Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-07 / 45. szám

1981. november 7.

.SZABAD FÖLDMŰVES

.11

(Nemcsak)

Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának közleménye szerint, Szlovákia mezőgazdasági üzemei a háromnegyedév végéig közel 1 milliárd 129 millió liter tejet értékesítettek. Ez kis híján 29 millió literrel több, mint a múlt év hasonló Időszakában kimutatott valóság. Figyelmet érdemlő eredmény, hiszen fejlesztési elképzeléseink megvalósulását tükrözi. Ugyanakkor arra is érdemes odafigyelni, hogy a társadalommal szembeni kötelezettségének megint csupán a nyugat-szlovákiai kerület tett eleget, a további két kerület adóssággal zárta a háromnegyedévet. Mégpedig nem is kicsivel. Vajon milyen hatással van ez a tény a tejüzemek feladatteljesítésére, a mennyiségi és minőségi téren egyaránt növekvő fogyasztói igények kielégítésére? Ez a kérdés foglalkoztatott benünket, amikor bekopogtattaunk a Kelet-szlovákiai Tejüzem nemzeti vállalat rozsnyói (Rožňava) üzemegysége üzemgazdásbának ajtaján.

— Sikerekről, biztató eredményekről vagy kilátásokról, sajnos, nem beszélhetek — mondta homlokráncolva Homola Jozef, miközben előhúzott és az asztalra tett egy vaskos Iratcsomót. — Járásunk a komoly tejtermelés! gondokkal küszködök sorába tartozik, s a jelentős nyersanyaghiány a mi munkánk eredményességére is rányomja a bélyegét.

0 Mekkora hiányról van szó?

— Kilenc hónap alatt összesen 18,5 millió liter tejet kellett volna felvásárolnunk. Viszont a mezőgazdasági üzemek adóssága túlszárnyalta a hatszázezer litert.

0 Konkrétan kik, melyik üzemek felelősek ezért a tetemes hiányért?

— A termelési és értékesítési feladatok teljesítését illetően .számunkra a Jelšavai Állami Gazdaság a legrosszabb partner. Soha nem tudjuk, milyen újabb meglepetést tartogat számunkra. Szeptember végéig 358 ezer liter tejjel maradt adósunk. A szövetkezetek közül elsősorban a hosszúszóit (Dlhá Ves) és a pelsőcit (Plešivec) kell elmarasztalnunk. És akkor még csupán a mennyiségi követelmények viszonylatában értékeltük partnereinket.

0 A teljesség érdekében vizsgáljuk meg a szállított nyersanyag minőségi összefüggéseit is.

>— Semmi akadálya, viszont akkor lényegesen ki kell bővítenünk a „rossz“ partnerek jegyzékét — mondta Brondošová Mária felvásárlási osztályvezető. — Kilenc hónap alatt közel 15 millió 876 ezer liter tejet vásároltunk fel a termelőktől. Sajnos, az átvett mennyiségnek mindössze 58,72 százaléka felelt meg az első minőségi osztály követelményeinek. Ez minden szónál érthetőbben jelzi, hogy az őstermelők többsége még korántsem nőtt fel az igényes feladatokhoz. Persze vannak példamutatók, akik rájöttek, hogy tejet is lehet eredményesen és jó minőségben termelni. Kár, hogy egyelőre kevés követőjük akad.

Igazat adtam a felvásárlási osztály-1 vezetőnek, hiszen a kilenchavi tejtermelési eredmények ismeretében magam is hasonló véleményt alkottam. Ugyanis a járási mezőgazdasági igazgatóság propagációs tábláinak friss adatait tanulmányozva már korábban megállapítottam, hogy a/ üzemek által felmutaottt eredmények között jelentős különbségek tapasztalhatók. A napi és darabonkénti eladási átlag tekintetében a Rejdovái Efsz (7,69 liter) vezeti a ranglistát. A sor végén a tavalyelőtt még jó közepesnek számító hosszúszói (Dlhá Ves) Aranykalász Efsz kullog 3,91 (a szövetkezet kimutatása szerint 4,94) literes átlaggal. Micsoda különbség! A Gemerská Poloma-i és a Jablonövi Efsz arról híres, hogy a járásban — tehenenkénti átlagban — ők szállítják a legtöbb tejet. Sőt! Minőség dolgában is élenjárók. A roštári és a plešiveci szövetkezet, illetve a Jelšavai és a Rožňavai Állami Gazdaság tejtermelői tanulhatnának tőlük.

0 Észrevételeik szerint, milyen okokra vezethető vissza, hogy minőség dolgában ilyen gyenge eredményt érnek el az üzemek a tejtermelésben?

— érdeklődtem Brondošvá elvtársnőtől.

— Lényeges hiba, hogy az üzemek többségében nem nagyon törődnek a

A tejüzemben hét szocialista brigád dolgozik. A vajkészítő részlegen mű-1 ködő, Neuschová Klára vezette héttagú kollektíva az üzem legjobb és a Kelet-szlovákiai Tejgyár nemzeti vállalat harmadik legjobb versengő munkaközössége [A szerző felvételei)

— Hiába, az emberek egyelőre ilyenek. A boltban hangoskodnak, de amint átlépik a munkahelyük — adott esetben az istálló — küszöbét, egyszeriben elfelejtik, hogy az 6 munkájuktól is függ, milyen választékot találnak holnap vagy egy hét múlva a boltokban.

• Az adott feltételek közepette milyen lehetőségeik vannak a termékfelújltásra, a választék bővítésére?

gyelemről, netán fegyelmezésről, büntetésről beszélni? Az ágazatvezetők egyébként is csak könyörgéssel tudnak embert állítani a tehenek mellé. Miért tagadnánk, hogy az üzemek kényszerhelyzetét, az ágazatvezetők kiszolgáltatottságát nagyon sokan kihasználják? A legnagyobb munkaerőgondokkal küszködő gazdaságokban félévi-évi rendszerességgel váltják egymást az állattenyésztési ágazatvezetők. Néhol objektív problémák is előfordulnak. Egyik-másik gazdaságban évtizedes tejhűtő berendezésekkel dolgoznak, s mert fejlesztették az állományt, ma már nem tudják megoldani a naponta kifejt tejmenynyiség kifogástalan kezelését.

• Tehát a tejüzem a tervezettnél kevesebb, és ráadásul gyenge minőségű tejet kapott feldolgozásra. Munkájukat, tevékenységük eredményességét ez mennyiben befolyásolta? — fordultam ismét az üzemgazdászhoz.

>—. Rövid leszek: jelentősen. Az árutermelésben augusztus végén 1,7 millió koronás lemaradásunk volt. Az egységnyi termékmennyiségre számított termelési költségeink növekedtek, viszont adósok maradtunk hat százaléknyi teljesítménnyel.

0 Mennyire érezték ezt a fogyasztók?

— Az említett nehézségek következtében hetente csupán kétszer ad>—■ Eddig kilencféle termékkel vettünk részt a piac ellátásában. Szepmelést, sőt a választékot is bővítjük (vanília-ízű Milko). November elején újabb termékkel jelentkezünk a piacon. Bízunk benne, hogy a laktoflórával dúsított minőségi vaj is meghódítja a fogyasztókat. Ha időben elkészül az új sajtkészítő részleg, akkor nyolcvanháromban megkezdjük a feles és a párolt juhsajt, valamint egyéb specialitások készítését.

0 Még egy kérdés: mi történik a feldolgozás során jelentkező melléktermékekkel?

— Ha valaki, akkor mi igazán tudjuk, milyen gondot és problémát jelent egy liter tej kitermelése. Ennek megfelelően sáfárkodunk a nyersanyaggal, és természetesen a melléktermékekkel is. A fölözött tejet Michalovcére és Spišská Nová Vesbe szállítjuk, ahol tejpor készül belőle. A savót visszaadjuk a mezőgazdasági üzemeknek takarmánoyzási célokra. A boltokból viszsakapott tejet ugyanígy hasznosítjuk. Bármilyen jól dolgozunk, a tasakokat töltő és lezáró gép bizonyos hibaszázalékkal dolgozik. A szigorú ellenőrzésnek, és természetesen a munkaszakaszon dolgozó szocialista brigád jó munkájának köszönhető, hogy a tasakokban forgalmazott tejnek mindössze 0,79 százalékát reklamálják és küldik vissza a boltok zacskóhibásodás címén. Vagyis tartani tudjuk a normát. A visszakapott tejet a plešiveci Vörös Csillag Efsz vásárolja meg, és a sertéshizlalásban hasznosítja. Részben ennek tudható be, hogy a szövetkezet a kerület egyik legjobb sertéshús-termelője. Bárcsak mi mondhatnánk, hogy a mezőgazdasági üzemekkel folytatott, jó együttműködésnek köszönhetően, az élvonalbeli tejüzemek közé tartozunk!

Beszélgetett:

KÁDEK GÁBOR

Az üzem életében fontos szerepe van az ellenőrzésnek. Hencl Ivan a zacskós tejet készítő automaták munkájának minőségét ellenőrzi, Huszár Erika pedig az üzemektől kapott tej minőségi vizsgálatához vesz mintát az egyik szállítmányból

tisztasággal, elhanyagolják a fertőtlenítést a tejházak, a fejőedények és a csővezetékek rendszeres tisztogatását, a tej szűrését stb. És természetesen az utőfejést is. Pedig köztudott, hogy az utolsó csöppekben van legtöbb tejzsír. Mindez tulajdonképpen emberi hozzállás, munkafegyelem — és munkaszeretet — kérdése. De ki mer ma a járásban tejtermelési fe-Helytállás egy régi gyárban

A Kelet-szlovákiai Tejüzem nemzeti vállalat rozsnyói (Rožňava) üzemében kilenc hónap alatt 15,8 millió liter tejet dolgoztak fel

Talán különösnek tűnik, de Michal Bobrik igazgató állítása szerint a Tőketerebesi (Trebišov) Cukorgyárban nem a gyártórészleg, hanem a karbantartó csoport tagjait tekintik a siker kovácsának. Ez a gyár még ma is a hajdani berendezéssel dolgozik. így a karbantartóknak valóban kiváló szakembereknek kellett lenniük ahhoz, hogv a régi berendezést a kampányra jól felkészítsék. Az 6 munkájuktól függ, hogy a csúcsidényben ne forduljon elő üzemzavar, meg ne szakadjon a gyártási folyamat. Ilyesmire már régen nem kerülhetett sor. Gépeik a múlt évben is megszakítás nélkül üzemeltek.

Michal Halápin, az igazgató termelési helyettese és Begy György, a pártszervezet elnöke bemutatta a karbantartó csoport egyes tagjait, Ladislav Baran mestert, Juraj Dank operátort, Ján Truhál „ezermestert“, Jan Satko géplakatost, továbbá Jozef Gogol specialistát. Valamennyien régi párttagok, kiváló szakemberek. Szinte valahányan a második nemzedék tagjai a csoportban. Szüleiktől vették át a stafétabotét, a szakértelmet. A múzeumba való berendezést már úgy ismerik, mint a saját tenyerüket, minden csavarja többször megfordult a kezükben, tudják, hol keressék a hibát, s ha a gyártás beindult, a gépek zakatolásából hallják, hogy minden

rendben van, a figyelmeztető jelekre azonban tüstént beavatkoznak. Itt az utólagos beavatkozás szinte ismeretlen. Tudják, hogy az ördög azért nem alszik, így az ellenőrzés mind a három műszakban állandó feladat.

Mindez persze csak a gyár kiváló eredményeinek a műszaki feltétele. Végső soron a gyártás hatásfoka a beszállított nyersanyag mennyiségétől és minőségétől, vagyis a feldolgozásra kerülő répa cukortartalmától, valamint a szállítási folyamat ritmusától függ. A ritmus folyamatossága persze a gazdaságokkal kötött szerződések teljesítésétől függ, ellenben tudjuk, hogy a szerződés betartása nem mindig sikeres.

Nyersanyagból nincs hiánya az üzemnek. Jut belőle a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Cukorgyárnak is. A terebesi kisgyár nem képes a teljes nyersanyagkészlet feldolgozására. Naponta itt mintegy kétezer tonna répát dolgoznak fel.

Jó és sok cukor csak tiszta, nagy cukortartalmú répából nyerhető. A gyár agronómiái szolgálata ezért állandó kapcsolatban van a termelőkkel. Július elseje óta állandóan a répaföldeket járják. A gyár laboratóriuma rendszeresen elemezte a répa összetételét, cukortartalmát, s ennek alapján döntöttek a begyűjtés sorrendjéről. Ma a gazdaságok mindegyikében optimális időben gyűjtik be a répát, gondoskodnak a tárolóhelyre való rugalmas szállításról és arról, hogy minél kisebb legyen a veszteség. Dicséretes, hogy a termelők betartják a begyűjtés ütemtervét, s a szállító vállalat a répát naponta a gyárba juttatja.

A terebesi gyárban napi átlagban 160 tonna cukor készül. Ez azt jelenti, hogy nem használják ki teljesen a kapacitástl

—, Mi ennek az oka? — érdeklődtem Halápin elvtárstól.

— Főleg az, hogy az erősen szenynyezett répa feldolgozása nehéz. Rongálódnak a gépek, és üzemzavarok is keletkeznek. A helyzet javítása érdekében a termelők is sokat tennének azzal, ha a korábbinál tisztább nyersanyagot szállítanának feldolgozásra. Sajnálatos, hogy az Állami Szabványnak megfelelő cukorrépát eléggé kevés üzemből szállítanak.

A cukorgyár átvevőhelyein a tisztátlanság miatt 25—30, sőt 40 százalékos levonást is alkalmaznak. Magam szintén meggyőződtem róla, hogy a beszállított répa túlságosan szenynyezett. Az is igaz, hogy a géppel begyűjtött répatövek zúzottak, azonban a partnerek a szorosabb együttműködés kialakításával, okos eszmecserével elkerülhetnék a meddő vitát.

(Ülés)

hattunk a boltokba teljes tejet. Vajból hatvannégy, sajtokból pedig négy tonnás termelési hiány mutatkozott, amit, gondolom, a fogyasztók is megérezték. Ha mennyiségben nem, választékban minden bizonnyal.

0 A termelő reggelenként fogyasztóként jelentkezik a piacon s talán éppen ő a leghangosabb, ha nem kap tejet, vagy ha a polcokról hiányzik a keresett sajtféleség. Hát nem érdekes, hogy még ez sem ösztönzi jobb munkára?

tember derekán új termékkel jelentkeztünk. A Milko néven forgalomba hozot sajtos desszert kétféle ízesítéssel (kakaós és karamell) készül. Ebből másnaponként ötezer 100 grammos pohárkát tudunk szállítani a kereskedelemnek. Az Igény természetesen jóval nagyobb, de egyelőre nem tudunk többe tadni. Ez a termékféleség az eredeti termelési tervünkben nem szerepelt, következésképpen gondot okoz a műanyagpoharak beszerzése. Januártól növelni fogjuk a tér