Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-21 / 47. szám

tősége van a brigádtagok kulturális látóhatára szélesítésének. A brigádtagok érdeklődését fel kell ébreszteni a kulturális és művészeti tevékenység különböző területei iránt, fejleszteni kell bennük a sport iránti érdeklődést, a társadalmi akcióik keretén belül pedig meg kell ismertetni velük a kulturális élet különböző szakaszait. Fokozott figyelmet kell fordítani a brigádtagok egész életmódjával kapcsolatos kérdésekre és a szabad idő kihasználásának módjára. A nevelőmunkának át kell hatnia a munkakollektíva egész életét. A legjobb brigádtagok az állandó munkahelyi és munkahe­lyen kívüli kapcsolatok és személyes példaadás útján befo­lyásolják a kollektíva többi tagjainak politikai és szakmai színvonalát. A SZOCIALISTA BRIGÄDMOZGALOMBA BEKAPCSOLÓDOTT KOLLEKTÍVÁK A szocialista brigádmozgalmat a termelésben, a termelést előkészítő és egyéb munkahelyeken dolgozó kollektívák alkot­ják. Rendszerint olyan, kollektívákról van sző, melyek egyet­len feljlrendelt gazdasági vezető, csoport- vagy csapatvezető, mester, osztályvezető stb. vezetése alatt állnak. Az alapvető feltételt a kollektívák politikai felkészültsége, a mozgalom célkitűzéseinek ismerete, s azok igényes, szocialista munka­felajánlás megkötése révén a kollektíva tevékenységébe való áfvetítóse jelenti. A felajánlásokat a munka, a politikai, a kuturális és a művelődési tevékenység területén kitűzött fel­adatok teljesítésére kell összpontosítani. A kollektív felaján­lást a tagok egyéni munkafelajánlásaival kell alátámasztani. A kollektívának legalább három tagja legyen. A taglétszám felső határát nem határozták meg. Ez a munkahelyi szervezet függvénye. Érvényes az az elv, hogy a kollektíva tagjai azo­nos munkahelyen és közös munkafeladatok teljesítésén dol­gozzanak. Az azonban nem elegendő, ha csak azonos feladatuk van. Ezért ott, ahol a kollektíva tagjai tartósan két műszakban dolgoznak, melyek kölcsönösen fedik egymást, helyesebb, ha két, egymással szorosan együttműködő közösséget alakítunk ki. A mozgalomba nem kapcsolódnak be a szakköri tevékenysé­get folytató kollektívák, a sportszervezetek, az önkéntes tűz­oltótestületek stb. A szocialista brigádmozgalomba való lépés előtt a kollek­tívának meg kell tárgyalnia a tevékenységére vonatkozó elve­ket, tisztáznia kell, mi az, amit elvárnak tőlük, milyen igénye­ket támaszt saját magával szemben. A mozgalomba a kollek­tíva csak abban az esetben jelentkezik, ha teljesen tudatában van az ezzel járó felelősségnek. A FELAJÁNLÁSOK előkészítése A munka, a politikai, a kulturális, a művelődési és a tár­sadalmi tevékenység szakaszán kitűzött feladatok teljesítése érdekében a kollektíva hosszútávú szocialista kötelezettséget vállal. Ennek a vállalásnak a CSKP politikai irányvonalából és az üzem gazdasági tervfeladataiból kell kiindulnia. A kollektíva a brigád tevékenységének alapelveiben rögzí­­tett pontok mindegyikére vállalással reagál és meghatározza, hogy a kitűzött célokat milyen úton és milyen módszerekkel kívánja elérni. Minden csoporttag egyéni kötelezettséget vál­­lal, ebben meghatározza egyéni fejlődésének célkitűzéseit, va­lamint a közös vállalás célkitűzéseinek elérését célzó részfel­adatát. Felajánlásokat csak alapos mérlegelés és minden kö­rülmény megfontolása után szabad vállalni. Ezt követően a vállalt kötelezettségek teljesítését megkövetelhetjük, mert ez már nem önkéntes kezdeményezés. A vállalás megfogalmazása egyértelmű legyen. A felajánlások megkötésekor a következő három alapelvet kell betartani: a) Tényszerűség: a felajánlásban pontosan ki kell fejezni, hogy a dolgozó mennyivel akarja növelni munkája minő­ségét, hogyan akarja fokozni napi teljesítményét, milyen megtakarítást akar ezzel elérni; b) Időszerűség: a felajánlásokat a legégetőbb munkahelyi feladatok vagy problémák megoldására kell összpontosíta­ni. Ha a legégetőbb munkhelyi problémát a munka minő­sége képezi, akkor a kollektívának és minden tagjának elsősorban azt kell fontolóra vennie, mit tesznek és ho­gyan járnak el, hogy a munka minősége terén fokozatosan az élvonalba kerüljenek; ej összehangoltság: a felajánlásnak a munkamegosztás és a technológiai folyamat törvényszerűségéből kell kiindulnia. A kollektíva vagy annak valamelyik tagja kezdeményezését össze kell hangolni a többiek törekvéseivel. A szocialista felajánlás a kollektíva feltételeiből és felada­taiból indul ki. A vállalás némely pontjainak jellege kimon­dottan hosszútávú. Bizonyos munkaszakaszokon a kollektívák azonban nem ismernek távlati terveket. Ezért van szükség arra, hogy a felajánlást egy év múlva pontosítsák és kiegé­szítsék. A kétéves időszak alatt a kollektívának rövidtávú kötele­­«ettségeket kellene vállalnia, ezekkel reagálna az üzem, a jpunkahely fejlesztésének, illetve a szakképzés időszerű protu Kmáira. Ä hosszútávú felajánlást a kollektíva a szakszervezettel tár­­gyalja meg. A szocialista brigád a vállalás egyes pontjait ve­lük karöltve, esetleg az ő ötleteijc, javaslataik és észrevételeik alapján pontosítja, s kidolgozza annak végleges szövegét. A kollektíva szocialista felajánlását a Forradalmi Szakszer-« vezeti Mozgalom üzemi bizottsága elé terjeszti. Ez a felaján­lást a gazdasági vezetőséggel együtt tárgyalja. Az üzemi bi­zottságnak a kollektíva kezdeményezését elvből nem szabad elvetnie. Végső esetben esetleg feltételeket szabhat a szocia­lista brigádmozgalomba való felvételhez. így járnak el pél­dául az olyan kollektíva esetében, amelyben garázdálkodások és egyéb társadalomellenes cselekedetek fordulnak elő. A kollektívának a szocialista brigádmozgalomba való be­kapcsolódásakor ajánlatos kötelezően meghatározni, hogy mi­lyen segítséget nyújt a kollektívának a gazdasági vezetőség és a szakszervezet. Ezért a kötelezettségvállalás részeként le kell fektetni azt a megállapodást is, hogy a gazdasági veze­tőség és a szakszervezet megteremti a feltételeket a kollek­tíva sikeres működéséhez. A KOLLEKTÍVA VEZETŐJE A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottsága és a gazdasági vezetőség a brigád tagjai javaslatára a legöntu­­datosabb tagok egyikét bízza meg a brigád vezetésével. A ve­zető legfontosabb feladata, hogy a kollektívát a tervfeladatok teljesítésére sarkallja, szorosan együttműködjék az illetékes gazdasági és szakszervezeti szervekkel. Helytelen, ha a kol­lektíva vezetésével vezető dolgozót, vagy szakszervezeti funk­­bionáriust bíznak meg. A tapasztalatok szerint a kollektíva gyakran nem a saját vezetőjét látja benne, hanem a gazdasági vagy szakszervezeti funkcionáriust. Ezeknek a funkcionáriu­soknak gyakran nem is jut idejük a brigád további felada­tainak vagy problémáinak megoldására, vagy pedig a saját kollektívájuk számára jobb feltételeket biztosítanak, mint a többi munkahelyi dolgozónak. A brigád vezetőjévé rendszerint az a brigádtag válik, aki politikai és erkölcsi szempontból a legmegfelelőbb, s aki sze­mélyi tulajdonságai, tapasztalatai, szervezőképessége, termé­szete és munkája révén kivívta munkatársai tiszteletét. A vezető a kollektívát a célkitűzések és tervfeladatok tel­jesítésére serkenti, s a szocialista társadalmi normák elsajá­títására és betartására ösztönzi. Ö hívja össze a brigád ta­nácskozásait, annak tagjait a problémák kollektív megoldá­sára, a termelés és a szolgáltatások irányításába való bekap­csolódásra, közéleti és politikai tevékenységre, saját munká­juk ellenőrzésére, valamint a brigádtagok magatartásának és állásfoglalásának értékelésére biztatja. A brigádvezető szorosan együttműködik az illetékes szak­­szervezetei és a gazdasági vezetővel. Tolmácsolja nekik a kol­­lektíva nézeteit, észrevételeit és szükségleteit, ugyanakkor át­viszi a kollektíva munkájába a legidőszerűbb munkahelyi és politikai feladatokat. Letárgyalja a kollektíva kezdeményezé­sének fejlesztési formáit, annak ellenőrzési és értékelési mód­ját, részt vesz a brigádvezetők tanácskozásain, esetleg együtt­működik a brigádok tanácsával. A nagyobb kollektívák a ki­tűzött feladatok teljesítése során a brigád valamelyik tagját megbízhatják bizonyos résztevékenység vezetésével. A SZOCIALISTA BRIGÄD TEVÉKENYSÉGE A hosszútávú szocialista vállalásban a célkitűzések gyakran csak nagy vonalakban szerepelnek. Ezért kell alaposabban megfontolni, milyen utat választ a kollektíva azok teljesíté­sére. A szocialista brigád sokrétű feladatai és célkitűzései miatt ajánlatos az adott eljárást írába foglalni. Az eljárás tisztá­zása után annak egyes feladatait, vagy a cél eléréséhez ve­­zető lépéseket konkrétan és egyértelműen kell meghatározni. Teljesítésükre feltétlenül határidőt kell szabni és a célok el­érésére irányuló tevékenységet össze kell hangolni. A sok pa­pírmunka nem válik ugyan a kollektíva javára, ám az olyan adatokat, amelyek segítik annak munkáját, célszerű lejegyez­ni. így semmiről sem feledkezhetnek meg és végeredményben ez megkönnyíti az elért eredmények ellenőrzését és értéke­lését is. AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE A kollektíva és az egyének legjobb eredményeit a vállalati szocialista verseny elvei szerint értékelik. Azon kollektívák­nak, melyek szocialista vállalásuk elfogadását követő leg­alább két éven át sikeresen teljesítik a szocialista brigád­mozgalom célkitűzéseit, a magasabb szintű szakszervezeti —« járási, kerületi — és gazdasági szerv a szakszervezet üzemi bizottságának és gazdasági vezetőségének javaslatára a szo­cialista brigád címet adományozza. Azon brigádtagoknak, akik legalább két éven át dolgoztak a kollektívában és a legnagyobb mértékben hozzájárultak a kitűzött.célok eléréséhez, a szocialista brigád cím adományo­zásával egyidejűleg vagy a cím sikeres megvédése után a szakszervezet üzemi bizottsága és a gazdasági vezetőség a kollektíva Javaslatára a szocialista brigádok bronzjelvényét adományozhatja. E Jelvény viselője további két év múlva a munkatermelékenység, a termelés hatékonyságának és minő­ségének állandó növeléséért, valamint a munkaközösségen belüli elvtársi együttműködés szilárdításáért elnyerheti a szo­cialista brigádok ezüstjelvényét. Az ezüstjelvény viselőjének leghamarabb két év múlva az arany fokozatot adományozhat­ják. Ezek a dolgozók elkötelezett magatartásukkal példát mu­tatnak a politikai .és a közéleti tevékenységben és magatar­tásukkal, viselkedésükkel méltók a társadalom megbecsülé­sére. Az a kollektíva, amely elnyerte a szocialista brigád címet, minden évben kénytelen kivívni a jogot annak viselésére. NÉHÁNY TAPASZTALAT A SZOCIALISTA BRIGÁDOK TEVÉKENYSÉGÉBŐL Szocialista brigádok alakítása a munkakezdeményezés fej­lesztésének és a dolgozóknak a termelés irányításába való tevékeny bekapcsolódásának egyik legmagasabb formája. Az utóbbi években a szocialista brigádoök száma a mezőgazda­­sági és az élelmezésügyi reszortban is örvendetesen emelke­dett. E kezdeményezés kibontakozásának egyik példája a kro­­méfíži járás mezőgazdaságának és élelmezésügyének hosszú­távú fejlesztési modellje, melyet a CSKP KB 13. plenáris ülé­sén hozott határozatokkal összhangban valósítanak meg. A modell kidolgozásának és megvalósításának célja, hogy megállapítsuk, milyen termelési és gazdasági előnyökkel jár annak realizálása, milyen eredményekkel jár a tudományos­­műszaki haladás érvényesítése, s a kroméŕíži járás vezetésé­nek tapasztalatai alapján megismerhetjük a mezőgazdasági termelés hatékony belterjesítésének potenciális lehetőségeit, a társadalmi szükségletek teljes mértékű bizotsltását, a mező­­gazdasági termelés strukturális fejlesztését, a mezőgazdasági termékek állami felvásárlását, s annak a mezőgazdasági-élel­miszeripari komplexum keretében való ésszerű kihasználását. A modell részét képezi a kroméfíži járás mezőgazdasági vállalatainak szociális fejlesztési programja is, melyet a „.Munkakezdeményezés és a társadalompolitikai tevékenység“ címmel dolgoztak ki. A járás szocialista versenyt hirdetett a mezőgazdasági ter­melés szakaszán 1977-ben a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója, s 1978-ban a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére. A versenyt a munkakezdeményezés fejlesztésével megbízott bizottság hirdette meg, amely a ver­senyeredményeket az év végén rendszeresen ki is értékelte. Az „Informátor“ című lapban — amely a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége járási bizottságának gondozásában jelenik meg — nyilvánosságra hozták a vállalatok, a kollektívák és az egyének szocialista versenyének feltételeit és a verseny ered­ményeit. A versenybe bekapcsolódott a járás minden egységes földművesszövetkezete. Míg 1978-ban 1940 szövetkezeti dolgo­zó —•. ebből 1748 munkás állt versenyben — addig a verseny­ző szövetkezeti dolgozók száma tavaly 2091-re, ebből a ver­senyző munkások száma 1949-re emelkedett. Az 1977—1978-as években az egyéni és a kollektív kötele­zettségvállalások száma is gyorsan emelkedett. Az 1977-es 120 egyéni és 58 kollektív vállalással szemben a dolgozók 1978- ban 345 egyéni és 107 kollektív felajánlást tettek, s ezelk telje­sítése 1978-ban 96,5 százalékos volt. Jelenleg a kollektív vál­lalások száma növekvő, az egyéni vállalásoké pedig enyhén csökkenő irányzatú. A CSKP XVI. kongresszusának tiszteletére 1980-ban a járás összesített kötelezettséget vállalt, amelynek értéke 10 millió 358 ezer korona. Ez a vállalás 15 mezőgazdasági üzem fel­ajánlásán alapul, ezekből indultak ki a kollektív és az egyéni vállalások. A szocialista verseny kibontakozása nagy mérték­ben a szocialista brigádok érdeme, s főként a termelési és felvásárlási tervfeladatok teljesítésére, illetve túlteljesítésére irányul. Ezenkívül összesíti a munkafeltételek javítására, a műveltség növelésére és a szocialista' brigádmozgalom fejlesz­tésére vonatkozó javaslatokat. A fcroméŕíži járásban tavaly 1764 tagot tömörítő 116 szocialista brigád működött. A társadalmi aktivitás további formája a nemzeti bizottsá­gokkal való együttműködés, a dolgozók bekapcsolódása a NF választási programjának teljesítésébe és a munkafeltételek javítása. Az alábbiakban felsorolunk néhány példát az egyes válla­latok munkakezdeményezésének és társadalompolitikai aktivi­tásának programjából. A KOSTOLEC NA HANÉ-I BÉKEVÉDÖK EFSZ PROGRAMJA A terv — a társadalmi és munkaaktivitás növelése érdeké­ben —i a következő kérdésekre összpontosul: ■ a munkakezdeményezés és a szövetkezeti dolgozók kez­deményezésének kibontakoztatására, amely a termelési és gaz­dasági feladatok teljesítésének, a minőség javításának és a hatékonyság fokozásának eszköze; ■ a dolgozók politikai és szakmai képzésére, a szövetke­zeti dolgozók nevelésére és szocialista életmódjuk kialakí­tására; ■ a versenyző kollektívák és egyének számának növelé­sére, s a vállalások minőségének javítására; ■ az efsz-ek dolgozóinak aktivizálására, amely a nemzeti bizottságok és társadalmi szervezetek munkájában, valamint a választási programok teljesítésében érvényesül. Ebben az efsz-ben 1978-ban 214 tagot számláló 13 kollektíva állt versenyben, tavaly pedig a szocialista brigádok kereté­ben 250 szövetkezeti tag versenyzett. A CSKP KB 13. plenáris ülésén kitűzött legfontosabb felada­tok egyike a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése. A tejtermé­kek termelésének előirányzott növelése, a hústermelés foko­zása és az ésszerű táplálkozás követelményeinek megfelelő módosítása megköveteli, hogy az állattenyésztési termelésben a szarvasmarha-tenyésztés és annak termelékenységét fejlesz- S2ük elsődlegesen. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy a szarvasmarha takarmányellátása hazai takarmányforrásokon alapul, s a szarvasmarha-tenyésztés fontos szerepet játszik a talaj termőerejének fokozásában is. A CSKP KB Elnöksége megtárgyalta a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztési tervezetét, amelynek értelmében feltétlenül biztosítanunk kell a megfe­lelő taikarmányalapot és 1985-ig a natalitást úgy kell fokozni, hogy 100 tehénre 100 "borjú jusson. A borjak napi súlygyara­podását 0,75 kg-ra, az üszőkét 0,60—0,70 ikg-ra, a hízómarhá­két 0,85—1,00 kg-ra, az évi átlagos tejhozamot pedig 3 ezer 300 literre kell növelni. Ennek érdekében a szarvasmarha­tenyésztést tejtermelő és hústermelő hasznosítási irány sze­rint kell tovább szakosítani. Ezen feladatok teljesítésébe a Békevédők Efsz szocialista brifgádjai is bekapcsolódtak. Szlovákiában is több követendő példát találunk. Vessünk egy pillantást például a dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági dolgozóinak munkakezdeményezésére és társadalompolitikai ténykedésére. A dunaszerdahelyi járás a mezőgazdasági termelésben már évek óta jó eredményeket ér el. Az elért eredmények nem csupán a kedvező éghajlati és talajfeltételek, hanem elsősor­ban a jó munkaerkölcs, valamint a mezőgazdasági dolgozók tevékeny munkájának és kezdeményezőkészségének eredmé­nye. A járás mezőgazdasági vállalatainak dolgozói kezdeménye­zésüket az állami tervfeladatok teljesítésére és túlteljesíté­sére, a villamos energia, a tüzelő- és hajtóanyagok, valamint az abraktakarmányok megtakarítására összpontosították. A munkakezdeményezés fejlesztésének keretében figyelmet szen­telnek a munkafeltételek javításának és a munkakörnyezet szépítésének. A dolgozók kezdeményezésének legfőbb fejlesztési formája az egyéni és a kollektív szocialista felajánlások szervezése. A szocialista felajánlásokat minden évben fontos politikai és társadalmi események motiválják. A járás 12 ezer 065 mező­­gazdasági dolgozója közül tavaly 8 ezer 363 kapcsolódott be a szocialista versenybe, ami 69,3 %-os részvételt jelent. Ezek 953 egyéni és 348 kollektív szocialista felajánlást vállaltak* ezeken alapult a 35 vállalati és egy összesített felajánlás. Ezen felajánlások alapján született meg a CSKP XVI. kong­resszusa tiszteletére a 25 millió korona értékű járási kötele­zettségvállalás. A felajánlást 32 millió korona értékben telje­sítették. Ezenkívül a járásban vállalatközi szocialista versenyeket is szerveznek, melyek a legfontosabb mezőgazdasági termékek termelésének és eladásának növelésére, a mezőgazdasági gé­pek és öntözőberendezések kihasználására, valamint az em­beri és munkakörnyezet szépítésére irányulnak. A járás mező­­gazdasági vállalatai a járási és az országos versenyekből sem maradnak ki. Bekapcsolódtak például a Jampolszko-Prostéjovi, a náchodi és a „hatvanasok“ mozgalmába, ahol jó eredmé­nyeiket érnek el. A dolgozók kezdeményezésének fejlesztésében és a járás jő gazdasági eredményeiben nagy szerepet játszottak a szocia­lista brigádok. A járásban jelenleg 4 ezer 140 tagot tömörítő 271 szocialista brigád működik. Ezekből 2 ezer 053 tagot számlál az a 132 munkakollektíva, amely már elnyerte a szo­cialista brigád címet. A bronzjelvényt 1280, az ezüstjelvényt 263, az aranyjelvényt pedig 46 brigádtag nyerte el. Ezenkívül a járásban 6 komplex racionalizáló brigád működik, amely 96 tagot tömörít. A járás mezőgazdasági vállalatai a progresz­­szív munkamódszerek közül főiként a Baszov-féle módszert érvényesítik. A járás és az egyes mezőgazdasági vállalatok szintjén min­den évben megszervezik a szocialista brigádok aktíváit. Eze­ken az aktívákon értékelik a szocialista brigádok termelési és társadalmi területen kifejtett tevékenységét, itt népszerű­sítik és terjesztik a legjobb munkakollektívák tapasztalatait és munkamódszereit. A társadalmi aktivitás területén elsősorban a mezőgazda­­sági vállalatok és az illetékes nemzeti bizottságok működnek együtt a Nemzeti Front választási programjának teljesítésé­ben. A szocialista brigádok tagjai főként a bölcsődék, óvodák, egészségügyi intézmények, sport- és kulturális létesítmények építésében segédkeznek. A mezőgazdasági vállalatok dolgozói munkaidő után, brigádmunkában tavaly összesen 84 ezer 512 őrát dolgoztak le a választási programok teljesítésében.

Next

/
Thumbnails
Contents