Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-26 / 52. szám

Ж Szlovákia! KertéSzköiWtf Szövetsége alistáli ('Hre­beňov«) dfSjäszervezeíének tag­jai tavaly kétínillió korona ér­tékű zöldségmennyiséggel já­­ruitak hozzá a fogyasztói igé­nyek kielégítéséhez. Nyolc év kellett hozzá, hogy Hyen ered­ményig jussanak. Az alapszer­vezet — tizennyolc taggal e—* hetvenháromban alakult. Az el­ső öt év az évzáró taggyű­lések rendszeres megtartását leszámítva — „édes“ semmite­véssel telt el. Hetvennyolcban végre kezdetét vette a fellendü­lés, a komoly munka. Az át­szervezés után Nagy Henrik személyében áj elnök, eredmé­nyes munkát folytató, gazdag kistermelői tapasztalatokkal rendelkező kertészkedő került a szervezet élére. Olyan ember, aki nemcsak papíron és szóbán ismeri el a kertbarátmozgalom létének társadalmi fontosságát, de a gyakorlatban is azon fá­radozik, hogy a nemes mozga­lom küldetésének megfelelő rangra emelkedjék, és a társa­dalmi érdekekkel összhangban fejlődjék. Elképzeléseinek való­­raváltásához komoly segítséget kapott Kovács Tibor tanítótól, az alapszervezet agilis titkárá­tól. Kezdetét vette a kertészke­­dők tevékenységének tervszerű és következetes irányítása, s napirendre került az értékesí­tési gondok megoldása is. Het­vennyolcban kötöttek első íz­ben értékesítési szerződést, melynek értelmében mintegy 900 ezer korona értékű zöldsé­get szállítottak a házikertekből. Nyolcvanban már negyven tag­gal dolgoztak, és kétmillió ko­ronás forgalmat bonyolítottak le. Az idén az alapszervezet tagjainak száma száznyolcvan főre gyarapodott, s a község kertészkedői — szerződésben vállalt kötelezettségeiknek ele­get téve — összesen 1,6 millió korona értékben szállítottak a termeltetőként jelentkező Zele­nina nemzeti vállalatnak külön­féle zöldséget. Kovács Tibortól, a szervezet titkárától tudom, hogy a part­neri megállapodás értelmében, elsősorban salátauborka terme­lésére szakosodtak (250 t], de szállítottak karfiolt, sárgarépát, Jfojratoff esemegepapr.ftöt, rét* két, paradicsomot és fejes sa­látát Is. Gyümölcsöt kizárólag önellátási céllal termelnek. A házikertek zöme nyolc-tíz áras, s a rendelkezésre álló terület mindenekelőtt a család igényei­nek kielégítését szolgálja. Az árutermelésre felszabadítható területen általában hajtatással foglalkoznak az emberek, hogy kis területről, ésszerű növény­váltással a lehető legtöbb igé­nyelt árut szállíthassák. Leg­többen a paradicsomot is haj­tatják, csak a karfiolt termelik hagyományos módszerrel. tonnáim Á legfontosabb kellékek fa­iéba, vetőmag, ültetőanyag, mű­trágya és növényvédő szerek — beszerzése nem okoz gondot, hiszen az SZKSZ KB Kertészeti Szolgáltatások vállalatának nagymegyeri (Čalovo) szakbolt­ja a jól ellátottak közé tarto­zik. Egyébként, ami a növény­­védelmet illeti, az alistáli ker­­tészkedők a vegyszerezés he­lyett a természetes módszereket választják. A talajuntságnak és az ésszerűtlen termelés követ­keztében jelentkező talajfertőt­­lenítési igénynek tervszerű nö­­vényforgóval Igyekeznek elejét venni. A téli hónapokban rend­szerint előadást rendeznek :— a házikerti termelés szakosítá­sának megfelelően, elsősorban a fóliás hajtatás, a növényvé­delem és a haladó módszerek házikerti alkalmazásával kap­csolatos kérdésekről —, hogy még eredményesebben dolgoz­hassanak. A hazai tanulmány­utak, kiállítás-látogatások és borversenyek is az ismeretgya­rapítást, tapasztalataik kölcsö­nös kicserélését szolgálják. A hnb hatékonyan támogatja a kertészkedők munkáját. Az alapszervezet irodahelyiséget kapott, a helyi szolgáltató vál­lalat pedig kistraktort vásárol, hogy igény szerinti szolgáltatá­sok nyújtásával enyhítse a ker­tészkedők gondjait. A kertbará­tok viszont példamutatóan ki­vesWS részüket a Községi ej lesz­­tÉsi'éífcépzéléSfek valéraváííását segítő társadalmi munkából. Az J-djén például a „Ž“ akcióban Készülő, három tantermes óvo­da építésénél segítettek, még­pedig három alkalommal. Az alapszervezet titkára azt Is elmondta, hogy a központi­lag is hangsúlyozott társadalmi elvárásoknak megfelelően szer­vezik a háztáji árutermelést. Az SZKSZ Dnnaszerdahelyi (Dunaj­ská Streda) Járási Bizottságá­nak fölmérése és a helyi adott­ságokat, valamint a hagyomá­nyokat is figyelembe vevő út­mutatása értelmében irányítják a háztáji termelők feladatvál­lalását. A társadalmi igények­ből kiindulva csökkentették a sárgarépa-termelést, viszont több uborka kitermelésére vál­lalkoztak. Jövőre 300 tonna sa­látának való és 20 tonna elten­ni való uborkát, valamint ese­­megepaprikát fognak termelni. Ezt a feladatot a járási szako­sítási elképzelések értelmében vállalták, de kisebb mennyiség­ben más zöldséget Is kínálnák. A Zelenina nemzeti vállalattal még november derekán megkö­tötték az átvevői-szállítói meg­állapodást, melynek értelmében körülbelül 2,5 millió korona ér­tékű zöldséget szállítanak 1982- ben. Egyetlen gondjuk, hogy a járási bizottság által szorgal­mazott szamócatermelési prog­ram megvalósításához — érdek­lődés hiányában nem tud­nak hozzájárulni. Hosszú volt az át, amely vé­gei is a társadalmi elismerésre jogosan igényt tartók sorába emelte azt a száznyolcvan fős alapszervezetet. Az alistáli ker­tészkedők hozzáállását dicséri, hogy tevékenységüket immár a társadalmi igényekre alapozzák. A szamócatermesztéstől egyelő­re viszolyognak, ami a hagyo­mány és a tapasztalat hiányát tekintve, részben megérthető, de korántsem helyeselhető. Te­hát: bízunk benne, hogy a jö­vőben sem térnek le az önként választott, helyes útról! KÄDEK GÄBOR Hogyan süssük Az Idén münden bizonnyal lé-' nyegesen több vidéki családban gondolnak vagy készülnek új­évi malacsütésre, mint az előző években (ennek okát most hadd ne magyarázzam}. S kel­lő gyakorlat híján, bizonyára sokan töprengenek, hogyan süs­sék meg a malackát, hogy va­lóban finom falat legyen. Nos, a Magyar Konyha gasztronó­miai magazin nyomán a Pod­­ruzsik Béla módra történő ma­lacsütést javasoljuk (nevezett a húszas évek híres mester­szakácsa volt). Szerinte a ropogós újévi ma-■■■■■■II■■■I az újévi malacot? ződő hólyagokat villával fel­szúrjuk, és szalonnával lesimít* juk. Ha teljesen átsült, szép pi­rosra és ropogósra, éles, nagy késsel először a fejét csapjuk le, utána hosszában kétfelé vágjuk, majd megfelelő dara­bokra vagdaljuk. A megtisztított állapotban 3—3,5 kilós malac sütési Ideje 1У4— 2tó óra. Hogy megsült-e, azt legjobban úgy állapíthatjuk meg, hogy a pecsenyevillával a nyak legvastagabb részénél beszúrunk ha a kitédulő lé már nem zavaros vagy véres, a male megsült. lac titka a következő: A gondosan megtisztított ma­lacot a tokától kezdődőleg vé­gig a keresztcsontig a közepén kissé behasftjuk, hogy Jól ki lehessen terpeszteni. Belülről Jól megsózva, néhány szem kö­ménymaggal meghintjük, és tepsiben megfelelően elhelye­zett fadarabokkal kitámasztjuk. A füleket és a farkat papírba csavarjuk, hogy meg ne égjen. A sütőben élénk tűzzel sütjük, gyakori időközönként megken­ve a malacot kockára bevag­dalt szalonnadarabbal, amelyet sörbe mártunk. Az esetleg kép-BORLEVES. Hozzávalóit: 7 dl fehér bor, 4 tojássár­gája, 8 dkg cukor, fahéj, szegfűszeg, citromhéj. Hat deci b&st kevés си» korral, szegfűszeggel, darab» ka citpomhéjjal felforra* fűnk. Közben fehérédésíg keverjük a tojássárgákat a cukorral, a maradék bőrrák, és habverővel állandóan heir verve öntjük hozzá a füsza- A tűzön habverővel addfg rés, de átszűrt forró borft keverjük tovább, míg a forisj­­pontdt el nem érte. Azcgi forrón, levesescsészékben Ш-járjuk. 1 ■ . RAKOTT КЕЪШМВО (epé­seknek. Hozzávalók: 2 cso,­­mag kelbimbó, 50 dkg virsji vagy párizsi, 2 tojás, 4 dl kefir vagy joghurt. A kelbimbó felét (egy cso­mag) tűzálló tálba terítjük, rászórjuk az apróra vágott párizsi vagy karikára vá­gott virsli félét, majd habos­­ra kevert tojás-joghurt ke­verék felével leöntjük, meg­sózzuk. Befedjük a maradék kelbimbóval, és ismét pári­zsi, majd tojás-joghurt ke­verékkel öntjük le. Előmele­gített sütőben 10—20 percig sütjük. CSIRKE SÖRREL. Hozzá­valók: 1 csirke, 1 üveg sör, ső, feb. 2 evőkanál olaj. A megtisztított csirkét megmossuk, kisebb darabok­ra vágjuk. Egy lábosba árny­­nyi olajat teszünk, hogy ép­pen csak ellepje az alját, majd beletesszük a esirkp­­darabokat. Fakanállal lassú tűzön kevergetjük, majd hozzáöntjük a sört és meg­sózzuk. Kb. 2 órán át főz­zük. Ha túl sok lé marad* akkor a főzés utolsó percei­ben erős lángon elpárolog» tatjuk a fölösleget. MÄJKRÉMES TÖLTÖTT BUR­GONYA. Hozzávalók: 1 kg burgonya, 2 doboz májkon­zerv, 2 tojás, 2 dl tejföl, egy kanál zsír, ső, egy csokor zöldpetrezsel у em. A lehetőleg egyforma nagy­ságú burgonyákat megmos­suk, és sós vízben, héjában megfőzzük. Utána megtisz­títjuk és kiskamállal kiváj,­­júk a közepüket. A kiszedett burgonyát elkeverjük a májkonzervvel, a tojásokkal, az összevágott zöldpetrezse­lyemmel, és gyengén sózva a kivájt burgonyákba tölt­jük. Kizsfrozott tűzálló tálba rakjuk a töltött burgonyát, és a zsírral elkevert tejföl­lel meglöcsolva, a sütőben átsütjük. Savanyúságot, salá­tát adunk hozzá. (mk) MEG EGYSZER: Miért rothad a tök? Az alábbiakban a Szabad Földműves szeptember 12-én megjelent száménak „Kertészet és Kisállattenyésztés“ szakrova­tában közölt „Miért rothad a tök“ című íráshoz szeretnék hozzászólni, saját tapasztal a­­tetaim közreadásával. A Balogfalvl (Blhovce) Gyü­mölcstermesztő Állami Gazda­ságban évek éta termelünk ét­kezési tököt, részben a Zeleni­­ija nemzeti vállalat, részben a RÍSO konzervgyár részére. A guggonülő Kvóta fajtát válasz­tottuk, s termelésénél figyelem­be vesszük a vidékünkön ho­nos régi mondást, mely szerint a repcét nem szabad túltrá­gyázni, a mák bolondja a trá­gyának, a tők viszont úgy sze­retné, ha egyenesen a trágya­domb tetejére ültetnék. Sajnos, magam is tapasztal­tam, hogy a virágból kifejlődő, араб termésképződmények Je­lentős hányada elszárad, el­pusztul. Vizsgálódásaink során arra a következtetésre Jutot­­tunk, hogy a bokor nem képes kellő mennyiségű vizet és táp­anyagot szállítani a sok ter­mésképződménynek (5—9 db), ezért száradnak el a kis tökök. Ipolyságon (Šahy) másfél év­tizede alakult meg a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének aiapszervezete. A kertészkedők Kóbor tanító elvtárs által ve­zetett, maroknyi csoportja gyü­mölcsfákat és szőlőt telepített Megfigyeltük, hogy ahol rend­szeresen szedtük a termést, ott ilyesmi nem jelentkezett. Igen ám, csakhogy a konzervgyár 6—10 naponként 20—30 tonna tököt Igényelt, a Zelenina pe­dig elég rendszertelenül szállí­tott, tehát bizonyos parcellákon egyáltalán nem volt előszedés, csak dömping-szállítás. Ahol 4Í0UOÍ2Ő/áí azonnal levettük a szedésre érett tököt, ott a folyamatosan fejlődő termések egészségesek voltak, nem száradtak el. Ebből következtettünk arra, hogy a tök folyamatos szedésének el­hanyagolása idézi elő a követ­kező termések pusztulását. Kiegészítésül csupán annyit: otthon is termeltem spárgatö­­köt, persze kizárólag házi fa­gyasztásra. A bokrokat rend­szeresen locsoltam, ugyanakkor a fogyasztásra érett termést rendszeresen szüreteltem. Egy­­egy bokor hét-tíz darab hasz­nosítható gyümölcsöt nyújtott, de a fiatal termések száradá­mel nyugtázza, hogy helyesen döntött. Tízáras kertje teraszos elrendezésű, benne a szőlőt és a gyümölcsfákat Is négy-négy alkalommal permetezi. Évi átlag­ban hatszáz-bétszáz kiló almát (Golden Delicious, Starkiing, Jo­nathan, Nonetlt) szüretel, s en­nek felét a Zelenina nemzeti vállalat felvásárlótelepén érté­kesíti. Hat árnyi házikertjében szintén szőlő, meg zölség te­rem, hogy a család semmiben ne szenvedjen hiányt. AzTúmaszüret Idején készült felvételünkön Kúdela Dezső a Golden Delicious- fajta gazdag termésében gyönyörködik. Kép és szöveg: Belányi János • Kocsis Gyula somod! (Drie­­novee) lakos több mint húsz éve látja el a kassai (Košice) Jednota terményfelvásárlójának csöppet sem könnyű feladatát. A községben valamint Kassán, a Vrátna utcai telepen 6 vásá­rolja föl a mézet, a háztáji ter­melők termékeit, valamint a természetjárók által gyűjtött sára vagy pusztulására nem vélt példa. Lehet, ha otthon is árutermeléssel foglalkoztam volna és rendszertelen felvásár­láshoz igazodva, elhanyagoltam volna a folyamatos szüretelést, akkor nálam Is jelentkezett volna a száradás vagy rotha­dás. Vidékünkön újabban gyakran kérdezgetik az emberek, érde­mes-e tököt termelni? Saját célra föltétlenül, hiszen előnyö­sen gazdagítja a család heti ét­rendjét. Értékesítésre? Erre nehéz határozott választ adni. A nagyüzemi tapasztalat azt mutatja, hogy a jövedelmező­ség a folyamatos értékesítési lehetőség függvénye. Ha rend­szeresen lehet szedni és szállí­tani, akkor a tök gazdagon te­rem és szép bevételt nyújt, Ha a felvásárlás akadozik, akkor a piacérett termés gátolja a következő gyümölcsök fejlődé­sét, esetleg azok pusztulását okozhatja. Nagyüzemi szinten öt éven át egy hektáron ter­meltünk tököt, váltakozó ered­ményességgel. Csupán két ered­mény: 1976-ban 27 tonna össz­termésért 54 ezer koronát kap­tunk, 1978-ban 51 tonnáért 35 ezer koronát. S az utóbbi évek még gyengébbek voltak, mert Igen kedvezőtlenül alakult a fölvásárlási ár. Csépe Pál gyiimölcsész erdei gyümölcsöt. Kocsiséknál tavasztól késő őszig nagy a sürgés-forgás, így a feleség, Zita néni segítsége szintén nél­külözhetetlen. Nem ritkaság, hogy egyetlen napon húszezer koronát meghaladó értékben vesznek át különféle terméke­ket. Az idén negyven tonna mézet vásároltak föl, gazdag termés volt kajsziból, sokan kí­náltak bodzát, csipkebogyót stb. Dióból kevés termett, így a kereslet jóval meghaladja a kínálatot. S amire érdemes oda­figyelni: a tisztított dió kiló­jáért ötven koronát fizetnek, tehát érdemes egy-két téli estét diótörésre fordítani annak, aki egyébként is értékesítésre gon­dolt. A Kocsis házaspár jó munká­jáért több ízben társadalmi el­ismerésben és kitüntetésben ré­szesült. A háztáji termelők, Il­letve az erdei gyümölcsöket gyűjtők nevében, az áldozat­kész munkáért, ezúttal én mon­dok köszönetét. Farkas Rózsa (Háj) tesszük! Községünkben gazdag múlt­ja van a háztáji kertészke­désnek, sokan érdeklődnek az árutermelés iránt, s még többen aktívan dolgoznak e területen. Pár évvel ezelőtt sokan hajlottak a kérő szó­ra, és a társadalmi Igények szerint vetőmagtermeléssel kezdtek foglalkozni. Egye­sek virágmagot, mások in­kább zöldségmagot termel­tek, mégpedig szép ered­ménnyel. Eredményeinket látva, az illetékes szervek felkínálták a lehetőséget* hogy padlizsánmagot (tojás­­gyümölcs) termeljünk. Mi már csak ilyenek vagynnk, elfogadtuk az ajánlatot, alá­írtuk a szerződést. 1980-ban kora tavasztól sürögtünk-fo­­rogtunk a munkaigényes, sok vizet és talán még több permetezést (burgonyabo­gár) kívánő, számunkra mindeddig ismeretlen nö­vény körül. De megérte. Leg­alább is így gondoltok, hi­szen év végén jelentős mennyiségű vetőmagot ad­tunk át a magtermelő vál­lalatnak. Átadtuk, és vár­tunk — a pénzünkre. Az Idén novemberben végre kaptunk valamit: pár soros értesítést, hogy a múlt év végén átadott vetőmag nem felel meg a minőségi kívá­nalmaknak (nem csíraké­pes), tehát a vállalat nem fizethet. Fejcsóválva, és persze bosszankodva olvastam az értesítést. Először is azért, mert számomra érthetetlen, hogy a műszakilag felké­szült és jól ellátott termel­tető vállalatnak miért tar­tott egy évig a vetőmag mi­nősítése? Másodszor azért, mert saját célra is fogtunk magot, és az bizony csíra­képes volt. Olyannyira, hogy az idén abból neveltünk gazdag hozamot nyújtó pa­lántát. Hihetetlen, hogy ennyi ember közül senki nem tud magot termelni, vagy hogy több millió ap­ró magból éppen azt a né­hány ezret választottuk ki és hagytuk meg magunknak, melyek csíraképesek voltaki BÚKOR JÖZSEF, Szímő (Zemné) mi a slussz? Я várostól Tesmag Irányába h(J- zódó parlagföldeken. A birtok­ba vett területen ma viruló ül­tetvényeket, a meredek domb­­pldalhoz simuló, szebbnél-szebb hétvégi házakat találunk. Meg persze boldog embereket. Olya­nokat, mint Kádela Dezső, öt­venévesen beállt az alapitóta­­gok közé, szőlőt telepített, gyü­mölcsfát ültetett, s ma is Öröm-Tímár György Nevető Konyha­­lexikona szerint az utolsó olyan testrész a kara] és a comb kö­zött, ameddig tisztességes emse az ifjú kanokat engedi. Innen már csak pecséttel ellátott slussz-passzal hatolhatnak to­vább. És a tankpezsgő? Hernyétal­­pas páncélos Járművekbe csata előtt buzdításul töltött üzem­anyag. Hatására a páncélos lö­vése dugészerűen pukkan. Hát a taposókád? Két lábnyi alkalmatosság, melyben szüret idején a rászorulók szőlőlében vehetnek taposófürdőt. Ezeket aztán könnyű megismerni cefre járásukról. A szűzpecsenye? Elterjedt la­kodalmi fogás az arab orszá­gokban. Elkészítésének titka, hogy nem szabad túl Korán pu­hára főzni. Hazánkban jóval az esküvő előtt fogyasztják, leg­szakavatottabb mestereit pedig szűzéremmel tüntetik ki. S végül: a boszorkányhal — a repülőhalak családjába tarto­zó víziállat. Mivel elég maga­san repül, langalétráről fogják* hőrlhoroggal. Szálkáiból seprő­nyelet készítenek.

Next

/
Thumbnails
Contents