Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-12-05 / 49. szám
1981. december 5. .SZABAD FfltDMÜVÉS. latra kicsik Szi Évről évre bővül a szovjet—csehszlovák gazdasági és tudományosműszaki együttműködés, amit az állahdóan bővülő áruforgalom is bizonyít, mely a jelenlegi ötéves tervidőszakban eléri a 40 milliárd rubelt. A gépekkel és berendezésekkel folytatott kereskedelem fontos szerepet játszik mindkét ország népgazdasága számos ágazatának fejlesztésében, az anyagi-műszaki bázis bővítésében. A szovjet üzletfelek jól ismerik a csehszlovák fémforgácsolő esztergagépeket és présberendezéseket, könynyü- és élelmiszeripari berendezéseket, atomerőmű-berendezéseket, teherautókat, folyami személyhajókat, motormozdonyokat, villamoskocsikat, trolibuszokat, mezőgépeket stb. Nagyon jól beváltak a Tatra billentőautók, melyekből Csehszlovákia az idén 3200 darabot szállít a Szovjetuniónak. Ezek a modern, nagyteljesítményű autók rendkívül megtetszettek a szovjet olajipari, gázipari dolgozóknak és geológusoknak, akik Szibéria és a Szovjet VTávol-Kelet igen nehéz viszonyai között dolgoznak. Tekintettel a nevezett területek éghajlati sajátosságaira, a kopfivnicei autóüzem a Szovjetuniónak szánt billenő teherautók egy részét különleges északi kivitelezésben gyártja, amivel biztosítja a gép megbízható működését bármilyen időszakban és megfelelő geltételeket teremt a gépkocsivezetőknek. Manapság csak Tyumeny vidékén több mint ötezer billenőszerkezetű Tatra teherautó működik, és számuk 1985-ig eléri a kilencezret. Külföldi gyártmányú kocsikból álló Ilyen nagyszabású autópark megkövetelte különleges műszaki és javító szolgáltatások szervezését. A tyumenyi területen csak az idén több mint 1200 autó és ugyanannyi motor szorult javításra, 1985-ig pedig a követelmények megkétszereződnek. Az érdekelt szovjet és csehszlovák szervezetek 1973-ban megállapodtak, hogy a Tyumeny területi Nyizsnyevartovszkban szakosított bázist létesítenek a Tatra billenőkocsik főkarbantartására és műszaki kezelésére. Csehszlovák szervezetekkel együttműködve 1977-ben kidolgozták e szakosított bázis műszaki tervét s megkezdték az építkezést. A terv szerint e bázison évente 600 főjavítást végeznek, továbbá «00 Tatra-148-as motor javítását végzik el, s lehetségessé válik e teljesítmény utólagos növelése a tizenegyedik ötéves tervidőszak éveiben. Az idén működésbe lépett az első szakosított bázis, mely lehetővé teszi évente 200 autó és 200 motor megjavítását, s jövőre eléri teljes tervezett kapacitását. A szakosított bázis egy modern vállalat, amelyhez a műszaki kezelés és a folyamatos javítások, a főjavítás, a mosás és zsírzás részlegei, segédraktár, továbbá raktárhelyiségek, valamint adminisztratív épületek is tartoznak, s ahol mintegy ezer szakember fog működni. A legnagyobb a műszaki kezelés és folyamatos javítások szakasza, amelyhez motor- és aggregátműhely tartozik. A vállalat épületeinek falburkolata lehetővé teszi normális belső hőmérséklet fenntartását akkor is, amikor kinn 55 fokos fagy jellemzi az időjárást. A javítási technológia , feltételezi Csehszlovákiából szállított pótalkatrészek alkalmazását, egyes alkatrészek bizonyos százalékú amortizációs javítását, valamint új alkatrészek és géprészek .gyártását a vállalat erőivel. A javított autók és motorok szerelése automata futószalagokon történik. A bázis műhelyei termelőberendezésének fő fajtáit Csehszlovákia szállította. Szakemberek véleménye szerint a szakosított bázis üzembe helyezése, a bázis ellátása, korszerű javítási technológia alkalmazása lehetővé teszi a Tatra billenőszerkezetű teherautók főjavítása szibériai és távol-keleti igényeinek kielégítését, ha a Javított autók száma eléri az új kocsik állományának 80—85 százalékát. A Tatra önbillentős teherautók nylzsnyevartovszki javító bázisának felépítése a Szovjetunió és Csehszlovákia különféle termelési együttműködésének jellegzetes példája, amely ismét a két testvérország kapcsolatainak tartósságáról, kölcsönös előnyösségéről és megbízhatóságáról tanúskodik. JURIJ GAVRILOV JA szovjet csapatok negyven évvel ezelőtt, 1941. december 5-én — 6-án ellentámadásba lendültek s ezzel tökéletesen meglepték a fasisztákat. Az ellentámadás 80 kilométer széles frontszakaszon fokozatosan bontakozódott ki. A „birodalom elit hadserege“, mely azelőtt nem ismert vereséget, hátrálásra kényszerült, mely sok helyütt páni menekülésbe csapott át. Ez sokkolta a „világhódítókat“. A szovjet hadsereg ellentámadása 100—250 kilométerrel vetette vissza a hitleristákat Moszkvától. A „Tájfunnak“ neveztt második általános offenzíva a szovjet-német arcvonal nyári és őszi csatáinak legnagyobb eseménye volt. A hitlerista hadvezetőség nagyon pontosan előkészítette a „Tájfun“ hadműveletet, biztos volt csapatai győzelmében. A fasiszták óriási erővel törtek a szovjet fővárosra. A hadművelet során újabb erősítéseket kaptak. Veszteségeiktől függetlenül harcoltak, saját katonáik hullahegyein törtek előre, csak a kitűzött cél elérése volt a fontos. A hadművelet második szakaszának 12 napja alatt a fasiszták több mint 150 ezer katonát, mintegy 800 páncélos harckocsit, rengeteg repülőgépet és egyéb haditechnikát vesztettek. Igaz, a szovjet hadserg egységei is súlyos veszteségeket szenvedtek. A Moszkva védelmének fő súlyát hordó nyugati frontszakasz csapatai gyérültek és erejük fogytáig kimerültek, de sehol sem engedték a védelem áttörését. Ellenkezőleg. A harc legnehezebb napjai sem rendítették meg a A MOSZKVAI CSATA 40. ÉVFORDULÓJA A Tájfun vége szovjet katonák elszántságát és harci erkölcsét. A tartalékokkal erősített egységek a párt felhívásaitól és a szovjet nép rendkívül bátor kiállásától fellelkesültén megtízszerezték erejüket Moszkvánál a fasiszta ellenséggel szemben vívott harcokban. Talán ezért is vallott kudarcot a hitleri hadvezetés hadművelete. Természetesen, a hitlerista elit máshol is kereste kudarca okait. Egykori hitlerista tábornokok emlékirataiban csak úgy hemzsegnek a különféle elméletek, melyekkel a Wehrmacht moszkvai díszszemléjének elmaradását próbálták indokolni. Már akkor megszületett az „orosz sár“, az „orosz tél“, „Tél tábornok“ elmélete; állítólag ezek okozták a hitleristák moszkvai vereségét. Az igazság az, hogy mindkét ellenfélnek azonos feltételek között kellett harcolnia. Az eső és a sár egyaránt akadályozta a szovjet katonákat is. A hitleristák kiábrándultságát düh követte. Keresni kezdték, mivel indokolják a vüág szeme előtt csapataik moszkvai verségét. A „villámháború“ kudarcától felbőszült Hitler meg is találta az áldozati bárányokat. Brauchitsch tábornagyot, a szárazföldi csapatok parancsnokát, Bock tábornagyot, a Közép hadseregcsoport parancsnokát és Guderian tábornokot, a második harckocsizó hadsergesoport parancsnokát elmozdította helyéről. .'•‘-Ni. ' KOMMENTÁRUN ® SZOVJET—JAfÄN ACÉLCSÖÜZLET A Szovjetunió megállapodott Japánnal, hogy 750 ezer tonna nagy átmérőjű acélcsövet exportál az ázsiai ipari hatalom a szovjetországnak. A jelentős üzletet Moszkvában kötötték meg négy japán acélipari vállalat és szovjet külkereskedelmi szakemberek. Az üzlet értelmében a japán cégek a • TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS A Kazah Állami Egyetem és a Nyugat-washingtoni Egyetem képviselői egyezményt írtak alá a BATISZ nevű közös tudományos kísérlet lefolytatásáról. A kísérlet célja nagy haladási távolságon (10 ezer kilométer) a tokiói Export-Import Bank által számukra rendelkezésre bocsátott öszszeggel finanszírozzák a vásárlást. Megfigyelők az üzlet létrejöttét jelentős fejleménynek tartják a két ország gazdasági kapcsolatainak jövendő alakulása szempontjából is, mivel a hitelnek a japán kormány által történt engedélyezése rést ütött a Washington szorgalmazta embargópolitlkán. neutrínók viselkedésének közvetlen tanulmányozása, a részecskék mozgásának szigorúan ellenőrzött feltételei mellett. A neutrinónyalábot a bataviai (USA) fizikai gyorsítóból az Isszik-Kul tő térségébe irányítják, ahol a víztároló fenekén elhelyezett több mint egymillió tonna tömegű detektor segítségével kazahsztáni tudósok regisztrálják viselkedését. Neutronbombák a Fehér Ház szállítószalagján U. Szmimov rajza] s „Mi békét és együttműködést, kölcsönösen és jóindulatot akarunk a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Az erre vonatkozó őszinte óhajunktól vezérelve, azt javasoljuk az Egyesült Államoknak és más nyugati országoknak, folytassunk becsületes, építő tárgyalásokat, keressük gyakorlatilag valamennyi fennálló nagy kérdés kölcsönösen elfogadható megoldását“ — Leonyid Brezsnyev májusban vetette papírra e sorokat, Reagan amerikai elnök levelére válaszolva. Mindez most gyakorlati megvilágításba került annak kapcsán, hogy a múlt héten sor került egy magas szintű látogatásra: az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Helmut Schmidt kancellár vendégeként hivatalos látogatást tett az NSZK-ban. Rendkívül nagy Jelentőségű volt a látogatás egyrészt azért, mert a szovjet vezető konkrétan kifejthette gyakorlati elképzeléseit a bizalomerősítéshez feltétlenül szükséges előzetes intézkedésekről, másrészt a nyugati ‘világ európai legtekintélyesebb, hangadó államának vezetője vállalkozott amolyan közvetítői szerepre a két nagyhatalom között. Leonyid Brezsnyev mindjárt tárgyalásainak első napján új elemekkel bővítette a már korábbi szovjet moratőriumjavaslatot, a rakétatelepítések befagyasztására vonatkozó indítványokat, melyek már az SZKP XXVI. kongresszusán elhangzottak. Ezek szerint a Szovjetunió hajlandó lenne leállítani a nyugati fél által SS—20-nak jelzett rakéták telepítését, ha a másik fél is egyetért a moratóriummal, és több százzal csökkenteni közép-hatótávolságú hordozó eszközeit a genfi tárgyalások eredményeként. A Szovjetunió jóindulata jeleként egyoldalúan csökkentheti az ország európai területén levő közép-hatótávolságú nukleáris fegyverei egy részét, továbbá előlegként hajthatná végre ezt a csökkentést avégett, hogy közeledés történjék ahhoz az alacsonyabb szinthez, amelyről a Szovjetunió és az Egyesült Államok tárgyalásai eredményeként jöhet létre megállapodás. Ez új elem a szovjet javaslatokban, s mi sem bizonyítja jobban e lépés fontosságát, mint a rakétatelepítési tervekből kifolyólag az európai kontinens békéjét fenyegető nagy veszély elhárításának szükségessége. A javaslat elhangzott, most már a másik félen a sor a lépésre. A Fehér Ház első reagálása kedvező jel, mert a hírek szerint Reagan elnök már nem tartja illuzórikusnak a Genfben kezdődő szovjet—amerikai leszerelési tárgyalásokat, és a hivatalos körök szerint jövőre létrejöhet a már régebben emlegetett Brezsnyev—Reagan találkozó. Schmidt kancellár pohárköszöntőjáben kijelentette: „Ha a kölcsönös bizalom helyreál Ina, akkor a madridi találkozó is sikerrel fejeződhetne be, sor. kerülhetne egy európai leszerelési értekezlet összehívására. Amikor 1945 óta Európában sikerült biztosítanunk, hogy a béke hosszabb ideig maradjon fenn, mint bármikor korábban századunkban. Közös kötelességünk, hogy ezt a békés együttműködést ne csak századunk hátralevő éveire őrizzük meg, hanem biztosítsuk a jövő évszázadra is a békés együttműködés alapjait.“ Schmidt egész Nyugat-Európa népei nevében beszélt, s nem egy tekintélyes nyugati államférfi pozitívnak minősítette a Brezsnyev-javaslatot. A világsajtó is ilyen szellemben írt, de nem idealizálta a lehetőségeket, az előrehaladást. Brezsnyev bonni látogatásának eredményeit hivatalosan közös közlemény foglalta össze, melyből kiemelhetjük azt a megállapítást, hogy az államok közötti politikai párbeszéd, különösen a jelenlegi nemzetközi helyzetben, igen nagyjelentőségű, s az ilyen párbeszéd megfelel minden állam előtt állá feladatnak: korunk legégetőbb kérdései megoldásának. Fontosnak tartják, hogy a két ország felelőségének megfelelően hozzájáruljon a nemzetközi helyzet pozitív és szilárd fejlődéséhez, a tartós béke biztosításához. A közlemény utal a két ország kapcsolatainak a múltban megkötött szerződések alapján történő fejlesztésére, mert a kölcsönös érdekeinek megfelelő gazdasági együttműködés kedvező fejlődése pozitív hatást gyakorol az államközi kapcsolatok egészére és hozzájárulhat a nemzetközi stabilitáshoz és a béke megszilárdításához. Ilyen értelemben nyilatkoztak a felek a legutóbbi földgázszállítási egyezményről. Utánuk következtek jelentős és kevésbé jelentős tábornokok tucatjai, akiket hetekkel ezelőtt még bőkezűen dekorált lovagkeresztekkel. Végül Hitler magát nyilvánította a szárazföldi csapatok parancsnokává abban a reményben, hogy ez talán majd mágikus erővel fog hatni hadserege megromlott harci erkölcsére. Az igazság az volt, hogy a fasiszták moszkvai vereségét nem a sár, nem az eső, nem is a tél, hanem a szovjet katona vaskemény szívóssága, vitézsége és elképzelhetetlen hősiessége okozta. Az egész szovjet nép a szovjet hadsereg mögött állt. Ebben rejlett a „Tájfun“ és az esztelen „villámháború“ kudarcának fő oka. E tervek csődje megmutatta a hitlerista politika és stratégia kalandor voltát, egyszersmind kifejezésre juttatta a szovjetország erejét és szilárdságát. E tények az egész akkori világban visszatükröződtek. A történelmi nevezetességű moszkvai csata negyven évvel ezelőtt a keleti fronton dúló hat és fél hónapos háború kicsűcsosodását jelentette. Rendkívül nagy katonai, politikai és nemzetközi jelentősége volt. Éppen a Moszkvába vezető utakon foszlott szerte a fasizmus legyőzhetetlenségének mítosza. Dr. Ján Miőátek ezredes A feleknek az a meggyőződésük, hogy az államok békés együttműködésének nincs ésszerű alternatívája, s hogy ezt az együttműködést az egyenjogúság, az államok függetlensége és szuverenitása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveire kell felépíteni. A két fél olyan szellemben foglalt állást, hogy a madridi találkozón állhatatosan törekedni kell haladás elérésére a helsinki záróokmány valamennyi kérdésében, s a találkozót lehetőleg az év végéig érdemleges eredményekkel fejezzék be. Eszmecserét folytattak a nukleáris fegyverek korlátozásának kérdéséről, s reményeket fűznek a november 30-ával kezdődött genfi szovjet—amerikai tárgyalásokhoz. A fegyverzetcsökkentési és konfliktusos kérdésekkel kapcsolatban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy „minden állam, felelőségtudatot tanúsítva a béke megőrzése iránt, önmérsékletet tanúsítva egymás közötti kapcsolataiban, erőfeszítéseit összpontosítsa a feszültség fennálló gócainak felszámolására, új konfliktushelyzetek kialakulásának megakadályozására. Ennek elérésére az egyedüli megbízható és ésszerű eszköz a szükséges politikai rendezés“. Afganisztánnal kapcsolatban leszögezték, hogy a helyzetet politikai eszközökkel kell megoldani. A fejlődő országok problémáit is érintették. A közleményben kiemelendő az a zárőmegállapítás, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben különös fontossága van a Kelet és a Nyugat vezető állami személyiségei közötti kapcsolattartásnak. A felek állást foglaltak a két ország közötti párbeszéd folytatása és minden szinten történő kapcsolattartása mellett, aminek konkrét jele, hogy Helmut Schmidt kancellár meghívást kapott a Szovjetunióba. Leonyid Brezsnyev bonni látogatása bíztató kezdeményezés és követendő példa volt a nyugati államférfiaknak, elsősorban az amerikai elnöknek a világproblémák pozitív megközelítésére és az egyetemes béke őrzésére, fennmardásának biztosítására. LÖRINCZ LÄSZLÖ ШтША ianäcsliozas Prágában A múlt héten Prágában nemzetközi tanácskozáson értékelték a testvérpártok képviselői a Béke és Szocializmus című folyóirat szerkesztőbizottságának munkáját. Az értekezleten a felszólalások vezető témája a jelenlegi nemzetközi helyzet volt. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára beszédében kiemelte a kommunisták felelősségét a világbéke megőrzéséért vívott küzdelemben, melynek nem csendes szemlélői és nem is lehetnek azok. Élen kell járniuk a tömegek törekvéseiben és harcában, le kell leplezniük az Imperialista törekvéseket, az imperialista propaganda hamisságát. Meg kell mutatniuk az embereknek az igazságot, mozgósítaniuk kell őket a további harcra. Borisz Ponomarjov, az SZKP Központi Bizottságának titkára a békeharc és a leszerelés kérdéseivel foglalkozott, bírálta a szovjetellenesség szellemében indított nyugati propagandakampányokat, amelyek még bizonyos demokratikus körök gondolkodására is hatnak. Hangoztatta: 'a jelenlegi háborúellenes mozgalom tulajdonképpen a nyugati lakosság széles rétegeinek tudatos válasza arra a helyzetre, amely az amerikai kormány kalandorpolitikája következtében állt elő.
