Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-11-07 / 45. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 1981. november 7. 12 A Jelenlegi körülmények között az állattenyésztési termelés növelése és önköltségének csökkentése nem valósítható meg a takarmánytermelés intenzívvé tétele és önálló ágazattá való kiemelése nélkül. Ezzel kapcsolatban a Hmelnyickijterület Sztarokonsztantyinovi járása Kommunar kolhozának tapasztalata a takarmánytermelés megszervezésében véleményünk szerint nagy figyelmet érdemel. 1975-ig a kolhoz szarvasmarha hizlalására szakosodott. Száz hektár mezőgazdasági területre számítva 95— 105 állatot tartottak. 1975-től a kolhoz gazdaságközi vállalat feladatait látja el. Jelenleg a nyári időszakban egyszerre 12 000 szarvasmarhát állítanak hizlalásra, vagyis 282 egyedet 100 ha mezőgazdasági területre számítva. Ily módon a száz hektárra számított állatállomány és húsértékesítés nőtt. Megváltozott a növendéknevelés technológiája: az álatokat a Járás kolhozaitól 20 napos korban kapják. A IX. ötéves tervidőszakban kialakult vetésterület-szerkezet nem biztosított a jó minőségű takarmányok megfelelő szintű termelését, gátolta az állattenyésztés intenzívvé tételét. Szükségszerűvé vált ennek a szerkezetnek a gyökeres megváltoztatása és a takarmánytermelés technológiájának tökéletesítése. Először is növelték a takarmánynövények vetésterületét. Míg a IX. ötéves tervidőszakban a vetésszerkezetben a részarányuk 41,4 százalék volt, addig a X. ötéves tervben már 56,8 százalék, emellett a silókukorica és zöldtakarmány 76,4, évelő füvek szénatermelésre, szenázskészítésre és zöldtakarmányra 700 hektárt foglaltak el, ezen belül a lucerna 450 és a baltacím 50 hektárt. Ezenkívül 636 hektáron egynyári füveket vetnek, és 100 hektáron gyöktakarmányokat. A takarmánytermelés növelésében nagy tartalékot Jelentenek a másodvetések. A IX. ötéves teridőszakban ezek 65 hektárt foglaltak el, ami a szántóterület kevesebb mint két százalékát Jelentette, jelenleg pedig 420—450 hektárt tesznek ki, vagyis a szántóterület 9—10 százalékát A takaimánvtermelés rendszerének hatékony fejlesztése A takarmánytermesztés technikájának tökéletesítése elősegíti a terméshozamok növelését Különös figyelmet fordítanak a műtrágyázásra. A gazdaságban nagy mennyiségben keletkezik almostrágya, alom nélküli trágya és hígtrágya. Ennek kétharmadát a zöldtakarmánynak termelt őszi gabonafélék, silókukorica, répafélék, egynyári füvek és másodvetések alá juttatják. A trágyát differenciáltan alkalmazzák. A hígtrágyát rendszerint az állattenyésztő komplexumból három kilométeren belül található szántóföldekre, a homogenizált és alom nélküli trágyát a távolabbi területekre, az almostrágyát pedig a legtávolabb eső táblákra hordják ki. A hígtrágyából 300—350 tonnát, a homogenizált trágyából 150 —160 tonnát, a nem lemosott alom nélküli trágyából 60—70 tonnát és az almostrágyából 45—50 tonnát Juttatnak ki hektáronként. A szerves trágyákon kívül a kukorica alá alapműtrágyát is juttatnak. A fűfélék magjait Lvov-1 „Elektronika“ elnevezésű lézerberendezéssel a hüvelyesek (borsó, taikarmánybab, bükköny és mások) vetőmagját pedig molibdént és kobaltot tartalmazó készítményekkel kezelik. Az évelő füvek vetését foszfor-kálival, a takarmányrépa és a zöldtakarmánynak termesztett őszi gabonafélék vetését pedig nitrogénnel fejtrágyázzák. A takarmányok fehérjetartalmának növelése érdekében a silókukorica és zöldtakarmánynak termesztett kukorica alá lóbabot vetnek. Ezt az agrotechnikai eljárást 45 cm sortávolságú, átalakított vetőgéppel végzik: két sorba kukoricát (48—54 kg/ha) és egy sorba lóbabot vetnek (28—33 kg/ha), és a vetőmagot 6—7 cm mélyre dolgozzák be a talajba. A zöldtakarmánynak termesztett kukoricát napraforgóval együtt vetik 30 cm sortávolságban, SZZ—3,6 típusú átalakított vetőgéppel. Egy hektárra 65—70 kg kukorica és 15—17 kg napraforgó vetőmagot juttatnak. Ez a keverék 58—62 t/ha zöldtömeg betakarítását teszi lehetővé. Ennek A vetésterület szerkezetének változtatásával kellő mennyiségű tömegtakarmányt biztosítottak. Megteremtették a termelés anyagi-műszaki feltételeit is egy korszerű gépesítő központ felépítésével egy másik módszere lóbab hozzá- szesen 4—5 komponenssel (borsó, adása. Ekkkor 10—15 tonnával több bükköny, árpa, zab), zöldtömeget kapunk, mint tiszta ku- Nagy figyelmet fordítanak a takarkorica vetésekor. mánynövények termesztése agro-A növényi fehérjék termelésének technikai munkáinak idejében való céljából egynyári és évelő füveket elvégzésére. A takarmánynövényeket vetnek, pillangósokkal keverve, ősz- a javasolt elővetemények után vetik, tarlóhántást és megfelelő mélységű szántást végeznek, vetés előtt és vetés után hengerezéssel készítik elő a talajt a vetéshez. A vetések kelés előtti és kelés utáni boronálása elősegíti a gyomnövények irtását. A kukoricát 2,4 D-aminósóval 2,0—2,5 kg/ha mennyiségben kezelik. A széles sorokban vetett takarmánynövények esetében (répafélék stb.) három-négyszer sorközi porhanyósítást végeznek. A korszerű agrotchnikai eljárások komplexumának alkalmazása lehetővé teszi a nagy hozamok elérését. Még a kedvezőtlen időjárási körülmények esetében is. így például 1979-ben a takarmányok fehérjetartalma elérte a 100—102 grammot takarmányegységenként, minden egyes takarmánynövénnyel bevetett hektárról 5,81 tonna takarmányegységet biztosítottak. A kolhozban haladó takarmánybej takarítási és hasznosítási módszere-* két érvényesítenek. Elsősorban differenciáltan alkalmazzák a gépeket a takarmánynövények betakarításához, így például a lóbabbal keverve termesztett silókukoricát KSZ—2,6 kombájnokkal takarítják be, a napraforgóval kevert kukoricát pedig KSZK—i 100 kombájnnal (amelyet saját konstrukciójú aratógéppel szerelnek fel). A zöldtakarmányoknak termesztett kukoricát KSZK—100 és KSZ—1,8 típusú kombájnokkal takarítják be. A Kommunar kolhoz évente több mint 7000 tonna szenázst készít fony-i nyasztott évelő füvekből, 45—50 százalékos nedvességtartalommal. A füvet Belarusz traktorra függesztett kaszával vágják. Ezután forgatják, GBK—6,0 típusú rendrakó gereblyével összegereblyézik és KSZ—1,8 és KSZK—100 kombájnnal összegyűjtik. Napos időjárás esetén a fű 4—5 óra alatt megfonnyad. A gyorsan betakarított és jól tömörített tömeg hosszú ideig tárolható .megőrződik benne a fehérje és egyéb táplálóanyagok. A szenázs és széna készítésekor gondosan határozzák meg a kaszálás időpontját. A kaszálás legjobb időpontja a pázsit füvek szárbaszö-A w M m w ámegvalósítása kötelez Elsőrendű feladat a szarvasmarha-ágazat fejlesztése A RANGLÉTRA LEGALACSONYABB FOKÄN A CSKP XVI. kongresszusa nyomatékosan hangsúlyozta: az önellátottság kérdésének megoldásában, tekintettel az erőtakarmányok behozatalának korlátozott lehetőségeire, szükségszerűen módosítani kell ez állattenyésztés szerkezetét. Az eddiginél sukkal erélyesebben kell hozzálátni a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséhez. Ebben rejlenek a hústermelés legnagyobb tartalékai, egyben a tejtermelés növelésének további lehetőségei. A szarvasmarhák takarmányozását a tömegtakarmányokra kell alapozni. Az irányelvek megfogalmazása nem öncélú elhatározások eredménye, hanem a Jelenlegi nemzetközi kapcsolatok, a világpiaci árak, hazánk gazdasági helyzetének, valamint a belső források kihasználási lehetőségeinek reális felmérésén alapuló céltudatos következetetés. Ezt minden mezőgazdasági üzem vezetőjének, dolgozójának tudatosítania kell. Csak akkor léphetünk előre, csak akkor növelhetjük az élelmiszerekkel való önellátottságunkat, ha az irányelvek megvalósítására irányuló intézkedéseket maradéktalanul érvényesítjük. De vajon hogyan viszonyulnak a célkitűzések megvalósításához a mezőgazdasági dolgozók? Ez a kérdés nemcsak azért fontos, mert a'7. ötéves tervidőszak első évének vége felé közeledünk, hanem azért is, mert az igényes feladatok megvalósítása a szemesek, de több helyen a tömegtakarmányok gyenge termésének következtében komoly problémákba ütközik. Tapasztaljatok igazolják, hogy az élenjáró gazdaságok, amelyek a múltban — megálltak helyüket, a jelen Időszakban Is képesek lesznek áthidalni a nehézségeket. A lemaradozó gazdaságokban a problémák hatványoződnak, s fokozott erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy meggyorsítsák a fejlődés ütemét. Az egyhelyben topogás, az átlagon aluli eredményekbe való beletörődés napjainkban tűrhetetlen állapot, s a fejlődés komoly fékezője. Lényegbe vágó kérdés: hogyan igyekeznek eleget tenni a párthatározatokból eredő céloknak a lemaradozők? negyedévi átlagában a tehenenkéntl tejtermelés elérte a kétezerhatszáz litert, a gazdaságban alig haladta meg az ezerkilencszázat. Megdöbbentő tény, hogy két év alatt az egyedenkénti tejtermelés ötszázhúsz literrel csökkent. A marhahizlalásban sem sokkal kedvezőbb a helyzet. Objektív okokkal ez aligha magyarázható. De nézzük meg közelebbről a gazdaság adottságait. A hat község területének összevonásával létrejött szövetkezet ötezer hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik — ebből 4200 hektár szántó, 680 hektár pedig rét és legelő. A gazdaság 3 ezer 350 szarvasmarhát tart: ebből 1250 tehenet. Állományuk fejlesztése a szlovák-tarka fajta tenyésztésére irányul. HIÁNYOSSÁGOK FELTÄRÄSA A VÉLEMÉNYEK SZEMBESÍTÉSÉVEL — A szarvasmarha-tenyésztés gyenge eredményeinek, a tehenészet hanyatlásának fő okát a hiányos takarmányalapban, vagyis a növénytermesztés helytelen szerkezetében kell keresni — mondotta Bubák Péter agrármérnök, állattenyésztési ágazatvezető. Nem volt éppen szerencsés megoldás, hogy néhány évvel ezelőtt a járási mezőgazdasági Igazgatóság utasítására a szövetkezet áttért az intenzív füvek termesztésére, melyeket 350 hektáron létesítettek — a herefélék rovására holott a gazdaságnak nincsenek öntözési lehetőségei. A gyenge hozamú és rossz minőségű fűtermésből lehetetlen volt olyan takarmányalapot biztosítani, mint a tápanyagdús, s jóval nagyobb hozamú herefélékből, melyek termesztésére a feltételek sokkal kedvezőbbek. A rétek és legelők művelését elhanyagolták, sőt legeltetésre is alig hasznosították. Az üszőket például az idén hajtották kt első ízben a lege-A nitrai járás mezőgazdasági üzemei közül a nevericei szövetkezet a leggyengébb — főleg a szarvasmarha-tenyésztésben. Míg a járás háromA szakaszos legeltetés a szarvasmarhák takarmányozásának a leggazdaságosabb formája fSKW A juhok jól hasznosítják a nehezen hozzáférhető és a gyengébb minőségű legelőket is. lőre. Az elégtelen takarmányozás következtében rohamosan leromlott az állatok hasznossága. A szakszerűtlen állattenyésztési munka a bajokat még hatványozta. Az egyik probléma törvényszerűen a többit vonta magával. A képzett, jő állatgondozók, fejők elhagyták a szövetkezetét. A jelenlegi dolgozógárdával nehezen boldogulnak ... i— Igaz, hogy a takarmánytermesztés szerkezete helytelen j— vette át a szót Halás Tibor agrármérnök, növénytermesztési ágazatvezető. — Az évelő takarmányok részaránya a szántóterület tizennégy százalékát képezi — ennek zöme a gyenge hozamú herefüves keverék. — Ez az állatsűrűséghez viszonyítva kevés. A helyzetet súlyosbítja az is, hogy csak igen kis terület — mindössze háromszáz hektár — jut silókukorica termesztésre. A kedvezőtlne vetésszerkezet hátránya főleg az idei aszályos nyár után éleződött ki. Ellenben voltak évek — például a tavalyi — amikor tömegtakarmányokból jó termést értünk el. A tejtermelés ennek dacára csökkent. Véleményem szerint a helytelen üszőnevelésben, a selejtezésben, de mindenekelőtt az emberek munkájában is kell az okot keresni. Óriási különbségek vannak például az egyes farmok eredményei között, holott a takarmányt egy helyről szállítjuk mindenhová. Mindehhez hozzáfűzném: minden bizonnyal az irányításban, a munkaszervezésben ,a dolgozókról való gondoskodásban és az ösztönzésben sem ment minden a maga rendjén... Hagyjuk a múlt hibáinak további firtatását. A lényeg az, hogy mit tesz a gazdaság vezetője, hogy a párthatározatokkal összhangban a szarvasmarha-tenyésztést fellendítse. Említést érdemel, hogy időközben több személyi változásra került sor a gazdaság vezetőségében. A TARTALÉKOK KIAKNÄZÄSA, A TAKARMÄNYALAP JAVÍTÄSA Elsőrendű feladatként a takarmánynövények vetésszerkezetének módosítását tűzték ki célul. Felszámolják a gyenge termést nyújtó fűállományokat, s ezeket lucernával és vörösherével helyettesítik. Az évelő takarmányok területét hatszáz hektárra növelik. Az idén tömegtakarmányokból gyenge termést gyűjtöttek be. Hogy a hiányt legalább részben behozzák, a kukoricaszárat az egész területről betakarítják és leveles répafejjel és répaszelettel keverve szilázsolják. Sőt a háztájiban termesztett kukorica szárát is behordják. A szalmát is maradéktalanul hasznosítják. A szalma emészthetőségét szecskázással és melasz adagolásával növelik. \
