Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-26 / 52. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1981. december 2& A mezőgazdasági üzemek a párthatározatok A hatékonyság fokozásának lehetőségei Á CSKP KB 4. és az SZLKP KB novemberi plenáris ülésén elhangzott határozatok, a mezőgazdasági terme­lés eddig elért eredményeinek behaté elemzésére ée az esetenként tapasztalt hiányosságok okainak feltárására késztették a nitrai járás mezőgazdasági dolgozóit is. Ugyanis a mezőgazdasági termelés fejlesztési program­jának nem minden célját sikerült megvalósítaniuk. Míg az állattenyésztés szakaszán a járásban folyama­tosan teljesítették az áruértékesítési feladatokat, s elő­reláthatóan teljesítik az évi tervet Is, addig a növény­termesztésben nem sikerült teljes mértékben beváltani az előirányzott célokat, főleg a szemesek termelésében. Gabonából 33 ezer tonnával, szemes kukoricából pedig kétezernégyszáz tonnával kevesebbet takarítottak be a tervezetnél. Több gazdaságban a tömegtakarmányok hozama is kedvezőtlenül alakult. A felmérések alapján a téli takarmánykészletek csupán 78 százalékra fedez­ték' a szükségletet. A járási mezőgazdasági igazgatóság a járási pártbizottsággal szoros együttműködésben min­den erőt mozgósított a számottevő hiány mérséklésére. A TAKARMÄNYFORRÄSOK MAXIMALIS KIAKNÁZÁSA A Járás mezőgazdászai már az év folyamán igyekeztek megoldani a sze­mesek és esetenként a tömegtakar­mányok terméskiesése által okozott hiány mérséklését. A szükséges tö­­megtakarmány-alap megteremtése ér­dekében járási és üzemi szinten — még az őszi munkálatok kezdete előtt sh politikai-szervezési intézkedéseket dolgoztak ki. Az intézkedések elsősorban az ösz­­ezes hozzáférhető takarmány-forrás lehető legnagyobbb mérvű kihaszná­lására irányultak. Fontos takarmány­forrást jelentettek a másodvetések. Ezt a lehetőséget igyekeztek maximá­lisan kihasználni. A tarlónövények vetésterülete meghaladta a hatezer hektárt, ami a múlt év valóságához viszonyítva ezerhétszáz hektárral több. A begyűjtött termést zöldtakar­mányozásra és szárítmányok készíté­sére hasznosították. E tekintetben igen jó eredményt értek el a Perko és az Akela fajták termesztésével. A nagy zöldanyag termésük lehetővé teszi nemcsak a zöldtakarmányozás őszi idényének megnyújtását, hanem a növényzet kora tavaszi hasznosítá­sát Is. A tömegtakarmányok, de a többi őszi termény begyűjtésében is fokozott figyelmet szenteltek a betakarítási veszteségek csökkentésének. A jövő évi termés megalapozása érdekében az üzemekben nagy gonddal végezték el az ősziek vetését. Az őszi keveré­keket háromezer hektáron vetették el, ami több a tervezettnél. A járásban szorgalmazták a kuko­ricaszár begyűjtését és a takarmány­­szalma pácolását és ízesítését. Annak ellenére, hogy a gazdaságok nincse­nek ellátva szükséges gépekkel a ku­­koricaszárat több mint háromezer hektárról sikerült begyűjteni. A szá­rat leveles répafejjel és répaszelettel keverve szilázsolták. Jelentős előrehaladás történt a ré­tek és legelők, valamint a szántóföldi fűállományok kihasználásában is. Az ősz folyamán háromezer darabbal több szarvasmarhát legeltettek, mint tavaly. Az intézkedések következetes végrehajtásával sikerült elérni azt, hogy i—i járási átlagban a téli tömeg­­takarmány-készletek kilencvenhét szá­zalékra fedezik a szükségletet. ÉSSZERŰ ERÖTAKARMÄNY GAZDÁLKODÁS Külön intézkedéseket hoztak az erőtakarmányokkal való takarékos gazdálkodás fokozására Is. Elsősor­ban az egységnyi termék kitermelé­sére felhasznált abraktakarmány­fogyasztás csökkentésére összponto­sították a figyelmet. Hogy a szűkös készletek az új termésig kitartsanak, a sertésállományokat csökkentik. Egy­idejűleg a sertéstenyésztés belterjesí­­tését szorgalmazzák úgy, hogy a csökkentett állományokkal is folya­matosan teljesítsék a sertéshús el­adási tervét. A sertésállományokat elsősorban azokban a gazdaságokban csökken­tették, ahol egységnyi termék kiter­melésére, vagy egy elválasztott ma­lacra számítva az elért hasznosság­hoz mérten aránylag nagy mennyisé­gű abrakot használtak fel. Az intéz­kedések értelmében minden gazdaság köteles felmérni az üzemen belül — az egyes telepek vagy istállók sze­rint — a sertéstenyésztés helyzetét és a tartási technológiát. Ennek nyo­mán pedig intézkedni az erőtakarmá­­nyok gazdaságos hasznosítása érde­kében, s szükség esetén áttérni a száraz takarmányozásról a nedves etetésre. Az eltelt három hónapban a ser­tésállományokat harmincezer darab­bal csökkentették. A járásban foko­zott mértékben szorgalmazzák a szer­ződéses és a kisüzemi sertéshizlalást is. A süldőket elsősorban a szövet­kezeti tagoknak adják el. A gazdaságokban kifejtett tömeg­politikai munka és az anyagi ösztön­zés is az erőtakarmányok megtaka­rítására irányul. Az eddigi eredmé­nyek arra engednek következtetni, hogy a csökkentett erőtakarmány­fogyasztással is jó hasznosság érhető el mind a hízósertések, mind pedig a többi gazdasági állat tartásában. AZ ARÁNYTALANSÁGOK KIKÜSZÖBÖLÉSÉBEN REJLŐ TARTALÉKOK Igaz, az állatok hasznosságában és az erőtakarmányok gazdaságos fel­használásában elért jó eredmények­hez nem minden gazdaság járult hoz­zá egyenlő arányban. Főleg a hasonló feltételek mellett gazdálkodó üze­mek között jelentős különbségek ta­pasztalhatók. így például míg a Ca­­baj—Cápor-1, vagy a sládeCkovcei szövetkezetben a sertések hizlalásá­ban hatvanhat, illetve hatvan deka­­grammos napi súlygyarapodási átla­got értek el, s az egy kiló hús kiter­melésére fordított erőtakarmány­fogyasztás 3,7, illetve 3,9 kilogramm volt, addig a volkovcei szövetkezet­ben csupán 52 dekagrammot tett ki a sertések súlygyarapodási átlaga, miközben az egységnyi termékre fel­használt abraktakarmány-fogyasztás meghaladta a négy kilót. Hasonló a helyzet a Tesárske Mlyňany-i szövet­kezetben Is. A szarvasmarha-tenyésztésben is jelentős eltérések tapasztalhatók. Já­rási átlagban egy liter tej kitermelé­sére 0,26 kiló abrakot használtak fel, ami megfelel a szigorított fogyasztást szabványnak. A járás élenjáró tejter­melő gazdaságában, a Nitra-Ivánka-i szövetkezetben :— ahol a legnagyobb tejhasznossággal dicsekedhetnek — egy liter tej kitermelésére csupán 0,24 kiló erőtakarmányt használtak fel. Ezzel szemben a Nové Vozokany-1 szövetkezetben, ahol 1,5 literrel ki­sebb a tehenek napi tejtermelési át­laga, 0,31 kilót tett ki az egységnyi termékre fordított erőtakarmány­fogyasztás. ' Hasonló esetek a marhahizlalásban is tapasztalhatók. Így például a Nové Sady-1 szövetkezet másfél kilogram­mos súlygyarapodási átlagot mutatott fel, miközben egy kiló hús kiterme­lésére 0,85 kiló erőtakarmányt etet­tek. Ezzel szemben a szomszédos Vý­čapy Opatovce-i szövetkezetben csu­pán 0,84 kiló súlygyarapodást értek el, s az erőtakarmány-fogyasztás jó­val meghaladta a két kilót. A felso­rolt aránytalanságok világosah jelzik, hogy az ésszerű erőtakarmány-gaz­­dálkodásban rpég jelentős tartalékok vannak, bár a jó tapasztalatokért gyakran elég a szomszédos szövet­kezetbe menni. ENERGIATAKARÉKOSSÁGI INTÉZKEDÉSEK Az energiával és a fűtőanyaggal való takarékos gazdálkodás alapvető össztársadalmi feladat, amely a me­zőgazdasági termelésre is teljes mér­tékben vonatkozik. Ezért a járásban az üvegházak és a fóliasátrak fűté­sére a tranzit gázvezeték hőenergiá­ját hasznosítják. Fokozott figyelmet szentelnek a napenergia kihasználási lehetőségének megoldására, elsősor­ban az épületek fűtésénél, de a szá­rítmányok gyártásánál és a takarmá­nyok előszárításánál is. Azonban az egyéb hőenergia-források — például a biogáz és a hulladék hőenergia — kihasználását is szorgalmazzák. A sládečkovcei szövetkezetben már eredményesen hasznosítják a tejhűtő berendezések hulladék hőenergiáját a víz melegítésére. E kérdés megol­dásában a Nitrai Mezőgazdasági Fő­iskola szakemberei is aktívan része­sednek. Az üzemanyag megtakarítására vo­natkozó szigorított előírások arra késztetik a gazdaságokat, hogy az eddiginél lényegesen megfontoltabb intézkedéseket hozzanak az üzem­anyagokkal való takarékos gazdál­kodásra, s megfelelő szervezési mód­szerek érvényesítésével gondoskodja­nak ezek betartásáról és ellenőrzésé­ről. Ez azért Is fontos, mert a jövő évre előirányzott üzemanyag-keretnek húsz százalékát meg kell takarítani, A takarékos üzemanyag-gazdálkodás érdekében több intézkedést valósítot­tak meg a járás gazdaságaiban. Így például már az őszi munkálatok fo­lyamán a földekre, a gépsorokhoz szállították az üzemanyagot, hogy ezáltal is csökkentsék az üresjárato­kat. Fokozott figyelmet fordítottak a belüzemi szállítás ésszerűsítésére, s ott, ahol ez lehetséges volt áttértek az olajfűtésről a gázfűtésre. Az intézkedések következetes meg­valósítása több pozitív eredményt ho­zott. A Nitra-Ivánka-i szövetkezetben például 160, a sládeőkovcelben 21, a Veiké Zálužie-iben pedig 80 tonna üzemanyagot takarítottak meg. A járásban 315 traktor és 115 olyan tehergépkocsi üzemel, melyek élet­tartama meghaladja a tíz évet. Ezen szállítóeszközök műszaki állapota nem teszi lehetővé a megszabott üzemanyag-fogyasztás betartását. E- zért az intézkedések arra irányulnak, hogy az elöregedett gépeket csak a csücsmunkák idején állítsák üzembe. Ezzel szemben а II. és а III. nemze­­dékű erőgépeket és a jő műszaki ál­lapotban lévő szállítóeszközöket, a­­melyek garanciát biztosítanak az üzemanyag gazdaságos kihasználásá­ra, nyújtott műszakokban akarják üzemeítetni, de számolnak az egyes kooperációs körzetekben történő ki­használásukkal is. ✓ A CSKP KB 4. ülése jóváhagyta á tervszerű irányítás tökéletesített rendszerének elveit, melyek hatékony eszközét képezik a termelés gazda­ságossága növelésének. A járási me­zőgazdasági igazgatóság dolgozói fo­kozott igyekezetei fejtenek ki, hogy a mezőgazdasági dolgozókat megis­mertessék az új intézkedések tartal­mával és jelentőségével. Elvárják, hogy a gazdaságok vezetői, irányítói és szervezői tevékenységében az alapelvek helyesen érvényesüljenek, s hogy ösztönző hatásuk teljes mér­tékben tükröződjön vissza a mező­­gazdasági termelés fellendülésében. JOZEF LUKÄC mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság dolgozója A garamkálnat {Kalná nad Hro­nom) Augusztus 29. szövetkezet a szarvasmarha-tenyésztésben évek óta figyelemre méltó eredményeket ér el. Az előzetes felmérések arra utalnak, hogy tervfeladatukat maradéktalanul teljesítik. Ez annyit jelent, hogy 1326 tonna húst és közel hárommillió liter tejel adnak a közellátásnak. A tejtermelésben tehenenként ki­lenc literen felüli napi fejési átlag­gal dicsekedhetnek. Ki kell emelni a váradi (Tekavský Hrádok) részleget, ahol tizenkét literes fejési átlagot értek el. A becsülettel végzett mun­kának és az ésszerű takarmánygaz­dálkodásnak köszönve a múlt év va­lóságához viszonyítva a tejtermelés jelentősen növekedett. Aránylag kedvező a helyzet a mar­hahizlalásban is, ahol nyolcvan de­kagrammos súlygyarapodási átlagot értek el. A gazdaság állattenyésztésének gyenge pontja a sertéstenyésztés. A sertéshús értékesítési tervét nem tel­jesítették. Pólya Lajos, a gazdaság állattenyésztési ágazatvezetője elmon­dotta, hogy a lemaradás oka a hízó­sertések igen gyenge hasznosságában rejlik, A kálnicai, a bajkai és a ga-A járás több gazdaságában eredményesen alkalmazták a szakaszos legeltetést, amely az ésszerű takarmányozás egyik lehetősége Fotó: CSTK вваавя£звв1аввавяиввв1гаааявявваваБааававяаяааявввввввваяв«явяв1 Ésszerű takarmányozás jobb tejhasznosság A szemesek gyengébb termése országos viszonylatban komoly gondokat okoz. A számottevő kiesés az erőtakarmányokkal valő fokozott takarékos­ságra inti a gazdaságokat. A bú esi (Búé) szövetkezetben szemesekből — más gazdaságokhoz viszonyítva — aránylag jó termést értek el. A ga­bona és a szemes kukorica terméskiesése mindössze két százalékot tett ki. Az országos méretben korlátozott erőtnkarmny készletek azonban ezen gazdaság vezetőit is komoly intézkedések foganatosítására késztették. Hogy milyen intézkedésekről van szó, s hogy ezeket miképpen valósítot­ták meg, erről Szabó Zoltán, a szövetkezet elnöke a közelmúltban tett látogatásom során tájékoztatott. A gazdaság fontos ágazata a szarvasmarha-tenyésztés. A négyezer lite­ren felüli évi és egyedenkénti tejtermelési átlaggal a komáromi (Komár­no) járás élenjáró tejtermelő gazdaságai között sorakoznak. Habár a tej­termelésben magas szintet értek el, a tejhasznosság növelésében tovább akarnak lépni. Ennek egyik alapvető feltétele volt, hogy kellő mennyiségű és jő minőségű tömegtakarmány-készlet megteremtésével teljes mértékben pótolják a szemesek kiesését.. A nyár folyamán — közvetlenül az aratás után —i 220 hektárnyi terü­leten tarlókeveréket vetettek. Ezáltal növelték a zöldtakarmány és a szi­­lázs mennyiségét. A szilázsnak termesztett tarlókeverékből .150 hektár­ról — négyszáz mázsás átlagtermést értek el. A 85 hektáron termesztett cukorrépa betakarítása után nyert répaszelet és leveles répafej tartósítása is hozzájárult a készletek bővítéséhez. Nem csoda, hogy a téli időszakra összesen hétezerötszáz tonna jő minőségű szilázst készítettek. Ezen túl­­menően hétszáz tonna lucernalíszt áll rendelkezésre az állatok takarmá­nyozásában. A tejtermelésben elért siker egyik titka az, hogy télen a' tehenek napi takarmányadagját takarmányrépával egészítik ki, s ez kedvezően befolyá­solja a tejhasznosságot. Ezt a gazdaság többéves tapasztalatai is igazol­ják. A takarmányrépát az idén tíz hektáron termesztették, mégpedig ered­ményesen: hektáronként hatszáz mázsa répát takarítottak be. A takar­mányrépát a kocák takarmányozásában is hasznosítják, s ezáltal is jelen­tős mennyiségű erőtakarmányt takarítanak meg. Az egyenletes és nagy tejhasznosság elérése szempontjából igen fontos tényező a tehenek zöldtakarmányozásának mielőbbi megkezdése. Ennek érdakében 35 hektáron őszi keveréket vetettek. A növényzet az ősz folya­mán szépen fejlődött, s megvan a feltétele annak, hogy kora tavasszal megkezdhetik az állatok zöldtakarmányozását. Az ésszerű takarmánygazdálkodással már ezídáig is jelentős mennyiségű erőtakarmányt takarítottak meg a gazdaságban. Míg a múlt években egy­­egy tehén napi erőtakarmány adagja 2,5—3 kilő között ingadozott, addig az idén a fejadagot 1,50—1,70 kilóra csökkentették. A tejtermelés ennek ellenére nem csökkent, sőt a tavalyihoz viszonyítva növekedett. Minden előjel arra utal, hogy egyedenkénti, évi átlagban elérik a* négyezerhárora­­száz literen felüli tejtermelést. Az erőtkarmányok megtakarítására irányuló Intézkedéseket az állat­­tenyésztés többi ágazatában is sikeresen valósítják meg. A sertéshfzlalás­­ban egy kiló hús kitermelésére 3,65, a baromfitenyésztésben pedig egy tojás kitermelésére 0,17 kilő erőtakarmányt használtak fel. KOLOZSI ERNŐ ■яяяввввяяявяяяяаяаявяяяя«авяяязаяаяяяяявяпяяввяаяяяяявяяаая1 ramkólnal részlegeken csupán har­minchárom dekagrammos napi súly­gyarapodási átlagot érnek el, de az újbarsi (Nový Tekov) korszerű nagy­hizlaldában sem kielégítő a helyzet. Ezért fokozott erőfeszítést fejtenek Az eredmények javításáért ki a hízósertések hasznosságának Ja­vítása érdekében. A gazdaságban megkülönböztetett figyelmet fordítottak az erőtakarmá­nyokkal való ésszerű gazdálkodásra. Egységnyi termék előállítására a te­henészetben 0,25 ,a marhahizlalásban 1,90, a sertéshizlalásban pedig 3,68 kilő erőtakarmányt használtak fel. A felsoroltakból látható, hogy a garamkálnaiak jól rajtoltak a 7. öt­éves tervidőszak első évében. Meg­győződésük, hogy ez megfelelő ala­pul szolgál majd a további igényes feladatok sikeres megvalósításához. A čajkovl szövetkezet azon mező­gazdasági üzemek közé tartozik, ame­lyek évek óta ráfizetéssel gazdálkod­nak. Az idén négymillió korona vesz­teséggel. Jozef Chlebo mérnöktől, a szövet­kezet elnökétől a gyenge eredmények okai felől érdeklődtünk. Elmondotta^ hogy a növénytermesztés szakaszán a szemesek, a takarmánynövények és a szőlő termesztésében számottevő volt a terméskiesés. Az állattenyész­tésben sem sikerült teljesíteniük a tervezett feladatokat. Az elért ered­mények jóval gyengébbek a járási átlagnál. A lemaradás okát munka­erő és gépek hiányával indokolják. A szövetkezet pártalapszervezete és vezetősége komoly intézkedéseket ho­zott annak érdekében, hogy a kö­vetkező év a felemelkedés időszaka legyen. Célul tűzték ki az ellenőrző tevékenység megszilárdításét, a mun­ka minőségének javítását az irányítás és a szervezés tökéletesítését. Min­dent elkövetnek a hatékonyság és a gazdaságosság elveinek érvényesítése érdekében. Terveik között szerepel egy melléküzemág létrehozása is, a­­mely javíthatná a gazdaság pénzügyi helyzetét, ÁBEL GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents