Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-11-14 / 46. szám
vét a mezőgazdasági termelést és az élelmiszertermelést biztosító ágazatok komplex ágazatközi kapcsolatait kifejező mutatók rendszerében. A mezőgazdasági-ipari komplexum tervszerű irányítása tökéletesítésének biztosítására az Állami Tervbizottságban, a köztársaságok tervbizottságaiban, a termelőeszközöket szállító reszortokban, a mezőgazdasági és élelmezésügyi reszortokban káderbeli és szervezési feltételeket kell teremteni az ágazatközi kapcsolatok tervezésének és irányításának javítására. A mezőgazdasági-ipari komplexum tervezési rendszeréhez kapcsolódva, a statisztikai szerveknél és a többi reszortnál a iervteljesítés irányításának, ellenőrzésének és értékelésének szükségleteihez kell módosítani a szociális-gazdasági információk rendszerét. B. A tervezés tökéletesítésének szabályai a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban a tervezés tökéletesítésének szabályai a társadalmi szükségletek jobb kielégítését célozzák a mezőgazdasági termékek termelésében és felvásárlásában, a mezőgazdasági termelés gazdasági hatékonyságának fokozására, a demokratikus centralizmus alapelveinek következetesebb érvényesítésére, az irányítás valamennyi fokán a terv tekintélyének szilárdítására, a dolgozók alkotó kezdeményezésének és a mezőgazdasági szervezetek gazdasági aktivitásának teljes kibontakoztatására irányulnak. Az irányítás valamennyi fokán és a mezőgazdasági szervezetekben a komplex és ágazatközi, belsőleg kiegyensúlyozott és az egyes évekre felbontott ötéves tervet, a mezőgazdaság hatékony fejlesztésének Igényes, reális feladatait meghatározó tervet kell tekinteni a mezőgazdaság tervszerű irányítása alapjának. ^ Az évi tervek alkotásában fel kell hagyni az irányelv lebontásával, valamint az irányítás középső fokát alkotó mezőgazdasági szervezetek és szervek ama kötelezésével, hogy évente részletes tervjavaslatot terjesszenek be fölöttés szerveiknek. A mezőgazdaságban az ötéves tervek alkotásának alapszabálya az ellentervezés alapelveinek érvényesítése legyen. Ezzel összhangban a mezőgazdasági szervezetek az ötéves terv jóváhagyását időben megelőzve, annak alapján, hogy a társadalmi szükségletek kielégítésével szemben támasztott követelményeket, az anyagi-műszaki ellátottságot és a gazdasági feltételeket ismertetik a mezőgazdaság irányító szerveivel, valamint a szállító és vásárló reszortokkal, állítják össze téves tervjavaslataikat. A központi szervek ezeket a javaslatokat az ötéves terv kidolgozására és a jóváhagyott ötéves terv elhelyezésére használják fel. Ennek az alapelvnek értelmében járnak el a mezőgazdasági szervezetek már az 1981—1985 közötti időszak gazdaságfejlesztési tervjavaslatainak kidolgozásában. E javaslatokat megvitatják a fölöttes szervekkel. Az eredményeket az ötéves tervnek felbontására használják fel majd a kormány általi jóváhagyása után. Az ötéves terv előkészítése, megvitatása és Jóváhagyása idején a következő eljárás érvényesül: Annak módja, hogy a mezőgazdasági szervezetek megismerkedjenek a mezőgazdasági termékek állami árualapokba történő felvásárlásának társadalmi követelményeivel, termelési, anyagi-műszaki és beruházási biztosításukkal és a gazdasági feltételekkel 1. A mezőgazdasági termékek állami árualapokba történő felvásárlásának tervezésében: A Cseh SZK és a Szlovák SZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériuma, a kerületi mezőgazdasági igazgatóságok, a járási mezőgazdasági igazgatóságok és a központi irányítású szervezetek megismertetnek minden szervezetet (efszeket, állami gazdaságokat, közös mezőgazdasági üzemeket és a központi irányítású szervezetek vállalatait) a mezőgazdasági termeléssel, az ötéves tervidőszakban, a gabonafélék, a cukorrépa, a burgonya, az olajosneműek, a len, a zöldség, a gyümölcs, a komló, a dohány, a mák, a vágóállatok, köztük a szarvasmarha, a baromfi, a tej és tojás egyes évekre ütemezett társadalmi szükségleteivel. Az állami terv az irányítás valamennyi fokára vonatkozóan kötelezően meghatározza a gabonafélék és a vágóállatok (boromfi nélkül) globális felvásárlásának társadalmi szükségleteit. A kerületi, a járási mezőgazdasági igazgatóságok és a központi irányítású szervezetek termelési-gazdasági egységei további, azonban legfeljebb három mutatót szabhatnak a nekik közvetlenül alárendelt mezőgazdasági szervezeteknek a társadalmi szükségletek kielégítésének termelési ős termékfelvásárlási biztosítására. Konkretizálják és értékelik az egyes mezőgazdasági szervezetek szerint a mezőgazdasági termelési és felvásárlási terv alapvető mérlegvonatkozásait, főként a takarmányszükséglet és pótlás mérlegét, továbbá a gabonafélék termelésének és felhasználásának mérlegét. Az átvevő szervezetek illetékességük szerint ismertetik a mezőgazdasági termelést folytató összes szervezetekkel a mezőgazdasági termékek felvásárlásának mindazon társadalmi szükségleteit, amelyet nem foglaltak a mezőgazdaság irányítás középfokú szervei által meghatározott mutatókba, valamint a vetőmag, ültetőanyag, faj- és tenyészállatok termelését és felvásárlását azután, hogy megvitatja az illetékes irányítási fokokkal (a Cseh SZK és a Szlovák SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, kerületi és járási mezőgazdasági igazgatás, termelési-gazdasági egység, Szakszervezetek Központi Tanácsa). Az átvevő szervezetek a mezőgazdasági termékek állami azzal biztosítják, hogy szerződéseket kötnek a mezőgazdasági termelést űző reszort- és reszorton kívüli szervezetekkel az ötéves tervidőszak tartalmára vonatkozó szállítások előkészítéséről. Felhasználják a meghatározott eszközöket és erőfeszítést tesznek a felvásárlás társadalmi szükségleteinek teljes fedezésére, a feldolgozó szervezetek nyersanyagszükségletei egyenletes fedezésének biztosítására, a kezelési, raktározási és szállítási költségek minimalizálására. Szervezési, anyagi és műszaki feltételeket teremtenek a mezőgazdasági termékek folyamatos és egyenletes átvételére. A mezőgazdasági szervezetekkel együtthatva oldják meg a mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításának célszerű és hatékony elmélyítését. A mezögazdasági-ipari komplexum keretében felelnek a kooperációs és integrációs kapcsolatok fejlesztéséért és elmélyítéséért. 2. Az anyagi-műszaki ellátás tervezésében A mezőgazdasági termelés fejlesztése és a mezőgazdasági termékek állami alapokba történő felvásárlása feladatainak teljesítése, a növénytermesztési és állattenyésztési tervkapcsolatok kiegyensúlyozottságának biztosítása végett a Cseh SZK és a Szlovák SZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumai, a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok, a termelési-gazdasági egységek és a központi irányítású szervezetek a következőkben kötelező felső határokat szabják meg: >— a mezőgazdasági termékek állami alapokba történő felvásárlásának elhelyezésétől és a takarmánymérlegtől függő takarmánydotáciő a központi takarmányalapbói; — takarmánykeverékek dotációja az állattenyésztési termékek felvásárlásának feladataitól és termelésük nyersanyagfedezetétől függően; t— üzemanyag-, fűtőanyag- és energia-juttatás a mezőgazdasági szervezetek termelési szerkezetétől és egyéb gazdasági tevékenységének fejlesztésétől függően. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok irányításában levő szállító szervezetek — a mezőgazdasági termékek állami alapokba történő felvásárlása társadalmi követelményeinek konkretizálásától függően — megvitatják az egyes takarmánykeverék-félék, ipari és meszes műtrágyafélék, agrovegyszerek, vetőmagok, ültetőanyagok, faj- és haszonállatok szállításának biztosítását. E tárgyalások eredményeit aztán a szállító szervezetek egyeztetik a mezőgazdaság illetékes irányító szerveivel, és szerződéseket kötnek a mezőgazdasági szervezetekkel az ötéves tervidőszak szükségleteire szolgáló szállítmányok előkészítéséről. Gépek és berendezések, valamint a szállítási technika esetében a mezőgazdaság irányító szervei ismertetik a mezőgazdasági szervezetekkel az állami tervben meghatározott kereteket és a minisztériumok szintjén mérlegek és szabályozók tárgyát alkotó szállításokat. 3. A tudományos-műszaki fejlesztés eredményei hasznosításának tervezésében: A termelési-gazdasági egységek és a műszaki fejlesztés megvalósulásáért felelős szervezetek a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumokkal megvitatva, ismertetik a mezőgazdaság irányítása középfokának szerveivel és ehhez kapcsolódva a mezőgazdasági szervezetekkel a tudományos-műszaki fejlesztés megvalósítása egyes akcióinak előirányzatait az ötéves tervidőszak egyes éveiben, főként az akciók tárgyi előirányzatát, megvalósításuk kapacitásbeli terjedelmének lehetőségeit anyagi-műszaki biztosításuktól függően, megvalósításuk határidőpontjait és helyszínét, a megvalósításuk biztosításáért felelős szervezetek meghatározását, továbbá a feltételezett termelési és gazdasági hasznukat. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok a tudományos-műszaki fejlesztés megvalósításának legjelentősebb akcióit kötelező feladatokként szabják meg a megvalósításukért felelős illetékes mezőgazdasági szolgáltató szervezeteknek. tása a mezőgazdasági vállalatok számára ne legyen gazdaságilag kevésbé előnyös, mintha azokat saját maguk végeznék el, s hogy ezen az úton ne kerüljön sor a mezőgazdasági vállalatok termelési költségeinek állandó növekedésére, s a mezőgazdasági vállalatok eszközeinek növekvő mértékű elvonására. 4. Az olyan szolgáltatási szervezetek dolgozóinál, ahol meg lehet állapítani részvételük arányát a mezőgazdasági vállalatok egyes tevékenységeinek eredményeiben, a személyes, esetleg a kollektív anyagi érdekeltséget e tevékenységek eredményeire lehet kapcsolni. A gazdasági szabályozók 1982-től érvényes rendezéséhez szükséges anyagi követelmények és források összesített kimutatása . köztársaságok szerint millió korona A források szükséglete CSSZK SZSZK CSSZSZK Felvásárlási árak rendezése Megkülönböztetési árkiegészítők 4276 1529 5805 rendezése ebből: <— a felvásárlási árak rendezése 1428 1281 2709 következtében >— a bevételek megnövekedett 481 425 906 beszámítása következtében :■— a kiemelt gyümölcs- és zöldség-947 844 1791 fajták besorolása következtében 0 12 12 3. Növekményprémiumok bevezetése 574 398 972 4. Szárítmányokra fizetendő juttatások bevezetése 45 22 67 5. Árkiegészítések erősítése 205 139 344 összesen 6528 3369 9897 B. Források 1. Takarmánykeverékek ártámogatásának megszüntetése 1654 827 2481 2. Tüzelőanyagok áremelkedése 1113 594 1707 3. Nagykereskedelmi árrendezés II. szakasza — termelés 810 375 1185 4. Nagykereskedelmi árrendezés 11. szakasza — beruházások 687 431 1118 5. Nyereségadó-növekedés a mezőgazdasági szervezeteknél 374 134 506 Összesen-4636 2361 6997 C. Forrásokból nincs fedezve összesen 1892 1008 2900 ebből: bérnövekmény az állami szektorban 123 57 180 3. sz. melléklet a szövetségi kormány 249/1981 sz. határozatához INTÉZK a munkaerő újratermelés és a mezőgazdasági munkadíjazási rendszer területén az 1982-es évre és a 7. ötéves tervidőszak további éveire A mezőgazdasági termelés fejlesztésére, minőségi színvonalának és hatékonyságának javítására irányuló személyi anyagi érdekeltség érdemlegességének elmélyítése céljából a következő intézkedéseket kell tenni: 1. A BÉRALAP-SZABÄLYOZÄS TERÜLETÉN A. A mezőgazdaság állami szektora 1. Kétrészes szabályozást kell érvényesíteni, amelyben a törzsbéralap a teljes eredményekhez kapcsolódik, beleértve a rendkívüli hozamokat, az ösztönző rész pedig a nyereségtől függ. Azokban a vállalatokban, ahol a tervezett nyereség kisebb, mint az ösztönző rész évi összegének kétszerese, ott az ösztönző rész a költségek teljes terjedelmének az összteljesítményhez viszonyított arányához kapcsolódik. 2. Ha a béralap ösztönző részére vonatkozó mutató nem éri el azt a szintet, amelyet a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztériummal egyetértésben meghatározott, akkor az ösztönző részt úgy kell csökkenteni, hogy teljesen megszűnjön. 3. A munkabéralap összegét ki kell egészíteni azokkal a költségtöbbletekkel, amelyek a kedvezőtlen időjárási viszonyok következményeinek csökkentése, továbbá a terven felül végzett rekultivációs munkák során, valamint a Z határsávban az akadályoztatott munkavégzéssel kapcsolatban keletkeznek. 4. A jutalmazási keretbe a megelőző évekhez viszonyított bevételnövekmény prémiumaiból egészen 30 százalékig terjedő részt kell juttatni. B. Egységes földművesszövetkezetek 1. Egyrészes szabályozást kell érvényesíteni, amelyben a munkadíjalap a teljes eredményekhez kapcsolódik, beleértve a rendkívüli hozamokat. A munkadíjalap keretén belül szabályokkal kell meghatározni az ösztönző rész és a jutalmazási keret színvonalát. 2. A megelőző év ténylegesen elért színvonalához viszonyított eredménynövekmény egy százalékából 0,7-es átlagos együtthatóval kell meghatározni a munkadíjalap részesedését. Ha a valóság nagyobb mértékben eltért a tervtől, vagy ha a megelőző évben felborult a munkadíjalap és a teljes eredmény közötti kapcsolat, akkor a megelőző év tervezett szín-7 vonalából kell kiindulni (kiindulási alap). Ha változás következett be a szervezésben, a saját rezsiben végzett beruházási tevékenység részarányában, a termelés szerkezetében vagy a EDÉSEK szövetkezet tevékenységében, az efsz megegyezhet a járási mezőgazdasági igazgatósággal a kiindulási alap módosításában. 3. Lehetővé kell tenni a szövetkezetnek, hogy a munkád!)alap összegét kiegészítse azokkal a költségtöbbletekkel, amelyek a kedvezőtlen időjárási viszonyok következményeinek csökkentése, továbbá a terven felül végzett rekultivációs munkák során, valamint a Z határsávban az akadályoztatott munkavégzéssel kapcsolatban keletkeznek, éspedig az össztársadalmi forrásokból származó megtérítés igénye nélkül. Egyéb hozzászámítási módszereket nem szabad alkalmazni. 4. A jutalmazási keretbe a megelőző évekhez viszonyított bevételnövekmény prémiumaiból egészen 30 százalékig terjedő részt kell juttátni. A gazdasági tervben a kiindulási alapként szolgáló munkadíjalapba ezt a juttatást nem kell beszámítani. C. A mezőgazdaság mindkét szektorában 1. Meg kell határozni a bér-, Illetve a munkadíjalap kiszámítását feltételező mutatók összességét. Ezekből az irányítás középső láncszemei választják ki az adott vállalat számára a konkrét feltételező mutatókat. 2. Továbbra is érvényesíteni kell a kedvezőtlen Időjárási viszonyok miatt bekövetkezett, meg nem térített károkra vonatkozó szabályozás mutatóinak eddig alkalmazott rendszerét. 3. A bevételek megelőző időszakhoz viszonyított növekményprémiumának egy részét a kulturális és szociális alap képzésére kell felhasználni. Ez a kiegészítő juttatás az évi bér-, illetve munkadíjalap 0,4 százalékáig terjedhet. Ezt az alapot jobban ki kell használni abban az irányban, hogy a mezőgazdasági vállalatban dolgozó kollektívák specifikus szociális problémáinak a megoldása útján hatékonyan elősegítse a mezőgazdasági termelés intenzitásának a növelését. II. A MUNKAERÖ-ELLÄTÄS TERVEZÉSÉBEN 1. A termőtalajon gazdálkodó állami mezőgazdasági szervezetek munkaerő-ellátásának biztosítása érdekében, éspedig a szükséges létszámban, szerkezeti összetételben és a szakképzettség megfelelő szintjén, azzal a céllal, hogy ezek a szervezetek magasabb színvonalat érjenek el a termelés intenzitásában és hatékonyságában, az 1982-es évtől kezdve tervszerűen kell növelni a béralapot, hogy a 7. ötéves tervidőszak folyamán fokozatosan megszűnjenek az átlagbérek színvonalában tapasztalható különbségek az említett szektor és a népgazdaság egésze között. 2. A béralap képzésével és a jutalmazást keretnek a növekményprémiumokból való bővítésével összefüggésben tervszerűen kell erősíteni a béralap ösztönző részét, hogy az a 7. ötéves tervidőszak végére 20 százalékos arányt érjen el.
