Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-19 / 51. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1981. december 19. A CSKP XVI. kongresszusa irányvonalának megvalósításáért (Folytatás az 1. oldalról) rábbl része az 1982. évi költségvetés­sel és a 7. ötéves tervre vonatkozó törvényjavaslattal foglalkozott. Hang­súlyozta az államigazgatás további szilárdításának szükségességét és azt, hogy fokozatosan csökkenteni kell az adminisztrációs dolgozók számát az állami és a gazdasági szervezetek­ben, korlátozni kell a gépkocsipar­kot,a propagáclós költségeket stb. Beszéde befejező részében a követ­kezőket mondotta: — Az 1982. évi állami népgazda­ság-fejlesztési terv következetes tel­jesítésére teendő erőfeszítésükben konkrét feladatok hárulnak minden állami, gazdasági és társadalmi szerv­re és szervezetre. A kommunistáknak élen kell járniuk ebben a mozga­lomban, meg kell nyerniük a dolgo­zók széles rétegeit, egységesíteni kell a tervteljesftésre irányuló törekvésü­ket. Ma ez elsőrendű politikai fel­adat, alapvető követelmény a párt­munkával és minden kommunista te­vékenységével szemben. » Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 5. ülésének határozata a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági és szociális fejlesztése 1982. évi állami tervének javaslatáról és a 7- öt­éves tervre vonatkozó törvényjavaslatról A CSKP Központi Bizottsága meg­tárgyalta és jóváhagyta a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság gazdasá­gi és szociális fejlesztése 1982. évi állami tervének fö feladatait és cél­jait s a hetedik ötéves tervre vonat­kozó törvényjavaslatot. A hetedik ötéves tervre vonatkozó törvényjavaslat célja a népgazdaság továbbfejlesztése és intenzlfikálása, a munka hatékonyságának növelése és minőségének Javítása összhangban hazánk 1981—1985. évi gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányaival; ezt a dokumentumot a CSKP XVI. kongresszusa hagyta jóvá. Ezzel a XVI. pártkongresszus alapvető céljá­nak elérésére: a lakosság életszínvo­nalának megtartására és további emelésére, valamint szociális bizton-, sága növelésére törekszik a létreho­zott erőforrások alapján. Ezeknek a céloknak felel meg a gazdasági és a szociális fejlesztés 1982. évi állami tervének javaslata Is. E terv megvalósítása lényegében nehezebb külsó és belső feltételek között fog lezajlani, amelyeket a CSKP KB 4. ülése Jellemzett. Minden munkahelyen határozott küzdelmet kell folytatni a kitűzött feladatok teljesítéséért. Ez megköveteli, hogy a népgazdaság-fejlesztési tervet alkotó és igényes módon bontsák le a re­szortok, a konszernek, a trösztök és a vállalatok terveibe, s ezeket kezde­­ményezően teljesítsék. A kisebb fűtőanyag-, energia-, nyersanyag- és anyagkeretek miatt az állami terv igényes feladatainak megvalósítása megköveteli, hogy az állami, л gazdasági, a párt- és társa­dalmi szervek és szervezetek kon­centráltan törekedjenek ezen anya­gok nagyfokú hasznosítására és a sokoldalú gazdaságosságra. Ez a gaz­daság intenzifikálásának fontos irá­nya és elsőrendű társadalmi feladat. A tervben megszabott fogyasztás maximális, és nem szabad túllépni. Rendkívül nagy gondot kell fordítani a téli Időszakban a folyamatos fűtő­anyag- és energiaellátásra. Az anyag- és az energiaigényesség csökkentésének fő útja a termék- és a technológiai fejlesztés. Ez megkö­veteli a tervező, a műszaki és a technológiai munkahelyek tevékeny­sége hatékonyságának lényeges nö­velését A Központi Bizottság azzal a felhívással fordult a konstruktőrök­höz, a tervezőkhöz és a technológu­sokhoz, az élenjáró munkásokhoz, újítókhoz és termékfejlesztőkhöz, hogy erőiket, tapasztalatukat, tudá­sukat és képességeiket közösen hasz­nálják fel azon intézkedések végre­hajtására, amelyek célja a nyers­anyagok és az energiahordozók jobb hasznosítása, a műszaki haladás meg­gyorsítása, az állóeszközök jobb fel­­használása, a termelés minőségének Javítása és gazdaságosságának növe­lése. Az Irányítás minden szintjén hatá­rozottabban kell viszonyulni a tudo­mány és a technika eredményeinek termelésben történő felhasználásához, annak tudatában, hogy ez döntő esz­köze a munkatermelékenység növelé­sének ez iparban, az építőiparban, a közlekedésben és a mezőgazdaság­ban. Népgazdaságunk továbbfejlesztésé­nek és Intenzifikálásának fontos esz­köze a Szovjetunióval és a többi KGST-tagországgal megvalósuló sza­kosítás és kooperáció programja, a­­melyet haladéktalanul teljesíteni kell. A népgazdaság továbbfejlesztése végett elkerülhetetlenül szükséges lé­nyegesen emelni a beruházások szín­vonalát, hogy hatékonyan elősegítsék a szerkezeti változások végrehajtását, a fűtőanyag- és az energiaellátást ezen anyagok nagyfokú hasznosítá­sát, továbbá a közélelmezésnek és a kiviteli szükségleteknek a biztosítá­sát. Feltétlenül szükséges határidőn belül és üzemképesen átadni az 1982- re tervezett kapacitásokat. A CSKP KB 4. ülése által a mező­­gazdaság jelenlegi feladataival kap­csolatban elfogadott határozatokkal összhangban gondoskodni kell a me­zőgazdaság és az élelmiszeripar igé­nyes teljesítéséről. Nagy figyelmet követel meg a kivi­teli feladatok teljesítése. A CSKP Központi Bizottsága hangsúlyozza, hogy az exportnak felül kell kere­kednie az importtal szemben, s meg kell teremteni a feltételeket a köz­­gazdasági kapcsolatok egyensúlyának haladéktalap helyreállítására. Ennek érdekében, emelni kell a termékek műszaki színvonalát, javítani minősé­güket, növelni versenyképességüket, tökéletesíteni kell a szervizszolgálta­tásokat és a kereskedelmi munkát, optimális árakat kell elérni a kül­földi piacokon. Határozottabban kell végrehajtani a behozatalt korlátozó intézkedéseket, és meg kell szigorí­tani az import szabályozását a tőkés országokból. Fontos politikai feladat, hogy gon­doskodjunk a belpiaci szállításokról megfelelő választékban, gyorsabban módosítsuk a termelés szerkezetét a belső piac szükségletei szerint, javít­suk a termékek minőségét, és emel­jük műszaki színvonalukat. Az 1982. évi állami terv feladatai­nak teljesítése az állami és gazdasá­gi szervek dolgozóitól mindenekelőtt megköveteli az irányítás hatékonysá­gának javítását. Szigorúan tisztelet­ben kell tartani a terv-, a pénzügyi-, az ár-, a munka- és a bérfegyelmet, a bérezésben érvényesíteni kell az érdemek szerinti jutalmazást. Követ­kezetesen végre kell hajtani a nép­gazdaság tervszerű irányítási rend­szerét tökéletesítő Intézkedéseket. Gazdasági ős szociálpolitikánk meg­magyarázása és az embereknek az állami terv feladatainak teljesítésére való megnyerése terén fontos szerep hárul a társadalmi szervezetekre, az egész Nemzeti Frontra. Különösen a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a Szocialista Ifjúsági Szövetség nagyon fontos feladata, hogy széles­körűen mozgósítsa az embereket mi­nél nagyobb megtakarítások elérésé­re fűtőanyagokból energiahordozók­ból, üzemanyagokból, fémekből, ta­karmányokból, valamint más nyers­anyagokból és anyagokból. A szakszervezeti szervezetek fontos feladata, hogy a gazdasági vezetősé­gekkel együttműködve emeljék a szo­cialista munkaverseuy színvonalát, kiküszöböljék a formalizmust a kö­telezettségek vállalásából és 'értéke­léséből, a versenyt az állami terv ki­emelt feladataira összpontosítsák, és sokoldalúan terjesszék a progresszív tapasztalatokat és munkamódszere­ket A CSKP Központi Bizottsága uta­sítja az összes pártszervet és szerve­zetet, az állami, a gazdasági, a tár­sadalmi szervekben és szervezetek­ben dolgozó kommunistákat, hogy gondoskodjanak az egységes eljárás ról az 1982. évi terv feladatainak le­bontása és teljesítése, a feladatok megvalósításáért és túlteljesítéséért folytatott küzdelem során. Gazdaság- és szociálpolitikánk következetes megvalósítása végett el kell mélyíte­ni a párt vezető szerepét, és főként növelni kell a pártellenőrzés haté­konyságát. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága kifejezi azt a meggyőződését, hogy a kommunisták és velük együtt a többi dolgozók ere­jüket és tapasztalataikat a gazdasági és szociális fejlesztés 1982. évi terve feladatainak teljesítésére fordítják népünk boldog, békés élete javára. Barátságunk szilárd Országszerte befejeződött a cseh­szlovák-szovjet barátsági hónap. Rendezvényei az idén is kifejezték népünk báláját és csodálatát felsza­badítója és hű szövetségese iránt. Cgy tűnik, az idei barátsági akcié­­sorozat konkrétabb tartalmat nyert, mint bármikor a múltban. Nem a szép szavak voltak túlsúlyban, ha­nem a mindennapok gyakorlatának prózai valóságában ápolt barátság — az együttműködés a gazdasági építés frontján, melynek súlya és jelentő­sége a jelenlegi világgazdasági hely­zetben mindinkább nő. A barátsági hónap hivatalosan vé­get ért, de barátságunk tovább erő­södik és gyarapodik, testet ölt moz­galmas életünk valamennyi területé­nek történésében. A barátsági húnap nemcsak a CSSZSZBSZ közel egymillió tagjának, a barátságról elnevezett 1962 munka­­közösség tagjainak ünnepe volt, ha­nem egész népünké. S ez nem vélet­len. Népünk tudatosítja, hogy a mai megváltozott gazdasági viszonyok kö­zött a Szovjetunió a maga hatalmas gazdasági potenciáljával a gazdasági életben is olyan biztonsági tényezőt jelent, melynek segítségével eredmé­nyesebben vehetjük fel a küzdelmet a világpiacról beszűrődő negatív ha­tások s ugyanakkor saját fogyatékos­ságaink kiküszöböléséért. Mindenek­előtt a Szovjetunióval ápolandó kül­gazdasági kapcsolataink erősítésének fontossága nemcsak a hivatalos be­szédekből csendül ki, hanem dolgo­zóink a mindennapi gyakorlatban ér­zik a jóbarát segítő kezét. Itt vannak például a termelésben a különféle módszerek, melyek alkalmazása nagy mértékben elősegíti a munka haté­konyságának fokozását, a jobb és na­gyobb eredményeket. A scsokinói módszer alkalmazása ésszerűbb gaz­dálkodást eredményez. A szovjet módszerek tért hódítanak a mező­­gazdaságban is. Tájegységenként nem egy esetben összesített vállalások születnek, melyek kezdeményezői a csehszlovák-szovjet barátságról elne­vezett munkaközösségek, s a korpa­rancsnak engedelmeskedve olyan vál­lalásokat tesznek, mint 3—5 százalé­kos abraktakarmány megtakarítása, 90 százalékban első minőségi osztá­lyú tej termelése stb. Együttműködésünk magasabb for­mája tárulkozik elénk, ha a felsza­badulás óta kötött szerződéseink tel­jesítését nézzük. Az együttműködés és segítség nagyszerű példáját mu­tatja a laslovské Bohunicében fel­épült, 880 ezer kilowatt kapacitású VI atomerőmű és az ugyanolyan nagyságrendű, épülő V2, a dukovanyi erőmű, valamint a Mohiban készülő 1 millió 760 ezer kilowatt kapacitású atomerőmű. A ma már húsz kilomé­ter hosszú prágai metró is a szovjet szakemberek tudását és segitőkészsé­­gét hirdeti, jelentőségét mi sem bi­zonyítja jobban, minthogy a fővárosi személyforgalom negyedrészét bonyo­lítja le a metró. Beszélhetnénk még a Szovjetuniótól kapott ipari auto­­rokról stb., melyek fontos lépéseket jelentenek a modern tudomány és technike érvényesítéséhez. Az utóbbi időben mind időszerűb­bé és hatékonyabbá válik a KGST- országok komplex programjainak megvalósításában való közös részvé­tel. így hazánk földgázvezeték építé­sében vett részt és ennek arányában részesül szovjet földgázból, részt vett a Vinnyica-Albertirse 750 kw feszült­ségű távvezeték felépítésében, amiért évi 1 milliárd 200 millió kilowattóra áramot kap. Nem egyszerű gazdasági eredmé­nyek, nem szürke számok ezek. Ma­gasabb fokokra segítik a jóbarátot a gazdasági felemelkedés lépcsőin, u­­gyanakkor hatásos politikai fegyvert is jelentenek az imperialista világ általános stratégiájával szemben LĎRINCZ LÄSZL0 30 éves az egységes szocialista egészségügy A hazai szocialista egészségügy az Idén ünnepelte egységesítésének 30. évfordulóját. Népünk 1948 februári győzelme után létrejöttek a feltéte­lek arra, hogy kialakuljon a díjtalan és mindenki által igénybe vehető egészégügyi szolgáltatások egységes rendszere. Az egészségügyi ellátás­hoz való jog alapvető emberi jog lett. A lakosság jelenleg megelőző és gyógykezelésben, higiéniai szolgál­tatásban és egészségügyi nevelésben részesül. Államunk vállalta a fele­lősséget az egészségügyi kutatás fej­lesztéséért, az egészségügyi dolgo­zók neveléséért és továbbképzéséért, gyógyszergyárak és egészségügyi cik­keket gyártó üzemek építéséért. Az egészségügyi politika vonalán jelen­tős segítséget nyújt a Csehszlovák Vöröskereszt, a Csehszlovákiai Test­nevelést Szövetség, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és más tár­sadalmi szervezetek. Űj elvek szerint A járőbeteg-gondozás új megszer­vezése, körzeti rendszerre épülő új felépítése, 1953-ban lépett életbe, a­­mikor gyakorlatilag valamennyi ma­gánrendelő megszűnt. Szlovákiában jelenleg 121 poliklinika működik több mint 1600 szakosztállyal, 1340 területi egészségügyi körzet, 373 üze­mi egészségügyi központ, 439 orvosi állomás, 24 nő- és 553 gyermekgyó­gyászati tanácsadó fejt ki tevékeny­séget. A nagyvárosokban különleges gyorssegélyszolgálatok létesültek. A járőbeteg-gondozást mintegy 7900 or­vos és megfelelő számú egészségügyi középkáder látja el. Az egészségügynek 1951-ben tör­tént egységesítése őta nagyobb, cél­szerűen elhelyezett, káderszempont­ból és technikailag jól ellátott, osz­tályokra tagolt kórházak sűrű háló­zatának kiépítése is hozzájárult az egészségügyi szolgáltatás színvonalá­nak emeléséhez. 1948-hoz viszonyítva, amikor Szlovákiába^ 42 kórház mű­ködött nem egészen 300 osztállyal és 12 637 kórházi ággyal, számuk 1979- ben 75-re nőtt, melyek 620 szakosz­tállyal és 33 749 férőhellyel rendel­keznek. A gondozottak száma is lé­nyegesen nőtt. Bővült továbbá a kü­lönleges gyógyintézetek hálózata is; ezek szintén díjtalanul hozzáférhetők minden állampolgár számára. A szlo­vákiai egészségügyi intézmények fé­rőhelyeinek száma az 1948. évi 21 909- ról 1979-ben 51339-re nőtt. Szélesebb alapokon Oj alapokra helyeztük a nő- és gyermekgondozást Is. Az egészség­ügy egységesítése után a körzeti szolgálatokat körzeti gyermek- és nőorvosokkal erősítettük meg. Az e téren működő egészségügyi nővérek száma ötszörösére nőtt. A tanácsadók mellett kialakult a kórházi és polí­­kllnikal gyermek- és nőgyógyászati osztályok sűrű hálózata. Két önálló gyermekkórház, 12 csecsemőgondozó intézet, tíz gyermekotthon létesült, a bölcsődei férőhelyek száma pedig 750-röl 38 621-re nőtt. Elmélyült a tanulókról, a serdülőifjúságről, az üzemi dolgozó nőkről való gondosko­dás, valamint a terhesgondozás. En­nek eredményeként a szülőanyák ezer szülésre számított elhalálozása 1,7-ről 0,15-re, az ezer élveszületettre számított újszülötthalandőság pedig 41,8-ról 14,3-ra, a csecsemőhalandó­ság 109,5-ről 29,9-re csökkent. A košícel és martini új orvosi kar, valamint a bratislavai gyógyszeré­szeti kar megalakulása feltételeket teremtett az orvosok és gyógyszeré­szek számának lényeges növelésére. Intézményesen továbbképzik magu­kat. Szlovákiában az egészségügyi középkáderek képzését 23 középis­kola végzi, melyekben az 1979—1980. tanévben mintegy tízezren tanultak. Továbbképzésükről is intézményesen gondoskodnak. A mind gazdagabb egészségügyi irodalom szintén isme­reteik fő forrásául szolgál. Megfékezett kórok A higiéniai és Járványellenes gon­doskodásra vonatkozó törvény 1952. évi elfogadása után kiépültek a ke­rületi és járási higiéniai állomások. Tevékenységükben nagy, segítséget Jelentett higiéniai kutatóintézetek lé­tesítése. Az elmúlt években a higié­niai szolgálat aktívan irányult az ember megfelelő élet- és munkafelté­teleinek kialakítására. Emellett Irányt vett a táplálkozási higiénia, az is­­kólái higiénia és a fertőzések elleni küzdelem számos kérdésének megol­dására. Eredményes munkájáról ta­núskodik egyebek között az olyan járványos betegségek előfordulásá­nak csökkenése, mint amilyen a has­tífusz, a torokgyík, a vörheny, a szamárköhögés, a bárányhimlő stb. Hatásos oltás folytán 1960 óta nálunk nem fordult elő gyermekbénulás. Tudományosan A szocialista egészségügy egyik alapelve a tudományosság. Nagy je­lentőséget tulajdonítunk az új gyó­gyítást és kezelési módszerek, vala­mint a technikai vívmányok rugal­mas alkalmazásának az egészségügyi gyakorlatban, mert meggyorsítják a betegségek diagnosztizálását és ke­zelését. Az SZSZK Egészségügyi Mi­nisztériuma jelenleg 11 tudományos­­kutatóintézetet és munkahelyet igaz­gat, melyek más szlovákiai kutatási munkahelyekkel együtt komoly és Időszerű elméleti és klinikai problé­mák megoldásán dolgoznak. Nem egy munkaeredményük világméretben is nagy szolgálatot tesz az emberiség­nek. Fürdőintézeteink a háború előtt többnyire magántulajdonban voltak és a vagyontalan osztályokhoz tarto­zók számára szinte elérhetetlenek voltak. A természetes gyógyforrások és fürdők 1948-ban történt államosí­tása lehetővé tette a fürdői kezelés beiktatását a nép egészségügyi ellá­tásának rendszerébe. A gyógyfürdők ma díjtalan Intézeti, esetleg járöbe­­teg-kezelést nyújtanak, kiegészítve a más intézmnéyekben nyújtott gyógy­kezelést és megelőző gondozást. A fürdőbe küldésnél elsősorban a beteg állapota a döntő. A kezelés során főként a természetes gyógyforrásokat vagy éghajlati viszonyokat használ­ják ki, s a kezelést fizikai és moz­gási gyógyítással, valamint diétás ét­renddel egészítik ki. Szlovákia für­dőiben a férőhelyek száma az 1948. évi 8052-ről a jelenlegi 10 319-re, a beutalt betegek száma pedig 77 ezer­ről több mint 160 ezerre nőtt. Elkötelezetten az egészségvédelemben is A szocialista egészségvédelmi gon­doskodás elmélyülése és eredményes fejlődése megköveteli, hogy minden állampolgár elkötelezetten viszonyul­jon az élet- és munkakörnyezet javí­tásához, az egészséges életmód és kultúrált életstílus elveinek betartá­sához. Ennek a lakossági aktivitás­nak a színvonala és kihatása egész­ségügyi tudatukkal Is összefügg, en­nek növelésére pedig az egészségügyi nevelés, mint az egészségügyi dolgo­zók munkájának és az egész társa­dalom komplex nevelési folyamatá­nak szerves része hivatott. Az egész­ségügyi nevelés kibontakozása 1952- ben, az első vonatkozó párt- és kor­mánydokumentumot követően a Szlo­vákiai Egészségügyi Felvilágosító Köz­pont létrehozásával kezdődött, majd kialakultak a kerületi és járási ha­sonló Intézmények. Az egészségügyi nevelési Intézmé­nyek megalakulásuk őta milliós nagy­ságrendű akciókat bonyolítottak le. Különféle módszerek és formák al­kalmazásával lényegesen hozzájárul­tak a lakosság egészségügyi tudatá­nak erősítéséhez, az egészségügyi ismeretek terjesztéséhez, tudományos világnézetük egyidejű szilárdítása mellett. Az egészségügyi nevelés foly­tán a lakosság mind nagyobb része vett részt az egészségvédelemben, különös tekintettel arra a tényre, hogy az egyén egészsége mér nem­csak egyéni, személyes és magán­ügye, hanem a sző szoros értelmében társadalmi kötelezettséggé válik. MUDr, JÄN FRÉMMER

Next

/
Thumbnails
Contents