Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-12-19 / 51. szám
.SZABAD FŰLDMOVES 1981. december 19. 12 Teljesítik a pärthatärozatokat A vojčlcei Győzelmes Február 2S. Évfordulója szövetkezet elnökével, LADISLAV BOBIK elvtárssal a várható évvég! eredményekről beszélgetünk. ■— Nem szeretném a dolgokat elkiebálni, de annyit mondhatok, hogy az év végére gazdasági mérlegünk kedvezően alakul — vallja Bobik elvtár*. A növénytermesztés szerkezetét már a múltban az állattenyésztés követelményeinek rendeltük alá, s azáltal kedvező termelési feltételeket teremtettünk. Száz hektár mezőgazdasági területre számftva 72 szarvasmarhát, ebből 24 tehenet tartunk, Egy hektárra átszámítva 910 liter tejet és 290 kiló húst értékesítünk. A vojöicei szövetkezet a terebesi (Trebiíov) járás egyik legjobb szövetkezete. A növénytermesztés szakaszán őszi búzából négy, szemes kukoricából négy egész öt tized, babból kettő egész öt tized, évelőtakarmányból pedig — szénában számítva *- nyolc tonnát takarítottak be. Beszélgetésünk során afelől érdeklődtem, hogy a gazdaság vezetősége, dolgozói, hogyan reagáltak a CSKP KB 4., valamint az SZLKP KB novemberi ülésének határozatára, s miképpen intézkedtek a feladatok megvalósítása érdekében. A párthatározatok nyomán ránk háruló feladatokat a dolgozókkal megvitattuk. Elsőrendű feladatnak tekintjük, hogy a belső tartalékok feltárásával elérjük a földterület jobb kihasználását, valamint a hektárhozamok és az állatok hasznosságának további növelését. i—i Milyen tartalékok feltárásáról van szó? — Noha pozitív gazdasági eredményeket értünk el, több fogyatékosság is akad gazdaságunkban, főként az állattenyésztésben. Nem sikerült csökkenteni az 1 liter tej kitermelésére tervezett költségeket. A sertéstenyésztésben pedig nem értük el az előirányzott súlygyarapodást. —i Szövetkezetükben a párthatározatok megvalósítása érdekében milyen konkrét intézkedéseket érvényesítenek? i— Az üzemi pártszervezet ás a gazdaság vezetősége mélyreható gazdasági elemzést végzett. A helyzet mérlegelése nyomán a termelés hatékonyságának további növelése érdekében több intézkedés megvalósítására sor kerül. Elsőrendő feladatként a talajjavító munkálatok befejezését — a jövő év végéig — tüztük ki célul. Nagy figyelmet szentelünk a nem beruházásos talajjavításnak is. így például felhasználjuk a cukorgyári mésziszapot, továbbá a tőzeget, s nagyobb mennyiségű komposztot állítunk elő. Megkülönböztetett gondot fordítunk az istállőtrágya kezelésére és szakszerű kihasználására. Felülvizsgáljuk a növénytermesztés szerkezetét, s a legújabb tudományosműszaki ismeretek alapján módosítjuk. A jövőben előtérbe helyezzük a nagy fehérjetartalmú évelőtakarmányok termesztését — mindenekelőtt a lucernát és a lóherét. Ezek termőterületét a jelenlegi 16 százalékról 21 százalékra növeljük. A tudományos-műszaki ismeretek érvényesítésével tovább akarjuk növelni a termelés hatékonyságát. A jó minőségű, gazdag fehérjetartalmú tömegtakarmányok termesztésével csökkenteni kívánjuk az erőtakarmányfogyasztást úgy, hogy megtartsuk, illetve növeljük a gazdasági állatok hasznosságát. Tehát az állattenyésztés színvonalának növelése kellő takarmányalap biztosítását, a takarmányok jobb hasznosítását, a betakarítási és tárolási veszteségek csökkentését feltételezi. Említést érdemel, hogy a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati megvalósításában fontos szerepet tölt be a gazdaságban tevékenykedő komplex ésszerűsítő brigád, főleg a talajjavítási munkálatokban, valamint a gabonafélék és a tömegtakarmányok termesztésében. Bár a szövetkezet igényes feladatainak megvalósítása több probléma megoldását teszi szükségessé — például az állattenyésztési dolgozók szakképzettségét, a gépsorok felújítását, a pótalkatrészellátást — remélni merjük, hogy céljainkat elérjük úgy, ahogy azt a CSKP XVI. kongresszusának határozata előirányozza. ILLÉS BERTALAN A 7. ötéves terv kulcsfontosságú feladataival összhangban, amelyek az irányítás hatékonyságának növelésére, de mindenekelőtt a termelést növelő tartalékok feltárására és a lemaradó gazdaságok ökonómiai megszilárdítására irányulnak, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a termelést és gazdasági szinten huzamosan lemaradó mezőgazdasági üzemek eredményeinek elemzése nyomán, a párt és állami szervek által jóváhagyott koncepció értelmében az alábbi intézkedések megvalósítását tűzte kicélul: I. A huzamosan lemaradó mezőgazdasági üzemek külön rendszerbe foglalásának menete, valamint a termelés intenzívebbé tételét és a gazdasági eredmények javítását célzó program kidolgozásának elvei. A GAZDASAGOK KÜLÖN RENDSZERBE FOGLALÁSÁNAK ELVEI ÉS KRITÉRIUMAI a) Az egyes mezőgazdasági üzemek (beleértve a központilag Irányítottakat is) a huzamosan lemaradó gazdaságok csoportjába való besorolásnak kiindulópontját a 6. ötéves terv időszakában elért — hozzávetőlegesen hasonló természeti adottságok mellett gazdálkodó üzemek >—< növénytermesztési, állattenyésztési és közgazdasági rész- és egészévi eredményeinek összehasonlító elemzése képezi, amely „A mezőgazdasági üzemek gazdálkodási színvonalának ;—i az 1976—1980-as évekre jóváhagyott — minősítési rendszeréiből indul ki. b) Hogy a 7. ötéves tervi Időszakában megvalósítsuk a 'termelés Intenzívebbé tételének és a gazdasági eredmények javításának programját, a huzamosan lemaradó gazdaságok csoportjába azokat az üzemeket sorolják be, ahol a termelési és ökonómiai eredmények összesítétt pontértéke — az értkelö rendszer 37 féle mutatója keretén belül — nem éri el az élenjáró gazdaságok pontszintjének ötven százalékát, illetve a közepes színvonalú gazdaságok alsó határán mozog (a 9 pontos fokozatból legfeljebb 4,5 pontot ér el). Az említett csoportba azok a mezőgazdasági üzemek is besorolhatók, amelyek globálisan értékelve közepes eredményeket érnek el, azonban az 1978—1980-as években, illetve 1980. január 1-vel módosított ökonómiai eszközök életbe lépte után veszteséggel vagy öt százaléknál alacsonyabb fokú jövedelmezőséggel zárták a gazdasági évet. A huzamosan lemaradó gazdaságok csoportjából kivonják azokat az üzemeket, amelyeket globálisan értékelve átlagon aluliaknak minősítettek, de az utóbbi három évben, illetve 1980-ban öt százaléknál magasabb jövedelmezőséget értek el. c) Az intenzifikálásl programok politikai-szervezési, anyagi, pénzügyi és káderfeltételeinek megteremtésére — járások ' szerint — a huzamosan lemaradó gazdaságok csoportjába bevonják az 1/b pontban összefoglalt kritériumokat teljesítő üzemeket. Az SZSZK MÉM előzetes jegyzékén felsorolt gazdaságok számát a járási mezőgazdasági igazgatóságok javaslatára — a pártszervekkel való együttműködésben — s a kerületi mezőgazdasági igazgatóságok, illetve a termelési — gazdasági egységek vezérigazgatósága jóváhagyásával növelni lehet. Az említett eljárással összhangban a huzamosan lemaradó gazdaságok csoportjába azon üzemeket szükséges bevonni, amelyek a termelésben és a gazdálkodásban viszonylagosan a leggyengébb eredményeket érik el, s ahol politikaigazdasági szempontból legsürgetőbb maximális igyekezet kifejtése. d) A járási és kerületi mezőgazdasági igazgatóságok a huzamosan lemaradó gazdaságok jegyzékének pontosítás! Javaslatát a járási és kerületi pártbizottságok illetékes szerveinek terjesztik elő t—; mellékelve az alapteklntettel >—1 tehát az SZSZK MÉM módszertanában meghatározott mutatók szerint. — Megkülönböztetett hangsúlyt fordítva azon részlegekre, ahol a lemaradás a legszembetűnőbben nyilvánul meg, s ahol a lemaradás áthidalása döntő hatással lehet a termelés és a gazdálkodás színvonalára; — hogy feltárják az anyagi jellegű döntő fontosságú termelési tényezőkben — műtrágyák, a biológiai anyag minősége, a növénytermesztés és az állattenyésztés műszaki felszerelése, stb. — mutatkozó aránytalanságokat a közepes, Illetve az élenjáró gazdaságokhoz viszonyítva; ■—i hogy feltárják a szubjektív feltételek helyzetét, főleg a munkaerőellátásban az egyes szakmai csoportok szerint — külön tekintettel a vezetők szakmai színvonalára, a termelés Irányítására és szervezésére, a munkakezdeményezésre, a technológiai fegyelemre, a belüzeml ellenőrzésre, valamint az erkölcsi és az anyagi ösztönzés, a szociális gondoskodás és a tömegpolltikal munka színvonalára; —i elemezzék a gazdaságnak nyújtott szolgáltatások színvonalát: a vetőmagellátásban, az állatnemesítésl programok megvalósításában, a mesterséges megtermékenyítésben, az állategészségügyi gondoskodásban, a jóváhagyott receptúrák betartásában, a keveréktakarmányok megkövetelt összetételének és a szállítás rendszerességének betartásában, az agrokémiai szolgáltatásokban, a gépjavításban (beleértve az állattenyésztés gépi berendezését is), a kooperáemberi tényezők lemaradása okainak elemzésével kapcsolatban komplex programot kell kidolgozni, amely a termelés és gazdálkodás színvonala növelésének reális céljait,, megvalósításának eszközeit és lehetőségeit összegezi. Ezzel kapcsolatban az alábbi elvek betartása kötelező: — a huzamosan lemaradó gazdaságok fejlesztési programjának feladataft úgy kell beállítani, hogy a termelés növelésének és a gazdasági eredmények javításának üteme progresszívabb legyen, mint a többi gaz* daságban, mégpedig olyan mérték* ben, hogy a 7. ötéves tervidőszak végéig legalább — a hasonló feltételek mellett gazdálkodó — közepes üzemek színvonalát érjék el; — a fejlesztési programok és a 7. ötéves tervidőszak végrehajtási terveinek kidolgozása és jóváhagyása során biztosítani kell, hogy a feladatok és az eszközök, Illetve az anyagi* a pénzügyi-ökonómiai, és a káderfel« tételek biztosítására irányuló Intéz* kedések összhangban legyenek. Vagy« is biztosítani kell a kölcsönhatást a termelés és a gazdálkodás, valamint az anyagi-műszaki alap és a munkar erő-ellátás egyensúlyozására. Név szerint meg kell határozni a felelősséget az egyes feladatok és Intézkedések megvalósításáért s-- üzemi és járási szinten egyaránt; —i a fejlesztési program biológiai és műszaki szolgáltatások szervezésére Irányuló részfeladatait és eszközeit a tervekbe és ezek megvalósítási intézkedéseibe kell beépíteni. Hasonló eljárást kell érvényesíteni a koo* A huzamosan lemaradó mezO-mutatók Jellemzőit, valamint globális lemaradásuk főbb okainak elemzését. A járási mezőgazdasági igazgatóságokon keresztül — az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának terjesztik elő a végleges javaslatot. e) Az SZSZK MÉM, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége, valamint a Mezőgazdasági és Élelmiszeripart Dolgozók Szakszervezetének illetékes központi szerveivel folytatott tárgyalása után —> a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságoknak, valamint a többi illetékes szervnek igazolja beleegyezését a javasolt üzemeknek a huzamosan lemaradó gazdaságok csoportjába való besorolására azon elv betartása mellett, hogy az üzemek jegyzéke a 7. ötéves terv időszakában változatlan marad. ciős jellegű szolgáltatásokban — szállítás, gépesítés, takarmánypogácsák gyártása stb. — továbbá a tanácsadó tevékenység színvonalában, amelynek a korszerű tudományos-műszaki vívmányok és a haladó tapasztalatok átadására, gyakorlati érvényesítésére kell irányulnia. d) A döntő jelentőségű anyagi ós peráló mezőgazdasági üzemek terveinek jóváhagyásakor is; —i gondoskodni kell arról, hogy a dolgozók aktivan vegyenek részt a komplex program és a megvalósítására Irányuló intézkedések kidolgozásában. A program feladatait és intézkedéseit az egyes gazdasági részlegekre kell lebontani. II. A termelés intenzivebbé tétele és a gazdasági eredmények javítása komplex programjának előkészítésére és megvalósítására hozott intézkedések A. A termelés és az anyagi feltételek biztosítósában a többi Átlagon aluli mezogazdasAgi üzemmel KAPCSOLATOS ELJÁRÁS A huzamosan lemaradó mezőgazdasági üzemek termelésének intenzívvé és hatékonyabbá tételére összpontosított erőforrások és politikai-szervezési intézkedések nem vezetnek azon igyekezet csökkenéséhez, amely az összes átlagon aluli üzem esetében a közepes üzemek, a közepeseknél pedig az élenjáró gazdaságok színvonalának elérését célozza. Ennek érdekében szükséges: a) hogy az SZSZK MÉM, a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságok továbbra is értékeljék és figyelemmel kísérjék valamennyi gazdaság eredményeit —a gazdálkodás színvonalának minősítési rendszere szerint, a rész- és összesített mutatókban a minisztérium által kiadott módszertan alapján — azzal a céllal, hogy az eredmények értékelése, a következtetések levonása és az intézkedések megvalósítása révén az átlagon aluli gazdaságok az élenjáró gazdaságok színvonalára emelkedjenek. Ez az irányító munka szerves részévé, állandó módszerévé váljon. b) Külön figyelmet kell szentelni ae indokolatlan aránytalanságok ki: küszöbölésének a kooperációs társulások keretében is. A szocialista felajánlások révén meg kell szervezni az élenjáró gazdaságok hatékony segítségnyújtását a lemaradó gazdaságoknak, hogy a haladó irányítási és szervezési módszerek, a tudományosműszaki ismeretek érvényesítésével, a gépi eszközök közös kihasználásával, a káderek segítségével, stb. valamennyi mezőgazdasági üzem jó eredményeket érjen el. A felajánlásokat — a kooperációs társulásokban —< következetesen a termelés minőségére kell összpontosítani. c) A szövetségi kormány elnökségének 256/80 (d melléklet 4. pontja) — számú határozata alapján jóváhagyott komplex intézkedések értelmében folytatni kell — a nemzeti köztársaságok, kerületek és járások keretében — a természeti adottságok kihasználást fokának, értékelési módszerének és kritériumainak országos víszonylatú átdolgozásét. d) Az országos módszertan kidolgozásával,illetve az SZSZK MÉM módszertanának tökéletesítésével kapcsolatban valamennyi mezőgazdasági üzemre vonatkozóan ki kell munkálni az adott termelési feltételeknek megfelelő hozamnormatfvákat azzal a céllal, hogy tovább tökéletesítsük a növénytermesztés minőségi mutatóinak értékelését szolgáló kritériumokat. A HUZAMOSAN LEMARADÓ MEZÖGAZDASÄGI ÜZEMEK KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJÁNAK ELVEI ÉS INTÉZKEDÉSEI üllllllill a) A lemaradó mezőgazdasági üzemek a járási mezőgazdasági igazgatóságok hathatós segítségével — az SZSZK MÉM által kiadott módszertan szerint — kidolgozzák a termelés Intenzívebbé tételének és a gazdasági eredmények javításának komplex programját úgy, hogy ezek kiindulópontok legyenek a 7. ötéves tervidőszak végrehajtási terveinek lebontásához üzemi és járási szinten egyaránt. b) A programok kidolgozásában, Illetve pontosításában való segítségnyújtás érdekében a járást mezőgazdasági igazgatóságok, a pártszervekkel való szoros együttműködésben, minden egyes gazdaság számára a jml, a kerületi szolgáltatási szervezetek, a tudományos-kutató intézetek és a kooperációs körzetek élenjáró gazdaságainak képviselőiből álló szakember-csoportokat létesítenek. A programok kidolgozásához meghívják a Csehszlovák Állami Bank járási kirendeltségének képviselőjét Is. c) A szakembercsoportnak és a gazdaságok vezetőségének feladata a lemaradás okának tárgyi és konkrét elemzése azzal a céllal, hogy: — feltárják az összehasonlított csoporton belül, illetve az adott termelési körülményekre tervezett normatívákhoz viszonyítva a közepes és az átlagon aluli gazdaságok közötti különbségeket, elsősorban a növénytermesztés, az állattenyésztés és a gazdálkodás minőségi színvonalára való 1. A termelés intenzifikálásl programjának teljesítésére irányuló munkára való ráhatás céljából ki kell adni az egyes gazdaságoknak a 7. ötéves tervben előirányzott fejlesztési ütem, a termelés szerkezetének s anyagi biztosításának pontosított direktív mutatóit, melyek a 7. ötéves tervfeladatok előkészületéből indulnak ki. 2. A termelés intenzifikálásl programját s a megvalósítására irányuló intézkedéseket az alábbiakra kell összpontosítani: a) a talaj ésszerű kihasználására s termőképességének növelésére elsősorban a talaj vízgazdálkodásának rendezése és a hatékony — nem beruházásos jellegű — talajjavftásl munkálatok (trágyázás, talajmeszezés, mechanikai kezelés, stb.) segítségével; b) a növénytermesztés, esetleg az állattenyésztés szerkezeti változására, a lemaradó gazdaság sajátos természeti adottságainak és termelést feltételeinek (a talaj és a többi termelőeszközök, a munkaerő, a termesztési és tenyésztési tapasztalatok, stb. J lehető legjobb kihasználása céljából azáltal, hogy szükség esetén — a járás feladatainak keretében — a termelési szerkezetben a kevésbé munka- és műszakilag igényes, de jövedelmezőbb ágazatokat részesítik előnyben; c) a legmegfelelőbb fajtaválaszték, a legjobb minőségű vetőmagok és ültetőanyagok, valamint az állatnemesítési program gyorsütemü megvalósításának elsődleges biztosítására; d) a növénytermesztési és az állattenyésztési ágazatok anyagi-műszaki felszerelésének javítására, különös tekintettel a betakarítási, a termények utókezelését szolgáló, továbbá a tárolási és tartósítási — főleg a tömegtakarmányoknak ős a burgonya szaporítóanyagának f—; kapacitásokra, a talajelőkészítés gépesítésére, az állattenyésztés korszerűsítésében pedig a szükséges új kapacitások biztosításéra elsősorban olcsóbb építkezések révén; e) a tápanyagellátás (beleértve az Istállótrágya maximális kihasználását és az állandó jellegű tárolóhelyek építését) és a növényvédelem javítására; f) a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti egyensúly megteremtésére főleg a tömegtakarmányok termesztésével úgy* hogy az erőtakarmányszükséglet csökkenjen és & gazdasági állatok hasznossága növekedjen; g) a növénytermesztésben előforduló veszteségek, valamint az állatelhullás csökkentését elősegítő feltételek megteremtésére; h) a gépi eszközök jobb kihasználására az üzemanyag, a fűtőanyag és az energia-szükséglet csökkenése mellett; 1) az állandó munkaerők egészéví ésszerű foglakoztatására (beleértve a melléküzemági termelés célnak megfelelő irányzatát); j) a meghatározott termelési rendszerek, technológiát eljárások és a tudományos-műszaki haladás többi vívmányának fokozatos érvényesítésére; k) a szolgáltatások minőségének és a termelés növeléséhez valő hozzájárulásuknak javítására, valamint — a kooperációs körzeten belül —« az egyes gazdaságok segtíségnyújtásának konkrétizálására. 3. A 7. ötéves terv lebontásában és jóváhagyásában kijelölni azokat a feladatokat, amelyek kritériumként szerepelnek majd a lemaradó gazdaság termelési színvonalának elbírálásában, s egyben a célprémiumok meghatározásában is. A gazdaság lemaradásának leküzdését célzó kritériumként az ötéves tervmutatók közül általában hetet kell kijelölni mégpedig: a gabonafélék össztermelését; a szénában számított tömeg takarmány-termelést, a cukorrépa vagy a burgonya felvásárlását; továbbá a hlzőállatok súlygyarapodását, a felnevelt állatok számét, a tejhasznosságot, az egységnyi termék kitermelésére felhasznált erőtakarmányok mennyiségét (az említett négy mutató közül minden gazdaság számára a lemaradás fokától függően két-két mutatót kell kijelölni); egy átszámított dolgozó munkateljesítményét a módosított saját teljesítmények alapján; az összköltségekhez viszonyított jövedelmezőséget (nyereség-veszteség ). 4. Az eredményeket az évi végrehajtási tervvel kapcsolatban folyamatosan, az ötéves tervfeladatok viszonylatában pedig globálisan kell értékelni. A globális értékelés alapját csak az üzem ötéves tervének esetleges változása, vagy a közgazdasági feltételek (például a jövedelmezőség mutatóinak) lényegesebb módosítása esetén lehet megváltoztatni. Az ötéves terv* az évi komplex