Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-12 / 50. szám

1981. december 12.

SZABAD FÖLDMŰVES,

13

Célratörően

a pártplénumok irányelveinek

megvalósításában

„A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztése ...“ című dokumentum többek közt azt is hangsúlyozta, hogy mezőgazdaságunkban folytatni keli az ágazatok bclterjesítését, mert az élelmiszerek termelésében csak ily múdon érhető el a kívánt mértékű növekedés.

megtakarítása lehetséges. Ez azt Jelenti, hogy a szemestermények gazdaságos felhasználásából eredő megtakarítás pénzösszege elérheti a 115 ezer koronát, tehát ennyivel csökkenthető az ágazat költségráfordítása, s amennyiben a gazdasági ösztönzők kilátásai is kedvezőek, igy a termelés .hatékonysága jelentősen növekedhet.

Arra törekednek a szövetkezetben, hogy a lehető legkevesebb energiával a lehető legjobb termelési, illetve gazdasági hatásfokot érjék el. A jövőben az energiahordozók korlátozott felhasználásának a lehetősége szükségessé teszi, hogy mintegy negyedével csökkentsék a takarmányok meleglevegős szárítását, vagyis a lucernaliszt-készítést. A belüzemi szolgáltató ágazatban felszabadul emiatt bizonyos kapacitás. Ezt idényen kívül, melléküzemági termelésre szándékozlak kihasználni. Tárgyaltak már a Handlovái Fémárugyár képviselőivel, s abban állapodtak meg, hogy a drótáruk feltekercseléséhez szükséges fémorsókat elkészítik. Abban egyeztek meg, hogy bemelegítőnek egymillió korona értékben készítenek részükre orsót. Ez minimális energiafogyasztással, nagyon kevés ráfordítással, ám kedvező haszonnal kecsegtet. Persze az sem lényegtelen, hogy a dolgozók jelentékeny hányadát idényen kívül is foglalkoztathatják.

A feladatok tehát nagyok, a dolgozók derekas helytállásával, a vezetők okos szervezésével azonban megvalósíthatók.

A szövetkezet öt pártcsoportjában 48 kommunista tevékenykedik. Amint a pártelnök említette, túlnyomó többségük minden téren példamutató. A belüzemi szolgáltató ágazatban 21 párttag dolgozik, az állattenyésztésben vis.T .nt esek nyolc. Ezért úgy határoztr nogy ezt a fontos ágazatot új, peraamutató párttagjelöltekkel felerősítik.

A pártplénumok irányelveivel érdemben foglalokztak. Tudatosították, hogy a kommunisták csak úgy fejthetnek ki sikeres tevékenységet a pártonkívülíek között, ha tájékoztatják őket az eseményekről, a feladatokról. A negyedéves ágazati tanácskozásokon dől el, hogy ki hogyan értette meg a dolgok lényegét, miként teljesítette a feladatát, és milyen mértékben járult hozzá a közvagyon gyarapításához, a társadalmi célok megvalósításához.

HOKSZA ISTVÁN

HaHgassink a józan észre

Városainkban és falvainkon megfi gyelhettük, amint az emberek soka sága a boltok előtt sorakozva élei mezősi cikkek, mosószerek és egye bek tömeges vásárlását szorgalmazza A rémhírterjesztőknek bedőlt állampol górok vásárlási láza már-már olyar méreteket öltött, hogy a kereskedő lem szinte képtelen volt a „kiürített' boltok friss áruval történő ritmikus feltöltésére. Üt év átlagából kiindulva lisztből, cukorból, étolajból, rizsből és sóból olyan mennyiséget vásároltak fel hetenként, amennyit a fogyasztók korábban egy hónapig sem vittek el a boltokból.

A suttogó propaganda terjesztői arra törekedtek, hogy férevezessék az az emberek sokaságát, tehát tudatosan zavart keltsenek a közélelmezésben, az emberek érzelmeire hatva mesterségesen vásárlási lázt idéztek elő.

A napokban DE2ÜDER GOGA mérnök, belkereskedelmi miniszter arról tájékoztatta a sajtó munkatársait, hogy mind alapvető élelmiszerekből, mind közszükségleti iparcikkekből a szükségeknek megfelelő készlet áll rendelkezésre. Ezért helytelen, hogy sokan a rémhírterjesztőkre, nem pedig saját józan eszükre hallgattak.

A szocializmus győzelmének több mint három évtizede alatt bárki meggyőződhetett róla, hogy társadalmunk milyen hatalams lendülettel fejlődött, ezen belül a szocialista közellátás is tért hódított. Alapvető élelmiszerekből, s a legfontosabb iparcikkekből mindig volt bőven és így van ez ma is. Indokolatlan és szükségtelen tehát nagyobb menyiségü áru otthoni felhalmozása, mert fennél a veszély, hogy egyes élelmiszerek elértéktelenednek, ami nemcsak az egyének, hanem egyben társadalmunk kára is. Manapság az élelmiszerek világviszonylatban stratégiai jelentőséggel

vásárlási tervünket már a háromnegyedév végére 75 százalékra teljesítettük. Ez bizakodásra ad okot, s talán a tervezett mennyiséget valamenyivel meg is tudjuk tetézni.

— Az eredmények alakulása a dolgozóktól is függ.

— Szerencsére, azokra nem lehet panasz, szinte kivétel nélkül

i becsületesen végzik a munkát. A viski részlegről a legjobbak között említhetem Nyustin Lajost és Kádasi Lajost, Tesmagról Patay Máriát, Ipolyságról Balia Pált, Krekács Jánost, Hriadelsky Józsefnét. A viski részlegen azonban Sebek János és Fialka Mihály munkájával nem lehetünk elégedettek. Az etetésnél nem tartják be a technológiai fegyelmet, elhanyagolják a malacokat, a vezetés intézkedéseit félvállról fogadják, pedig tudatosítaniuk kellene, hogy szövetkezetünkben közösen, mindanynyiunk szorgalmas munkájával fokozhatjuk az eredményeket, tehát tőlük szintén jó munkát várunk. Most, amikor a takarmányozásban a helyzet kedvezőtlen, minden szakaszon a minőségi munkára kell törekedni.

Ennek érdekében az állattenyésztés irányítói — köztük Orbán István, akinek a sertés- és Juhállomány tartozik a hatáskörébe — minden lehetőt megtesznek. A fiatal szakember, kiváló szervező nem ismer lehetetlent, megoldhatatlan feladatot. Tudása, szakismerete, a dolgozókhoz való jó viszonya egyik előfeltétele annak, hogy a sertéstenyésztés eredményei a jelenlegi feltételek mellett Is a megkívánt szinten maradnak.

BÜJTÜS JÄNOS

bírnak, tehát nem a véletlen müve, hogy a rémhírterjesztés szerepét vállalók, az állampolgárok sokaságának a félrevezetésével a készletek csökkentésére törekednek, valójában •zonban ezzel szocialista társadalmunkat vették célba.

A belkereskedelmi miniszter ős a sajtóértekezleten jelenlevő termelésigazdasági egységek vezérigazgatói ás más vezetői megbízható adatokkal bizonyították, hogy készleteink kieiágítőek, tehát nincs ok az aggodalomra. A karácsonyi és a későbbi piacra jut áru bőven. Fontos azonban, hogy a lakosság megőrizze józan ítélőképességét, ne hallgasson a tudatosan zavart keltő rémhírterjesztőkre.

Ebben az évben egyedül cukorből 107 ezer tonna, vagyis minden eddiginél több áll rendoelkezésünkre ahhoz, hogy kielégíthessük a fogyasztók igényeit és ugyanilyen a helyzet a többi élelmiszerrel is. Ez persze nem jelenti azt, hogy pazarolhatunk.

Bratislavfiban, de másutt sem ritkaság, hogy néhányan a galambokat rizzsel etetik. Ha azonban ezt szóvá tesszük, azt válaszolják, hogy a ris* nem lopták, hanem saját pénzükért vásárolták. Ez eddig rendjén is volna. Kevesen tudják azonban, hogy azt a rizst, amelyiknek kilóját a boltokban 4 koronáért vásárolhatják, külföldről 9,80 koronáért szerezzük be. Ez pedig azt jelenti, hogy társadalmunk minden kiló rizshez 5,80 koronával járul hozzá, s aki azt a galamboknak szórja, az társadalmunkat károsítja meg.

Az illetékesek felméréssel állapították mag, hogy a vásárlási lás Szlovákia nem minden körzetében egyformán hatalmasodott el. Ez ast bizonyftja, hogy az emberek nem mindenhol dőltek be a suttogó propagandának. Akadtak például olyan körzetek, ahol az élelmiszerek és a közszükségleti cikkek vásárlása alig haladta meg a szoktot normát, másutt viszont a kétszáz százalékot is megközelítette. A kereskedelem dolgozói már most attól tartanak, hogy a jövő év első negyedében egyes körzetekben a tömegesen felvásárolt árumennyiség felhalmozódása miatt minimális lesz az áruforgalom, tehát a kereskedelem bevétele.

Szlovákiai méretekben sóból például 1 lakos átlagában — Ideértve a csecsemőket is — 4 kilót vásároltak íel s csehszlovákiai viszonylatokra levetítve a rizskészlet 45 százaléka szintén Szlovákiában került в fogyasztók éléskamrájába. Ez azt bizonyítja, hogy a CSSZK-ban az emberek nem dőltek be a rémhírterjesztőknek. Cipőiparunk például annyi lábbelit készít, hegy minden szlovákiai lakóéra 4 pár jut belőle.

A fenti adatok is bizonyítják, hogy tulajdonképpen hiábavaló a rémhírterjesztők igyekezete, mert a tények önmagukért beszélnek. Aki azonban a fától nem látja az erdőt, az mindenképpen mellékvágányra jut. Az csak azt veszi észre, hogy az emberek pillanatnyilag némely bolt előtt sorban állnak. Azt viszont nem regisztrálja, hogy társadalmunk az eltelt évtizedekben mi mindent tett a dolgozó nép jobb élete érdekében. Mert ahol a készletek biztosítottak, ott a rendellenesség csak ideig óráig izgathatja a kedélyeket. Az emberek végül feleszmélnek és minden megy tovább a maga útján.

Ahhoz, hogy a jövőben hasonló helyzet ne fordulhasson elő az szükséges, hogy mind az irányító, mind a termelő, de a terciális szférában is hatékony intézkedések történjenek. Az, hogy a fogyasztói piac áruellátása rugalmas, vagy vontatott egyedül tőlünk függ. E kimondottan szervezési kérdés, s egyútal politikai feladat. A korszerű kereskedelem rugalmasságot kíván az áru előkészítőitől, tehát a csomagolóktől, de a szállítóktól is.

Ügy tűnik, hogy egyesek nem okultak a múltbeli sóügyből, pedig volt rá idő bőven. Tény, hogy az árukészlet rugalmasabb csomagolásával, s a boltok készletének szervezettebb kiegészítésével enyhíteni lehet és kell a helyzetet. Mert ahol olyan készletek állnak rendelkezésre mint nálunk, ott nem kell tartani attól, hogy mi lesz holnap, holnapután és azután. Fontos azonban, hogy minden munkaszakaszon ésszerű intézkedésekkel segítsék elő a fegyelem szilárdulását, s azt, hogy pártunk célkitűzéseit az emberek sokasága minél tökéletesebben megismerje, s a dolgozók széles tömegei bekapcsolódjanak azoknak a megvalósitásába. Ne feledjük el, hogy csak a tájékozatlan ember dőlhet be a rémhírterjesztőknek.

(hoksza)

Az utóbbi hónapokban a CSKP 4., valamint az SZLKP KB ülésén elhangzott elemzések egyértelműen bizonyították, hogy a kongresszus óta eltelt időszakban pártunk és dolgozőnépünk nagy erőfeszítéseket tett a határozatok megvalósítása érdekében.

Figyelmetkeltó eredményeket értünk el a növénytermesztés egyes szakaszain, de az állattenyésztésben Is, ám a pozitívumok mellett a fogypatékosságok, s a kihasználatlan lehetőségek sem hagyhatók figyelmen kívül, hiszen az önellátás elérése éppen a tartalékok optimális kihasználásának s a termelés általános belterjesítésének a függvénye.

A takarmányalap mai helyzete megköveteli, hogy a mezőgazdaság minden dolgozója segítsen az alapok feltöltésében, a készletek gazdagító- : sóban. Az állattenyésztők pedig tőre- i kedjenek mindennemű takarmányfajta ésszerű hasznosítására, a termékegységre jutó erőtakarmány-fo- 1 gyasztás csökkentésére, ugyanakkor j a jó hasznossági szint megtartására, i

A pártplénumok tanácskozása után ellátogattam az alistál! (Hroboüovo) : szövetkezetbe, ahol Kun István ag- j rármérnök, a közös gazdaság elnöke, i továbbá Czucz Kálmán pártelnök I társaságában arról beszélgettünk, ; hogy a szövetkezetben hogyan érvé- 1 nyesítik az irányelveket. i

Mindketten megerősítették, hogy a - tökéletesített irányítási rendszer sza- i bályainak a szövetkezetben való élet- i beléptetése előtt mélyrehatóan elemzik a gazdasági eredményeket, s a ; komplex adatok Ismeretében a követ- i kező évi termelési tervet az ágaza- < tokra, a munkahelyekre és egyes személyekre bontják le.

A szövetkezetben jó hagyománnyá vált, hogy a tervek teljesítését negyedévenként az ágazati tanácskozásokon értékelik. Olykor elemzik a munkaszakaszok, s az egyének eredményeit. Az élenjárók erkölcsi elismerésben részesülnek, a sereghajtó- - kát pedig építő bírálattal terelik a helyes útra.

A pártszerevzet s a szövetkezet vezetősége, valamint tagsága kiemelt feladatnak tekinti az állattenyésztési termelés belterjsftését segítő takarmánygazdálkodást. Ennek sikeres megvalósítása céljából politikai-szervezési intézkedéseket fogadtak el, melyekben kiemelték az erőtakarmányok gazdaságos hasznosításának szükségszerűségét, de azt is, hogy a rendelkezésre álló jő minőségű tömegtakarmányokkal az állattenyésztésben minél jobb hasznosságot érjenek el.

Ezt a cél szolgálja többek között a 42 hektáron speciális fűfélékkel telepített intenzív legelő is, amely a jövő évben hektáronként legalább 80 tonna kiváló minőségű zöldtömeget biztosit a tehenek részére. A növénytermesztés eredményeinek fellendítésében sokat várnak az 1200 hektárra terjedő, nagy hatósugarú öntözőrendszertől. Ezt 1983-ig szakaszokra osztva adják át a gazdaságnak.

Nem a véletlen műve, hogy a szövetkezetben szintén a szarvasmarha ágazatot tartják legfontosabbnak. Szüntelenül gondoskodnak az állomány hasznosságának növeléséről, de szaporításáról is. Eddig 467 tehenet tartottak, jövőre azonban a törzsállományban már 500 darabbal számolnak, hiszen „A tervezés tökéletesítésének szabályai...“ értelmében az áiomány szaporítása, minőségének és hasznosságának növelése a célkitűzés.

A járási fejlesztési terv alapján a 7 ezer 500 férőhelyes központi marhahizlalda teljes ütemű beindulásával a szövetkezetnek nem kellene foglalkoznia vágómarha-hizlalással, | hiszen a bikaborjakat a nagyhizlal- j dónak kell leadnia. Mégis úgy hatá- < roztak, hogy más körzetekből vásá- j rolt borjak nevelésével, hizlalásával, a rendelkezésre álló jó minőségű tömegtakarmányok felhasználásával 90 —100 tonna vágómarhát juttatnak társadalmunknak. Idén tejből is 170 ezer literrel adnak többet a központi alapokba, mint tavaly. Dicséretet érdemelnek a szövetkezet tehenésze- j tének dolgozói, mert a tej teljes < mennyiségét első minőségi osztály- j ban szállították a feldolgozó üzem- j be. i

A tömegtakarmányok optimális mértékű hasznosítása céljából a szövetkezetben korszerű takarmánykeverőt létesítenek, ahol Ízesítéssel emészthetőbbé teszik az összes tömegtakarmányokat. A keverőben évi átlagban mintegy 950 vagon takarmányt készítenek elő az állatok ré-A CSKP és az SZLKP KB irányelveinek szellemében a szövetkezet sertéstenyészetében is minőségi változás várható. A jelenleg törzsállományban levő kocákat fokozatosan a vágóhídra szállítják, s helyükbe kiváló elődöktől, vagyis főleg törzstenyészetből származó kocasüldőket szereznek be, mert ezektől több malac választható el. A csökkentett kocaállománnyal, a korábbinál jobb malacátlaggal, s ezek kiváló takarmányhasznosító képességével sok szemestermény takarítható meg.

A vágósertések kilójának az előteremtéséhez eddig 3,88 kiló tápot használtak, az állomány minőségének javításával azonban egyedenként 5—8 deka szemesterményt takaríthatnak meg, s az eddigihez képest átlagban 2 dekával növelhetik a hízók súlygyarapodását. Tehát a súlygyarapodás kétdekás növekedéséből nem kevesebb, mint 14,5 tonna hústöbblet elérésével számolnak. Ugyanakkor az erőtakarmányok átlagos, 5—6 dekás megtakarítása évi 42 vagon vágósertés forgalmazása esetén 25 tonna szemestermény megtakarítását teszi lehetővé.

A korábbi 260 koca helyett jövőre 230-at fognak tartani, s a két számadat különbözetét képező 30 koca esetében 27,5 tonna erőtakarmány

Hulladékanvagok a szemesek pótlására

A CSKP KB 4. ülése behatóan foglalkozott a mezőgazdasági termelés problémáival. Nyomatékosan hangsúlyozta a termelésnövelés fontosságát, a gazdaságosság elveinek szigorú betartását. Ennek érdekében keresni keli a hasznosítható tartalékokat. Senkinek sem lehet közömbös, hogy mekkora anyagi ráfordítással termelünk, illetve hogy egy bizonyos termék milyen áron kerül a vásárlóhoz.

Ezeket figyelembe véve az ipolysági (Sahy) Vörös Lobogó Efsz vezetői is keresik a gazdaságosabb és eredményesebb termelés formáit. Ez derült ki a szövetkezet elnökével, Kecskés Károllyal folytatott beszélgetésből, és ezt támasztotta alá Kiss Sándor, az állattenyésztés főágazatvezetője.

—i Állattenyésztésünk jelentős hányadát a sertéstenyésztés teszi ki. Az 5000—5500 darab sertés erőtakarmánnyal való ellátása bizony nem kis feladat elé állít benünket. Az idei év szokottnál gyengébb szemestakarmány-termése arra ösztönzött bennünket, hogy lehetőségeket keressünk a szemesek egyéb anyagokkal való helyettesítésére, pótlására. Erre több lehetőséget találtunk, s ezek eredményesen elősegítették az állatok takarmányozását.- Például?

— Mint a legjelentősebbet a Lévai (Levice) Baromfifeldolgozó Üzemmel létesített kapcsolatunkat említeném. Rendszeresen szállítottuk onnét a melléktermékeket, jobbon mondva, a részükre hasznosíthatatlan hulladékot: belsőséget, láb, fej stb. hulladékot. A naponta hozzánk érkezett 1—2 tonna hulladékot egy átalakított

szurokolvasztóban készítettük e az lpolyviski (Vyškovce nad Ipe lom) részlegen jő minőségű ta karmánnyá az állatok számára, t kocák és a 40 kg fölötti hízói naponta fél kilónyit, az előhizlal dában pedig 25 dekát kaptak be lőle. Az állatok a táplálékot angi étvággyal fogyasztották és hatás: a súlygyarapodásnál is megmutat kozott. A jő eredmények ellenén egyelőre azonban felhagytunk í baromfiipari hulladék etetésével mert a szállítás költségei — i megnövekedett üzemanyagárai miatt — igen jelentősek. Mivel г hulladék főzéséhez Is fűtőolaja: használtunk, már nem lenne gaz daságos további felhasználása.

— Beszélgetésünk elején töbt lehetőséget is említett. Melyek t továbbiak?

— Hasonló kapcsolatunk van as Ipolysági vágóhíddal is, ahonnéi szintén szállítottunk hulladék anyagot. Aztán megemlítem mé{ a Zelenina vállalattal kialakul: kapcsolatunkat is, melynek kere tében az ipolysági nagyraktárbó rendszeresen szállítottuk a zöld ség-gyümölcshulladékot. A hét három-négy szállítmányt etetés után adtuk az állatoknak, azol aztán egész nap turkáltak benne és el is fogyasztották. Ügy rá szoktak a „csemegére“, hogy hiá nyolják, ha nem kapnak. Aminl említettem ez a súlygyarapodás alakulását is elősegítette. Ezé! hiányát már érezzük, mert a kiesett pőtlóanyagot erőtakarmánynyal nem helyettesíthetjük.

Ezek szerint veszélyeztetett a terv teljesítése?

— Annyira rosszul azért nem állunk, hiszen a 500 tonnás fel-