Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-14 / 46. szám

III. A7, ANYAGI ÖSZTÖNZÉS FOKOZÄSA

A. A béralapot képező ösztönző részek hatékonyságának növelése

1. A mezőgazdasági vállalatok a köztársasági mezőgazdasági és élelmezésügyi minisetériumok módszertani utasításai, valamint a műszaki-gazdasági elemzések eredményei alapján állapítják meg a munkadíjuzás konkrét formáit az egyes termelési részlegek és munkahelyek számára, éspedig úgy, hogy az összhangban legyen a bérfejlesztés vállalati koncepciójával, a bérek szerkezetével és megkülönböztetett felépítésével.

2. Érvényesíteni kell az évi eredményprémiumokat a gazdasági terv termelési feladatainak és az árutermelés feladatainak teljesítéséért és túlteljesítéséért. A növénytermesztésben erre előleget kell folyósítani a meghatározott termelési szakaszokban, az állattenyésztésben pedig negyedéves előlegezést kell érvényesíteni. Ezeket az eredményprémiumokat ki kell egészíteni azokból a forrásokból, amelyeket a szervezet növekményprémiumok formájában kap a megelőző időszakhoz viszonyított árbevételek növekedése alapján.

3. A vezető dolgozók évi jutalmát az érvényes általános szabályok szerint kell meghatározni, az alapfizetés 30 százalékáig terjedően. Ezt a jutalmat további 10 százalékkal lehet növelni az elért növekményprémiumoktól függően, s ezt a többletet a növekményprémiumból eredő béralapjuttatásból kell kifizetni. E növekedés konkrét százalékarányát a felsőbb Irányító szerv határozza meg, figyelembe véve a növekményprémiumok magasságát és a szervezet gazdasági eredményeit. Az árutermelési feladatok teljesítése és annak túlteljesítése esetén, ha a teljes költségeknek a teljes eredményekhez viszonyított tervezett aránya nem változik az egész ötéves tervidőszak alatt, céljutalmat lehet kifizetni a tervidőszak utolsó évében folyósított alapfizetése- 50 százalékáig terjedő mértékben. Az évi jutalmakra vonatkozó mutatók teljesítését azok objektivizálásával együtt a béralap-szabályozásra érvényes alapelvek szerint kell elbírálni.

4. Az egyes kiemelt, hosszú idő óta lemaradozó vállalatok vezető dolgozóit az intenzitás növelésében elért eredményekért lehet céljutalomban részesíteni. Ezt a céljutalmat nagyon szigorú egyéni elbírálás alapján kell folyósítani, figyelembe véve a feladatok igényességét és más szempontokat, éspedig 80 ezer koronáig terjedő mértékben az intenzifikálás egész időszaka alatt.

6. Lehetővé kell tenni a természetbeni bérezést formák kihasználását, főleg a gyümölcs- és a zöldségfélék, a burgonya, esetleg más termények termesztésénél, amelyek nem képezik a központi takarmányalap, vagy az állami felvásárlás részét,

B. A tarifarendszer hatékonyságának növelése

A 3. számú besorolási tarifát kell érvényesíteni a növénytermesztés szakosított ágazataiban, a gyümölcstermesztésben, a kertészetben, a zöldségtermesztésben, a dohánytermesztésben, a szőlészetben, a komlótermesztési ben, a növények nemesítésében és a kísérleti fajtaellenőri zésben;

i— a nagyobb létesítményeket építő építkezési csoportok fizikai dolgozóinál (ahol a dolgozó évi munkatermelékenysége meghaladja a 80 ezer koronát).

2. A vállalatok és a vállalaton belüli egységek besorolásánál meg kell hagyni az eddigi mutatót, s eggyel vagy kettővel bővíteni kell a kategóriák számát. A segédágazatokban a dolgozók állóeszközökkel való ellátottságának átlagos arányszámát kell besorolási mutatóként érvényesíteni.

3. Az üzemegységek vezetőinek, akik közvetlenül irányítják a fizikai dolgozók munkáját, ugyanolyan előnyöket kell biztosítani, mint a mestereknek és a vezető mestereknek.

4. A 11. vagy magasabb tarifaosztályba sorolt funkcióval (munkatevékenységgel) megbízott alkotó műszaki-gazdasági dolgozóknak — agronómusoknak, zootechnikusoknak és gépesítőknek az állami törzstenyésztő vállalatokban, a Sempra, az Oseva és a Slovosivo szakágazati vállalatokban, valamint az egységes földmüvesszövetkezetekben és állami gazdaságokban, akik vetőmag- és ültetőunyag-szaporítással, vagy széles területre kiható törzstenyésztéssel foglalkoznak, illetve rendszeresen meg vannak bízva a legbonyolultabb igényes feladatok elvégzésével, s tarlósán nagyon jó munkaeredményeket érnek el, teljesítik a szakképesítés főiskolai végzettségre vonatkozó követelményt, s 12 éves szakmai gyakorlat van mögöttük, egy fokozattal magasabb tarifaosztályt is meg lehet adni, mint amilyent az illetékes besorolási katalógus tartali máz.

5. A besorolási katalógusokban olyan változtatásokat kell eszközölni, hogy azokban kifejezésre jusson az elért műszaki és technológiai színvonal, a társadalmi munkamegosztás, a mezőgazdasági vállalatok szervezési és irányítási színvonala. A munkatevékenységek új besorolásánál ki kell használni a

8. és a 9. tarifaosztályt, tiszteletben tartva a besorolási katalógusok kidolgozására vonatkozó szabályokat.

6. Az élenjáró munkásokat és szakmunkásokat, akik alkotó módon segítik elő a termelési feladatok teljesítését, érdemeiket elismerő bérezésben kell részesíteni, éspedig személyes jutalmazással, vagy személyes fizetés megítélésével.

7. A szövetkezeti szektorban lehetővé kell tenni a szövetkezeti szervek számára, hogy a különböző pótlékokat (a túlórában végzett munkáért, a nehéz munkafeltételekért, a szombati és vasárnapi napokon, éjjeli műszakban vagy második műszakban végzett munkáért) a munkadíjalap ösztönző részébe sorolják.

8. Ott, ahol az állattenyésztésben bevezették a két műszakos munkavégzést, be kell vezetni a ledolgozott nap után járó pótlék kifizetését.

C. Egyéb intézkedések az előírásokban

1. Egyszerűsíteni kell a túlórában végzett munka engedélyezési rendszerét, ha az meghaladja az általánosan meghatározott kereteket, ezzel a jogkörrel az irányítás középső láncszemét kell megbízni, s az egyes hivatások, illetve munkahelyek számára hosszabb időszakra, rendszerint 3—5 évre kell meghatározni az átlagos kereteket.

2. Nyilván kell tartani az állandó jelleggel foglalkoztatott dolgozók másodlagos munkatevékenységét a kisegítő (idénymunkás) dolgozók kategóriájában, éspedig a ledolgozott órák száma szerinti

i

>

A tervezés tökéletesítésének szabályai a mezőgazdasági-ipari

komplexumban és a mezőgazdaságban

(Kivonat a CSSZSZK kormánya 1981/249. számú határozatának

1. számú mellékletéből)

V

A. Tervezés a népgazdaság mezőgazdasági-ipari komplexuma (élelmiszer-termelési és -fogyasztási komplexum) keretében

A széles körű és sokoldalú ágazatközi munkamegosztás, annak további elmélyítése, a tudomány és a technika, a termelőerők fejlesztése a mezőgazdasági és élelmiszertermelés intenzitásának és termelékenységének elért színvonala megköveteli az élelmiszer-termelés tervezését és biztosítását a népgazdaság mezőgazdasági-ipari komplexumát alkotó valamennyi ágazat keretében. '

A tervek előkészítése, alkotása és végrehajtása során biztosítani kell a mezőgazdasági-ipari komplexumot alkotó minisztériumok (mezőgazdasági és élelmezésügyi reszortok, Szövetségi Általános Gépipari Minisztérium, ^szövetségi Kohó- és Nehézipari Minisztérium, Szövetségi Fűtőanyag- és Energia- Ipari Minisztérium, Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium, A Cseh SZK és a Szlovák SZK iparügyi, építőipari, egészségügyi-, erdő- és vízgazdálkodási minisztériumai) tevékeny együttműködését a mezőgazdasági termelés és az élelmiszertermelés tervezett volumene és minőségi fejlődése anyagi, gazdasági és szervezeti feltételeinek megteremtésére, főként azzal, hogy a ráfordított társadalmi munka hatékonyságának biztosítása mellett következetesen biztosítják az összes termelőeszközt, a műszaki fejlesztés és a beruházás feltételeit.

A mezőgazdasági-ipari komplexumot alkotó szövetségi és nemzeti reszortok a megszabott módszer alapján, az Állami Tervbizottsággal, a köztársaságok tervbizottságaival, az illetékes szövetségi és köztársasági ágazati reszortok közötti kölcsönös megvitatás után terjesztik elő a mezőgazdasági termeléshez és az élelmiszertermeléshez fűződő ágazatközi kapcsolatok tervjavaslatait.

A termelőeszközöket szállító és a termelési szolgáltatásokat

1 ellátó ágazatok kidolgozták, reszortok között megvitatják és tervjavaslataik szerves részeként előterjesztik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szükségletei biztosításának tervét.

amely az ötéves népgazdasági tervek és a hosszú távú távlati

tervek alapja. .

Az egyes szállítási ágazatok szállításainak jellege szerint e tervjavaslatokat, főként a mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexum beruházási szállításaiban és a megnevezett fő anyagszállítások pótalkatrésztételeiben globális értékvolumenekben dolgozták ki (főként az állami terv mérlegtételeit, a központi szervek által jóváhagyott és szabályozott mérlegtételeket és további egyeztetett tételeket), a fejlesztett (innoi vált) termékek, valamint olyan nyersanyagok, anyagok és termékek szállításának időtervét, amelyek a tudományosműszaki forradalom állami és reszorttervének végrehajtást kiindulását biztosítják.

Az állami ötéves népgazdasági terv jóváhagyása után a termelőeszközöket szállító ágazatokban elengedhetetlenül feltételeket kell teremteni a szállítások és azok minőségi szím vonalának szavatolására.

A mezőgazdasági és élelmezésügyi reszortok a mezőgazdasági-ipari komplexum komplex tervének módszere alapján a központi tervező szervek elé terjesztik a mezőgazdasági termékek felvásárlásának tervjavaslatait és a mezőgazdaság fejlődését, az élelmiszeripar termelését és áruszállításait jellemző legfontosabb globális mutatókat a legfontosabb élelmiszerek névleges szállításának feltüntetésével, valamint a mezőgazdasági és élelmezési ágazatok külkereskedelmi vonatkozású globális mutatóit. Előterjesztik továbbá a létszám- és bérezési, beruházási és állóeszköz-fejlesztési tervjavaslatokat, valamint a pénzügyi terv fő mutatóinak javaslatait. A mezőgazdasági-ipari komplexum tervének jóváhagyása után közvetlenül felelnek a komplex terv e részeinek teljesítéséért, és koncepciós, valamint operatív intézkedéseket is foganatosítanak a tervteljesítés biztosítására.

Az Állami Tervbizottság és a köztársasági tervbizottságofc a reszorttervek alapján, reszortközi megvitatás után terjesztik be a szövetségi kormánynak és a nemzeti kormányoknak jóváhagyásra a mezőgazdasági-ipari komplexum globális tep-