Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-12 / 50. szám

Szükségessé vált az Információk feldolgozási technológiájának a megváltoztatása és mindenekelőtt javítani kell az információk e forrásának a népgazdasági hasznosítását. Ogy terveztük, hogy az 1975—1980-as években a hagyományos technológiáról nagyobbára áttérünk a lyukkártyás adatfeldolgozási rendszerre és a mikrofilm alkalmazására, valamint az automatizált adatelóvezetésl rendszerekre. Ez a változás közvet lenül a KGST-államok összefogásától és a résztvevő országok nemzetközi munkamegosztásától függ. A találmányokra vonat kozó adatok kölcsönös nemzetközi cseréjével van egybekötve.

A SZERZŐK JUTALMAZÁSA

A társadalmi haszon gazdasági kimutatása az egyén és a szervezetek gazdasági serkentésének fontos alapját képezi. Lehetővé teszi az új műszaki megoldások népgazdasági jelen tőségének és a népgazdaság fejlesztését szolgáló társadalmi hasznának gazdasági méltányolását. A találmány, újítási ja vaslat, vagy ipari minta alakalmazásáért járó jutalom nagy ságának a meghatározásában döntő szerepet játszik az a tár sadalml haszon, amelyet:

ее a találmánnyal a hasznosítás első öt évében á legelőnyö sebb évben értek el,

az újítási javaslattal és az ipari mintával a hasznosítás első három évének legelőnyösebb évében értek el.

A társadalmi haszon nagyságát „a kövekezőkből állapítják meg:

r-i az önköltség-megtakarításból,

ie a munkatermelékenység növeléséből,

«e a munkafeltételek javításából, vagy a munkabiztonság nö vetéséből.

Azonos társadalmi haszon esetén a találmány hasznosító iáért járó jutalom, a nemzetközi újdonság követelménye miatt magasabb, mint az újítási javaslat vagy az ipari minta hasz nosltásáért Járó jutalom. Különösen fontos az az elv, hogy a találmány, az újítási javaslat vagy ipari minta szerzőjének joga van a jutalomra minden szervezetben, amely az 6 találmányukat, újítási javaslatukat vagy ipari mintájukat hasznosítja.

A találmány hasznosításáért járó díjat az elért társadalmi haszontól függően ezer—5 ezer korona terjedelemben határozták meg.

Az újítási javaslatokért és ipari mintáért az elért társadalmi haszon nagyságától függően 200—200 ezer korona közötti díjat fizetnek.

A reszort által kiadott rendeletek további olyan kritériumokat tartalmaznak, amelyek alapján a társadalmi haszonból kiszámított szerzői díjat 20, sőt 150 százalékkal is emelhetik. A megfigyelési idő eltelte után is jár a szerzőnek 25 százaléknyi pótdíj.

Azoknak a dolgozóknak, akik részt vettek a kidolgozásban, befejezésben és megvalósításban a szerzőknek a találmányért, újítási javaslatért vagy ipari mintáért a hasznosítás első évében kifizetett díj 80 százalékának megfelelő jutalmat adhatnak.

Szocialista államunk gondoskodni fog az előírások szigorú betartásáról, hogy a szervezetek a törvény szellemével és az elért társadalmi haszonnal összhangban a jutalmakat helyesen szabják meg és halogatás nélkül Idejében kifizessék. E követelmény bármilyen mellőzése az alkotó munka iránti tiszteletlenség jele, a törvény és az össztársadalmi érdekek durva megszegését jelenti. A találmányok és az újítási javaslatok szerzőit egyúttal védelmeznünk kell politikai eszközökkel is az irigykedők rosszakaratával szemben. Céltudatos munkával el kell érnünk, hogy az újítók munkájára az egész munkaközösség büszke legyen és példaképének tekintse.

Fontos szerepet játszik a szerzők erkölcsi és politikai jutalmazása is. Szocialista államunk munkájukat állami kitüntető sek adományozásával jutalmazza.

A törvény értelmében a legjobbaknak a „CSSZSZK érdemes feltalálója“ és a „CSSZSZK érdemes újítója“ címet és jelvényt adományozzák. A Szakszervezetek Központi Tanácsa az Antonín Zápotocký díj adományozását kiterjesztette a feltalálók, újítók és a mozgalom élenjáró szervezőinek jutalmazására is. A törvénnyel összhangban szervezi a reszort az általa, valamint a Csehszlovákiai Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége KB által meghatározott kritériumok szerint az újítók és ésszerüsítők versenyét.

A TALÁLMÁNYOK, ÚJÍTÁSI JAVASLATOK ÉS AZ ÜJ MUNKAMÓDSZEREK NYILVÁNOS ELLENŐRZÉSE

A szervezet vezetősége a Forradalmi Szakszervezet üzemi bizottságával, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségével, a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság üzemi tagozatával és a SZISZ üzemi bizottságával együttműködve ellenőrzi a találmányok, újítási javaslatok és az új munkamódszerek megvalósítását és terjesztését az utolsó év folyamán (esetleg fél-*

évenként Is). Ezeket az ellenőrzéseket a járási és a kerületi mezőgazdasági igazgatóság szerveivel egyetemben végzik.

A nagy gazdasági vagy más társadalmi haszonnal járó találmányok, újítási javaslatok és új munkamódszerek megvalósításából és terjesztéséből származó eredmények ellenőrzésekor elsősorban a Tech 3-02 számú statisztikai kimutatásból, az újítók naplójából, valamint a találmányügy az újító és az ésszerűsítő mozgalom helyzetének a 1972/84 törvénytár! számú törvény Q146 fejezete 2. bekezdésének d) betűje szerinti elemzéséből kell kiindulni. Ezt az ellenőrzést egy bizottság végzi, amely a szervezet vezetőségének, a Forradalmi Szakszervezet üzemi tanácsának — a feltalálók és újítók mozgalmával foglalkozó bizottság —, a SZFSZ, a CSTMT üzemi tagozatának, a SZISZ üzemi bizottságának és a JMI képviselőiből áll.

A bizottság kiértékeli, hogyan teljesítette a szervezet a reá háruló kötelességeket, főként az újítást javaslatok bejelentéseinek elintézésére megszabott határidőt, milyen feltételeket alakított ki a feltalálók és újítók alkotó kezdeményezésének kibontakoztatására, valamint a találmány vagy újítási javaslat kidolgozása és megvalósítása közötti Időszak lerövidítésére.

A bizottság az ellenőrzés eredményeit megvitatás céljából a termelési értekezletekre továbbítja, hogy a szervezet minden egyes dolgozója véleményt mondhasson a feladatok teljesítéséről és javaslataikkal elősegíthessék a találmányügy és az újítómozgalom további fejlesztését szervezetükben.

A nyilvános ellenőrzés eredményeit a termelési értekezleteken elhangzott észrevételekkel és javaslatokkal együtt a szervezet vezetősége a Forradalmi Szakszervezet üzemi bizottságával és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségével letárgyalja. A jóváhagyott határozatokat a taggyűléseken, az üzemi újság, üzemi adó és a faliújság útján a dolgozókkal ismerteti. A szervezet vezetősége az ellenőrzés eredményeit és következtetéseit az intézkedésekre vonatkozó javaslattal együtt az első félévre vonatkozóan augusztus 15-ig, az évi ellenőrzés eredményeit pedig legkésőbb február 15-ig nyújtja be a felettes szerveinek. A nyilvános ellenőrzés eredményeit hasonlóképpen nyújtja be a SZISZ üzemi bizottsága is a saját felettes szervének.

A találmányügy, az újító és az ésszerűsítő mozgalom jelentőségét társadalmunkban a CSKP XVI. kongresszusának határozatai is méltatják amikor egyértelműen megállapítják, hogy „a 8. ötéves tervidőszakban elért gazdasági és szociális fejlődés eredményei, a termelőerők elért fejlődési színvonala, a tartalékok mozgósítása, a szocialista termelési viszonyok, népünk szaktudása és bölcsessége, a dolgozóknak a szocialista versenyben és a szocialista brigádok mozgalmában megnyilvánuló tevékeny részvétele, szocialista társadalmunk jövő években bekövetkező feltétlenül növekvő hatékonyságú gazdasági és szociális fejlődésének feltételei és tényezői.“

„A CSSZSZK 1981—1985. évi gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai", melyeket а XVI. pártkongresszus hagyott jóvá, a tudományos-műszaki haladás egész népgazdaságunkban való érvényesítéséről szóló fejezetben egy kötelező érvényű feladatot is tartalmaznak. Ez a feladat „a találmányügy és az újítómozgalom sokrétű fejlesztése, mint a tudományosműszaki fejlődés fontos része“.

Ebből kifolyólag a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által kidolgozott, s a tudományos-műszaki haladás érvényesítésére vonatkozó intézkedéseinek gyűjteménye is a

7. ötéves tervidőszakban a termékfelújítás egyik legfontosabb forrásának a jelentős felfedezések, találmányok, újítási javaslatok, esetleg a kiválasztott licencek széles körű érvényesítését tekinti.

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK:

1. Mit tekintünk újítási javaslatnak, és milyen kötelességek hárulnak a szervezetre annak elfogadása esetén?

2. Hogyan használja ki az Önök szervezete a dolgozók alkotókészségét a termelési-műszaki problémák tervszerű megoldására? '

3. Mi a találmányügy, az újitó- és az észerűsítő mozgalom nyilvános ellenőrzéseinek tárgya?

Megjegyzés:

Ennek a segédanyagnak a tartalma csal^ részben és tájékoztató jelleggel ismerteti a szellemi tulcfjdon és az ipari jogok védelmének széles körű problémáját. Nem helyettesíti az illetékes törvényt, rendeleteket és végrehajtási előírásokat, amelyek a találmányügy, az újító- és ésszerűsítő mozgalom jogviszonyait szabályozzák.

Az újító és ésszerűsítő mozgalommal kapcsolatos rendelkezésekkel egy időben az alábbi nyomtatványokat adták ki:

í— Az újítási javaslat bejelentő ívét,

i—i Igazolás az újítási javaslat bejelentéséről,

*— Űjítóigazolvány mintáját,

fe* A témafeladat tervalapjának mintáját.

Haladó tapasztalatok iskolája

III. TANANYAG

Az ésszerűsítő- és újítómozgalom — a szocialista kezdeményezés fejlesztésének

fontos eszköze

Szerző: JIRl ZÄRUBA

BEVEZETÉS

Az emberiség történetében az első felfedezések és találmányok, amelyeket az ember fejlődésének folyamán alkotott, elsősorban az ember megélhetését segítő munkaeszközökkel kapcsolatosak.

Kezdetben a vadászathoz, talajműveléshez, a termékek begyűjtéséhez és a szállításhoz szükséges eszközökre volt szükség. Ezeknek a műszaki értékeknek a szerzői a legtöbb esetben ismeretlenek, kilétüket a feledés homálya fedi, bár értékesebb történelmi hagyatékkal ajándékozták meg az emberiséget, mint számtalan olyan uralkodó vagy hadvezér, akiknek nevét a történelem pusztító és zsarnoki tetteik emlékével együtt megőrizte. Ennek ellenére a bennünket körülvevő mai világot látván mély tisztelettel adózunk a haladás ezen ismeretlen hőseinek. Nincs a földnek talán egyetlen olyan pontja sem, ahol nem lelnénk meg az emberiség alkotó tevékenységének, az emberi műveltség és alkotóképesség eredményeinek nyomait.

Az emberi szükségletek és vágyak kielégítését elősegítő haladás és technika alkotóinak eredményeit ma már természetesnek tekintjük. Ezek állandó segítsége nélkül az emberi vágyak egész sora kielégítetlen maradt volna, s az emberiség élelmezése, egészségügye, a tudomány és a művészet fejlődése soha sem érte volna el a mai szintet. Ezért tartjuk helyénvalónak megemlékezni legalább néhányról azok közül, akik alkotó munkájukkal mezőgazdaságunkban a műszaki haladást elősegítették.

Az első fontosabb mezőgazdasági munkaeszközök egyike a talajművelő szerszám volt: Csehországban már 1750 körül kísérleteztek a talajművelésre szolgáló több testű ekével. A mezőgazdasági technika fejlődését később jelentősen serkentette a 1766-ban Prágában alapított ,,A szántás és a szabad foglalkozások társasága“, A szántás általános fejlesztéséhez hozzájárult az 1827-ben feltalált „kerülőeke*, amely a talajt nemcsak forgatta .hanem lazította is. J. Wunderlich kovácsmester 1784-ben olyan formában szerkesztette meg a sorbavető gépet, amilyennek ma is ismerjük.

Társadalmi rendszerünk tiszteletben tartja a mezőgazdaság műszaki fejlődésének hagyományait és úttörőit. Ezt tanúsítják a kaőíni és a Nitrai Mezőgazdasági Múzeumban, valamint a Prágai Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben kiállított tárgyak. Itt találhatók azok a gépek és berendezések is, amelyek a mezőgazdasági kistermelésről a nagyüzemi termelésre való átmenetet jellemzik.

Dolgozó népünk széles rétegeinek alkotóereje 1948 után kezdett kibontakozni, amikor véglegesen eldőlt, milyen lesz társadalmunk osztályjellege. A szocialista társadalomban a feltalálók és újítók munkája a társadalmi műszaki haladás forrása. A szocialista társadalomban nevelkedő ember számára biztosított a szakmai továbbképzés és a tapasztalatszerzés. Az új típusú ember pozitívan viszonyul a társadalmi tulajdonhoz, s ő teremti elő a nemzeti vagyont. A tudományosműszaki haladás és a gazdaságfejlesztés eredményei az életszínvonal emelését, valamint a személyiség érvényesülését szolgálják. A szocialista társadalom új feltételeket teremtett az alkotó tevékenyséőg kibontakozására.

AZ ÚJÍTÓMOZGALOM FEJLESZTÉSE '

Az újítási javaslatok a műszaki haladást, a komplex szocialista ésszerűsítést és a népgazdaság hatékonyságának növelését szolgáló — nagy tömegeket mozgósító — tényezők, melyek nemcsak a műszaki problémák megoldására irányulnak, hanem segítséget nyújtanak népgazdaságunk termelés technikai, műszaki-szervezési, sőt gazdaságszervezési problémáinak megoldásában is. Konkrét cselekedetek útján jelentős mértékben elősegítik a termelés hatékonyságának növelését. Mini-