Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-14 / 46. szám

%

E. Bevételi növekményprémiumofc a mezőgazdasági termékekért

Be kell vezetni a mezőgazdasági árutermelés növekményének premizálási rendszerét, éspedig a bevételi növekmény 30 százalékának megfelelő értékben; az adott évben a bevételi növekményt a megelőző három év bevételi átlagához viszonyítva kell premizálni.

A premizálás tárgyát képezik a mezőgazdasági termelésből eredő teljes bevételek, éspedig a vásárolt vetőmagvak és ültetőanyagok, takarmányok és takarmánykeverékek, vásárolt állatok és egyéb mezőgazdasági közbeeső termékek értékének leszámítása után.

A növekményprémiumok által nyert eszközök egy részét a mezőgazdasági szervezetek dolgozóinak személyi és kollektív anyagi érdekeltsége közvetlen elmélyítésére kell felhasználni.

II. AZ EGYÉB GAZDASÁGI SZABÁLYOZOK TERÜLETÉN

A. Állami juttatási és támogatási politika

1. Meg kell szüntetni:

a) a mezőgazdasági szervezeteknek az állami költségvetésből folyósított stabilizációs juttatást a saját Iorrások hiányának pótlására,

b) a beruházásokhoz nyújtott támogatást ugyanazoknak a szervezeteknek, az egyes kiemelt célberuházások megvalósításához,

c) a lakásépítéshez nyújtott támogatást,' figyelembe véve a

i lakásépítés finanszírozásának 1981. Január l-től bevezetett

új módszerét az állami költségvetés részvételével.

2. Létre kell hozni a belterjesitési alapot, amely belsőleg termelési és beruházási részből áll, a hosszú idő óta lemaradozó vállalatok belterjesitési programjainak támogatásához, s indokolt esetekben a többi mezőgazdasági vállalatban eszközölt beruházások támogatásához is, ha átmenetileg kevés saját forrással rendelkeznek. Ennek az alapnak a felhasználásáról a köztársasági mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok döntenek.

3. Ki kell szélesíteni az olyan akciók körét, amelyek a talaj termőképességének növelésére vonatkozó törvények alkalmazásába tartoznak, éspedig az ún. különleges mezőgazdasági beruházásokkal, vagyis gyümölcsösök, szőlők és komlóültelvények telepítésével, legeltetési területek, silóvermek, mezei trágyatelepek, kis víztárolók létesítésével, patakok és halastavak szabályozásával, mezei utak építésével stb.

4. Meg kell tartani a növények védelmére és tápanyag-ellá tására, az új növényfajták nemesítésére, a talaj agrokémiai vizsgálatára, a törzstenyésztés fejlesztésére és a gazdasági állatállomány egészségvédelmére irányuló termelési támogatást.

5. Időszerűsíteni kell a munkaerő-stabilizálás alapját, hogy kifejezőbb mértékben és szélesebb körben érvényesüljenek a munkaerő stabilizálására irányuló intézkedések, főleg a félreeső és a nehezebb életfeltételekkel járó területeken, s hogya szakmunkástanulók nevelése összhangban legyen az oktatás új feltételeivel stb.

6. Meg kell tartani a pénzügyi tartalékok rendszerét a mezőgazdaság állami irányítási szerveiben, éspedig:

a) a vállalati tervjavaslatok és a társadalmi szükségletek közötti eltérések megoldásának tartalékrendszerét a terv kidolgozásának és végrehajtásának folyamatában, annak pénzügyi megerősítése során; az eszközök felhasználását a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium engedélyétől kell függővé tenni;

b) a nem biztosítható károk alapját, amely a növénytermesztésben a sem törvényes úton, sem biztosítási szerződéssel nem fedezhető károk enyhítésére szolgál;

c) a ki nem merített belterjesitési alap, munkaerő-stabilizálási alap eszközeiből, esetleg a pénzügyminisztériumok hozzájárulásával más forrásokból származó pénzügyi tartalékokat, amelyek felhasználásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterek döntenek.

B. A mezőgazdasági termelés kockázatosságának a megoldása

1. Javaslatot kell kidolgozni a gazdasági állatok új egységes biztosítására, amely felöleli a kockázatok mind törvényes úton, mind biztosítási szerződéssel történő fedezését. A biztosítási illetékek kiszabásánál a biztosítási költségek fedezése mellett csak minimális nyereséggel szabad számolni. Ennek keretében aktívan kell érvényesíteni a forgalmi Jutalékok alapelvét. Az intézkedéseket 1983. Január 1. kell megvalósítani. Addig a biztosítási illetékek összege és a károsodás közötti különbségeket az 1981-es és az 1982-es években a szövetségi

kormány elnökségének 1979. július 12-én kiadott, 170. számú határozata értelmében kell megoldani, amely a gazdasági szabályozók rendsezrét az 1980-as évre és a 7, ötéves tervidőszakra módosította.

2. KI kell értékelni a kiemelt növények hozambiztosításában az elmúlt időszakban szerzett eddigi tapasztalatokat, valamint a többi növény komplex hozambiztosításának kísérleti rendszerét az 1981-es évben, s a 7. ötéves tervidőszak folyamán javaslatot kell kidolgozni a jelenlegi mezőgazdasági biztosítás hatékonyságának javítására.

C. A hitelnyújtás területén

1. A beruházási hitel ösztönző funkciójának erősítése céljából kifejezőbben meg kell különböztetni a kamatlábakat.

éspedig a következő szinteken (százalékban):

i— a termőtalaj javítására 1,

a szarvasmarha- és a juhtenyésztés fejlesztésére (beleértve a tömegtakarmányok tartósítását] 2,

— raktárak építésére és terménykezelésre 3,

i— az agrokémiai vállalatoknak és a más szervezetekkel végeztetett agrokémiai tevékenységre 2.

Más akciókra változatlan feltételek mellett kell nyújtani beruházási hiteleket.

2. Az 1982—1985-ös években lehetőséget kell nyújtani a beruházási hitelek törlesztésének halasztására a gazdasági szempontból hosszú ideje lemaraduzó vállalatoknak, éspedig azzal, hogy a törlesztések elhalasztásának az idején a hitül kamatlába a felére csökken.

D. Az adók területén

A mezőgazdasági adó jelenlegi alapelveit az 1982-es évre nem kell változtatni. A mezőgazdasági adó esetleges módosításait az általános rendezésekkel összefüggésben kell végrehajtani 1983-tól kezdődően, éspedig a mezőgazdasági adóra vonatkozó törvény változtatására és kiegészítésére vonatkozó alapelvek előterjesztése és megtárgyalása nélkül.

E. A szolgáltatások területén

A mezőgazdaság tervszerű Irányítási rendszerének tökéletesítésére irányuló további munkák keretében a 7. ötéves tervidőszak folyamán a lehetőségek szerint elő kell készíteni és érvényesíteni kell:

1. Annak érdekében, hogy a biológiai szolgáltatási szervezetek szakosított tevékenységének eredményeit objektívebben lehessen értékelni, s hogy megbízható alapok álljanak rendelkezésre a költségek megállapításához és az árak meghatározásához, fokozatosan feltételeket kell teremteni a nyújtott szolgáltatások és az egyéb céltevékenységek elkülönített tervezéséhez, nyilvántartásához és értékeléséhez, hogy a 7. ötéves tervidőszak folyamán szerzett tapasztalatok alapján ezt az intézkedést teljes mértékben lehessen érvényesíteni legkésőbb a 8. ötéves tervidőszak kezdetétől. A Gép- és Traktorállomások, és Mezőgazdasági Gépjavítók termelési-gazdasági egységében olyan tervlebontási módszert kell alkalmazni, hogy az szorosan kapcsolódjon a pénzügyi- és a munkatervre, s az alárendelt szervezetek számára tegye lehetővé saját célfeladataik elsődleges teljesítését. Ezeket a kapcsolatokat a tevékenységek szerkezete szerinti tervlebontással kell biztosítani.

2. A szolgáltatási szervezetek és a mezőgazdasági vállalatok közötti kölcsönös bizalom szilárdítása céljából ki kell dolgozni a nyújtott szolgáltatások és tevékenységek garanciális rendszerét, ezért:

aj a biológiai szolgáltatásoknál a 7. ötéves tervidőszak folyamán ki kell értékelni a jelenlegi állapotot a mezőgazdasági termelés szükségletei szempontjából, meg kell vizsgálni kiszélesítésük lehetőségeit, s fokozatosan ki kell tapasztalni ezeket a mezőgazdasági termelés kiemelt szervezeteiben, éspedig főleg a vetőmagvaknál, az ültetőanyagoknál, a faiskolai .anyagoknál, a mesterséges megtermékenyítésben, valamint a törzsállomány megerősítésére, tenyésztési és hizlalási célokra irányuló állatszállításoknál; b) a műszaki szolgáltatások szakaszán ki kell dolgozni, és a 7. ötéves tervidőszakban a kiemelt vállalatokban ki kell próbálni a garanciák rendszerét úgy, hogy a 8. ötéves tervidőszakban már teljes mértékben lehessen érvényesíteni, éspedig főleg az állattenyésztés és a gépjavítás gépesítése szakaszán, a mezőgazdasági termékek betakarításában, betakarítás utáni kezelésében és raktározásában, íz ipari trágyák egyenletes, tervezett szerkezeti összetételében és meghatározott minőségi határértékek közötti szállításában, továbbá a takarmánykeverékek termelésében és szállításában.

3. A műszaki szolgáltatások szervezeteinek gazdálkodási ^ rendszerét (az adórendszert és a költségvetési befizetéseket 1% Is beleértve) úgy kell átformálni, hogy e szolgáltatások nyúj- V

Az állóeszközök újratermelésének tervezésében

A mezőgazdaságban érvényesíteni kell az ötmillió koronán aluli és fölüli beruházások költségvetési költségeinek kategorizálását. A mezőgazdasági célberuházás központi irányítását főként az ötmillió koronát meghaladó költségvetési kiadású akciók esetében érvényesítsék. Ezeknek az akcióknak esetében az irányítás valamennyi szintjére és a mezőgazdasági szervezetekre nézve kötelező határt kell szabni a megkezdett építkezések költségvetési költségeinek, kötelezően meg , kell jelölni az új építkezések megkezdésének és befejezésének évét.

Gyümölcsöskertek, szőlők és komlóföldek mellett a különleges mezőgazdasági beruházások közé kell iktatni az ötmillió koronánál kisebb költségvetési kiadással megvalósuló lecsapolási akciókat, mezei utakat, kis folyómeder-szabályozásokat, kis víztárolókat, halastavakat, trúgyaraktározók, legeltetési létesítmények és silógödrök építését, melyekre nem vonatkozik az újonnan kezdett építkezések kötelező limitértéke.

Gépek és berendezések esetében anyagi egységekben csak a névlegesen meghatározott (az állami terv szintjén mérlegelt és a minisztériumok szintjén szabályozott) fajtákat kell kötelezően tervezni.

A Cseh SZK és a Szlovák SZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériuma, a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok, a központi irányítású szervezetek termelési-gazdasági egységei az alárendelt szervezeteket és a mezőgazdasági szervezeteket megismertetik:

t— a beruházási politika előirányzatával és elsődlegességeivel, a munkák és szállítások általános orientációs, gépi tagoltságú volumenével. Kötelezőként szabja meg az ötmillió koronán felüli költségvetési kiadású névleges beruházási akciókat, ezen akciók költségvetési költségeinek limitértékét, megkezdésük és üzembe helyezésük határidejét. Névlegesen határozzák meg a kiszemelt döntő fontosságú mezőgazdasági gépeik, traktorok és szállítóeszközök szállításának volumenét (anyagi egységekben),

i— a különleges mezőgazdasági beruházások irányvolumenével.

5. A pénzügyi tervben;

a Cseh SZK és a Szlovák SZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumai, a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok és a központi irányítású szervezetek termelésigazdasági egységei:

(— ismertetik az alárendelt szervezetekkel az ötéves terv formálásának feltételeit,

t~ meghatározzák az állami és szövetkezeti szervezetek állami költségvetéshez kötődő kapcsolatainak kötelező limitjeit (dotációk, szubvenciók), az állami szektor szervezeteinek vonatkozásában pedig a teljesítményekből, beleértve a rendkívüli hozamokat is, elvonatkoztatott általános ráfordítások részarányának a mutatóját,

f— feltüntetik a kiegészítő áreszközök iránylimitjeit (különbözeti illetékek, prémiumok, a felvásárlási árakhoz való hozzáfizetések),

t— a szövetkezeti szervezetek vonatkozásában megjelölik a teljesítmények, köztük a rendkívüli hozamok után kiszámított általános ráfordítások részarányának iránymutatóját,

t— feltüntetik az általános teljesítmények, köztük a rendkívüli hozamok iránymutatóit.

6. A szállító és átvevő szervezetek, miután közölték velük a termelés társadalmi szükségleteinek és a mezőgazdasági termékek állami alapokba történő felvásárlásának biztosításával szemben támasztott követelményeket és megismerkedtek a termelőeszközök szállításával és a tudományos-műszaki fejlesztés érvényesítésének feladataival:

e— kötelezően megvitatják a szállítói-átvevői kapcsolatokat a termékek eleve megjelölt körében, s tárgyalásokat a megvitatás eredményeiről az 1980/48. számú hirdetmény értelmében jegyzőkönyvekkel zárják le; ezek a jegyzőkönyvek alapul szolgálnak az egész ötéves tervidőszakra vonatkozó szállítások előkészítéséről szóló szerződések kötésére;- a szállítások előkészítésére vonatkozó szerződések alapján rendszerint egy évre szerződéseket kötnek mezőgazdasági termékek és szükségleti cikkek szállításáról.

Eljárás az ötéves tervjavaslatok előkészítésére a mezőgazdasági szervezetekben

1. Az ötéves tervjaváslatok kidolgozása a mezőgazdasági szervezetekben:

A mezőgazdasági szervezetek a társadalmi szükségletek biztosításával szemben támasztott követelmények és az ötéves tervidőszakban való megvalósításuk anyagi-műszaki feltételei alapján, a szállítások előkészítéséről a szállító és az átvevő szervezetekkel folytatott tárgyalások, valamint az 1982. január l-től érvényes, bejelentett gazdasági eszközök alapján egyes évekre tagolásban dolgozzák ki az ötéves tervjavaslatokat, s ezeket megvitatás végett az illetékes irányító szervekhez nyújtják be.

Valamennyi mezőgazdasági szervezetnek az ötéves tervjavaslatok előkészítésébe idejében történő bevonásával feltételeket kell teremteni arra, hogy a mezőgazdasági szervezetek a mezőgazdaság tervszerű irányítása tökéletesítésének szabályai alapján aktivitásukkal és kezdeményezőkészségükkel hatékonyan járuljanak hozzá termelési potenciáljuk tartalékainak következetes felhasználásához a termelés hatékonyságának fokozása és a társadalmi szükségleteket kielégítő termékek minőségének javítása végett.

A biológiai és műszaki szolgáltatások termelési gazdasági egységei, a tudományos kutatási bázis szervezetei és a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek hasznosításával megbízott további szervezetek a mezőgazdaság irányításának illetékes szintű szerveivel és az egyes mezőgazdasági szervezetekkel megvitatják a tudományos-műszaki fejlesztés hasznosítását célzó konkrét eljárást. Velük együtthatva dolgozzák ki javaslataikat arra vonatkozóan, hogyan járjanak el a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek hasznosításában az egyes mezőgazdasági szervezetek, kerületek (kerületi mezőgazdasági igazgatóságok] és járások (járási mezőgazdasági igazgatóságok) szerinti tagolódásban.

A mezőgazdasági szervezetek az ötéves tervjavaslatokba foglalják a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok által megszabott feladatok nagyságának megfelelő akciók, Valamint a szolgáltató szervezetekkel egyeztetett akciók megvalósítását

2. A tervjavaslatok megvitatása a mezőgazdasági szervezeteket irányító szervek által:

A mezőgazdaságot irányító szervek a terv valamennyi részében megvitatják a mezőgazdasági szervezetek tervjavaslatait az egyes vállalatokkal. Főként a mezőgazdasági termelés javasolt szerkezete és intenzitása, a szakosodás és a kooperáció, a belső tartalékok felhasználása, az anyagi-műszaki bázis fejlesztése, az anyagforrások felhasználásának hatékonysága, a beruházás fejlődésének előirányzata és biztosítása^ a munkabiztosítás és a munkatermelékenység növekedése, az általános gazdasági hatékonyság, saját pénzforrások képzése, a nyereség és a jövedelmezőség szempontjából vitatják meg az egyes szervezetek általános gazdasági fejlesztését.

Az átlagon aluli gazdasági eredményekkel működő szervezetekben az irányítás illetékes fölöttes szervei megegyeznek Olyan technikai-szervezési intézkedések konkrét előkészítésében, amelyek biztosítják termelési és gazdasági eredményeik kiegyenlítődését, hogy az ötéves tervidőszakban az átlagos szervezetek színvonalára kerüljenek.

A mezőgazdasági szervezetek feladatai adminisztratív meghatározásimak korlátozásával fokozni kell az irányító szervek felelősségét a tervezés szakaszán, főként azzal, hogy lényegesen javítják az irányító szervek, a szállító és átvevő szervezetek minden mezőgazdasági szervezettel való közvetlen tárgyalásának formáit az egyes mezőgazdasági szervezetek általános gazdasági fejlődésének és a társadalmi szükségleteknek biztosítása során. A tervezés egész folyamatában határozottan javítani kell a mezőgazdaság valamennyi irányító szervének, főként a járási mezőgazdasági igazgatóságoknak munkáját, elsősorban az iparszerű termelési rendszereknek, a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek érvényesítése során, valamint a termelési feltételek arra való kihasználása optimális változatainak érvényesítésében, hogy teljes mértékben biztosítsák a társadalmi szükségletek kielégítését.

A mezőgazdaság gazdasági irányításának szervet, az átvevő és a szállító szervezetek tájékoztatják a felsőbb fokú irányító szerveket a társadalmi szükségletek fedezéséről a mezőgazdasági szervezetek tervjavaslataiban, megvitatásuk eredményeiről és az ötéves tervidőszakban az ágazat fejlesztése átvevőiszállítói biztosításának előzetes eredményeiről. A jóváhagyott állami ötéves terv felbontásakor az irányítás összes szervei felhasználják ezeket az alapanyagokat