Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-14 / 46. szám

Eljárás a tervek kiegészítő kidolgozására az irányítás egyes fokain, miután a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya jóváhagyta az ötéves tervet

1. Az ötéves terv felbontása az irányítás egyes fokaira:

A Cseh SZK és a Szlovák SZK mezőgazdasági és élelmezés- Ogyl minisztériuma és az Irányítás középfokú szervei kőtelező és iránymutatók nagyságrendjében bontják fel az ötéves terv feladatait az alárendelt irányító szervekre és a mezőgazdasági szervezetekre. Az irányítás egyes fokai az ötéves terv felbontásakor felhasználják a mezőgazdasági szervezetek ötéves tervjavaslataiban a társadalmi szükségletek fedezésére vonatkozó alapanyagokat és az átvevő szervezeteknek a szállítóiátvevői tárgyalások eredményeit tartalmazó alapanyagait.

A középfokú irányító szervek az ötéves terv feladatainak felbontásakor biztosítják, hogy az átlagon aluli gazdasági eredményeket elérő szervezetekben az ötéves terv oszthatatlan szerves részeként szabják meg az ötéves terv megvalósításának biztosítását- célzó technikai-szervezési intézkedéseket A Cseh SZK és a Szlovák SZK mezőgazdasági és őlelmezés- Ogyl minisztériumai a mezőgazdasági szolgáltató szervezetekre vonatkozóan (Oseva, Slovosivo, Sempra, Semex, Komlótermesztés, Bratislavai Borpincészeti Üzemek, Állami Fajtanemesítő Vállalatok, Állami Állategészségügyi Igazgatás, Nagyhizlalda Ágazati Vállalat termelési-gazdaság egység, a Baromfiipar termelési-gazdasági egység, az Állami Halgazdaság, az Agrokomplex Nitra, a Gép- és Traktorállomások termelésigazdasági egység és a járási mezőgazdasági igazgatóságok, a Mezőgazdasági Építkezések termelési-gazdasági egység, a Tudományos Gazdálkodási Rendszerek Intézetei és az Agroprojekt) névleges feladatokat tűz ki a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek hasznosítására és meghatározza az ebben való anyagi érdekeltség feltételeit.

Az érintett ternjelési-gazdasági egységek és szolgáltató szervezetek biztosítják a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek hasznosítására jóváhagyott akciók levitelét az egyes mezőgazdasági szervezetekbe, névlegesen megjelölve tagszervezeteik felelősségét az egyes akciók megvalósulásának biztosításáért. A tudományos-műszaki fejlesztés eredményei hasznosítási terveinek egyes feladataira vonatkozóan megszabják a kapacitás-terjedelmet, időbeni realizálását és a megvalósítás helyszínét. A mezőgazdasági szervezetek ötéves terveik oszthatatlan szerves részeként határozzák meg tudományosműszaki fejlesztés eredményei hasznosításának feladatait.

A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok részletes utasítást adnak ki a tudományos-műszaki fejlesztés hasznosítása feladatai teljesítésének biztosítására.

2. Eljárás a mezőgazdasági szervezetek ötéves tervei pótlólagos kidolgozására

A mezőgazdasági szervezetek az ötéves terv feladatai felbontásának, az ötéves tervben megszabott limitértékek és az anyagi-műszaki feltételek biztosítása alapján dolgozzák ki pótlólagosan ötéves terveiket, amelyekben:

t-i betartják a gabonafélék, általában a vágóállatok (a baromfi kivételével) felvásárlásában az állami ötéves terv átal, megszabott kötelező feladatokat és a középfokú irányító szervek által megszabott kötelező feladatokat, terveikbe átvetítik a mezőgazdasági termékfelvásárlásra vonatkozó szállítói-átvevői megállapodások eredményeit és biztosítják a teljes önellátottságot terimés takarmányok termelésében, beleértve megfelelő tartalékok kialakítását is;

az anyagi-műszaki biztosítási tervben

betartják a központi takarmányalapból kapott dotáció, üzemanyag, fűtőanyag és energia kötelző limitjeit,

■“ a vetőmagok, ültetőanyagok, fajállatok és további termelőeszköz-szállítások, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok által irányított szállítók szükségletei esetében átvetítik a szállítói-átvevői tárgyalások eredményeit,

e- más reszortok szállító szervezeteitől való termelőeszközszállítások esetében a szállításoknak az állami terv felbontott mérlegeiből, a központi szervek által jóváhagyott mérlegekből és elosztási tervekből eredő szállítások anyagvolumeneit, valamint a központilag szabályozott gép- és berendezés-szállításokat beledolgozzák terveikbe;

az állóeszközök újratermelésének tervében betartják a névlegesen meghatározott, ötmillió koronát meghaladó akciókat, melyek megkezdésére és befejezésére az ötéves tervidőszak egyes éveiben számítanak;

a munkatervben betartják:

ш- az állami szektorban érvényes bérszabályokhoz kapcso* lódva a béreszközök kötelező normatíváit,

*— az állami szektorban a technikai-gazdasági tervek számának limitjét;

a pénzügyi tervben:

t— betartják az állami költségvetéshez való viszonyban megszabott limiteket (szubvenciók, dotációk), a mezőgazdaság állami szektorában pedig az általános teljesítményekből, köztük a rendkívüli hozadékokban az általános ráfordítások részarányának mutatóját,

f— feltüntetik az általános teljesítmények, köztük a rendkívüli hozadékok indokolt volumenét az állami és szövetkezeti szektorban;

a közös mezőgazdasági vállalatok tervében:

*— a közös mezőgazdasági vállalatok vezetőségei az ötéves terv előkészítése és megalkotása során megvitatják és a tagszervezetekkel egyeztetik a kooperáció anyagi és pénzügyi vonatkozásait,

*— a közös mezőgazdasági vállalatok ötéves terveit a gazdasági irányító szervekkel történő megtárgyalásuk előtt a tagszervezetek képviselőinek testületé vitatja meg és hagyja jóvá.

3. A szervezetek ötéves terveinek jóváhagyása

A mezőgazdasági szervezetek kidolgozott ötéves tervjavaslataikat jóváhagyás végett fölérendelt szervek elé terjesztik. A fölöttes szerv a társadalmi igényiek érvényesülése métékének következetes megvizsgálása után a következő feltételek mellett hagyja jóvá az ötéves terveket:

— a kötelző feladatok biztosítása és a kötelező limitek betartása,

f— a mezőgazdasági termékfelvásárlás társadalmi szükségleteinek biztosítása,

i— a tervek általános kiegyensúlyozottsága és arányossága, anyagi-műszaki biztosításuk,

i— források megfelelő képzése éš hatékony kihasználása, t— a bérfejlődés és anyagi érdekeltség elveinek betartása, i— az újra termelési folyamat pénzügyi biztosítása, i— a szociális fejlődés biztosítása.

A mezőgazdaság gazdasági irányításának szervei tájékoztatják fölöttes szerveiket, hogyan fedezik és biztosítják a mezőgazdasági szervezetek jóváhagyott ötéves tervei a társadalmi szükségleteket.

További intézkedések a tervezés tökéletesítésére

1. Az ötéves terv és az évi végrehajtási tervek közötti kapcsolatok

A mezőgazdasági szervezetek ötéves terve az ötéves tervidőszak folyamán nem fog változni, és nem is számítják át a terv delimitációján kívül, amely a megváltozott belső és külső feltételekből következik és átvetődik a végrehajtási tervekbe. Az ötéves tervnek az ötéves időszak egyes éveire meghatározott feladatai alkotják az évi végrehajtási tervek kidolgozásának alapját.

A kormány által jóváhagyott évi végrehajtási terveket 1983- tól csak azokban a mutatókban bontsák fel a mezőgazdasági szervezetekre, amelyek esetében a végrehajtási terv komoly okokból eltér az ötéves terv vonatkozó évi feladataiból.

A mezőgazdasági szolgáltató szervezetek, a tudományos kutatási bázis és a mezőgazdasági szervezetek évi végrehajtási terveiben a tudományos-műszaki fejlesztés új eredményei alapján az évi tervekben meghatározott forrásokhoz igazodva kell végrehajtani az elengedhetetlen pontosításokat.

2. A dolgozók részvételének elmélyülése a hetedik ötéves terv kialakításában a mezőgazdasági szervezetekben

A mezőgazdasági szervezet vezetősége már az ötéves tervjavaslat előkészítésének időszakában ismerteti a munkaközösségekkel a tartalékok kihasználásának lehetőségeit az egyes szakaszokon, az anyagi érdekeltség feltételeit és a gazdaságiszociális fejlődés további feltételeit.

A tervjavaslatok szerves részét alkotják a szakszervezeti szövetségek szerveinek és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének állásfoglalásai. A mezőgazdasági szervezet vezetősége ezeket a javaslatokat, valamint a dolgozók ötleteit és javaslatait beépíti a maga gazdasági és szociális fejlesztési terveibe.

INTÉZK

2. számú melléklet a szövetségi kormány 249/1981. sz. határozatához

a mezőgazdaságban alkalmazott gazdasági szabályozók rendszerében az 1982-es évre és a 7. ötéves tervidőszak további éveire.

A mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonalának Javítása és fokozottabb kiegyenlítése érdekében,' valamint a többi gazdasági szabályozó hatékonyságának növeléséhez, továbbá a

►— takarmánykeverékek ártámogatásának megszüntetéséből, t— a nagykereskedelmi árak egyszeri rendezésének második szakaszából,

f— a gázolaj, a könnyű fűtőolajok és a motorolajok eladási árának emeléséből (a mérlegrendszerű elosztás keretei között) származó következmények ellensúlyozása céljából a következő intézkedéseket kell végrehajtani;

i. az Arak területén

A. A befektetések árai

A takarmánykeverékek árát a nagykereskedelmi ártámogatás megszüntetésével összefüggésben átlagosan 15,6 százalékkal kell növelni.

B. Felvásárlási árak és árkiegészítők a növénytermesztés termékeinél

a) Az árak, az árkiegészítők és a prémiumok módosítása

1. növelni kell a korai burgonya felvásárlási árát, tonnánként átlagosan 250 koronával,

2. a kései étkezési burgonya felvásárlási érát összesítve tonnánként átlagosan 332 koronával kell növelni, ezen belül a megszüntetett szakosítási prémiumok helyett tonnánként átlagosan 82 koronával,

3. az ipari burgonya felvásárlási árát a keményítőtartalom 15 százalékos alapszintje mellett tonnánként 170 koronával, — ezen belül a megszüntetett szakosítási prémiumok helyett tonnánként átlagosan 70 koronával,

4. a rozsnál növelni kell az árkiegészítést, tonnánként 150 koronával,

5. a zabnál be kell vezetni az árkiegészítést tonnánként 150 koronával,

6. a kukoricánál növelni kell az árkiegészítést tonnánként 150 koronával,

7. az áztatott rostlen felvásárlási árát növelni kell, tonnánként átlagosan 400 koronával,

— Szlovákiában be kell vezetni a megkülönböztetési árkiegészítést, tonnánként átlagosan 370 koronával,

8. növelni kell a lenmag felvásárlási árát, tonnánként 200 koronával,

9. növelni kell a fehér és a fekete mustár felvásárlási árát tonnánként 2000 koronával,

10. a cukorrépánál, ahol már az 1981-ben bevezetett cukortartalom szerinti felvásárlással összefüggésben tonnánként átlagosan 13,50 koronával nőtt a felvásárlási ár,

t— tovább kell növelni a felvásárlási árat tonnánként 20 koronával,

f— prémiumokat kell bevezetni tonnánként átlagosan 10 korona értékben',

11. növelni kell a cikória felvásárlási árát tonnánként 300 koronával,

12. növelni kell a komló felvásárlási árát tonnánként 3000 koronával,

13. növelni kell a dohány felvásárlási árát tonnánként 1500 koronával,

14. a könnyű fűtőolajok felhasználásával hajtatott zöldségféléknél be kell vezetni a megkülönböztetési árkiegészítést a költségtöbblet fedezése céljából,

15. a könnyű fűtőolajok felhasználásával készített forrólevegős szárítmányoknál be kell vezetni a feljogosított felvásárlóknál értékesített szártímányok állami ártámogatását tonnánként 470 koronával;

b) a növénytermesztési termékek felvásárlási órainak rendezésével egyidőben megfelelő módon kell rendezni a vetőmagvak és az üitetőanyagok felvásárlási és nagykereskedelmi árait is, a burgonyánál pedig rendezni kell a burgonyapehely, az étkezési burgonya és a hámozott burgonya nagykereskedelmi árait.

c) A nagykereskedelmi árak egyszeri rendezésével kapcsolatban bizonyos változtatásokat kell eszközölni egyes feláraknál, éspedig növelve azokat a mákfejnél és a gyapjúnál,

EDÉSEK

s csökkentve a mezőgazdasági vegyszereknél, azok kölcsönös kiegyenlítése alapján, az állami költségvetéssel szemben támasztott igények nélkül.

C. Felvásárlási árak és árkiegészítők az állati termékeknél:

a) Az árak, az árkiegészítők és a prémiumok módosítása

1. a tejnél növelni kell a felvásárlási árat a zsírtartalom

3,6 százalékos alapszintje mellett, I. minőségi osztályban literenként 0,50 koronával,

2. a vágómarha felvásárlási árát kg-ként átlagosan 2,39 koronával kell növelni,

ezen belül:

a hlzómarha felvásárlási árát kg-ként átlagosan 3,41 koronával,

■- a vágótehenek felvásárlási árát kg-ként 1,40 koronával kell növelni,

»4 meg kell szüntetni a prémiumokat a nagyobb súlyra hizlalt bikákért,

в-i növelni kell a szopós borjúk árkiegészítését, kg-ként 2,— koronával,

3. növelni kell a vágóborjak felvásárlási árát, kg-ként átla* gosan 0,60 koronával,

4. növelni kell a vágósertések felvásárlási árat kg-ként 1,50 koronával,

5. a malacoknál

növelni kell a malacok felvásárlási árát 25 kg-os súlyig kg-ként 2,— koronával,

(-i növelni kell a malacok (süldők) felvásárlási árát a

25—35 kg-os súlycsoportban, minden 25 kg-on felüli kilogrammért 1,50 koronával,

0. a vágójuhoknál

növelni kell az intenzíven és félintenzíven hizlalt vágó'bárányok felvásárlási érát, kg-ként 2,— koronával, növelni kell a többi vágőjuh felvásárlási árát kg-ként átlagosan 1,25 koronával,

7. növelni kell a juhsajt felvásárlási árát, kg-ként átlagosan 3,42 koronával,

8. növelni kell a gyapjú felvásárlási árát kg-ként átlagosan

5,23 koronával,

9. az irhánál növelni kell az árkiegészítést kg-ként 0,80 koronával,

10. növelni kell a vágócsirke felvásárlási árát, kg-ként 2,-s koronával,

11. növelni kell a vágópulyka felvásárlási árát kg-ként 2,^» koronával,

12. növelni kell a vágóliba felvásárlási árát kg-ként 3,20 ко* rónával,

13. növelni kell a vágókacsa felvásárlási árát kg-ként 1,50 koronával,

14. növelni kell a tyúktojás felvásárlási árát kg-ként 1,20 koronával,

15. növelni kell az édesvízi halak felvásárlását kg-ként 2,-s koronával,

16. növelni kell a méz felvásárlási árát kg-ként 10,—- koronával,

17. növelni kell a lőttvad felvásárlási árát kg-ként átlagosan 3,90 koronával,

18. a vágónyulaknál ki kell jelenteni a szilárd felvásárlási és nagykereskedelmi árakat, s be kell vezetni a felvásárlási ártámogatást kg-ként átlagosan 4,50 korona értékben.

b) Meg kell szüntetni az intenzíven hasznosított rétek és legelők szerint fizetett árkiegészítést a

:— tejnél,

f— az intenzíven és félintenzíven hizlalt vágóbárányoknál* f— a juhsajtnál.

D. Megkülönböztetési árkiegészítések

1. Az egyes kiemelt gyümölcs- és zöldségfélékre ki kell terjeszteni a megkülönböztetési árkiegészítést.

2. A megkülönböztetési árkiegészítésre vonatkozó igény megállapításánál növelni kell az árbevételek beszámítási arányát, éspedig

■— a burgonyánál 100 százalékról 140 százalékra,

— a tejnél 110 százalékról 140 százalékra,

i— a szarvasmarha-tenyésztés egyéb termékeinél 100 százalékról 140 százalékra,

í— a juhtenyésztsé termékeinél 100 százalékról 140 százalékra.

3. Felül kell vizsgálni az érvényben levő megkülönböztetési árkiegészítők hatását az egyes területek jövedelmezőségi szintjének alakulása szempontjából. Ebben a vonatkozásban az 1982 január elsejével érvénybe lépő végrehajtási utasításokban ügy kell eszközölni célszerű változtatásokat, hogy ennek ne legyen kihatása az állami költségvetésre.