Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-19 / 51. szám

1981. december 19,

SZABAD FÖLDMŰVES

13

elemzések, valamint az eredmények folyamatos, a meghatározott mutatók szerinti, értékelésével egyidejűleg a fejlesztési program összes jóváhagyott Intézkedésének teljesítését Is ellenőrizni kell.

B. Az ökonómiában

és a finanszírozásban

A lemaradó gazdaságok ökonómiájának fejlesztése olyan Intézkedések hozatalát és megvalósítását teszi szükségessé, amelyek elősegítik a termelés hatékonyságának növelését, a termékek és az összes munka minőségének szüntelen javítását, s a belső tartalékok feltárását. Ennek érdekében az alábbi eljárást irányozták elő;

a) a lemaradás okának feltárásával kapcsolatban a termelés döntő jelentőségű részlegein külön elemezni kell a költségek alakulását. Az elért eredményeket az adott csoporton belül a többi gazdaság eredményeivel összehasonlítva kell mérlegelni úgy, hogy a tartalékok feltárását s kihasználásuk módját az élenjáró gazdaságok eredményeihez és ismereteihez mérten határozzák meg;

b) az lntenzifikálásl programok kidolgozásában következetesen érvényesíteni kell a hatékouyság növelését célzó ökonómiai szempontokat és követelményeket. Az anyagi-műszaki alap fejlesztési javaslatában előnybe kell részesíteni az olcsóbb létesítmények építését, továbbá az új és a korszerűsített kapacitások kihasználását úgy, hogy egységnyi kapacitásra számítva maximális költségmegsorban a diferenciáltabb beruházási dotáció révén figyelembe véve a gazdaság jövedelmét és ahhoz a megvalósított tervek hozzájárulását;

j) az állami alapból a talajjavításra fordított financiális eszközöket — a program tárgyi feladataival összhangban — elsősorban a huzamosan lemaradó gazdaságokba kell összpontosítani a nem beruházásos jellegű talajjavítási munkálatok, a talajvízgazdálkodás javításának, valamint a rétek és a legelők rekultiválásának elsődleges megoldása céljából;

k) az ökonómiai eszközök tökéletesítésére irányuló intézkedésekben, a lemaradó gazdaságok esetében, számolni kell hosszútávú hitelek törlesztésének elhalasztásával a 7. ötéves tervidőszak intenzifikálási programjának megvalósítási időszakára;

l) a hitelpolitikában a beruházásos hitelek esetében a kamat kedvezményes díjszabályozásával számolunk, amely figyelembe veszi a tervezett beruházás célját és fontosságát. Ezáltal is a lemaradó gazdaságok anyagi-műszaki alapjának fejlesztését támogatjuk. A módosításokra a Csehszlovák Állami Bank külön intézkedéseket hoz, amelyek 1982. január 1-vel életbe lépnek.

C. A káderpolitika

és a szociális fejlesztés

A döntő jelentőségű intézkedések között kiemelkedő helyen szerepel a lemaradó gazdaságok politikailag és szakmailag fejlett, jó szervezőképességű dolgozókkal való megszilárdítása. Olyan szakemberekkel, akiknek

clális létesítmények, valamint munkaruhák és védőeszközök biztosítására;

d) hogyan használják ki a munkaerők stabilizálási alapjából eredő előnyök (beleértve a tanoncok nevelésére, valamint a főiskolát és középiskolát végzett fiatalok kezdő fizetésének emelésére nyújtható hozzájárulást);

e] a munka- és életkörülmények egyéb vonatkozású fontos feltételeinek helyzetét elsősorban az adott körzet kereskedelmi és szolgáltatási hálózatának klmépítését. Továbbá hogyan oldják meg ezeket a kérdéseket a mezőgazdasági üzemek a nemzeti bizottságokkal való együttműködésben.

2. Az említett elemzés alapján — a megbízott szakemberek és politikai-szervező dolgozók csoportjainak közreműködésével — konkrét javaslatot dolgoznak ki, amelyet a 7. ötéves terv káder- és szociális fejlesztési programa tervjavaslatéba rögzítenek. A járási mezőgazdasági igazgatóság az illetékes járási szervekkel együttműködve elbírálja és jóváhagyja a tervjavaslatot.

Az említett tervjavaslat elbírálásához és jóváhagyásához biztosítják:

a) a lemaradó gazdaságok vezető káderekkel való megszilárdítás! javaslatának előterjesztését az illetékes politikai szervnek. Egyidejűleg javasolják a járási pártbizottságnak nomeklatúr, valamint a lemaradó gazdaságok vezetőségének további dolgozókkal való kiszélesítését;

b) a Járás stabilizációs keretéből kijelölt pénzügyi eszközöknek elsődvényes elvek, valamint 1982. január 1-vel életbe lépett tökéletett rendszerük —i tekintettel arra, hogy a lemaradó gazdaságok tervfeladatai progresszívan növekednek — lehetővé teszi más gazdaságokkal szemben tíz ponttal növelni a vezető dolgozók évi jutalmának díjszabását. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma az 1982-es évre vonatkozóan utólagosan meghatározza a díjszabás felső határát.

2. A D/l. pontban Ismertetett eljárás mellett a szövetségi kormányelnökség által jóváhagyott intézkedések, valamint a tervezés tökéletesítésének szabályai értelmében a következő elveket és eljárásokat kell érvényesíteni:

a) azokra a mutatókra kapcsolva, amelyek meghatározzák a termelés intenzitásával és a gazdasági eredmények növelésével kapcsolatos program legfőbb feladatait (II/A. pont) meghatározni az egyes mezőgazdasági vállalatoknak a 7. ötéves terv időszakéra az egységes állami módosításhoz igazodva:

aa) a szövetkezet elnökének, illetve az állami gazdaság igazgatójának hosszútávra szóló célprémiumát a gazdaság nagysága és a feladatok igényessége alapján. Az SZSZK MÉM utólagosan meghatározza a célprémium nagyságát az adott feltételekre, valamint a káderkérdés megoldásáar való tekintettel;

ab) a többi vezető dolgozónak (részlegvezetők, főökonómus, főmérnök) a hosszútávú célprémium diferenciáli odaítélését, figyelembe véve az adott részleg feladatainak igégazdasági üzemek proHémáinak komplex megoldására hozott intézkedések

takarítást érjenek el. Különösen a termelés tudományos-műszaki jellegű lntenzifikálásl tényezőinek javaslatával kapcsolatban — elsősorban a biológiai anyag, a vegyszerezés, az állatok takarmányozása, a gépesítés és a technológiai eljárások szempontjából — fokozott figyelmet kell szentelni a termelés minőségét és hatékonyságát növelő hatásukra;

c) az üzemi tervek lebontásakor és Jóváhagyásakor felül kell vizsgálni a termelési és pénzügyi terv termelési, beruházási és pénzügyi részeinek belső összefüggéseit. Ezeket a kapcsolatokat az intenzifikálási tényezők (takarmányok, műtrágyák, üzemanyag stb.) megszabott fogyasztási szabványaival és normatíváival, az önköltségek szintjével és a tervezett gazdasági eredménnyel összhangban kell mérlegelni;

d) a terv anyagi részével kapcsolatban a termelési és pénzügyi terv kijelölt ökonómiai mutatóit és normatíváit az egyes belüzemi részlegekre kell lebontani. Értékelésükhöz a tervezett költségvetést, a költségek és a teljesítmények szabványait és normatíváit, valamint az egyes munkálatok és termények minőségi mutatóit szükséges alkalmazni. Az anyagi ösztönzés rendszerét és a bírságolást — az anyagi és a pénzügyi eszközök nem gazdaságos kihasználása esetében — nagyobb mértékben a termelés és a gazdálkodás minőségi oldalára kell irányítani;

e) az irányítás vonalán a szocialista vagyon védelme és a veszteségek csökkentése érdekében értékelni kell a belüzemi ellenőrzés színvonalát, s javítása érdekében Intézkedni a kárbecslő és a revíziós bizottságok munkája hatékonyságának növelése céljából;

f) felül kell vizsgálni a könyvelés, a költségvetés és a nyilvántartás helyzetét, s ezen eszközök tényleges kihasználását a belüzemi önelszámoló rendszer szerkezetének és elveinek érvényesítésére. Olyan intézkedések hozatalára van szükség, amelyek lehetővé teszik az élenjáró gazdaságok tapasztalatainak és ismereteinek kihasználását;

g) kezdve az 1981-es évi eredmények értékelésével, a kijelölt lemaradó gazdaságokban, az évi gazdasági eredmények jóváhagyásánál érvényesíteni kell az állami gazdasági szervezetek eljárását úgy, hogy az anyagi érdekeltségnek nagyobb kihatása legyen;

h) biztosítani kell a termelés tervezett fejlesztési színvonalát és hatékonyságát célzó műszaki-szervezési Intézkedések dotálását és finanszírozását, valamint a célnak megfelelő kihasználásuk következetes ellenőrzését;

i) az állami szubvenciós politikában biztosítani kell a hatékony segítségnyújtást a komplex programok megvalósításában, az anyagi-műszaki •lap megteremtése érdekében, elsőaz irányítási munkában megfelelő tapasztalatuk van, a bonyolult termelési és szociális jellegű feltételek mellett is megállják helyüket. Az intézkedések komplexumával összhangban a káderkérdés megoldására a kővetkező eljárás szükséges:

1. A járási mezőgazdasági igazgatóságok, a járási pártbizottságok és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságának dolgozóiból külön munkacsoportot kell alakítani. Tagjai a lemaradó gazdaságok vezetőségével való szoros együttműködésben a lemaradás okának elemzésével egyidejűleg felülvizsgálják:

a) a vezetők és a technikusok politikai, szakmai színvonalát, figyelembe véve azt, milyen mértékben képesek az intenzifikálási programot megvalósítani;

•b) a döntő jelentőségű szakmákban — pl. traktorosok, gépesítők, tehéngondozók stb. — a dolgozók szakképesítését és korösszetételét, elsősorban azokon a részlegeken, ahol átlagon aluli eredményeket érnek el;

c) a munka- és életkörülmények helyzetét, különös tekintettel a lakásprobléma megoldására, az üzemi étkezésre, az óvodai férőhelyek biztosítására, a megfelelő munkarendszer kialakítására, a nehéz fizikai munka részarányának csökkentésére, a szoleges felhasználását a szakképzett munkaerők megszerzésére és stabilizálására a huzamosan lemaradó gazdaságokban;

c) az égető lakásproblémák elsődleges megoldását azon dolgozók számára, akiket a gazdaságok káderekkel való megerősítés céljából nyertek meg. Kerületi és járási szinten át kell értékelhi a lakásépítés jelenlegi szétírását és a lakásépítés állami támogatását a 7. ötéves terv időszakában; i

d) a szükséges beruházást keretet a sürgetően fontos szociális létesítmények előnybe részesített építésére kell felhasználni;

e) a szociális programban jóváhagyott egyéb szükségletek bevonását a gazdaság termelési és pénzügyi tervébe, valamint a belüzemi intézkedésekbe (az állami szektorban a kollektív szerződésekbe is).

0. A személyi anyagi érdekeltség

1. A huzamosan lemaradó mezőgazdasági üzemek számára is az anyagi érdekeltség érvényes elvei és rendszabályai kötelezőek. Ezek a 7. ötéves terv időszakában fokozott mértékebn követik az érdem szerinti jutalmazás elvét. Az 1981-es évre érnyességét a termelés és a gazdálkodás színvonalának növelésében;

b) rendkívüli célprémiumok odaítélése azon mezőgazdasági szolgáltat óvállalatok szakemberei számára, akik a lemaradó gazdaság intenzifikálási programjával kapcsolatban konkrét feladatokkal lettek megbízva. A Jutalmazásra fordítható összeget a 7. ötéves tervidőszakra meghatározott béralap keretén felül kapja meg az illetékes szolgáltató vállalat;

c) a lemaradó gazdaságok termelésének intenzívebbé tételét és a gazdasági eredmények javítását célzó programját a kooperációs körzetekben a szervezés kiindulópontjának kell tekinteni. Az anyagi érdekeltség kérdésének megoldásában azon mezőgazdasági üzemek dolgozói esetében, akiket külön konkrét feladatokkal bíztak meg, a szogáltató vállalatok dolgozóinak jutalmazásához hasonlóan kell eljárni;

d) a járási mezőgazdasági igazgatóságok azon kijelölt szakembereinek, akiket konkrét feladatokkal bíztak meg az intenzifikálási programok kidolgozásában és megvalósításában, rendkívüli célprémiumot kell adni évente ötezer koronáig terjedő összegben;

e) az erkölcsi tényezők mozgósítására, a lemaradás áthidalása érdekében, szocialista versenyt kell szervezni — külön meghatározott kritériumok szerint. Erre a célra Szlovákia viszonylatában 1981-től évente cca. 70 ezer korona dotációt fordítanak.

Hogy a nagy teljesítményű gépek a következő évben ismét üzemképesek legyenek, megfelelő javításukról, konzerválásukról és tárolásukról kell gondoskodni. Célszerű, ha e fontos feladat teljesítését maguk a vezetők is ellenőrzik Fotó: ČSTK

Legfőbb tényező az ember

A naszvadi (Nesvady) szövetkezet tehéngondozói tavaly túllépték az egyedenkénti évi négyezer literes tejtermelési átlagot.

Keszi János állattenyésztő a siker titkát három tényezőben látja: az elegendő mennyiségű és jó minőségű takarmányalap biztosításában, a haszonkeresztezésben, de mindenekelőtt az emberek jó hozzáállásában Szerinte az állatok szeretete, becsülettel végzett gondozása nagy mértékben befolyásolja a tejtermelés eredményeit.

A szövetkezet tehénállománya 780 darab, ezt az év végéig nyolcszázra növelik. A szarvasmarha állományt a további években is növelni szeretnék.

A tej minőségével nem elégedettek. A közelmúltban üzembe helyezték egy korszerű hűtő-tárolót. Ettől várják a javulást. El akarják érni azt, hogy az év végéig az értékesített tejnek nyolcvan százaléka első minőségi osztályba kerüljön.

• A szövetkezet tehenészetében akadnak még lehetőségek a tejhasznosság további javítására?

— Szövetkezetüknben 35 tehéngondozó van — mondotta az állattenyésztő. — Munkájukban és eredményeikben különbségek tapasztalhatók. Az eltérések néhány litert is kitesznek naponta. Sokat faglalkozunk az átlagon aluli eredményeket kimutató fejőkkel. Jobb eredményekre ösztönözzük, sőt tanfolyamokra küldjük őket. Egyébként állatgondozóink maguk is igyekeznek növelni szakképzettségüket. Tavaly harmincán szerezték meg a szakoklevelet. A téli hónapokban is szervezünk továbbképző tanfolyamokat, hogy tovább bővítsük fejőgulyásaink szaktudását. A gyengébb dolgozókat anyagi ösztönzőkkel Is próbáljuk jobb munkára serkenteni. A terven felüli hasznosságért, a kitűnő minőségért prémium Jár. Aki feladatát nem teljesíti, annak a béréből bizonyos összeget levonunk.

KOLOZSI ERNŐ

A szalma

előkészítésének

módszerei

Napjainkban a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok mindinkább arra törekednek, hogy a melléktermékeket is az állatok takarmányozáséra hasznosítsák. A takarmányozásra alkalmas melléktermékek között kiemelkedő helyen szerepel a szalma.

Laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a szalma nitrogén tartalma 20—50 gramm kilogrammonként. A nitrogéntartalom további növelésével a takarmány tápértéke és emészthetősége is Javul. A szalma melasszal keverve ízletesebbé teszi a takarmányt. Emellett ásványi anyagok és vitaminok adagolása is szükséges.

Mezőgazdasági üzemeink állandóan keresik az olcsóbb takarmányozás módját. A gyakorlatban beigazolódott, hogy a szalma tápértéke durva szecskézással, finom darabolással-, szemcsézve vagy anélkül ;—, szódás kezeléssel és melasz adagolásával jelentősen növelhető.

A gabonaszalma 5—10 centiméteres hosszúságra való

— aprítása szecskázóval vagy kalapácsos darálóval végezhető. Finom szecskázással a szalmát 8—10 mm-es darabokra aprítjuk. Az ennél kisebb darabok emésztési zavarokat okozhatnak. Ajánlatos a szalmaszecskához 5—8 százlaéknyi melaszt keverni, hogy az préselhető legyen. Az így elkészített takarmány emészthetősége

— a szálas szalmával szemben '-h ötven százalékkal nagyobb. Takarmányozása során azonban állatonként és naponként egy kiló szálas szalmát is kell adagolni.

A „szódás“ kezelés javítja a szalma tápértékét. A szódaszükséglet: 40 gramm egy kiló szalmára számítva. A kezelés száraz és vizes eljárással végezhető.

A „száraz“ eljárás esetében az összezúzott száraz szalmára kis mennyiségű szódaoldatot permetezünk és azt bekeverjük. Ezt követően az átitatott szalmát préseljük. A préselés előtt a takarmány nitrogénnel és ásványi anyagokkal kiegészíthető.

A „nedves“ eljárás alkalmazásakor a szalmát szecskázzuk, majd 30 cm vastag rétegben földfeletti silóba helyezzük, és minden réteget szódás vízzel (literenként 20 gramm szóda) permetezzük. Az oldat kétharmadát permetezzük, a hátralevő mennyiséget pedig a rakás tetejére locsoljuk. Az így kezelt harminc százalékos szárazanyagtartalmú takarmányt rétegenként traktorral tömörítjük és a silót légmentesen lezárjuk. A siló csak két nap múlva nyitható ki.

A fejlett, hatszáz kilós élősúlyú szarvasmarhák napi fejadagja a szárazon kezelt szalmából 5, a vizesen kezeltből pedig 15 kiló is lehet.

A száraz szálastakarmány (széna-szalma) etetése esetén a melasz a teljes adag bruttó súlyának 15—20 százalékát teheti ki. A szarvasmarhák takarmányozásába a fejadag 1,5 —2 kg lehet, illetve száz kiló élősúlyra háromszáz gramm melaszt lehet számítani. Ennél nagyobb adag már hasmenést okozhat. A melasz sűrű, ezért 3—4 nappal a felhasználása előtt meleg vízzel kell hígítani. A hígított melaszt ajánlatos a jászolba helyezett szalmára permetezni.

Kérődző állatok olcsó, tömegtakarmányokkal való ellátása nagyban elősegíti a gazdaságos állattenyésztést, hozzájárul a tartási költségek csökkentéséhez, s ami a legfontosabb, az erőtakarmányok számottevő megtakarításához.

Dr. László László,

kutató mérnök