Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-07 / 45. szám

A szülőiéi nieiessel togialkozó kertészkeduket gyakran foglalkoztatja a kérdés, mivel és hogyan derítsék a bort? Ezzel kapcsolatban érdekes Írást közölt a Vinohrad ez évi 10., októberi száma. A Pruša-Sinejkal szerzőpáros, a Mikulovi Morvaországi Borüzeni nemzeti vállalat munkatársai beszámoltak a bor derítésére használatos anyagok tulajdonságainak laboratóriumi vizsgálatai során szerzett tapasztalataikról. A vizsgálódás során elsősorban azt igyekeztek megállapítani, hogy a derítő anyagokat milyen mennyiségben és milyen sorrendhen legcélszerűbb a borba adagolni?

A kísérletek alkalmával kétféle hazai (porított, világossárga, illetve szemcsézett sárgásbarna), továbbá francia és szovjet importból származó zselatinnal, bentonittal, bentovinnal, és a NeSténicei Tonaso vállalat Tosil néven ismeretes készítményével (silikahydrosnl) végeztek megfigyeléseket.

A kísérletek tanulságait a szerzőpáros az alábbiakban foglalta össze:

1. A borászatban derítésre legalkalmasabbak az őrölt (póritól) zselatinok. A vizsgált változatok közül a francia és a hazai zselatinok bizonyultak a legjobbnak. A por alakú zselatint felhasználás előtt nem szükséges áztatással dagasztani, elég 40 C-fokos vízben fel

oldani. Ezzel szemben például a hazai szemcsézett zselatint három-négy órán át feltétlenül áztatni-dagasztani kell.

2. Ha a Tosil készítményt (silikahydrosol) zselatinnal kombinálva használjuk, akkor a zselatint mindig utólag kell a borba keverni. Így gyorsabban végbemegy az ülepedés, legjobb derítési eredményt akkor értek el, amikor száz liter borba 100—150 ml Tosil készítményt és 10—15 gramm zselatint adtak. Ugyanakkor megfigyelték, hogy télen, nagyobb mennyiségű borral folytatott üzemi kísérletek során a Tosil hektnliterenkénti adagját 50 ■nl-rei, a zselatinét pedig öt grammal növelni kellett a kielégítő derítési eredmény elérése érdekében.

3. A bentovin és a bentonit

hatásfokának összehasonlítása során kiderült, hogy azonos borminták derítésekor a bentovin lényegesen jobb eredményt nyújtott; az ülepedés rövidebh ideig tartott és tökéletesebb volt, mint a bentonittal kezelt mintáknál. Száz Liter bor kezeléséhez 50 grammal kevesebb bentovin szükséges, viszont kevesebb derítővel is legalább kétszer annyi tisztátalanságot lehet kivonni, ülepíteni, mint a nagyobb adag bentonittal kezelt bor esetében. További tapasztalat, hogy ha a bentovinos kezeléssel egyidöben (közvetlenül előtte vagy utánna) 5—10 gramm zselatint is adunk a száz liter borba, akkor gyorsabb lesz az ülepedés, tökéletesebb a letisztulás. (bO£.

0®

to

0

g|

@1

m

1 term ivrsiók 1

Ideje befejezni a kései zöldségfélék betakarítását. A földlabdával kiásott és fagymentes pincében vagy melegágyban újratelepített karfiol szépen kifejlődik. A melegágyat üvegablakkal, sőt, fagyok idején nádtakaróval kell betakarni.

Vágjuk le a spárga, rebarszántsuk, Illetve ássuk föl a kertet. Azokra az ágyúsokra, ahol gyökérzöldséget (kivétel a zeller), vagy hagymát tervezünk termelni, istállótrágyát nem adhatunk.

Időnként nézzük, válogassuk át a tárolt zöldséget, az elszaporodott egerek irtására helyez* zünk ki egérfogót vagy mérgezett csalétket, de ügyeljünk, hogy a baromfi ne férjen hozzá.

Alaposan öblítsük ki a permetező gépet; a tartályt és a

November a zöldségeskertben

bara, torma és más évelők elszáradt lombját, s a növények helyét karóval jelöljük meg. Elduggathatjuk a fokhagymát (25 cm sor-, Illetve 10 cm tőtávolságra), felszedhetjük a téli fogyasztásra szánt tormát, esetleg új ültetvényt is telepíthetünk.

Gyűjtsük össze a növényi maradványokat; a fertőzött növényi részeket égessük el, az egészségeset komposztáljuk. Juttassuk ki a káli- és foszforműtrágyát (áranként 6—10 kg), valamint az istállótrágyát vagy az azt helyettesítő Vltahumot (500—1000 kg egy árra), majd

vezetékeiket is gondosan mossuk ki, a használt enyhén lúgos vizet mindig a szórófejen keresztül permetezzük ki. Utána a gépet szárítsuk ki, töröljük szárazra és kenjük át olajjal, majd lehetőleg száraz, fagymentes helyen tároljuk.

Ne sajnáljuk a fáradságot, szerszámainkat alaposan tisztogassuk meg a rájuk tapadt földtől, szennyeződéstől, majd a fémrészeket kenjük be olajjal vagy zsírral. így elejét vesszük a rozsdásodásnak, meghosszabbítjuk élettartamukat.

Huszár István agrármérnök

israBoamig

A neratovicei Spolana válla lat nemrég új termékkel jelentkezett a piacon. Az MKH-18 jelzéssel forgalomba hozott folyékony műtrágya a kultúrnövények hagyományos és kiegészítő (gyökéren kívüli) tápanyagpótlására készült. A zöld vagy kékeszöld folyadék a legfontosabb hatóanyagokat (Mg, Ca, K, N) 2:2,5:4:0,5 arányban tartalmazza. A nitrogén karbamid, a további elemek klorid formájában vannak jelen a ikoncentrátumban. A fontosabb nyomelemek közül vasat, rezet, mangánt, horganyt, molibdént és bőrt tartalmaz. Nem tévedés, foszfor valóban nincsen az MKH-18 folyékony műtrágyában, és más, foszfort tartalmazó folyékony koncentrátumokkal sem keverhető.

Az új műtrágyaféleség elsősorban a foszforral jól ellátott területek növényzetének ún. lombtrágyázására (gyökéren kívüli tépanyagpótlás) készült, a koncentrátumban található elemek iránti igény kielégítésére. A gyártó vállalat természetesen a beöntözéses hasznosítás lehetőségét sem zárja ki.

Az MKH-18 segítségével rugalmasan és a tenyészidő-bármely szakában kielégíthető a növények specifikus tápanyag-igénye, fokozható a káros tényezőkkel szembeni ellenállóképesség, szilárdítható az egészségi állapot.. A műtrágyával az ellenőrző kísérletek során a szamócánál, piros ribizlinél, az almafáknál, az évelő takarmánynövényeknél és a füveknél értek el legjobb eredményt.

HOGYAN HASZNÁLJUK?

Az MKH-18 folyékony műtrágyát 0,3 százalékos töménységű oldat formájában hasznosíthatjuk, mégpedig az amúgy is esedékes növényvédő permetezésekkel egyidöben vagy külön permetezéssel; Ha kizárólag folyékony műtrágyát tartalmazó oldattal dolgozunk, csupán arra kell ügyelni, hogy ne túlságosan nagy cseppekben jusson ki az oldat, mert lefolyik a lombról, és akárcsak a szórt permetezésnél, feleslegesen nagy lesz a veszteség. Borult időben bármikor, verőfónyes napokon csak késő délután tanácsos permetezni. Ha a kezelt növényzet három órán belül megáziik ,a lomtrágyázás hatása jelentősen csökken.

A gyártó vállalat javaslata szerint az új műtrágyát a tenyészidőben öt-nyolc esetben tanácsos használni. Jó, ha az első kezelést még virágzás előtt elvégezzük. Nem feltétlenül fontos, hogy a specifikus igények kielégítését szolgáló lombtrágyázást a növényvédelemhez igazítsuk. Sőt! A szerzett tapasztalatok éppen azt mutatják, hogy a tenyészidö folyamán legalább egy kezelést kizárólag műtrágya-oldattal ajánlatos elvégezni. Kielégítő eredményt csaik akkor várhatunk, ha a permedével tökéletesen benedevesítjük a kezelt növények lombját. Gyümölcsösökben egy-egy fára — kor és nagyság szerint >— 1—15 liter vagy még ennél is több permedé juttatható.

A folyékony műtrágya használatára az általános higiéniai és munkabiztonsági előírások

érvényesek. A folyékony készítményt lehetőleg fagymentes helyen kell tárolni, a hűvös helyiségben tartott folyadékban kristályok képződnek, melyeket szobahőmérsékleten — időnkénti enyhe rázással — ismét feloldhatunk.

ELŰVIGYAZATOSAN

KEVERJÜK

Az ellenőrző kísérletek során bizonyítás nyert, hogy az MKH-18 folyékony műtrágya néhány elterjedten használt növényvédő szerrel (Sulikol K, Kuprikol 50, Neroxon 50, Actellic 50 ЕС, Dimecron 20, Dimecron 50, Phosdrin 24 ЕС, Thiodan 35 ЕС) káros következmények nélkül keverhető. A további készítmények esetében ajánlatos kisebb mennyiséggel próbakeverést végezni, s ha az oldat zavaros lesz vagy üledék képződik benne, a keveréstől, illetve a kész permedé felhasználásától el kell tekinteni. A szemre alkalmasnak látszó, kombinált permedével is tanácsos próbakezelést végezni; hogy a növényzet károsodásának mindenkor elejét vehessük.

Az MKH-18 folyékony műtrágya literes csomagolásban kerül forgalomba, ára tizenhárom korona. (bor)

Mire it az MKH-18?

/’"Кв W f é S Ж @ f----------------------------.9«. november 7.^4

у ®Ki»áilat(enyé«lfa )

t

Kakasvásárral egybekötött bemutató

A Szlovákiai Kisállattenyésztök Szövetségének Érsekújvári (Nové Zámky) Járási Bizottsága az idén a 142 tagot szám látó, és _a kisállattenyésztés fejlesztésében szép sikereket felmutató érsekújvári alapszer vezetet bízta meg az immár hagyományos, járási apróállatbemutató megrendezésével. A seregszemle jól sikerült: három nap alatt közel ezer látogatója volt, s mint kiderült, sokakban felkeltette a kisállattenyésztés iránti érdeklődést.

A kiállításon százötven tenyésztő mintegy ezerkétszáz apróállatot mutatott be. Galambból, tyúkból, nyálból és egzotikus madarakból volt legtöbb, de a látogatók sok sgép

kacsát és prémes állatot Is megcsodálhattak. SőtI Aki akart, minősített tenyészkakast is vásárolhatott, hiszen a tenyésztők összesen hatvan törzskönyvezett fajkakast kínáltak megvételre.

A bíráló bizottság döntése alapján Liptáková és Šipický Pál galambjai, Bolya Károly belga óriás nyulai, Sucha Michal rodejlend tyúkjai, Droblenka József kacsái, Sucha Róbert barnveld törpe tyúkjai és kanári madarai, Ivicsics Béla papagájai, Czingel István kanárijai és Banyár Miklós exotikus madarai nyertek első áltat.

Felvételünkön Liptáková tenyésztőtárs díjnyertes king galambjaiból mutatunk be egy különösen szép példányt.

Kép és szöveg:

Dr. Hofer Lajos

1

Faluhelyen az lenne a rendje, hogy a hajdanában gondosan felépített gazdasági épületek ne kongjanak az ürességtől. Ha évekig kihasználatlanul pusztul a gazdasági épület, annak jóvátehetetlen következményei vannak: csökkenő családi bevétel, megszakadó hagyomány, elakadt tenyésztői kedv, szélesebb értelemben nemzetgazdasági kár. Üres istállót pedig éppen eleget találhatunk falvainkban, annak ellenére, hogy közismert az országos szinten hozott és elfogadott döntés: ösztönözni kell a háztáji gazdaságok termeléséti Nos, hogy ennek érdekében mit tettek a terebesi (Trebiáov) járásban? Erről beszélgettem Mária SenCáková agrármérnökkel, a jnb mezőgazdasági osztályvezetőjével.

• A háztáji és kisárutermelés hasznosan egészíti ki a mezőgazdasági nagyüzemi termelést, támogatására és fejlesztésére nagy szükség van. Mi erről az Ön véleménye?

— Egyetértek. A háztáji termelés jövedelemkiegészítő tevékenység, el nem hanyagolható bevételt, ugyanakkor árut Is jelent. Az emberek szabad idejükben, többletmunkával állítanak elő másként nehezen pótolható termékeket.

Járásunkban ősidőktől foglalkoznak állattenyésztéssel. A Jószág létbiztonságot jelentett. A házaknál mindig nagy volt az állatállomány. Akárcsak a múltban, az emberek ma is főleg szarvasmarha-tartással foglalkoznak.

Az utóbbi időben járásunkban a háztáji gazdaságok termelése fellendülőben van. Mi ágazatként szervezzük és irányítjuk a kistermelők munkáját. Kialakult bizonyos mértékű szakosodás is, melynek tájegységenkénti jellemzője, hogy a kisárutermelésnek az az ága a legerősebb az állattenyésztésben, amelylyel a nagyüzem is intenzíven foglalkozik. Mindez érthető, hiszen a nagyüzemek csak úgy tudják hatékonyan segíteni a háztáji termelést, lia fő vonalaikat. A mezőgazdasági dolgozók ennek az elvárásnak eleget tesznek.

A háztáji termelésről szóló kimutatást lapozgatom. Érdemes elmondani, hogy tavaly a kistermelőktől 313 ezer liter tejet, 1 millió 317 ezer db tojást, 222 vágómarhát, 153 sertést, 90 bárányt, 1922 libát és 2113 nyulat vásároltak fel szerződéses alapon. Az idén a kistermelők nem kevesebb, mint 144 ezer liter tej, 202 ezer db tojás, 150 vágómarha;

No legyen üres az istálló

ban a nagyüzemivel egyezik. Például ha egy gazdaság lúdtenyésztéssel foglalkozik, akikor biztos, hogy a háztájiban is erőteljesebb a tartási kedv. Példázza ezt a vaján! (Vojany) szövetkezet esete is, ahol a háztájiból évente több mint ezer libát vásárolnak fel.

О A háztáji termelés csak abban az esetben lehet mindenki számára kielégítő, ha az érdekek találkoznak. A nagyüzem segíti a kistermelést, ugyanakkor elvárja, hogy a háztájiban végzett munka ne a közös feladatok rovására történjen.

— Ez a mi járásunkban is így van. A gazdaságok legelővel, szénával, alomszalmával segítik az állattartást, viszont elvárják, hogy a szövetkezeti tagok becsületesen elvégezzék munkafeladatat-100 vágósertés, 829 liba, 150 juh és 970 nyúl eladására kötöttek szerződést. Eddig a háztájiból 203 , ezer liter tejet, 1 millió 299 ezer db tojást, 185 vágómarhát és 225 vágósertést vásároltak fel.

— Sok panasz érkezik hozzánk a BRANKO működésével kapcsolatban —i újságolta Mária SenCáková. — Gyakran előfordul, hogy nem a termelő igényének megfelelő időben vásárolják fél a nyulakat. Ez jövedelemkiesést okoz, s elkedvetleníti a termelőket. A BRANKO nem tudja biztosítani a folyamatos felvásárlást, így egyre többen hagynak fel a nyúltartással. A libahizlalással, sajnos, hasonló a helyzet.- ILLÉS BERTALAN