Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-14 / 46. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1981. november 14. Az SMP Központi Bizottsága Einööségéneit beszämslóla a mezőgazdaság és az éielmiszoripar kérdéseiről {Folytatás az 1. oldalról) A beszámoló további része az erő­források hatékonyabb kihasználásá­nak fontosságára mutat rá. A növény­­termesztésben kialakult bonyolult helyzet megköveteli, hogy a hozzá­férhető források kihasználásával el­lensúlyozzuk a kedvezőtlen időjárás következményeit. Több mint 400 ezer hektárt öntöz­tünk, feleannyival többet, mint az előző években, 13 ezer hektárral bő­vítettük a 'kaszált rétek területét, a nyári időszakban 70 százalékkal több tarlókeveréket, ősszel pedig 60 száza­lékkal több tarlókeveréket vetettünk, mint a hatodik ötéves tervidőszak átlagában. A rendelkezésre álló források ha­tékonyabb kihasználását tekintve sóik üzemben az idén is előfordultak nagy fogyatékosságok. Nem mindenütt használták ki idejében és teljes mér­tékben az öntözőberendezéseket, bár számos üzemben, például a šopor­­ftai, a voderadyi, a nagyfödémesi (Veiké Шапу), a nagylégi (Lehnice), a nagysárói (Šárovce) szövetkezetek­ben, a Gombai (Hubice) Állami Gaz­daságban és másutt nagyfokú haté­konyságot érnek el az öntözőrendsze­rek kihasználásában, s ez megmutat­kozik a szántóföldi takarmánynövé­nyek, a cukorrépa és a szemes kuko­rica nagy hozamaiban. Bizonyára az agrotechnika különböző minőségi színvonalában rejlenek annak fő okai, hogy azonos termelési feltételek mel­lett miért ért el a Hetényi (Chotín) Efsz búzából 4,34, az Üjgyallai (Du­­lovcej Efsz pedig 3,84 tonnás hektár­hozamot. A dunaszerdahelyi (Dunaj­ská Streda) járásban a Lúcsi (Lúč) Efsz-ben hektáronként 6,02 tonna bú­zát takarítottak be, a Dercsikai (Ju­tóvá) Efsz-ben viszont 5,4 tonnát. A sertéshízlalásban a köteléző tech­nológiai eljárások betartásában is nagy különbségek mutatkoznak. A Šu­rany! üzemben gyártott takarmányke­verékből a Szimői (Zemné) Efsz-ben 495 grammos napi súlygyarapodást értek el, s 1 kilogrammos súlygyara­podásra 4,05 kg keveréket használtak fel, a Koltai Efsz-ben ezzel szemben 504 grammos súlygyarapodás mellett kilogrammonként csak 3,90 kg keve­réket használtak fel. A lévai (Levice) üzem takarmánykeverékéből a Bešai Efsz-ben csak 442 grammos napi súlygyarapodást értek el 3,90 kilo­grammos fogyasztás mellett, viszont a Szántói (Santovka) Efsz-ben 3,48 kilogrammos fogyasztással 568 gramm súlygyarapodást értek el. Hasonló eredmények felsorolása után a beszámoló megjegyezte, hogy az idei növénytermesztési eredmé­nyek a takarmánymérleget érintették a legérzékenyebben. A tömegtakarmá­­ijyok bizonyos mértékben pótolhatnák az abraktakarmányok hiányát, de ezekből is a tervezettnél kevesebb termett ,mint tavaly. Ez a váratlanul bekövetkezett helyzet különleges in­tézkedéseket tett szükségessé az ál­lattenyésztésben. Az SZLKP Központi Bizottságának Elnöksége a lehetőségek és alternatí­vák mérlegelése után úgy döntött, hogy a takarmánymérleg hiányát csak úgy lehet kiküszöbölni, ha a ta­karmánygabona korlátozott behozata­lát megfelelő szervezési-technikai in­tézkedések egészítik ki a mezőgazda­ságban és az élelmiszeriparban, s a behozatal devizaszükségleteinek fede­zéséhez a többi népgazdasági ágazat­nak is hozzá kell járulnia. RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK A CSKP Központi Bizottsága Elnök­ségének ülése után sor került a szlo­vákiai járási párttitkárok, pártalap­­szervezeti elnökök, a mezőgazdasági irányító dolgozók, a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok vezetői, illetve a biológiai és műszaki szol­gáltató vállalatok vezetői kilenc kör­zeti párt- és gazdasági aktívaértekez­letére. Az aktívaértekezletek lezajlása után az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a kerü­leti mezőgazdasági igazgatóságokkal és a termelési-gazdasági egységekkel tanácskozott az idei és a jövő évi állattenyésztéssel és az állati eredetű termékek felvásárlásával kapcsolatos módosult feladatokról. Konkretizáltuk továbbá a sertésállomány csökkenté­sével, a legértékesebb anyasertések és üszők kiválasztásával összefüggő feladatokat, tisztáztuk a központi ta­karmányalapok juttatásait az 1981— 1982. gazdasági évben, konkretizáltuk, milyen felvásárlási feladatokat kell teljesíteniük az egyes mezőgazdasági vállalatoknak az idei termésű szemes terményekből és szárított takarmá­nyokból. Az aktívaértekezletek részvevőinek tudomására hoztuk, hogy a központi alapok szemestermény-hozzájárulásá­­ra vonatkozó döntés végleges, s en­nek a mennyiségnek az új termésig mindenütt elegendőnek kell lennie. Figyelmeztettünk e feladat teljesíté­sének igényességére, mivel a kiesés­nek csupán egy részét pótoljuk beho­zatallal, meg a társadalmi alapokból, a nagyobb réíszt a takarmányok haté­konyabb hasznosításának kell pótol­tulajdonában mintegy tízezer hektár­nyi szántóföld van, s ebből négyezer hektár megműveletlen. Az SZLKP Központi Bizottságának Elnöksége újból megvizsgálta a kis­állattenyésztők és kertbarátok terme­lési lehetőségeinek tökéletesebb ki­használására hozott intézkedéseket, s elhatározta, hogy az ilyen termelés fejlesztését politikailag tovább támo­gatja, elősegíti az intenzív fejleszté­séhez szükséges anyagi-műszaki fel­tételek megteremtését, azon szerveze­tek érdekeltségi formáinak meghatá­rozását, amelyek hozzájárulhatnak Ján Janik elvtárs előterjeszti a központi bizottság beszámolóját ' A rendkívüli Intézkedések hatására nagy eredmények születtek a növény­­termesztésben. Javult a réti és lege­lői takarmánybetakarítás, meghosz­­szabbodott a szarvasmarha- és juh­állomány legeltetési ideje, csökken­nek a takarmányfélék és egyéb ter­mények betakarítási veszteségei, ja­vult a szalma hasznosítása, a kukori­caszár és egyéb hasonló takarmány­­források betakarítása. Javult a tartó­sított tömegtakarmányok minősége. Az őszi munkák során általában jó feltételeket teremtettünk a szemes takarmányok tervezett mennyiségének eléréséhez. A mezőgazdasági vállalatokban el­lenőriztük a határozatok végrehajtá­sát. A járási, esetenként kerületi irá­nyító szervek szintjén rögzítették a - szükséges takarmány-átcsoportosítási terveket. Megvalósítjuk a gazdasági állatok, főként a sertések állományá­nak szabályozásával kapcsolatos fel­adatokat is. Am továbbra is szüksé­ges, hogy a pártszervek és szerveze­tek iköveükezetesn ellenőrizzék a jó­váhagyott intézkedések végrehajtását és az e téren elért eredményeket. Kü­lön kiemeljük a szárított takarmá­nyok eladásának és a szemesek fel­­vásárlási terve teljesítésének fontos­ságát, mert ha a felvásárlási tervet nem teljesítjük, arányosan lemara­dunk a takarmánykeverékek készíté­sében is. A beszámolónak ez a része kiemeli még, hogy a termőföld a társadalom pótolhatatlan természeti kincse. A mezőgazdasági termőföld védelmének ügyét azonban még nem mindenki tette magáévá, aki egyébként felelős érte. A beruházásokért felelős intéz­ményekben meg kell változnia a szemléletnek, hogy itt is teljes mér­tékben tudatosítsák a mezőgazdasági föld jelentőségét. Nem indulhatnak ki csupán a beruházások műszaki, szervezési és költségvetési feltételei­ből, hanem mindenképpen figyelembe kell venniük a termőföldnek mint pótolhatatlan természeti kincsnek a fontosságát, a termőföld-veszteségek­ből származó károkat. A mezőgazda­­sági termelés további növelése meg­követeli, hogy növeljük a mezőgazda­­sági földterület komplex kihasználá­sával való törődést, az egész mező­gazdasági földterület kihasználását. A FÖLD KOMPLEX KIHASZNÁLÁSA egyebek között azt jelenti, nem is­métlődhet meg az az állapot, hogy évente bevetetlen marad ezer meg ezer hektár olyan földterület, ame­lyet vetésterületnek jelöltek ki, to­vábbá kihasználatlanok maradnak a gazdasági udvarok, illetve a gépesítő központok környékén található föld­területek. Meg kell gyorsítani a kert­barátok szövetsége tagjainak való felparoellázást is, hiszen a kijelölt 12 ezer hektárból eddig mindössze 2100 hektárt adtaik át. Jelentős for­rás található a nem mezőgazdasági szocialista szervezetekben Is, amelyek e tevékenység bővítéséhez. Megálla­pították, hogy a szerződéses hizlalás keretében felvásárolt vágóállatokkal fedezhető továbbra is az érintett já­rások hústermékszükséglet-többleté­­nek 20 százaléka. A nemzeti bizott­ságok nem halogathatják tovább e probléma megoldását, s felelősség­­teljesen kell eljárniuk pártunk mező­­gazdasági politikájának érvényesíté­sében. Noha a növénytermesztési eredmé­nyek nem érik el a tervezett szintet, nem mondunk le folyamatos intenzí­vebbé tételéről. Ezt kell elősegíteniük a tudományos-kutatóintézetekben ki­dolgozott és a gyakorlat rendelkezé­sére bocsátott növényetíemsztésl technológiai rendszereknek. Ezek gyakorlati alkalmazásához azonban megfelelő anyagi-műszaki bázisra van szükség. Az adott lehetőségekből ki­indulva a termelési rendszereket min­den járás kiszemelt mezőgazdasági üzemeiben valósítjuk meg, s ezeket az üzemeiket előnyben kell részesíteni a szükséges feltételek megteremtésé­ben. Az állattenyésztésben a következő években még erőteljesebben kell ér­vényesíteni a szarvasmarha- és juh­­tenyésztési irányzatokat. Szlovákia feltételei e téren kínálják a legna­gyobb tartalékokat. A sertésállományt úgy kell kialakítani, hogy az új ter­mésig kitartson a szemes takarmány, ezzel párhuzamosan biztosítani kell a szükséges malacállományt a máso­dik félévre. A biológiai alapanyag lehetővé teszi a bővített újratermelés szükségletek szerint alakítását. ENERGIAGAZDÁLKODÁS A hetedik ötéves terv összeállításá­nál a tekintetbe vett megtakarítások elérése megköveteli az irányító mun­ka színvonalának emelését. A fűtő­anyag- és energiatakarékosság foko­zásában érdekeltté kell tenni minden dolgozót. Meg kell gyorsítani a fűtő­anyag- és energia felhasználása álla­mi ésszerűsítési programjának meg­valósítását. Ezeknek az igényes fel­adatoknak teljesítéséhez a kivitelező és gépipari vállalatoknak is hozzá kell járulniuk. Főként kisebb telje­sítményű kazánok gyártásáról van szó, amelyek lehetővé teszik a kis kalóriaértékű fűtőanyagok felhaszná­lását, továbbá a másodlagos energia­­források kihasználását elősegítő mé­rő- és szabályozó technika, illetve berendezések szállítását. A fűtőanyag- és energiafogyasztás csökkentésében további tartalék a tranzit gázvezeték kompresszorállo­másaiban keletkező hulladékhő ki­használása. Figyelmet érdemlő éssze­rűsítési forrás a dél-szlovákia hővíz­­források kihasználása. Az energiaigényesség csökkentésé­ben a legnagyobb tartalék a techno­lógiai berendezések szerkezetváltása, mely lehetővé tenné, hogy a jelen­legi kapacitások növeljék a termelést, fokozzák a munkatermelékenységet, Ugyanakkor csökkentsék az egy, ter­melési egységre eső fajlagos fűtő­anyag- és energia-fogyasztást. A beszámoló ezután az érintett ágazatok beruházási problémáival foglalkozott. Az ezzel kapcsolatos fel­adatok között említette az olyan elő­regyártott, tipizált elemek szállításá­nak javítását, amelyeket a mezőgaz­daság ágazatában nem gyártanak. A mezőgazdasági minisztériumnak felül kell bírálnia a megkezdett építkezé­sek számát, a hetedik ötéves tervidő­szakra tervezett építkezések célszerű­ségét és hatékonyságát azzal a cél­lal, hogy jobban kihasználjuk a meg­levő állóalapokat, meggyorsítsuk az elkezdett építkezések befejezését és felülbíráljuk az új építkezések elkez­désére vonatkozó igényeket. A MEZŐGÉPGYÁRTÁS PROBLÉMÁI A csehszlovák mezőgazdaság gép­rendszerével kapcsolatban probléma, hogy nem szállítják megfelelő meny­­nyiségben a traktorokat, tehergépko­­csokat és betakarító gépeket. Nagy problémák vannak a vállalati terve­zési szinten biztosított gépekkel kap­csolatban. Elsősorban vontatott gé­pek, főként ekék, kombinátorok, ve­tőgépek, ültetőgépek, szénaforgató- és terelőgépeik hiányoznak. Nem tör­tént haladás a 16 foknál meredekebb területeken termesztett takarmányok betakarítása komplex gépesítésének megoldására. A gépipar nem gyártja elég rugalmasan a hüvelyesek, gyógy­növények termesztéséhez, a zöldség- és gyümölcstermeléshez valamint egyes termények kis parcellákon való termesztéséhez és betakarításához szükséges gépeket. A állattenyésztésben megoldatlan a szarvasmarha- és sertéstenyésztéshez szükséges gépek, a juhtenyésztésben alkalmazott fejőgépek és egyéb gé­pek, valamint nagykapactású keltető­­gépek gyártása. A gépiparnak, valamint a gép- és traktorállomásoknak is az eddiginél sóikkal hatékonyabban kell elősegíte­niük az egyes termékeik termesztésé­nek, betakarításának, és betakarítás utáni feldolgozásának komplex gépe­sítését, valamint az állattenyésztés gépesítését. A mezőgazdasági szervezetekben és vállalatokban jobban kell megszer­vezni a gépek és berendezések ki­kihasználását, javítani kell karban­tartásukat és a jótalikátrész-gazdálko­­dást. Fontos lntenzlfikáclós tényező a kémia. Mennyiségi szempontból pozi­tívan értékelhetők a műtrágyaszállít­mányok, a következő időszakban azonban javítani kell a műtrágya mi­nőségét, tudományosan megalapozott szükségletek szerint hatékonyabban kell felhasználni a műtrágyát. Viszont nem kielégítő a helyzet a mezőgaz­dasági vegyszerek gyártásában. Vegy­iparunk a növényvédő szereiket na­gyon szűk választékban gyártja, ezért nagy a főként tőkés országokból származó behozatal részaránya. Szük­ségesnek tartjuk, hogy kiemeljük az Agro II. vegyipari program mielőbbi megvalósítását és ennek indokoltsá­gát, hogy elkezdjük az Agro III. prog­ram előkészítését. Megköveteljük a kerületek, járások irányító szerveitől és az agrokémiai vállalatoktól, hogy jobban használják fel a műtrágyákat és vegyszereket, mert e téren még nagy tartalékaink vannak. Sokkal jobban kell alkalmaz­nunk a tudományos-műszaki ismere­teket úgy, hogy fokozottan járuljunk hozzá a termelés fejlesztéséhez. A hazai és a külföldi tapasztalatok ugyanis egyértelműen megerősítik, hogy a tudományos-műszaki haladás eredményeinek érvényesítése és hasz­nosítása a mezőgazdasági és élelmi­­szeripari termelés fejlesztésének dön­tő forrása. Gazdasági területen meg kell olda­ni a vállalati szervezés és jutalmazás olyan rendszereit, amelyek nyers­anyag'-, fűtőanyag-, energia- és költ­ségmegtakarítást eredményeznének, a termelési és gazdasági feltételek jobb kihasználásához vezetnének. Meg kell gyorsítani az élelmiszeripari kutatá­sokat, elsősorban a termékszerkezet­cserével, a félkészáruk és készételek fejlesztésével, a csecsemő- és gyer­mekételek választékának bővítésével és javításával kapcsolatos területe­ken. A beszámoló a továbbiakban a faj­tanemesítés programjaival, továbbá a biológiai szolgáltató vállalatok tevé­kenységével kapcsolatban foglalt ál­lást. KOMPLEX INTÉZKEDÉSEK Ezután rátért a mezőgazdaságban foganatosítandó komplex intézkedé­sek szerepének és funkciójának tár­gyalására. A hatékonyság fokozására és a minőség javítására foganatosí­tott intézkedések általános érvénye megkövetelte, hogy a mezőgazdaság­ban is újszerűén viszonyuljunk a he­tedik ötéves időszakra érvényes töké­letesített tervszerű irányítási rend­szer kidolgozásához. A mezőgazdasá­gi-élelmiszeripari komplexum eddigi irányítási rendszerétől eltérően a tö­kéletesített irányítási rendszer a bel­ső tartalékok maximális kihasználásá­ra irányul. Lehetővé teszi, sőt meg­követeli a termőföldek jobb kihasz­nálását. A lecsapolási program szé­les körű társadalmi támogatása mel­lett az előirányzott talajjavítási ösz­­szegeket elsősorban azokra az ak­ciókra fordítjuk, amelyek megvalósí­tásával bővül a mezőgazdasági, első­sorban szántóterület. Az új szabá­lyozók a rétek és legelők jobb ki­használáséra ösztönöznek, ami sajá­tos szlovákiai probléma, s ezzel le­hetővé válik, hogy nagyobb mérték­ben létesítsünk egész legelőkomp­lexumokat, szénatárolókat, utakat építsünk és kisebb talajjavítási mun­kákat végezzünk el. Ennek ösztön­zően kellene hatnia a juhtenyésztés fejlesztésére, valamint a nyugat- és közép-szlovákiai kerület és a hegy­vidéki és síksági járások legelőinek kihasználására folytatott kooperáció fejlesztésére. Szlovákiai viszonyok között a jóvá­hagyott intézkedéseik megvalósításá­nak alapvető célja, hogy a hegyvidé­ki és hegyaljai területeken is önálló elszámolásra térjen át a mezőgazda­­sági üzemek többsége, jóváhagytuk a költségek fokozott dotálásának koncepcióját. A mezőgazdasági, elsősorban az állattenyésztési termelés szerkezete irányításának jelentős eszközévé vá­lik a központi takarmányalap elosz­tási rendszerde. A beszámoló ezután felsorolja to­vábbi tartalékok felhasználásának módját. Megállapítja, el kell érni, hogy a fontos szakmákban és a leg­több termelési ágazatokban jó képe­sítésű irányítók és dolgozók működ­jenek. Jelentős változás történik a vezetők anyagi érdekeltségében, be­vezetjük az ötéves időszak értékelé­sének elvét, különös tekintettel a lemaradó üzemekre. Azok, akik tel­jesítik a hetedik ötéves terv alapvető feladatait, a normális évi prémium mellett az évi fizetés felének megfe­lelő összegű célprémiumot is kapnak. Az alacsony termelési szintről induló, vagyis a fejlődésben lemaradt üze­mekben az intenzifikációs program alapvető feladatainak teljesítése és a gazdálkodás javítása esetében ez az összeg az egész évi fizetéssel ér íeL A lemaradó vállalatok segítséget kapnak a társadalomtól is, ezt társa­dalmi forrásokból kapják, elsősorban újratermelési tényezők formájában, mint amilyen a vetőmag, a fajtane­­mesltő anyag, a gépesítés, a beruhá­zási eszközök. Figyelemre méltó intézkedések tör­ténnek a beruházások tervezésében és irányításában. Bevezetjük a külön­leges, ún. mezőgazdasági beruházá­sok kategóriáját. Ide tartozik gyü­mölcsösök, szőlő, komlóföldek, silók, trágyalerakatok, legelők, mezei utak, kisebb talajjavítások végzése és ha­lastavak létesítése. Az irányítással foglalkozva a be­számoló megállapítja, hogy az irányí­tó munka a dolgozók aktivitásának és kezdeményezésének, szocialista versenye kibontakoztatásának szerves része. A szocialista ember nevelésé­nek és annak eszköze, hogy a dolgo­zók részit vegyenek a pártpolitika ki­alakításában, irányításában és ellen­őrzésében. Az utóbbi időben nagyra értékeljük a közös szocialista válla­lások mozgalmát a kooperációs kör­zetekben, a piešťanyi és šaľai körzet példáját követve. Éppen ez tette le­hetővé, hogy a körzet egyes mező­­gazdasági üzemei növeljék a terme­lést, ugyanakkor megoldják a lema­radó mezőgazdasági üzemek problé­máit is. A plénum felhívta a szak­­szervezeteket és szerveiket, a Szövet­kezeti Földművesek Szövetségét, a Szoqialista Ifjúsági Szövetséget, vala­mint az irányító szerveket, hogy a tervszerű irányítási rendszer alapel­veinek érvényesítése mellett szentel­jenek rendkívüli figyelmet a dolgo­zók kezdeményezése kibontakoztatá­sának. AZ IGÉNYESSÉG LÉGKÖRÉBEN A beszámoló a pártkongresszusok szellemében rámutat, hogy a párt mezőgazdasági politikájának sikeres érvényesítése megköveteli a párt ve­zető szerepének állandó elmélyítését és a pártélet folytonos tökéletesíté­sét. (.Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents