Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-28 / 48. szám

1981. november 28. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A nemesácsai (Zemianska 016a) Csehszlovák Hadsereg Efsz — a társadalmi elvárásokkal össz­hangban — az idén negyvenöt hek­táron folytatott zöldségtermesztést. Akárcsak a korábbi években, a ked­vezőtlenül alakuló partneri kapcsola­tok ismét rányomták bélyegüket а gazdálkodás eredményességére. A kertészeti ágazat vezetője legalább is ezzel magyarázta a tervteljesítésben mutatkozó lemaradást. Adamek Jarmila kertészmérnök a többi közöitt elmondta, hogy a társa­dalmi igények kielégítésére töreked­ve, szántóföldi zöldségtermelésre sza­kosodtak. A konzervipar részére har­minchárom hektáron vastaghúsú pap­rikát, hat hektáros területen pedig elrakni való uborkát termeltek. Ter­melési-szállítási tervüket egyik eset­ben sem tudták teljesíteni. — Az egyesült szövetkezet nemes­­ócsai részlegén lényegesen kedvezőb­bek a talajviszonyok, így az idén itt összpontosítottuk a zöldségtermelést — tájékoztatott a fiatal kertészmér­nök. — Elgondolásunk helyesnek bi­zonyult, hiszen a könnyű homoktala­jon nagyon szép volt a paprika. Csak­hogy a konzervgyárnak mennyiség kell, nem szép növényzet! Felelőssé­gem tudatában kijelenthetem, nem a mi hibánk, hogy csalódást okoztunk a gyáriaknak. Mi ugyanis a Granát és Paradicsomalakú zöld paprikafaj­tákból kértünk és rendeltünk vető­magot, mert tudtuk, hogy viszonyaink közepette csakis ezekre a fajtákra alapozhatunk. Ki tehet róla, hogy vé­gül is a kijelölt területnek mintegy nyolcvan százalékán olyan fajtát kel­lett termelnünk, amely eleve kudar­cot jelzett? Szép volt a Karmen nö­vényzete, be is rakodott alaposan, csakhogy a tövenkénti hozam tekin­tetében messze elmaradt az általunk eredetileg is többre becsült Granát fajtától. Szüret idején mondogatták is az asszonyok, hogy könnyű ez a paprika, baj lesz a tervteljesítéssel. Tudja mennyi különbség van a két fajta között? Pontosan ötven száza­lék. Egy láda Karmen nyolc kilo­gramm, egy láda Granát pedig tizen­kettő. ♦ És a csemegeuborka? Itt is a partner a felelős a lemaradásért? — Válaszolni, sajnos, nehezebb, mint kérdezni. Főleg akkor, ha gon­dokat, problémákat kell megvilágí­tani. Ismert tény, hogy a mezőgazda­­sági üzemek zöme nem lelkesedik a központilag meghatározott uborkater­mesztési feladatért. Munkaerőgond­jaink vannak, így a zöldség, különö­sen a csemegeuborka nagy teher. Ná­lunk is ez okozta a problémát. Hat hektáron volt uborkánk, de a rend­szeres szedéshez csupán tizenhat ál­landó munkaerőt tudtunk biztosítani. Igaz, hogy az állattenyésztésben dol­gozók közül néhányan több ízben is eljöttek segíteni — amiért utólag is köszönetét kell mondanom —, csak­hogy a kertészeti csoportnak közben a paprikát is be kellett kapálnia. Egyszóval, nem győztük szusszal, az uborka meg csak nőtt, mintha egye­nesen bosszantani akart volna ben­nünket. Az idén különösen gazdag termés volt, a felvásárló válogatha­tott, hát meg is tette. így harmincöt tonna méretes uborkát tudtunk érté­­kesiteni. A többit — körülbelül tizen­öt-húsz tonnányit — föletettük az állatokkal. Nem állítom, hogy ínyenc­falatként, de elfogyasztották. ♦ Ha jól számolom, a paprikán és uborkán kívül volt még hat hektár egyéb zöldség. — Négy hektáron karfiolt (Bravo, Super), két hektáros területen pedig tököt (Kveta) termeltünk. A karfiol nagyon jól sikerült, de mivel egy­szerre vált piacéretté, gondot okozott az értékesítés. Egy röpke hét- lefor­gása alatt elszálítohuk, amit lehetett, nem kellett kétszer-háromszor bejár­ni az egész területet. Ötvenkét tonna karfiolt adtunk el, a többi túlnőtt, elöregedett. Mennyiségi vonatkozás­ban tíz tonnás hiányunk volt, pénz­ügyi tervünket viszont túteljesítettük, hiszen amit leszállítottunk, azt jó mi­nőségben és kedvező áron tudtuk ér­tékesíteni. A tökkel sajnos éppen fordított volt a helyzet. Még nem is volt felvásárlás, csupán néhány ker­tészkedő szállított előttünk, de a Ze­lenina máris kijelentette, legfeljebb egy koronát hajlandó fizetni kilójá­ért. Még jó, hogy ennek ellenére szállítani kezdtünk, mert ikésőbb in­gyen sem kellett senkinek. Volt rá példa, hogy az előzetes megbeszélés szerint előkészítettük az árut, de na­pokig itt fonnyadt a ládákban. Végül a Zelenina hatvan filléres átlagáron felvásárolta, de azonnal átadta a szö­vetkezetnek — kilónként öt fillérérti —, hogy etessük föl az állatokkal, mert nem tudnak vele mit kezdeni. ф Végül is milyen eredményei zárják az évet? — A pénzügyi terv 2 millió 588 ezer korona bevételt irányzott elő a kertészeti ágazat számára. A való­ságban körülbelül háromszázezer ko­rona hiány mutatkozik. ф Milyen elképzelésekkel várják a tervidőszak második évének kezde­tét? — Figyelmesen tanulmányoztuk a pártplénumok határozatát, amely va­lamennyiünket jobb munkára ösztö­nöz. Egyetértünk azzal a megfogal­mazással, hogy vannak belső, tehát üzemi — szakszerűség, irányítás, em­beri hozzáállás — tartalékaink, me­lyeket mindenáron mozgósítanunk kell a jobb eredmények érdekében. Ugyanakkor örülünk annak, hogy a pártszervek támogatják a helyi adott­ságokra alapozott kezdeményezést, következetesebb irányításra, tervezés­re és feladat-meghatározásra ösztön­zik a minisztériumokat, illetve a já­rási irányító szerveket, és nem utol­sósorban hangsúlyozták a partneri kapcsolatok, valamint a mezőgazda­­sági üzemeknek nyújtott szolgáltatá­sok javításának szükségszerűségét. Reméljük, hogy a határozatok nyo­mán javul a vetőmag-ellátás, és jö­vőre megkapjuk az igényelt Granát paprikamagot. Mert ismét harminc­­három hektár konzervipari paprikát -.zeretnénk termelni, de ezúttal már tényleg Granát fajtát, hogy kiköszö­rüljük az idei csorbát. A csemege­­uborka területét erőnknek megfele­lően csökkenteni kívánjuk, viszont továbbra is vállaljuk a karfiolt. Még­pedig úgy, hogy előtte — a jobb te­rülethasznosítási követelmény értel­mében — korai burgonyát termel­nénk, a karfiolnál pedig megteremte­nénk a folyamatos érés és szedés feltételeit. Ami pedig a tököt illeti: pár évvel ezelőtt nagyon jól sikerült, hektáronként mintegy 45 ezer korona bevételt nyújtott, s ez egyszeriben megkedveltette velünk ezt a növényt: Csakhogy közben gyarapodott a ter­melők száma — vagy csőikként a fo­gyasztók érdeklődése? — s a vállal­kozás ma több bosszúságot jelent, mint örömöt, illetve hasznot, jó len­ne végre tisztázni, mennyi étkezési tököt bír felvenni a fogyasztói piac, s reális feladatok elé állítani az üze­meket. Ha kell, továbbra is vállaljuk a két hektárt; ha elkészül az üveg­ház, palántáról fogunk tököt termel­ni, hogy legalább két héttel koráb­ban jelentkezhessünk a piacon. Ha az építés elhúzódik, akkor bizonyos koc­kázattal, de kísérletet teszünk a ko­rábbi helyrevetéssel. Mindenesetre örülnénk, ha az idei gondok nem ismétlődnének meg, hiszen azt a két hektárt sokkal ésszerűbben — és jövedelmezőbben — is ki tudtuk vol­na használni! KÄDEK GÄBOR Partneri kapcsolatok: segíthetnek, de fékezhetnek is A a A Partizánskel Állami Gazdaság návojovcel faiskolájában az idén 16 ezer gyümölcsfa­csemetét értékesítenek. A facsemetékből a kertészkedők is vásárolhatnak Keres Pavel, a faiskola dolgozója a vásárló igényét Kaleta Štefan, a részleg vezetője címkékkel jelöli elégíti ki meg az egyes fajtákat Fotó: Matis Kooperációra épülő összpontosítás és szakosítás A többágazatos szerkezeti termelésről való áttérés a szako­sított nagyüzemi gazdálkodásra egyik alapvető feladata mező­­gazdaságunk továbbfejlesztésének, s célja a termelés haté­konyságának és belterjesítésének növelése. A feladat megva­lósítására vonatkozó irányelveket a „Mezőgazdasági termelés további összpontostísának és szakosításának alapelvei“ tartal­mazzák, melyeket 1975-ben hagytak jóvá. Az irányelvek előtérbe helyezték a gabonaprogram komplex megvalósítását — beleértve a takarmányalap hazai források­ból való biztosítását — úgy, hogy elérjük a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti összhangot. Az előirányzat ki­emelte a zöldség- és gyümölcstermelés fokozatos összponto­sítását is, valamint a szakosított üzemek megfelelő anyagi­­műszaki ellátását. A növénytermesztés összpontosítása és sza­kosítása a kooperációs körzetek kialakítására épült, a koope­rációs társulások, valamint a közös mezőgazdasági üzemek létesítésének segítségével. Az alapelvek értelmében az állattenyésztés fejlesztése a terv által előirányzott termelési és értékesítési feladatok tel­jesítésére irányult. Ez szükségessé teszi a hasznosság növe­lését, a gazdasági állatok szaporulatának optimális irányítá­sát, de nem utolsósorban a takarmányok maximális kihasz­nálását. Az irányelvek a szarvasmarha-tenyésztés gyorsabb ütemű összpontosítását célozták. Erre irányították az új, nagy kapa­citású istállók építését és a régi épületek korszerűsítését, amelynek célja a termelés iparosítása, a belterjesítő tényezők teljes mértékű érvényesítése, valamint a biológiai anyag ha­tékony kihasználása volt. Az alapelvek fokozott hangsúlyt helyeznek a tej- és a mar­hahús-termelés megkövetelt szakosítási szintjének elérésére, elsősorban a nagy kapacitású tehenészeti telepek létesítésé­vel. A hegyvidéki és a hegyaljai körzetekben a növendékálla­tok tenyésztésének összpontosítását irányozzák elő. A sertéstenyésztésben a zárt tartási rendszerű nagyhizlal­dák létesítését szorgalmazták. Továbbá fokozott .figyelmet szentelnek a hibridizációs program megvalósításának a hasz­nosság növelése és a hús minőségének további javítása cél­jából. A juhtenyésztésben a kooperáció elmélyítésével és a kor­szerű technológiák alkalmazásával a termelés iparosítását, a rétek és a legelők hasznosítását tűzték ki célul.-o o-A felmérések arra engednek következtetni, hogy a pozitív eredmények ellenére mezőgazdaságunk nem használta ki tel­jes mértékben a termelés összpontosításának és szakosításá­nak előnyeit a mezőgazdasági termelés hatékonyságának és belterjesítésének növelésére. Ezt számtalan tényező befolyá­solta: többek Wizött a szükséges gépi eszközök, vegyszerek és a biológiai anyag biztosításában felmerülő nehézségek, az ökonómiai eszközök, de több esetben szubjektív tényezők is. A növénytermesztés szakaszán igen nehezen valósult meg az a követelmény, hogy a mezőgazdasági üzemek — a gabo­nafélék és a takarmánynövények termesztése mellett — csu­pán egy-két növény termelésére szakosodjanak. A szakosítás­sal kapcsolatos követelmények főleg a nyugat-szlovákiai ke­rületben ütköztek nehézségekbe, hiszen a kedvező éghajlati és talajadottságokból kiindulva a kerület járásaiba összpon­tosul a melegkedvelő növények és a zöldségtermesztés túl­nyomó része. Az állattenyésztés szakaszán a szarvasmarha-tenyésztés összpontosítása és szakosítása a legigényesebb. Ugyanis jelen­tős igényeket támaszt a beruházások terén, s az állományok felújítása is hosszabb időt követel. Ezért csak lassú ütemben haladt az egy-két állatcsoport tartására szakosított üzemek létesítése. , A sertéstenyésztés összpontostíásában és szakosításában észlelhető előrehaladás történt. így például 1979-ben a nagy kapacitású hizlaldák 46,5 százalékos arányban részesedtek a sertéshús összértékesítésében. A legnagyobb sikereket a baromfitenyésztés összpontosítá­sában és szakosításában értük el. Jelenleg 24 nagyüzem ka­pacitása eléri a negyvenezer, kilencé pedig a tízezer darabot. A nagyüzemek a tojástermelésben 72,2 százalékos arányban részesednek. A brojlerbaromfi-termelésben a meglevő kapa­citásoknak a fele idény jellegű. Ezekben aránylag nagy az erőtakarmány-fogyasztás.­A 6. ötéves terv időszakában csak jelentéktelen előrehala­dás történt a juhtenyésztés összpontosításában és szakosítá­sában. Az idén Szlovákiában száznyolc kooperációs körzetet tar­tanak nyilván. Egy-egy körzet mezőgazdasági területe eléri a 15—30 ezer hektárt. Ezidáig 159 kooperációs társulás jött létre. Ez a mezőgazdasági üzemek közötti együttműködés ma­gasabb formája. A gazdaságok közösen használják ki az egyes létesítményeket vagy b erendezéseket, s a közös alapból új beruházásokat létesítenek. Példa erre a nagy kapacitású bor­­júneveldék, a növendékállatok tenyésztésére és a marhahiz­lalásra szakosított farmok, továbbá a szárítóberendezések és a tárolókapacitások közös hasznosítása. Az eddigi fejlődési folyamatban beváltak az együttműködés egyszerű formái is — ahol nem hoztak létre közös alapot. Ezek elsősorban a speciális gépek, tárolók és a legelőgazda­ságok idényszerű kihasználására irányultak. Pozitívan értékelhető az együttműködésnek az az ü] for­mája, amely a társított szocialista felajánlásokra van alapoz­va. E tekintetben még határozottabban kellene szervezni a felajánlásokat, s pontosabban meghatározni ezek tartalmát. Sikeres megvalósításuk érdekében célszerű lenne a szállító, a felvásárló vállalatok, valamint a tudományos és kutatóinté­zetek nagyobb arányú bevonása. A 7. ötéves terv igényes feladatainak megvalósítása szük­ségessé teszi az összpontosítás és szakosítás folyamatának gyorsítását elsősorban az üzemek közötti kooperáció és in­tegráció elmélyítésével. PROKEŠ JOZEF mérnök

Next

/
Thumbnails
Contents