Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-11-14 / 46. szám
1981. november 14. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Nagyobb figyelmet a talajjavításnak! A hatodik ötéves terv 90 ezer 268 hektárnyi terület talajjavítását irányozta elő a nyugat-szlovákiai kerületben. A valóságban a talajjavítási munkálatokat csupán 82 ezer 530 hektáron végezték el, a tervet kilencvenegy százalékra teljesítették. A munkálatokra tervezett összeg meghaladta az egymillió koronát, azonban ennek csak nyolcvan százalékát merítették ki. A talajjavítási munkálatok tervteljesítésében tapasztalt kiesés jelentős. Nem árt tehát részletesebben elemezni a lemaradás okát. A talajjavítási munkálatokat hátráltató negatív tényezők közül az alábbiak említhetők: I A konkrét feladatok jegyzékének összeállítása és jóváhagyása indokolatlanul, hosszadalmas és vontatott volt. ■ Az állami támogatás kisebb arányban részesedett az összköltségekben. ■ Több hiányosság merült fel az anyagi-műszaki feltételek biztosításában, elsősorban a szükséges gépek és az egyes műtrágyákkal való ellátásban. ■ Az önsegélyes alapon végrehajtott talajjavítási munkálatok költségeit nem vonták be az összteljesítményekbe. A kerület talajjavítási munkálatainak listáján kiemelkedő helyen szerepel az Ipoly (Ipel) szabályozása, és az árterület talajainak javítása, elsősorban a lévai (Levice) járásban. A szabályozatlan Ipoly és mellékvizei évente több ezer hektár mezőgazdasági területet károsítanak. A lévai járás jóváhagyott vízszabályozási és talajjavítási terve nyolc gazdaságot érint, összesen 22 ezer 641 hektárnyi terület termőképességének javítását irányozza elő. A talajjavítási munkálatokat 1979-ben kezdték. Az első évben 4 ezer 945 hektáron végezték el a munkálatokat. A nyugat-szlovákiái kerület talajjavítási tervében sajátos feladatkört képez a Záhorie körzetében levő kedvezőtlen adottságú talajok termőképességének növelése. Az előző ötéves terv 5 ezer 282 hektárnyi terület termőképességének növelésével számolt. Elsőrendű feladatként a terméketlen, homokos talajok rekultiválását tűzték ki célul. Sajnos, a munkálatok igen lassú ütemben haladtak, s kezdettől fogva előrelátható volt, hogy a tervet nem teljesítik. Például 1976- ban a talajjavítási munkálatokat — a tervezett ezer hektárral szemben — 754 hektáron végezték el. A munkálatok üteme a következő évben sem gyorsult. Ennek következtében az állami támogatás részaránya csökkent. Negatív hatása a következő évekre is kihatott A tények arra utalnak, hogy a nyugat-szlovákiai kerületben jelentős lehetőségek vannak a termőföld bővítésére. Jelenleg tizenhatezer hektár kihasználatlan területet tartanak nyilván. Ebből három és fél ezernyi hektárt az erdőgazdaságnak igyekeznek átadni. További ötezer hektárt pedig a gyengébb termőhelyi osztályba javasolnak átcsoportosítani. A mezőgazdasági terület leltározása során arra a megállapodásra jutottunk, hogy a jövőben nem engedélyezhetjük a talajok elvonását a mezőgazdasági területből. A járási mezőgazdasági igazgatósággal együttműködve nagyobb gondot kell fordítanunk a talajmüvelésre, a gyenge minőségű talajok termőképességének növelésére, valamint a talajvédelmi ellenőrző tevékenység megszilárdítására. A 7. ötéves tervidőszakra előirányzott talajjavítást tervjavaslat bizonyos mértékben ellentétben van az eddigi gyakorlattal és a törvényes előírásokkal. Ugyanis a járási mezőgazdasági igazgatóságok a talajjavítási munkálatokat — a tervhez viszonyítva — hozzávetőlegesen hétezer hektárral akarják csökkenteni. Ezt elsősorban a korlátozott állami támogatással, valamint a nagy teljesítményű gépek hiányával indokolják. Ennek ellenére mindent elkövetünk a mezőgazdasági terület maximális kihasználása érdekében. Hiszen a termőföld pótolhatatlan érték. Mindennapi kenyerünket csakis a termőföld megfelelő művelésével, kihasználásával és védelmével biztosíthatjuk. Horváth Lajos agrármérnök, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság dolgozója Hazánkban jelentős területet foglalnak el a vize nyős talajok, amelyek mezőgazdasági termelésre alkalmatlanok. Ezek a területek alagcsövezés segítségével lecsapolhatok, s az ezt követő intenzív talajműveléssel értékes termőfölddé válnak Fotó: —nki— u Anitrai Járás mezgazdasági üzemel az őszi munkálatok végéhez érnek. Ezzel lezárult a mezőgazdasági . munkák egyik legnehezebb szakasza. Az őszi munkákban, amelyek gyors ütemben haladtak, a járás mezőgazdasági dolgozói megálltak helyüket. Hiszen több mint egymillió tonna terményt takarítottak be. Fokozott figyelmet fordítottak a jövő évi termés megalapozására is. Az őszieket harmnicezer hektárnyi területen vetették jól előkészített talajba. Az őszi mélyszántást hetvenegyezer hektáron végezték el. Az ipari növények közül napraforgóból, dohányból, de főleg fűszerpaprikából gazdag termést takarítottak be, s a tervet túlteljesítették. Ezzel szemben cukorré-és a Nová Ves nad žltavou-! szövetkezetekben tapasztalhatjuk, а» hol a tejtermelés — a múlt évhea viszonyítva — jelentősen csőiéként, és messzemenően elmaradt a járási 2607 literes tejtermelési átlagtól. A Nová Ves nad Žitavou-i szövetkezetben 327, a nevericeiben 691, a hosüovceiben pedig 278 literrel kevesebb tejet termeltek évente tehenenként. Ezzel szemben az élenjáró tejtermelő gazdaságok például aa ivánkai szövetkezet 28B3, a Cabaj —Öápor-i 2840, a mojmírovcei pedig 2798 literes tejtermelési átlaggal dicsekedhetett a háromnegyedévi értékeléskor. , A hízémarhák napi súlygyarapodási átlaga a tavalyi 76 dekával szemben az idén 82 dekára növekedett. A marhahizlalásban a A terv teljesítése elsőrendű feladat pábél és szőlőből kevesebb termett. Az ezzel járó gazdasági veszteséget a jobb minőség sem pótolja. A növénytermesztés igényes feladatainak teljesítése mellett az állattenyésztés fejlesztése került előtérbe. A jelen időszak elsőrendű feladata, hogy minden gazdaságban kellő mennyiségű tömegtakarmány-készletet teremtsenek a téli hónapokra. Ebben fontos szerepe van a melléktermékek, főleg a kukoricaszár hasznosításának. Az állattenyésztés szakaszán döntő jelentőségű feladat az évi értékesítési terv maradéktalan tel-, jesítése. A háromnegyedévi értékelés eredményei biztatóak. A vágóállatok értékesítési időtervét 100,6, a baromfihúsét 113, a tojásét 104, a tejté pedig 100,5 százalékra teljesítették. Az állati eredetű termékek értékesítése a múlt év valóságához viszonyítva lényegesen javult. Húsbői 342 tonnával, baromfihúsbői 143 tonnával, tojásból 521 ezer darabbal, tejből pedig egymillió 678 ezer literrel adtak többet a iközellátásnak. Pozitívan értékelhető, hogy a gazdaságok kevesebb tejet használtak fel saját fogyasztásra. Ez abban nyilvánult meg, hogy a múlt évihez viszonyítva a tejtermelés 444 ezer, a tej felvásárlása pedig egymillió 678 ezer literrel növekedett. A tejtermelés és értékesítés növeléséhez nem minden gazdaság járult hozzá egyforma arányban. A szép eredmények elsősorban az Agrokomplex nitrai gazdaságénak, továbbá az alekšincei, a Cabaj— Čápor-i a Nové Sady-i, a pogrányi (Pohranice), a sládečkovcei, a topofčiankyi és a Veľké Zálužie-1 szövetkezeteknek köszönhetők. Igaz, az eredmények jobbak is lehettek volna, ha minden gazdaság maradéktalanul teljesíti feladatát. Sajnos, több üzem: például a hosfovcei, a nevericei, ff Nová Ves nad Žitavou-i a Tesárske Mlyňany-i, a volkovcei, a verebélyi (Vráble) és a Výčapy Opatovce-i szövetkezetek nem teljesítették a tej értékesítési időtervét. A lemaradás oka elsősorban a tehenek tejhasznosságának leromlásában rejlik. Ezt a kedvezőtlen jelenséget főleg a hosfovcei, a nevericei legjobb eredményt az ivánkai ás a Cabaj—Cápor-i szövetkezet érte el: a hízőmarhák napi súlygyare-* pcdásl átlaga meghaladta a kilencven dekát. Sajnos, a hízómarh'ák hasznos* ságában is jelentős eltérések vannak a járás egyes gazdaságai között. A leggyengébb hasznosságot a volikovcei és a verebélyi szövetkezetben érték el, ahol a hízőmarhák napi súlygyarapodási átlagja 56 illetve 65 dekagramm volt. Járási átlagban pozitívan alakult a szarvasmbarha-állomány fejlesztése. Ez kedvező feltételeket teremt az idei és a jövő évi feladatok megvalósításához. Egy év alatt a szarvasmarha-állomány 2258 dar rabbal — ebből a tehénállomány 455 darabbal — bővült. Az üszők tehénállományba való besorolása nyolc, a fedeztetése pedig tizenkét százalékkal növekedett. Pozitívan értékelhető az is, hogy a brojúelhullás 5,5 százalékról 4,7 százalékra csökkent. A háromnegyedévi átlagban száz tehéntől 75 darab borjút neveltek fel. A járás tizennyolc gazdasága közül kilenc felülmúlta ezt az átlagot. A legjobb eredményt az aleküincei, a Nővé Vozokany-i és a Cabaj—Cápor-i szövetkezet érte el. Sajnos e tekintetben is akadnak lemaradozó gazdaságok, mint például a Tesárské Mlyňany-1 és a volikovcei szövetkezet, ahol száz tehéntől csupán hatvanöt borjút választottak el. Az idei, de a következő évi tervfeladatok teljesítése az állattenyésztés szakaszán részletes helyzetelemzést és hatékony intézkedések érvényesítést követeli valamennyi mezőgazdasági üzemben, de mindenekelőtt a lemaradozó gazdaságokban, ahol minden lehetősget meg kell ragadni a helyzet javítása érdekében. Tapasztalatok igazoljak, hogy a gyenge eredmények nem csupán a kedvezőtlen tartási körülményekben, a keverék-takarmányok gyengébb minőségében rejlenek — ezekre a lemaradozó gazdaságok gyakran hivatkoznak — hanem elsősorban az emberekben, azok munkához való hozzáállásában. Jozef Lukáč agrármérnök, a Nitrai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság dolgozója A laza bugájú cirokból (S. dochna var. technikum)) seprűt készítenek. Ezt azért említem, mert vannak tájak, ahol ezt a növényt nem ismerik. A seprőcirok melegigényes növény. Ezért Szlovákia déli járásaiban termesztik. A növényt októberben gyűjtik be. A hűvös esős időjárás a tenyészidőt meghosszabbítja. A kora őszi fagyok rontják a cirok minőségét. Leginkább azokban a mezőgazdasági üzemekben termesztik, ahol többéves termesztési tapasztalatokkal rendelkeznek. A hazai ciroktermés nem fedi a szükségletet. A losonci (Lučenec) Cirko termelési szövetkezet Szlovákia egyetlen clrokseprőgyártő üzeme. Évente hétszáz tonna círokszakállra volna szüksége, de a termelt mennyiség jóval kevesebb, ezért a hiányt behozatalból pótolják, s ez Jelentős devizakiadást igényel. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma elhatározta: a jövő évben növeljük a cirok vetésterületét, hogy a gyártáshoz szükséges mennyiséget hazai termésből biztosítsuk. A galántai járásban a felsőszeli (Horné Saliby) Csehszlovák Szovjet Barátság szövetkezet több mint tizenSzakértelemmel a mrektemefeln öt éve foglalkozik círoktermesztéssel. Az idén negyven hektáron termeltek cirkot. Tisztában vannak azzal, hogy a cirok termesztése népgazdasági szempontból fontos. A gazdaságban termesztése az évek során meghonosodott. Tudják, hogy a növény igényes a jól előkészített talajra, és olyan helyre vetik, ahol előző évben gabonaféléket termesztettek. A vetés előtt Zeazínt juttatnak a talajba, majd kelése után Aminexet használnak. Ez fontos a gyommentes növényzet biztosítása szempontjából. A Szegedi Törpe fajtát termesztik, amely alacsony szárú, de a szakálla dús, és legjobban megfelel az igényeknek. Jó feltételek mellett eléri a 20—22 mázsás hektárhozamot. A ciroknak óriási előnye az, hogy ugyanazon területről két termést takarítanak be. Elsősorban a cirokszakállt, másodsorban pedig a cirok magját értékesítik. A magtermés eléri a hektáronkénti 20—25 mázsát. A cirokmag kiváló kiegészítője a keverék-takarmányoknak. A cirokmagért a szövetkezet, keverék-takarmányt kap, ami nagy előny. Ezáltal jelentősen javul a gazdaság takarmányalapja. A cirokmag cséplését télen végzik, s ezzel húsz-harminc asszonyt foglalkoztatnak. A cirok termesztése teljesen gépesített ezért munkaerőre nem igényes. Már azért sem, mert a betakarításban jöl kihasználják a szovjet gyártmányú, nagy teljesítményű ZKS 2 típusú betakarítógépet, amely a kender betakarítására is alkalmas. A gép bevált főleg a Szegedi Törpe fajta betakarításában. Ugyanis szára alacsony és szilárd, fattyúsodása közepes. Az Idén a gazdaság dolgozói gazdag ciroktermést takarítottak be. Ehhez a kedvező ősz mellett becsülettel végzett munkájuk is hozzájárult. K. F. ◄----------------------------------------A szovjet gyártmányú ZSK 2 típusú betakarítógép munka közben Krajcsavics Ferdinánd ni IBII Ä 4
