Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-12-12 / 50. szám
máliš költségekkel és gyakran minden kockázat nélkül maximális népgazdasági eredményt hoznak. A 72/84 törvénytári számú rendelkezés ralizálására irányuló intézkedések jelentős mértékben növelik a dolgozók komplex szocialista racionalizálásában való bekapcsolódást. Az újítók, ésszerűsítek alkotó kezdeményezését összekapcsolja a tervszerű gazdaságfejlesztés szükségleteivel. Nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk annak, hogy az ésszerűsítés és az újítás folyamatában részt vehetnek a népgazdaság egyes ágazataiban dolgozó tömegek. Az újítók helyzetét főként az újítási javaslatok szerzői jogának védelme, valamint az a tény biztosítja, hogy az újítási javaslatok szerzői jogának korlátlan időtartama van. Az említett törvény újítási javaslatának tekinti a szervezet olyan termeléstechnikai, műszaki-szervezési vagy gazdaságszervezési problémájának konkrét megoldását, amely az adott szervezetben új és érvényesítése társadalmi haszonnal jár. Az újítási javaslatok megvalósításából eredő társadalmi haszon mérlegelésekor tekintetbe vesszük, hogy annak érvényesítése mennyiben befolyásolja a gazdasági, műszaki vagy egyéb hatékonyságot, elsősorban a munka termelékenységének növelését, az önköltségek csökkenését, a minőség javítását, a termékek vagy termelőberendezések élettartamának növelését, valamint a dolgozókról való szociális gondoskodást. Újítási javaslatnak nem tekinthető az olyan probléma megoldása, amely a szerző (javaslattevő) munkaköri feladatai közé tartozik. Ez azonban nem érvényes abban az esetben, ha a javaslattevő témafeladatot old meg. Elsősorban olyan témafeladatokról van szó, amelyek a munkafeladatok teljesítésével kapcsolatos problémák megoldását segítik. Az újítási javaslatokra vonatkozó törvényhez kiadott végrehajtási intézkedések a javaslatok bejelentésével, megvitatásával, megvalósításával és terjesztésével kapcsolatos kérdéseket szabályozzák. A szervezetek feladatául adják, hogy a lehető legnagyobb mértékben gondoskodjanak az újítási javaslatok szerzőiről, javaslataik kidolgozásáról és eredményeik érvényesítéséről. Pontosan meghatározzák az újítási javaslatok bejegyzésének, és a bejegyzésről szóló igazolás 10 napon belüli kiadásának módját olyképpen, hogy az újítási javaslat megvalósításáról a lehető leggyorsabban, legkésőbb két hónapon belül felelősségük teljes tudatában döntsenek. Az újítási javaslatok szerzőivel szembeni felelősség elmélyítése érdekében az előírások feladatul adják, hogy a szervezet az újítási javaslat megvalósításra való alkalmasságára vonatkozó döntéshozatalkor köteles megvizsgálni a dolog lényegét. A javaslat benyújtónak továbbá jogában áll állást foglalni a szervezet véleményével szemben, részt kell vennie az újítási javaslat kidolgozásában, kísérletében és megvalósításában. A javaslatra vonatkozó negatív döntés esetén a szervezet köteles a saját álláspontját a szerzőnek tárgyilagosan megindokolni. Az újítási javaslat elfogadása esetén a szervezet köteles ezt a termelésben mielőbb megvalósítani. A bejelentett újítási javaslatra vonatkozó lehető legtárgyilagosabb döntés érdekében kimondja, hogy a munkafeladatok teljesítésének kérdését a bejelentett újítási javaslat vonatkozásában csak az a szervezet vizsgálja, amellyel a szerző munkaviszonyban áll, s amely javaslatot hasznosítani fogja. A jő újítási javaslat így a szerző hozzájárulásával más szervezetekben is gyorsan érvényesül. A javaslat elvetése esetén ezt a szervezet olyan vállalatnak köteles továbbítani, ahol sikerrel alkalmazhatják. Amennyiben az újítási javaslatot megvalósításra alkalmasnak minősítik, a szervezet köteles ezt egyidejűleg más szervezetekbe is továbbítani. Ebben az esetben helyénvaló felhívni a figyelmet a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1974/68 törvénytári számú rendeletére, amely az újítási javaslat bejelentése, terjesztése és jutalmazása terén a törvény mezőgazdasági állami és szövetkezeti vállalatokra vonatkozó módosításait tartalmazza. Ezek a vállalatok az újítási javaslatot a közvetlen felettes szövetkezeti szervnek jelentik be. Amennyiben az újítási javaslat több szervezet tevékenységét érinti, a JTI ezt (15 napon belül) annak a szervezetnek továbbítja, amelynek az újítási javaslat hasznosítására a legjobb feltételei vannak. A javaslat terjesztéséért járó jutalmat a szervezetek az újítási javaslatot terjesztő felettes szerv által meghatározott összegben egyszeri kifizetéssel adják. ÜJlTÄSF FELADATTERVEK KIDOLGOZÁSA A feladattervek (FT) kidolgozásval a feltalálók és újítók alkotó tevékenységét a vezetés minden szintjén a népgazdasági terv legfontosabbb feladataira irányítjuk. Ezek a szervek és szervezetek feladatául adják, hogy a feltalálók és újítók tevékenységét a saját hatáskörükön belül már a tervkészítés idején a feladattervek rendszeres kidolgozásával és kihirdetésével tervszerűen szabályozzák. A törvénnyel kapcsolatos végrehajtási utasítások szabják meg a szerveknek és szervezeteknek, hogyan bírálják el a témafeladatok megoldását, milyen határidőn belül kell dönteniük azok alkalmasságáról és kifizetniük a követelményeknek és feltételeknek megfelelő megoldásáért Járó jutalmat. Ennek célja, hogy a feladattervek a feltaláló- és űjítómozgalöm tömeges kibontakoztatásának eszközévé váljanak, s meggyorsítsák a társadalmilag szükséges újítási javaslatok gyakorlati érvényesítését. Minden javaslatot a bejelentéssel azonos módon kell letárgyalni. Fontos körülmény, hogy a feladatterv részét képező probléma megoldására irányuló újítási javaslat esetében nem vizsgálják a munkakörből eredő kötelesség kérdését. Ez lehetővé teszi, hogy az alkotó munkába és a probléma megoldásába bekapcsolódjanak a dolgozók széles rétegei és kiküszöböljék a nagy viták és gyakori viszályok lehetőségét arról, hogy mi képezi vagy nem képezi a munkakörből eredő kötelességeket és kit lehet újítónak minősíteni. Tény és való, hogy újítóvá és ésszerűsítővé válhat mindenki, aki munkáját szereti és szívén viseli a szocialista társadalom fejlesztésének szükségességét. Az újítási javaslat kihasználásáért járó díjjogosultságot sem érinti a témafeladat megoldásáért kifizetett külön jutalom. Amennyiben feltételezhető, hogy a témafeladat megoldása egyúttal találmány is lesz, a tématerv kihirdetöje a törvény értelmében köteles a megoldást találmányként bejelenteni. A szervezet a szerzőnek köteles segédkezet nyújtani a bejelentés írásbeli kidolgozásában és benyújtásában, valamint a találmány társadalmi kihasználásában. A kihirdetett, megoldott és egyben megvalósított témafeladatok száma növekvő irányzatot mutat. Például a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium reszortjában 1980-ban 1 országos, 7 reszort- és 3880 vállalati témafeladatot hirdettek ki. Nem lehetünk elégedettek a megoldott témafeladatok számával és még kevésbé azzal, hogy ezekből csupán 1188-at valósítottak meg. Ezek a tények megfontolásra késztetnek, hogy a szervezetek milyen felelősségtudattal hirdetik ki a témafeladatokat, vagyis elválasztják-e minden esetben és következetesen a kötelezőt a tetszés szerintitől. Ismerünk olyan témafeladatokat, amelyek a szerzőt részletes tervezet kidolgozására kötelezik, vagy a műszaki berendezés leszállítására, ami egyértelműen a szervezet gazdasági dolgozóinak kötelessége. Gyakori eset, hogy a 102/7256 számú rendelettel ellentétben nem alakítanak ki megfelelő szervezési-műszaki feltételeket a megoldott témafeladat megvalósítására. Gyakran hiányoznak a szükséges pénzügyi eszközök és termelőkapacitások is. Ezért arra kell törekednünk, hogy a kihirdetett és megoldott témafeladatok száma egyezzen a megvalósított témáiéiadatok számával. Amennyiben a megoldott témafeladatot nem valósítják meg, ez a dolgozók alkotóerejével való felelőtlen pazarlásnak minősíthető. TALÁLMÁNYOK A találmány a műszaki problémának olyan újszerű megoldása, amely világviszonylatban az adott helyzethez viszonyítva új, vagy nagyobb eredményben megnyilvánuló műszaki haladást jelent. A műszaki probléma megoldása nem minősíthető találmánynak akkor, ha a bejelentés tárgya ipari módon le nem gyártható, vagy a megoldás alapján termelni vagy üzemelni nem lehet. Ahhoz, hogy a műszaki megoldásnak megítélhessék a találmány jelleget, eleget kell tennie bizonyos feltételeknek, amelyek megszabásakor a hazai és a nemzetközileg érvényes elvekből és tapasztalatokból indult ki. Ebből kifolyólag különösen három szempont érdemel megkülönböztetett figyelmet: Ш Elsősorban a megoldás tárgyát műszaki problémának kell képeznie. Nem elegendő csupán az elgondolás, a feladat meghatározása vagy a megoldás körvonalazása. A műszaki problémát úgy kell megoldani, hogy annak alapján megkezdhessék annak ipari gyártását, vagy el lehessen kezdeni a termelési vagy üzemelési folyamatot. A nem műszaki, például gazdaságossággal, higiéniával kapcsolatos problémáknak a törvényes követelmények szellemében csak abban az esetben lehet megítélni a találmány jelleget, ha a probléma megoldását műszaki szempontból közelítik meg. Találmánynak nem tekinthető az olyan megoldás, amely nem tesz eleget a kívánt feltételeknek, vagy jellegénél fogva összeütközik a társadalmi érdekekkel. Elfogadhatatlannak minősítjük főként az emberiség elveivel ellentétes műszaki megoldásokat, mivel ezek nem egyeztethetők össze a nemzetközi egyezmények, hazai előírások szellemémével és a köz érdekeivel. Találmánynak nem minősíthető az olyan megoldás, amely ellentétben áll szocialista államunk erkölcsi elveivel, a közrenddel, a szocialista kapcsolatok elveivel stb. Találmánynak nem tekinthető az olyan műszaki megoldás, amely ellentétben áll a társadalmunkban érvényesített szociális és kulturális gondoskodással, az emberi környezet, főként a víz, a levegő stb. tisztaságának követelményeivel. ■ A találmány második feltétlenül szükséges kritériuma az, hogy nemzetközi szempontból új legyen. Ez annyit jelent, hogy a bejelentés tárgya csak abban az esetben újdonság, ha a csehszlovák vagy a nemzetközi nyilvánosság számára elérhető források a bejelentőt megillető előjog kiadásának időpontjáig nem ismertették. ■ A találmány elfogadásának harmadik előfeltétele, hogy a megoldás új, nagyobb hatást, teljesítményt eredményezzen, hogy a műszaki megoldás haladó szellemű legyen és társadalmi haszonnal járjon. A törvény a találmány eredményességének fogaimét a műszaki probléma megoldása értékelésének további fő kritériumaként határozza meg. A találmány eredményessége a műszaki és gazdasági, esetleg egyéb eredmények összessége, melyek a találmány megvalósítása esetén társadalmi hasznot eredményez. Újdonságnak tehát az az eredmény minősíthető, amely a technika eddigi állása mellett elért eredményhez viszonyítva minőségileg magasabb szinten áll. Annyíyal eredményesebb, amennyivel minőségileg túlhaladja ugyanazon műszaki probléma megoldásának a technika addigi állása mellett elért eredményét. Az eredmények ősz-, szességének azonban minden esetben társadalmi hasznot kell eredményeznie. Oj eredménnyel rendszerint az az alapvető találmány jár, amely a találmányok összességével együtt kibontakoztatja a megoldás egészének alapelveit. Ezzel a találmányok kihasználásának komplexumában rendszerint nagyobb eredményeket érünk el. A haladás nemcsak a műszaki eredmények, például a nagyobb termelékenység, pontosság, megbízhatóság, gyorsaság stb. területén, hanem egyidejűleg a gazdasági eredményekben, a higiéna szakaszán stb. is megnyilvánulhat. Am alapvető követelmény, hogy ezt az eredményt műszaki eszközökkel kell elérni. A nagy paraméterek elérésének feltétele képezi az alapot a találmány műszaki színvonalának és általános társadalmi hasznosságának a megítélésére. Az ipari tulajdon védelmére kötött Párizsi Nemzetközi Egyezmény értelmében a CSSZSZK-ban a találmányok és felfedezések egyedüli bejelentési helye a Szabadalmi és Találmányi Hivatal. Annak az időpontnak, amikor a találmányt a hivatalban bejelentik (TBI) az előjog — prioritás i— szempontjából döntő jelentősége van. A törvény és az illetékes végrehajtási előírások egyidejűleg azt is megszabják, hogy a találmány bejelentésében foglalt műszaki megoldás eleget tesz-e a találmány elismeréséhez szükséges feltételeknek. A törvény abból az előfeltételből indul ki, hogy társadalmi érdek megteremteni a feltételeket a találmányok keletkezésére és népgazdasági hasznosítására. Ezért az állami szakvéleményezés folyamán a műszakigazdasági kiértékelést az állami és gazdasági szervek és szervezetek egymással együttműködve dolgozzák ki. A bejelentett találmányok gazdasági hasznosításának szempontjából való értékelésére együttműködésre hívják fel a termelésben közvetlenül foglalkoztatott specialistákat és szakembereket. Ebben a rendszerben egyidejűleg adva vannak a feltételek arra, hogy a szervezetek rugalmasan és gyorsan értesüljenek a technika legújabb nemzetközi színvonaláról, és ebből tanulságokat vonjanak le nemcsak a kutatás, fejlesztés, szerkesztés és termelés szakaszán érvényesített saját tervezetük számára, hanem az ismeretek hasznosítására is. A találmányok műszaki és gazdasági oldalával kapcsolatban feltétlenül hangsúlyozni kell a találmánynak a szerzői tanúsítvány általi társadalmi védelmének fontosságát, amely lehetővé teszi, hogy ezt a védelmet lényegesen kiterjesszük még azokra a területekre is, ahol mindeddig nem élveztek védelmet. Elsősorban a gyógyszeriparra, vegyiparra és az élelmiszeriparra gondolunk. Ez a lépés képezi ezen a területen az alkotó műszaki tevékenység további fejlesztésének fontos alapját és az illetékes ágazat műszaki és gazdasági fejlesztési színvonala növelésének előfeltételét. A találmány tárgyát forma és tartalom szempontjából a találmányok illetékes kategóriája — azaz az azonos fajta találmányok csoportja szerint határozzuk meg. A találmányokat az alábbi kategóriákba soroljuk: 1. termékek — alaki kiképzésüket vagy anyagi összetételüket meghatározó jegyek jellemzik. Statikus állapotban kell meghatározni azokat. Ide tartoznak a vegyi úton előállított anyagok, gyógyszerek, élvezeti cikkek, takarmányok és az atommag átalakulásából származó anyagok, 2. eljárások — ide tartoznak azok a gyártási módszerek és munkafolyamatok, amelyek eredménye nem a termék, hanem a termelésben vagy üzemelésben érvényesíthető eljárás, 3. berendezések — ez a csoport magába foglalja a termelő-és munkagépeket, a vegyipari szerkezeteket, a műszereket, eszközöket, szerszámokat és segédkészülékeket, 4. a tárgyak térbeli elhelyezése — leggyakrabban az elektromos, hidraulikus és pneumatikus kapcsolásokat érinti, 5. felhasználás —■, ismert dolgok olyan célokra való felhasználása, amelyekre eddig senki sem használta őket, amennyiben ez az adott dolgok új tulajdonságának felfedezésén alapul. A törvény értelmében külön kategóriát képeznek az iparban termelő munkát végző mikroorganizmusok — új törzsek. A feltalálók bejelentéseit azokon a ŠEFT 100 850 által kiadott űrlapokon nyújtják be, amelyek a szerzők védelme túlsúlyban levő formájának, vagyis a szerzői tanúsítvány kiadására szolgálnak. Ha összevetjük a mezőgazdasági dolgozók számát á CSSZSZK dolgozóinak abszolút számával, valamint a 6. ötéves tervidőszakban a Szabadalmi és Találmányi Hivatalba beterjesztett találmányok számával, akkor láthatjuk, hogy a mezőgazdaságban a feltalálói tevékenységgel nem lehetünk elégedettek. Például ezen a szakaszon 1976-ban 6 ezer 574 1977-ben 6 ezer 984, 1978-ban 7 ezer 136 találmányt jelentettek be. Mivel a bejelentett találmányok kb. 30 százaléka nem jut át az állami szakvéleményezés rostáján, így a kiadott szerzői tanúsítványok száma ennyi százalékkal kevesebb. A találmányokkal való sáfárkodás szakaszán elsősorban a találmányokat hasznosító szervezetekben találunk mulasztásokat. Ezért e tananyag feladata is, hogy a feltalálók és a többi dolgozó tájékozottságát elmélyítse. IPARI MINTÁK A műszaki fejlődés tényezőinek komplex egészébe- tartoznak az ipari minták. Az új törvény szerint az ipari mintadarabok a gyártmány külső kivitelezésének újdonságával és különleges megoldásával tűnnek ki, amely az ipari termelésben érvényesíthető. ^ így érvényesíthető az az ipari mintadarab, amelynek alapján a termékeket ipari módon ismételten gyártani lehet. A' hatás, főként az esztétikai és a műszaki értékek szintézisét képviseli. A törvény értelmében ipari mintadarabnak tekintjük a termék külső felületi vagy térbeli kikészítésének olyan megoldását, amely újdonságot jelent és az ipari termelésben érvényesíthető. A termék külső kidolgozása alatt főként a külalak, a forma, a körvonal, a mintázat és a szín különleges kidolgozása, valamint a színek különleges elrendezését vagy ezeknek a követelményeknek a kombinációját értjük. A törvény egyidejűleg azt is meghatározza, hogy ipari mintadarabnak nem tekinthető a termék olyan külső kidolgozása, amely ellentétben áll a társadalmi érdekekkel, főként a humanizmussal és a szocialista erkölcs elveivel. Az ipari mintadarab benyújtásából származó előjog kérdését lényegében ugyanúgy intézik, mint a találmányok esetében. Az ipari mintadarabok bejelentését, amelyre szerzői tanúsítvány formájában védelmet kérnek, az SCt 25 10627-78 szármű előírásos űrlapokon nyújtják be. A jelentés alaki kidolgozását unifikált előírások szabályozzák. A TALÄLMÄNYOK, ÜJÍTASI JAVASLATOK, IPARI MINTÁK KEZELÉSE ÉS TERVSZERŰ NÉPGAZDASÄGI HASZNOSÍTÁSA A találmányok, újítási javaslatok és ipari minták kezelése és azok tervszerű népgazdasági hasznosítása a törvény szellemében oldja meg a nemzeti vagyon fontos részéért viselt felelősség rendszerét. Az egyes találmányokkal, újítási javaslatokkal vagy ipari mintával kapcsolatos jogok és kötelességek gyakorlását konkrét szocialista szervezetekre bízzák és ezeket teszi azok gyakorlásáért felelőssé. Ezzel tetőzik be a dolgozók alkotó tevékenysége eredményeinek tervszerű és össztársadalmi hasznosításáért viselt állami felelősség és gondoskodás rendszerét. A találmány újítási javaslat vagy ipari minta kezelésével megbízott szervezet össztársadalmi kötelességet teljesít. A szocialista társadalom kötelességeit teljesíti és annak érdekeit védi, de ugyanakkor gondoskodik a szerző jogainak és jogos érdekeinek védelméről is. Az intézkedésekben a legnagyobb hangsúlyt a találmányok,, újítási javaslatok és ipari minták tervszerű népgazdasági hasznosítására és terjesztésére irányítják. A szervezeteket kötelezik arra, hogy gondoskodjanak azok minél szélesebb körű hasznosításáról, mindenekelőtt a népgazdasági tervfeladatok teljesítésének javára. Fontos kötelességük a találmányok, újítási javaslatok és ipari minták kihasználásának, a népgazdasági tervfeladatok teljesítésével kapcsolatos ellenőrzése. AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER JELENTŐSÉGE ÉS FELADATA A MŰSZAKI FEJLESZTÉSBEN ÉS A VEZETÉSBEN A népgazdaság tervszerű irányítása és hatékonyságának növelése, valamint a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása és eredményeinek gyakorlati érvényesítése szempontjából fontos szerepet játszanak a technika nemzetközi színvonalára vonatkozó információk, amelyeket a találmányokról a szerzői tanúsítványhoz csatolt leírások, a szabadalmi ipátok és a találmányok nyilvánosságra hozott ismertetése tartalmaz. A CSSZSZK információs rendszere a találmányokról nagy mennyiségű adatot gyűjtött össze a világ minden részéről. Ez az információs alap jelenleg közel 15 millió olyan konkrét megoldást tartalmaz, amely a nemzetközi tudomány és technika minden szakaszán az élvonalat képviseli. Ezeket az információkat a Szabadalmi Irodalom Központi Könyvtárában, a Találmány- és Felfedezésügyi Hivatalban, valamint az egyes ágazati vállalatok és tudományos-kutatóbázis könyvtáraiban őrzik. Ezeknek az elsődleges információknak a száma az utóbbi években évente több mint 600 ezerrel gazdagodott és a növekedés üteme állandóan gyorsul. Az információk e fontos forrásával csak a számítástechnika széles körű alkalmazásával vagyunk képesek megbirkózni.
