az állatgondozók stabilizálását lakásépítéssel szeretnék megoldani. A termelés fejlesztése és gazdaságosabbá tétele megköveteli az irányító és a szervező munka javítását, az ellenőrzés és az elsődleges nyilvántartás tökéletesítését, a takarékossági intézkedések következetes betartását és az anyagi ösztönzők hatékony érvényesítését. Ebben fontos szerepet vállaltak a kommunisták. Az eredmények negyedévenkénti értékelését a pártgyüléseken vitatják meg, s intézkedéseket hoznak a felmerülő problémák azonnali orvoslására. KLAMARCSIK MÁRIA PÁRIÁT RITKÍTÓ SIKER: ■■——имддюаишi im ii ш i—иаицж» Negyvenkét tonnás átlaghozam almából őszintén szólva fenntartással fogadtuk a hírt, mely szerint az Agrokomplex nemzeti vállalat nagymegyeri (Galovo) üzeme madéréti gazdasági részlegének gyümölcsészete, amely egy néhány éve még csaknem ismeretlen, fiatal szakember irányítása alatt áll, országos viszonylatban kiemelkedő, negyvenkét tonnás átlaghozamot ért el téli almából. A helyszínen hallottak és tapasztaltak azonban minden kétségünket eloszlatták; a hír igaz, a párját ritkító siker valóság. Both Ignác üzemgazdásztól megtudtuk, hogy a szarvasmarha-tenyésztésre, gyümölcs- és szőlőtermesztésre szakosított —. alig ezer hektáros —i gazdasági részleg 'hatvannyolc hektáros szőlészettel és húsz hektáros gyümölcsössel rendelkezik. A gyümölcsöskertben tizennyolc hektáron téli alma, két hektáron pedig cseresznye, meggy, nyári alma és őszibarack terem. A téli almánál fajtaösszetétel szempontjából a Starkrimson dominál (7 ha), Golden Delicious és Golden Spur fajtát öt-öt, Jonathánt pedig egy hektáron termelnek. Az idén kétszáz tonna téli alma kitermelését vették tervbe, hiszen az előző években — a tavalyi hatszáz tonnás rekordot kivéve — mindössze 180—380 tonnás össztermést állt módjukban elkönyvelni. A valóságban 756 tonna almájuk termett, ami kis híján negyvenkét tonnás hektáronkénti hozamátlagnak felel meg. Bizony kiváló eredményi Arról már nem is beszélve, hogy a legnagyobb területen termelt Starkrimson fajtáról a tavaszi fagykár következtében alig volt mit szüretelni. A többi fajta viszont remekelt: a Jonathán 40, a Golden Spur 52, a Golden Delicious pedig 80 tonnás (!) hektáronkénti hozamátlagot nyújtott. Voltak fák (G. Delicious), amelyek háromszáz kiló gyümölcsöt kínáltak. HOGYAN SZÜLETIK A SIKER? A fiatalember, akiről már az első sorokban megemlékeztünk, Trubač Vladimir agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, gyümölcsészeti és szőlészeti ágazatvezető. Első találkozásunk alkalmával, 1977-ben nagy tervekről, merész elképzelésekről beszélt, nem kis lelkesedéssel. Most arra kértem, árulja el nekünk, hogyan születik a siker, ossza meg velünk — és lapunk olvasóival — a csúcsra vezető út tapasztalatait. — Mindenekelőtt hangsúlyozni szeretném, hogy együtt nőttem ezekkel a fákkal, amelyek ma számomra és és a gazdaság számára is a sikert jelentik — mondta a többi között Trubač elvtárs. — Az én elképzeléseim és javaslataim szerint történt a telepítés, tehát szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy nagyon jól ismerem a terepet, tudom, hogy melyik tápanyagból van sok vagy kevés a földben, melyik fa milyen gondozást igényel. Nagy segítségemre volt, hogy a gazdaság vezetősége lehetővé tette számomra a tudományos ašpirantúra elvégzését (fitopatolúgia). Igaz, hogy nagyon sokat kellett tanulnom, de az új ismeretek tömege végső soron a segítségemre volt a mindennapi munkában. Legalább annyira, mint a bojnicei és a brnől kutatóintézetekkel, illetve a Bratislavai Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet szakembereivel folytatott együttműködés. így minden tekintetben tudományos alapokra építhettem, a helyi adottságoknak leginkább megfelelő agrotechnikát, tápanyagpótlást és növényvédelmet alkalmazhattam. A hazai és külföldi tanulmányutakon szerzett tapasztalatokról sem szabad megfeledkezni. Az élenjáró magyarországi, lengyelországi és NDK-beli gyümölcsészetekben látottak alapján, haladó metszésl-koronaalakltási módszert alkalmazunk. Igyekszünk úgy megvilágítani a koronát, hogy a fa bőven teremjen, viszont szüretkor mégse legyen olyan sűrű, hogy a szüretelők kárt tegyenek a termőrészekben. A metszéshez pneumatikus ollókat használunk. Kezdetben senki sem akart velük dolgozni, most meg azok panaszkodnak, akiknek nem jut belőle. ф Hogyan gondoskodnak a föld, Illetve a fák jó termőképességének megőrzéséről és fokozásáról? *—i Kezdetben az általános alapelvek szerint irányítottuk a tápanyagpótlást. Később a szakszerűbb munka érdekében meghonosítottuk a rendszeres laboratóriumi levélelemzést, és a kétévenkénti talajvizsgálatot. így a valós tápanyagszint és igény ismeretére alapozhattuk a trágyázást. Évente és hektáronként 45—50 tonna istóllótrágyát adunk, minek következtében a talaj humusztartalma immár kifogástalan. Következésképpen minimális mennyiségű nitrogén-műtrágyát kell használnunk (fakadás előtt), tehát olcsóbban termelünk. A gyümölcsös talaja foszforral jól ellátott (a szükséges évi adag 150 kg), viszont káliumból évente 600—700 kg-ot kell adnunk egy hektárra. Lehet, hogy ez soknak tűnik, de ez a legolcsóbb műtrágya-féleség, tehát a termelési költségeket alig növeli, és a fák megkapják, amire szükségük van. Az igényelt nyomelemeket gyökéren kívüli, úgynevezett lombtrágyázással (Vegaflor, Harmavit) adagoljuk. A fák korának megfelelően átalakított gépekkel a szükséges tápanyagokat mindig az őszi mélyszántás idején juttatjuk a gyökérzónába, pontosan ügyelve arra, hogy a tápanyagok mindig ott álljanak rendelkezésre, ahol adott évben a gyökérzet legjobban hasznosíthatja őket. A fasorokban évente kétszer gyomirtó permetezést (Gramoxone, Semparol) végzünk. S amiről feltétlenül szólni kell: augusztusban, a rügydifferenciálódás idején, rendszeresen és kiadósán beöntözzük a gyümölcsöst. Az idősebb ültetvényben altalajlazítást és mélyműtrágyázást végzünk. • Az alma kilóját 3,28 koronás átlagáron értékesítették, ami kiváló minőséget sejtet. Tehát a növényvédelem is jó színvonalon kell, hogy legyen. Hallhatnánk ezekről a tapasztalatokról Is? — Sokan ócsárolják a Jonathánt, mert különösen érzékeny a lisztharmatra. Mi ezt a problémát — rendszeres mélymetszéssel — már megoldottuk. Viszont nagy gondot okoz a varasodás elleni harc. Ha fakadástöl virágzás kezdetéig (április dere* kától május derekáig) jó munkát végzünk, nyugodtan várhatjuk a szüretet. Sajnos, ez az Időszak aránylag csapadékos, sokszor félbe kell szakítani, újra kell kezdeni és meg kell ismételni a permetezést, át kell csoportosítani a gépeket és az emberekét, ami bizony problémával jár. De az eredmény mutatja, hogy megéri a fáradozást. Az almamoly elleni védekezést ferromoncsapdás megfigyelésekre alapozzuk, így mindig a legmegfelelőbb időben tudunk permetezni. Az idén újabb kártevő jelentkezett vidékünkön — az alma héját rágcsáló molyféleség. Megfigyelésünk szerint egy hónappal szüret előtt támad, megrágja a gyümölcsöket, s á keletkezett sebben azonnal megtelepszik a monília. A kártevő irtására Ultracld készítményt kell használni, Ami a gyakorlati dolgokat illeti, téli lemosó permetezésre Nitrosant, a gombaölő szerek közül Saprolt, Dithane M—45-öt, Fundazolt és Rubigant, a rovarölők közül Dimecrontj Plictrant (még volt egy kevés Phoedrinunk is) és a már említett Ultracidot használtuk. Szeretném megjegyezni, hogy pár évvel ezelőtt még évi 16—18 permetezésről beszéltünk, ma már a tízszeri kezelés is elégséges. Ezt a rendszeres megfigyelésekre alapozott növényvédelemnek köszönhetjük, hiszen mindig a legmegfelelőbb időben tudunk beavatkozni, mégpedig olyan hatásosan, hogy ismétlésekre nincsen szükség. A szőlőt újabban mindössze három ízben permetezzük. Q Egyik kollégám mesélte, hogy ősszel ollóval szüretelték az almát, Ez miért jó? —f Elsősorban azért, mert Így megkíméljük ,a termőrészeket, és nem kétévi termést szüretelünk le egy őszön. Másrészt azért, mert nem nyomódik, tehát minőségi lesz a gyümölcs. Az emberek előbb mosolyogtak, azután bosszankodtak, hogy kisebb lesz a teljesítmény, vékonyabb a boríték. De rájöttek, hogy ez nem igaz: a napi teljesítmény jó, a minőség kiváló, tehát a kereset is jobb. Az üzem — a társadalom — érdekeit a dolgozók anyagi érdekeltségében is kellően érzékeltettük s ez meghozta a várt eredményt. A szüretelők munkáját naponta és egyénileg értékeljük, így este mindenki megtudja, milyen munkát végzett, mennyit keresett, illetve kereshetett volna, ha jobban ügyel a minőségre. Tudja, milyen könnyű az első osztályú almából harmadosztályú árut csinálni? Csak egy kicsit kell megszorítani, megroppantam a gyümölcsöt, máris 1,80 koronával kevesebbet kapunk kilójáért. 6 A siker hírnévvel, a hírnév felelősséggel jár. Jövőre és a követkző években is bizonyítani kell. Tudnak-e? — Annyit megígérhetek, hogy ha csupán rajtunk fog múlni, akkor nem okozunk csalódást. Természetesen az elemi csapásokért nem vállalhatjuk a felelősséget. A kilátások szerint az ideinél is jobb eredményt kellene elérnünk. Lejegyezte: KÄDEK GÁBOR 4
