Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-12-12 / 50. szám
|VfiUB2BUIM£ K é a* u « ь Az idón Kudarcot vallottam a salátával, pedig ugyanúgy termeltem, mint az előző évben. A már fejesedő növények egymás után pusztultak ki. A- mlkor közelebbről megvizsgáltam a fonnyadó növényeket, észrevettem, hogy a gyökerük i— közvetlenül a föld felszínén — elrothadt. Alig öntöztem, Így nem tudom: mi okozhatta a bajt? V. J., Š. Válaszunk: Látatlanban nem tudunk pontos választ adni, viszont a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen károsodást általában a szürkepenész (Botrytis cinerea j okozza. A saláta gyökérnyaki rothadásu olykor a szklerotiniás tőrothadással együtt lép fel. Tudniillik, mindkét kórokozónak csaknem azonos környezeti feltételek kedveznek. A betegség előbb a külső leveleken jelentkezik, s fokozatosan befelé, a szártő felé hulad, mígnem a megtámadott részeken szürke penésztelep jelenik meg. A védekezésben fontos szerep jut a megelőzésnek. Nagyon fontos, hogy a területről mindig gondosan el távolítsuk a növényi maradványokat, óvatosan öntözzünk, biztosítsuk az egyenletes tápanyagellátást, és körültekintően szellőztessük a termesztő (hajtató) berendezést. Az említett kórokozók ugyanis nedves környezetben szaporodnak leggyorsabban. A szürkepenész fellépésének megelőzése céljából vegyszeres permetezést végezhetünk (Fundazol 0,05%), de kimondottan ügyelni kell az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő (salátánál 21 nap) megtartására! Kérdés: Olvastam, hogy az intenzív zöldségtermesztéssel hasznosított kertet időnként tanácsos fertőtleníteni. A cikkben Nématin készítményt említettek, de a szakboltban nem kapható. Állítólag formaiinnal és hipermangánnal is lehet talajfertőtlenítést végezni. Hogyan? Nem károsak ezek a készítmények a gyümölcsfákra, illetve a ribizlíbokrokra? V. L., N. Válaszunk: A kertészkedöknek általában azt szoktuk tanácsolni, hogy amennyire csak lehet, korlátozzák a vegyszerek házi kerti használatát. A helyes vetésforgóval, a melegágyi föld kicserélésével, a fólia áthelyezésével általában jó eredményt lehet elérni a betegségek és kártevők elleni harcban. A vegyszeres talajfertőtlenítés hatásos, de hátránya is van. A legnagyobb gondot a vegyszerek egyenletes kijuttatása okozza. A folyékony szereket általában öntözőkannával juttatjuk ki, s ha ez nem egyenletes, akkor az egyik helyen gyenge hatást érünk el, a másikon több lesz a szermaradvány, kipusztulhatnak a kultúrnövények. A Nomutin totális talájfertőtlenítő szer, kifogástalanul irtja a fonálférgeket is. Belőle egy négyzetméterre 50—200 ml-t kell adagolni, attól függően, hogy milyen kórokozó van leginkább elszaporodva. A palántadőlés megelőzésére általában u 75 ml/ml-es udug is elegendő, viszont a fonálférgek elleni harcban csak 150—200 ml-es négyzetméterenkénti adaggal érhetünk el jó eredményt.. Az előírt adagot 5—8 liter vízben kell kijuttatni, majd a tulajt 5—7 napra fóliával kell letakarni. Ne feledjük, hogy a Nematin készítménynek csak 5 C- fok fölötti hőmérsékleten van jó hatása, és a várakozási Idő is a hőmérséklet alakulásától függ: télen a szabadföldön és a fűtetlen növényházakban 4—5 hónap, 15 C-fokosnál magasabb hőmérsékleten 4—5 hét. A várakozási idő eltelte után is tanácsos salátavetéssel meggyőződni a szermaradványok tökéletes lebomlásáról. A formalin az általános fertőtlenítő szerek közé tartozik, 35—40 százalék formaldehidet tartalmaz, s 2 százalékos töménységben használható. Mivel a tulajban található valamenynyi fehérjetartalmú anyagot kicsapja, érthetően jó hatása van a gombák, a rovarok, sőt, a gyommagvak ellen is. A tulajt 15—20 cm mélyen fellazítjuk, elsimítjuk és kilocsoljuk rá a fertőtlenítő oldatot (öntözőkanna). A 2 százalékos oldatból 5—10 litert kell számítani egy négyzetméterre. Utána a földet 2—3 napra letakarjuk fóliával. A formulinnal fertőtlenített talajba 2—3 hét múlva lehel vetni vagy ültetni, de előbb alánlatos meggyőződni a káros gőzök tökéletes elillanásáról. Például úgy, hogy egy marék földet rászórunk a gyorsforraló forró lapjára. Ha még érezni a formaldehid tipikusan szúrós szagát, akkor folytatni kell a szellőztetést, várni kell az ültetéssel-vetéssel. A formalin bevált a termesztő berendezések és a kerti szerszámok fertőtlenítésére is. Legegyszerűbb, ha mindent bepermetezünk a formalin 2 százalékos oldatával, majd 24 órára bezárjuk, utána pedig alaposan kiszellöztetjük a növényházat. A Nematin és a formalin használatáról tudni kell, hogy minden növény számára mérgezőek, tehát a kezelt területen vagy növényházban semmilyen kultúrnövényt nem hagyhatunk. Szabadföldi fertőtlenítéskor az évelő növények (fák, bokrok) gyökérzetétől számított egy méteres távolságban lehet megkezdeni a locsolást. A hipnrmangáiínal (kálium permanganát) kapcsolatban csak annyit, hogy a szakirodalom valaha paléntadőlés ellen javasolta. Ma azonban már vannak kiváló gombaölő szerek, amelyek |6 eredményt nyújtanak, ha beöntözzük vulük a friss vetést. Ilyen például a Fundazol és a Dithune M 45: az előbbiből 5 grammot, uz utóbbiból 25 grammot kell nyolc liter vízben kijuttatni egy négyzetméterre. Maflák György agrármérnök Kérdés: Májusban a fokhagymán gombabetegségre utaló, fehér micélium-telepeket fedeztem fel. Mi okozza? F. L, H. Válaszunk: A fehéres gombafonálza-t a Sclerotium cepivorum, esetleg a Fusarium (fehérpenészes, illetve fuzáriumos rothadás) kártételére utal. A zöldes vagy kékes színű fonáltelep Penici- Hum jelenlétét jelzi, a növény nyaki részén pedig általában a szürkepenész (Botrytis cinerea) kártétele figyelhető meg. Ha a lapunkban közölt tanácsok szerint termelné a fokhagymát, kevés hasonló gondja volna. Ismételten hangsúlyozzuk: kizárólag egészséges, csávázott ültetőanyagot használjon. Duggutás előtt a gerezdeket legalább 15 percen át áztassa a Fundazol 0,4—0,5 százalékos töménységű oldatába, majd szikkasztás után 6—12 órát át a Sulka 5 százalékos oldatában. Az első kezelés a gombabeteg ségek ellen, a második az állati kártevők kártételének megelőzésére szolgál. (kr) HAMIS FACANSÜLT. Hozzávalók: 2 ki esi csirke, 2 dl száraz fehér bor, 10 dkg füstölt szalonna, 1 szál sárgarépa, 5 dkg vaj, só, 3 szem bors. Elkészítéséhez feltétlenül olyun csirkékre van szükségünk, amelyeken fej ts van. A megtisztított szárnyas hasába töltjük a bor felét, és egy napig fejjel lefelé hideg helyen fellógatjuk. Másnap óvatosan, nehogy a bor kifolyjon, füstölt szalonnával sűrűn megtűzdeljük a csir kéket, ha kell, megsózzuk, és megforró sított vajon átsütjük. Hozzáadjuk a meg tisztított, karikákra vágott répát, aláönt jük a maradék bort és a borssal ízesít ve, fedő alatt, lassú tűzön puhára párol juk, majd sütőben, a levével öntözgetve megpirítjuk. Tálaláskor feldaraboljuk és átszűrve ráöntjük a levét. Almapüré illik hozzá. SZARNYASPOGACSA. Hozzávalók: 50 dekányi bármilyen szárnyasaprólék, 1 tojás, 1 alma, 2—3 evőkanál liszt, 1 kis fej vöröshagyma, só, törött bors, 1 evőkanál búzadara, a sütéshez olaj. Az aprólékot megmossuk, feldaraboljuk, és annyi sós vízben, amennyi ellepi, puhára főzzük. (Legjobb kuktában főzni, a jelzéstől számított 10—12 perc alatt megpuhul.) Levőtől leszűrve kicsontozzuk és ledaráljuk. A visszamaradt lé bármilyen leveshez kitűnő. A megtisztított hagymát nagyon apróra vágjuk, a meghámozott almát megreszel jük, és az egészet összekeverjük a darált hússal, a nyers tojással, a fűszerekkel, végül hozzákeverjük a búzadarát, jól összedolgozzuk, állni hagyjuk, amíg a dara megduzzad, majd vizes kézzel pogácsákat formálva belőle, lisztben meghempergetjük. Bő, forró olajban szép pirosra sütjük. KÜLÖNLEGES KOMPÖT SÜTŐTÖKBŐL. Hozzávalók: 1 kg sütőtök, 20 dkg narancs, 10 dkg citrom, 20 dkg alma, 25 dkg kristálycukor, 1 rúd vanília, 5 szegfűszeg, 1 dl borecet, só, 2 dl almabor. A megtisztított, kis kockákra vágott sütőtököt enyhén sós vízben megfőzzük, levében kihűtjük, majd leszűrjük. A borecetet a cukorral, meg 8 dl vízzel néhány percig forraljuk, és vaníliával, szegfűszeggel, a vékony csíkokra vágott citromhéjjal ízesítjük. Hozzáadjuk a hámozott, cikkekre vágott citromot, narancsot, a kockára vágott almát, és az almabort beleöntve, rövid ideig még forraljuk. Ezt a levet még melegen ráöntjük a sütőtökre, úgy hagyjuk kihűlni. Különösen nehéz húsételek kitűnő körete. (mk) i Keriesze О Ki Minden tapasztalt nutria tenyésztő tudja, hogy a szeptembertől áprilisig leolt állatok nyújtják a legjobb minőségű gereznái. Igaz, hogy újabban a holiči MOVIS nemzeti vállalat már megszervezte az élő állatok felvásárlását, te liát a tenyésztőknek nem kell otthon bajlódniuk a lepréinc zéssel, ráadásul a húst is ked vezö áron értékesíthetik. Viszont sokan kedvelik a boltok ban egyelőre csak ritkán kap ható, különleges csemegeként forgalmazott nntriahást, és töb ben szép bundái is szeretné nek, tehát nem ritkaság, hogy a tenyésztő a házi leölés mel leli dönt. Mivel úgy tapasztal tűk, hogy főleg faluhelyen fel lendült a nutriatarlás iránti ér deklődés, és sokan első ízben kísérleteznek ezekkel az állatokkal, fontosnak tartjuk röviden összefoglalni a nutria le ülésével, leprémezésével és a gerezna szárításával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. jó tudni, hogy a nutriát legkorábban nyolchónapos korban tanácsos leölni. Ekkor már megfelelő nagyságú és kellő minőségű gereznát nyújt. A kényszervágások kivételével mindig arra törekedjünk, hogy kizárólag olyan állatokat öljünk le, amelyeknél bekövetkezett a gereznaérettség. A autria gereznája akkor érett, ha a has alji részen a szőrzet legalább 0,8—1 cm hosszá és szép sűrű. A leölésre kiszemelt állatot a farkánál fogva kell felemelni, de csak annyira, hogy a mellső végtagjaival inegtániasz kodhasson valamilyen szilárd alapon (asztal, föld). A nutriát a tarkójára mért ütéssel . üljük le. Ha csak egy vagy két állatról van szó, akkor a tenyerünk élét is használhatjuk, mint a nyíllak leölésekor. Persze sokkal biztosabb — és biztonságosabb! —, ha körülbelül 50 cm hosszú és legalább 5 cm Minőségi gereznát kínáló standard nutria Molnár József pozsony eperjesi Hahódnál tenyésztő állományából Fotó: —boí CD A nutria leölése és leprémezése átmérőjű bottal ütjük le az állatot. Legyünk elővigyázatosak, dolgozzunk kesztyűben, mert a veszélyt sejtő állat védekezik, könnyen megkarmol hatja, sőt, megharaphatja a tenyésztőt. A bot végét ajánlatos becsavarni gumival, nehogy a kicsit erősebbre sikerűit ütés nyomán felrepedjen a gerezna. A leölt állatot az egyik hátsó lábánál fogva függesszük fel, majd vágjuk be a nutria orrát, hogy tökéletesen elvérezzen. Ha a vérzés megszűnik, azonnal fejtsük le a szőrmés bőrt, még mielőtt kihűlne az állat leste. A gereznát úgy kell lefejteni, hogy „zsákot“ kapjunk: a farkot a tövénél levágjuk, a végtagok csupasz és szőrözött részei közötti vonalon kürülinetszük a bőrt, majd széthúzzuk a lábakat és a combok hátsó vonalán is felvágjuk a bőrt egészen a végbélnyílásig, amelyet körUlvágunk. A gerezna lefejtéséhez tompa tárgyat, a bőr és a felületi izom zat közötti hártyás részek apró vágásokkal történő el metszéséhez kést használunk. Ha az 1 Miért zöldül? p *$► «$♦«{♦ «$♦ «{♦ »*» «$♦ Ф Gyakori jelenség, hogy a fá- Mert világos helyen tároljuk, zöldülés, mert az ilyen gumó radságos munkával megtermelt A zöldülést u bioszintézis okoz- sok szolanint tartalmaz, ami vagy boltban vásárolt és téli za, a napfény hatására. Ezért komoly emésztési zavarokat fogyasztásra betárolt krumpli a világos pincében tárolt búr- okozhat. Az érett burgonya 2— zöldülni kezd. Ha csupán egy- gonyát ajánlatos letakarni, de 10 mg% szolanint tartalmaz két gumóról van szó — ennyi elővigyázatosan, hogy a jó szel- (ez a mennyiség ártalmatlan), a boltban vásárolt, állítólag lőzés továbbra is biztosított viszont a zöld gumókban 60— szakszerűen tárolt és frissen .legyen. Nem baj, ha az ültető- 70, a csirákban pedig akár csomagolt áruban is előfordul burgonya megzöldül; egészsé- 500 mg°/o szolanin is előfordul' • alt,<or nincsen nagyobb baj. gesebb lesz az ültetőanyag s a hat. Főzéskor a szolanin nem De a házi tárolás során gyak- tavaszj előcsírázta fáskor rövid, bomlik el, tehát a zöld gumósző tetemeS menny|Sé*r6‘ wan erős, életképes csírákat fej- kát jó vastagon kell megháleszt. Viszont a fogyasztási mozni és a főzóvizet ki kell Miért zöldül a krumpli? krumplinál nem kívánatos a önteni. (z) » «J» «J* »*» *J* *** tj« »J» «J» «J» »*• •*• «J« <£» «j» «J» *J* »J« **♦ «J» ♦* > »J» »J» «J* »J» «J* »J. »J* «$♦ «J» «J» «J* « állat vérzik, nedves ruhadarab« bal folyamatosan itassuk föl • vért. A fejen levágjuk a füleket, kivágjuk a szemeket és ex állkapcsot, meg az orrot ia lefejtjük a porcos részről, tgy kellő méretű, minőségi gereznát kapunk. A nyers prémet azonnal kezeljük. A zsákszerű prémet kifordítjuk, puhadeszkáből készült, 17,5—18 cm széles — fölül szűkülő — feszítőfára húzzuk, s megtisztítjuk a hús- és zsírmaradvényoktól, valamint a hártyáktól. Az előszárftást szellös, huzatos helyiségben, 18—20 C-fokos hőmérsékleten végezzük. A második vagy harmadik napon, amikor a prém még nem kemény, a gereznát kifordítjuk (szőrmés felével kifelé), ismét felhúzzuk a feszítőfára és tovább szárítjuk (20—25 C-fok). A nagyobb melegben, gyorsabban szárított prémek a későbbi használat során megtöredeznek. A száraz prémet tisztítsuk meg és fésüljük át. A nyúltenyésztük rossz szokásait követve, a nutriatenyésztök közül is többen drótból készült feszítőt használnak, vagy egyszerűen szalmával kitömve szárítják a gereznát. Óvakodjunk ennek a módszernek az alkalmazásától, hiszen a rosszul kezelt és szárított prém értéktelen. A nutria húsa minőség tekintetében vetekedik a baromfi-, illetve a borjúhússal. Elsősorban sütve, rántva vagy gulyásnak elkészítve fogyaszthatjuk, de kövérebb sertéshússal keverve, kolbászt, szalámit és gépsonkát Is készíthetünk belőle. Fonás alapján: -!«•*
