Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-12-19 / 51. szám
1981. december 19. .SZABAD FÖLDMŰVES Fejlődésbeli a vietnami mezőgazdaság Vietnamban központi feladat a gazdasági helyzet, ezen belül is a tömegek életszínvonalát közvetlenül befolyásoló mezőgazdaság gondjainak a megoldása. A távlati fejlesztési tervekben a déli országrész a mezőgazdaság súlypontja. Délen a gazdálkodás körülményei jobbak, mint északon, a Vörös-folyó deltavidékén, ahol a szélsőséges időjárás, a hőmérséklet-ingadozás, a tájfunok, a túlnépesedettség folytán kedvezőtlenebb a helyzet. Délen viszont még csak a szocialista gazdálkodási formák meghonosodának a kezdetén tartanak. Ez mindenekelőtt a mezőgazdaságra érvényes, ahol a parasztok kilenc százaléka dolgozik valamelyik kollektiv gazdálkodási formában. Vezető pártfunkcionáriusok a továbblépés sikerét két fő tényezőben látják: 1. földosztás. 1975, a déli országrész felszabadulása után nem volt földosztás az országban, úgyhogy a föld tulajdonviszonyai lényegében a harminc éve végrehajtott földreform korának megfelelő helyzetet tükrözik. 2. Az 1977-es megtorpanás hibáiból való okulás, a szocialista gazdálkodási formák meggyőzésen alapuló, de következetes elterjesztése. Szivús munkára van szükség, hogy a parasztság előtt világossá váljanak a közös gazdálkodás előnyei. Ma még csak néhány déli termelőszövetkezet dicsekedhet azzal, hogy terméseredményei jövedelmi viszonyai vonzóak az egyéni gazdák számára. A már működő szövetkezetek jobb munkájának példája mellett a korábbiaknál nagyabb szerepet kel] játszaniuk a kollektiv gazdálkodási formákhoz átvezető szervezeteknek, fgy a szolidaritási termelőcsoportoknak (itt a föld és a termelőeszközök még egyéni tulajdonban vannak), valamint a fogyasztási-értékesítési szövetkezeteknek. Ebben a folyamatban szükség van о párt- és állami szerveknek a korábbinál lényegesen jobb munkájára, a hibák kiküszöbölésére. D. P. A KGST és a fejlődő országok Az elmúlt két évtizedben dinamikusan fejlődött a KGST tagállamainak a fejlődő országokkal folytatott gazdasági és műszaki-tudományos együttműködése. A szocialista országok és a fejlődők közti kereskedelmi forgalom értéke 1960-ban mindössze 1 milliárd 700 millió rubel volt. 1980-ra viszont elérte a 26 milliárd rubelt. Míg a hatvanas évek elején a KGST tagállamai 34 fejlődő országgal folyítattak gazdasági együttműködést, 1980-ra már mintegy 90-re növekedett a szocialista országokkal Intenzív kereskedelmi gazdasági kapcsolatokat fenntartó fejlődő országok száma. A KGST-tagállamok Ázsia, Afrika és Latln-Amerika országainak elsősorban gépipari berendezéseket, iparcikkeket szállítanak és egyebek között fontos nyersanyagokat és mezőgazdasági termékeket, Így kaucsukot, gyapotot, citrusféléket, más déli gyümölcsöket, valamint kávét, illetve kakaót vásárolnak tőlük. Eddig mintegy háromezer ipart és más létesítmény épült fel a fejlődő országokban a szocialista országok segítségével, további kétezer beruházás pedig folyamatban van. Ezek a létesítmények jelentősen hozzájárulnak az adott országban az állami szektor megerősödéséhez, az ország gazdasági önállóságának növeléséhez. Az együttműködés jelentős eredményeket hozott technológiai és tudományos téren is. (ENSZ-kiad vány) iveim kilikereskeäeleiit a iSítei Á jelenlegi ötéves tervidőszakban több mint 64 százalékkal fog növekedni a KGST-országok egymás közötti külkereskedelmi forgalma az előző tervidőszakhoz viszonyítva. A KGST tagországai 1981 és 1985 közötti időszakban közösen építik fel egyebek között a hmelnyickiji atomerőművet, a kirovl vasércfeldolgozót," továbbá cukornád- és cltrusültetvényeket, valamint nikkelfeldolgozó üzemeket hoznak létre Kubában. Mindezek a létesítmények hozzájárulnak a kölcsönös szállítások gyors ütemű növekedéséhez. A tagországok kölcsönös szállításainak összértéke tavaly mintegy 120 milliárd rubel volt, 3,3-szerte több, mint tíz évvel korábban. Az előző ötéves tervidőszakban olyan jelentős létesítmények valósultak meg a kölcsönös szállítások keretében, mint a Szövetség gázvezeték, az uszty—ilímszki cellulózkombinát, vagy a kijembajevl azbesztgyár. (TASZSZ) A tudomány a termelés szolgálatában A prágai üzemek mintegy tíz százalékkal részesednek Csehszlovákia általános ipari termelésében. A tudományos és kutatóintézetekkel, a főiskolákkal, termelővállalatokkal folytatott együttműködésük bővülését elősegítette a prágai városi pártbizottság felhívása, mely a hatodik ötéves tervidőszak jó tapasztalataiból kiindulva szorgalmazta, hogy ennek az együttműködésnek eredményeképpen a jelenlegi ötéves tervidőszakban is a tudomány és a termelés összefogásával járuljanak hozzá a feladatok teljesítéséhez. A hazai példa a KGST-országok viszonylatában is követőkre talált. Így például a Szerszámgyár nemzeti vállalat együttműködik egy kijevi kutatóintézettel, mely a mesterséges gyémánttal ellátott fúró- és csiszolószerszámok gyártásában alkalmazott szuperkemény anyagok kutatásával foglalkozik. A hostivari TOS példás gépipari üzemben a tervezett négy közül az idén üzembe helyezték az első integrált termelési szakaszt, melyet többnyire szovjet számjegyvezérlésű, SM 3-20 csehszlovák számítógépekkel vezérelt gépekkel láttak el. (Rudé právo Fényes Csillag (Bright Star) elnevezéssel az utóbbi évek legnagyobb amerikai hadgyakorlatát rendezték meg Egyiptomban és folytatják más közel-keleti országokban. Az akció provokáció a térség békés népei ellen. Az amerikai gyorshadtest (belügyekbe való beavatkozásra rendeltetett) erői: No, itt már eligazolunk! (L. Gorohov rajza) váló bath. Nyolcvanöt évvel ezelőtt született a kiváló szovjet hadvezér, Konsztantyin Konsztantyinovics Rokosszovszkij marsall. 1896. december 21-én vasutascsaládban látta meg a napvilágot. Korán árvaságra jutott s 14 éves korában rákényszerült, hogy maga keresse kenyerét. Munkások körében nevelkedett, kőfaragóként szerezte első élettapasztalatait. Megismerte és értette az embereket. 1914-ben őt is behívták a cári hadseregbe és besorozták a dragonyosokhoz. 1917 októbere után a Vörös Hadseregben is köztük szolgált, szinte összenőtt velük. Háborúban — békében jó iskolája volt ez a fegyvernem. Így emelkedett fokozatosan a rangfokozatok létráján egészen a hadosztályparancsnoki tisztségig. Első parancsnoki beosztását 1917- ben kapta, amikor önálló lovasegység parancsnoka lett. 1919-ben belépett a kommunista pártba, aztán hosszú harci utat tett meg a tábornoki rangig. Az idősebb nemzedék jól ismerte Rokosszovszkijt, a hadvezért, a kommunistát. Már a polgárháború idején kitüntették a Nagy Október vívmányainak védelmében végrehajtott hőstetteiért. Elfoglalt két üteget, leverte és fogságba ejtette Unger bárót, hatalmába kerítette a vezérkar vonatát számos fontos hadműveleti dokumentummal, felszabadított két várost, fogságba ejtett egy nagy ellenséges hadtestet. Alig volt idősebb húszévesnél. Mint • 0) SZEMLELET? Kvicinszkij szovjet nagykövet a genfi tárgyalások kezdetén kijelentette, hogy az SZKP XXVI. kongreszszusának határozatai, valamint Leonyid Brezsnyev legutóbbi bonni nyilatkozatai a kérdés világos és építő jellegű megközelítését tartalmazták, melynek az a célja, hogy kölcsönösen elfogadható megállapodást dolgozhassanak ki az Egyesült Államokkal az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverzet jelentős mértékű csökkentéséről. „Meggyőződésünk szerint ilyen megállapodás nemcsak szükséges, hanem teljes mértékben meg is valósítható az egyenlőség és az azonos biztonság elvének szigorú betartása révén“. Figyelmeztetett rá, hogy ha a partnerek készségesnek mutatkoznak egy olyan megállapodás megkötésére, amelynek alapján mindkét részről teljeséggel lemondanak az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverzet minden fajtájáról, akkor a Szovjetunió emellett foglal állást. Pozitív értelemben, de „langyosabban“ nyilatkozott Nitze nagykövet is: az amerikai fél tárgyalási és megegyezési készségét hangoztatta. A tárgyalások konkrét menetéről természetesen nem szivárogtak ki hírek, mert a felek megegyeztek abban, hogy a továbbiakban szigorú titoktartást/ tanúsítanak, eleve elkerülik újságok félreértéseinek, ködösítésének lehetőségét, mert az Ilyesmi — mint a múlt Is bizonyítja >— inkább hátráltatja a cél elérését. Módosult-e az amerikai politika, hogy a két fél megbízottai végre Genfben tárgyalóasztalhoz ültek? Ez a kérd,és foglalkoztatja most a közvéleményt. A Fehér Ház első reagálása Brezsnyev bonni javaslataira azt a megállapítást Is tartalmazta, hogy Washington „nem lát új elemet a javaslatokban“, viszont egy további nyilatkozat már Reagan álláspontjának módosulására vallott, mivel szavakban az egyensŐség elvét hangoztatva, komoly tárgyalásokat helyezett kilátásba, bár ezek „nehezek és Időigényesek lesznek“ Mindazonáltal szembetűnő különbség van a kérdés megközelítésében a felek álláspontja között. Az amerikai fél a megbeszélések tárgyát „hadszíntéri nukleáris erőkben“ látja, viszont szovjet részről az európai középhatótávolságú nukleáris eszközök csökkentéséről kívánnak tárgyalni. Az amerikai kormány továbbra is arra törekszik, hogy ú] közép-hatótávolságú rakétákat telepítsenek Nyugat-Eurőpában. Figyelmen kívül hagyja, sőt tagadja a valóságot, hogy Európában a NATO és a Szovjetunió között hozzávetőleges egyenlőség van a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek számában. Mint Kulikov marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka a Liberation című francia lapnak adott nyilatkozatában kifejtette, ha további a forradalom előtti Oroszországban sokan mások, 6 is korán vált felnőtté. Közeli munkatársai magas, derék, fizikailag erős és edzett parancsnokként jellemezték. Értelem, lendület és bátorság sugárzott tekintetéből. Állítólag szófukar volt, de bajtársiasan barátságos. Az ellenforradalmi bandák ellen vívott harcokban fiatal parancsnokként szerzett tapasztalatait később a magasabb szintű parancsnoki testület továbbképző tanfolyamain kamatoztatta. A Nagy Honvédő Háború kezdetekor Rokosszovszkij már tapasztalt, jó elméleti felkészültségű parancsnok hírében állót. Különböző frontszakaszokon harcolt. Részt vett a történelmi nevezetességű moszkvai csatában. 1942-ben és 1943-ban Sztálingrádnál, a doni íront csapatait Irányította, és jelentős része volt Paulus tábornok csapatainak leverésében. E harcokban bebizonyította kiváló hadvezetési képességeit. A középső front parancsnokaként ugyancsak érdemeket szerzett a kurszki csatában. Az I. belorusz front parancsnokaként rendkívüli hadvezéri tehetségéről tett tanúbizonyságot. A beloruszsziai hadműveletek eredményes irá-572 új amerikai nukleáris rakétát helyeznének el kontinensünkön, a Nyugat másfélszeres fölényre tenne szert a közép-hatótávolságú hordozókban, a nukleáris töltetek számát tekintve pedig még nagyobb fölénye lenne a Varsói Szerződés tagországaival szemben. Ennek következtében a szovjet és amerikai hadászati erők egyensúlya is megbomlana, mert a Szovjetunió szempontjából az űj amerikai rakéták hadászati fegyvereket jelentenek. Konkrétan ez úgý fest, hogy az új amerikai rakéták elérhetik a Szovjetunió területét, viszont a sokat vitatott SS-20 szovjet rakéták nem jutnak el az Egyesült Államokig. Leleplező Kulikov marsallnak az a megállapítása, hogy Washington hivatalosan a nyugat-európai országok védelmi eszközeinek minősíti az új rakétákat, s valójában arra számít, hogy ezekkel a Szovjetunió nyugati területein levő létfontosságú hadászati célpontokra mérjen csapásokat. • KÉT MEGKÖZELÍTÉS A két fél képviselői számtalan tárgyalást elképzeléssel, megoldási változatai érkeztek Genfbe, de a leglényegesebb különbség a két álláspont között abban van, hogy az egyik fél őszinte megegyezésre törekszik, ezzel szemben a jnáslk kényszer hatása alatt ült a tárgyalóasztalhoz, s nyilván a huzavona régi, bevált taktikájához folyamodik, hogy akadályozza a méltányos megoldást. A két küldöttség szemléletében nagy ellentétek mutatkoznak elsősorban a nukleáris kapacitások nagyságát, a megvitatandó fegyvertípusok megjelölését illetően; a nem amerikai fegyverek kérdésében; a nullaváltozatok eltérő felfogásában. Érdekes felfigyelnünk az ellentéteknek erre a harmadik területére. Mint ismeretes, Reagan elnök ún. nullaváltozatának az a lényege, hogy Washington akkor hajlandó lemondani a Pershing-2 rakéták és az utóbbi időben sokat vitatott Cruise lapos röppályájú rakéták (azaz robotrepülőgépek vagy cirkáló szárnyas rakéták, földi radarkészülékekkel szinte befoghatatlan eszközök) európai telepítéséről, ha a Szovjetunió leszereli saját, már meglevő SS—20-as rakétáit, valamint korábbi SS-tipusű rakétáit. Ezzel szemben a Szovjetunió azt tartja a valódi nullamegoldásnak, hogy Európa teljesen megszabaduljon a nukleáris fegyver minden fajtájától. Európa atomfegyver-mentesítése szovjet javaslat szerint az egyik megoldás lenne. A második változatot az európai célpontokra irányuló összes nyitásáért a Szovjetunió marsallja címmel tüntették ki. A második világháború befejező hadműveletei során a 2. ukrán front parancsnokává nevezték ki. Itt Is arra1 2 3 4 irányult minden erőfeszítése, hogy új kollektívát tömörítsen és mozgósítson a hitleri Németország fölött kivívandó végső győzelemmel kapcsolatos feladatok teljesítésére. A Nagy Honvédő Háború után a Lengyel Népköztársaság területén elhelyezett szovjet hadseregcsoport élén állott. Konsztantyin Rokosszovszkij nemcsak haditetteível, hanem személyt tulajdonságaival is nagy tiszteletet vívott ki magának. Egész életével, minden tettével a haza, a nép, a párt érdekeit szolgálta. A katona kötelességei címmel megírta visszaemlékezéseit. Már súlyos betegen dolgozott a könyvön, mely a Nagy Honvédő Háborúban szerzett gazdag tapasztalatait, élményeit örökíti meg. Könyvét a szovjet haza becsületéért, szabadságáért és függetlenségéért vívott véres harc és a kitartás képe, annak a kitartó szolgálatnak a szelleme hatja át, mint amilyen Rokosszovszkij marssal élete is volt. JAN MICATEK közép-hatótávolságú nukleáris fegyverzet leszerelése jelenti. Végül a harmadik változat előirányozná, hogy a Szovjetunió jelentős mértékben, például a felére csökkenthetné a birtokában levő közép-hatótávolságú nukleáris eszközök számát. A szovjet álláspont őszintesége és célravezető jellege ebből Is kitűnik, ám Brezsnyev bonni javaslatait öszszegezve Jurij Zsukov, a neves szovjet külpolitikai hírmagyarázó részletesen így fejti ki a Szovjetunió Genfben képviselt álláspontját: 1. A tárgyalások idejére mindkét fél mondjon le a birtokában levő közép-hatótávolságú fegyverek korszerűsítéséről, új fegyverek telepítéséről. Ha a másik fél ezt elfogadja, a Szovjetunió hajlandó jóindulata jeléül egyoldalúan, mintegy előlegként csökkenteni az ország európai területén elhelyezett ilyen eszközeit, hogy közelebb kerüljenek az olyan szinthez, amelyről a felek a tárgyalások eredmnéyeként megegyezhetnének. 2. A konkrét számokról a tárgyalásokon kell megegyezni, de a Szovjetunió kész arra, hogy az ilyen eszközöket ne csupán néhány tucattal, hanem akár több százzal is csökkentse. 3. Ha a másik fél kész arra, hogy Európát teljesen megszabaditsák a közép-hatótávolságú nukleáris eszközöktől, a Szovjetunió kész az Ilyen megállapodásra. 4. A Szovjetunió kész a megegyezésre arról is, hogy Európában számolják fel a harcászati (taktikai) nukleáris fegyvereket, például a nehéztüzérség nukleáris lövedékeit, a nukleáris aknákat és a hasonló fegyvereket. Mi a válasza erre Washingtonnak? Egyelőre semmi, hacsak nem tarthatjuk valamilyen jelnek a szenátus ama döntését, hogy elfogadta a 208 milliárd dolláros katonai költségvetést. • SZÖVETSÉGESEK Reagan elnök veszélyes külpolitikája, az eurorakéták telepítésével, továbbá a neutronrakéták sorozatgyártásával, hadirendbe állításával és szintén európai telepítésével kapcsolatos tervei felrázták a veszély tudatára ébredt európai közvéleményt, Észak-Eurőpátől Dél-Afrikáig tízezrek tüntetnek az egyes országokban* * * óriási erkölcsi nyomást gyakorolva kormányaikra, különösen a NATO- országokban, hogy ne engedjenek az amerikai nyomásnak, mely semmibe veszi a szövetségesek nemzeti érdekelt, s feláldozná Nyugat-Európát az Egyesült Államok Imperialista világuralmi érdekeiért. Japántól Kanadáig ugyancsak megmozdultak a tömegek, követelve, hogy a gazdasági élet alapjait helyezzék át a béke alapjaira. Ez a jelenség az amerikai életben is konkrét és tömeges méreteket öltött, s az amerikai vezetők — Reagan, Weinberger, Haig — hiába próbálkoznak ezt „szovjet propagandahatással“ magyarázni. A népek békét akarnak — ez konkrét követelés, melyet egykori neves NATO-tábornokok is támogatnak. LÖRINCZ LÄSZLÖ . - ’ г» л mm «f u u m Ä 'ff-"if - - ■ KOMMENT A E U N К A világsajtó „Reagan világpróbájának“ nevezi a közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverek leszereléséről november 30-a óta folyó szovjet —amerikai tárgyalásokat. Nemcsak katonai, hanem erkölcsi-politikai vonatkozásban is valóban nagy tétről van sző. A tárgyalások eredményei hosszú távon mind a kelet—nyugati kapcsolatok, mind a nyugati országok egymás közti viszonya alakulására kihathatnak. Az utóbbit vizsgálva új jelenséget fedezhetünk fel: Nyugat-Európa rádöbbent, hogy létérdekeit veszélyeztetően ki van szolgáltatva a kockázatos és kalandor jellegű, ám mindenekelőtt önző és hódító washingtoni politikának, melyben a „védőpajzs“ szerepét szánják neki, hogy felfogja az amerikai imperialisták által esetleg kíprovokált nukleáris válaszcsapást. GENF UTÁN I *
