Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-11-07 / 45. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1981. november 7, A lehetőségek jobb kihasználásával termeink többet (Folytatás a 2. oldalon) Ion történik. A húsellátás viszont jövőre rendkívül Igényes feladat lesz. A mezőgazdasági tartalékok feltárása, kiaknázása döntően kihat rá, mennyire sikerül megbirkóznunk e feladattal. A húsiparban minden hús hasznosítására szükség van, bővíteni kell a csomagolt és adagolt hús előállítását. Fokozottabban kell érvényesíteni a mindennemű nyersanyag, köztük a nem hagyományos nyersanyag hasznosítására vonatkozó intézkedéseket. Hiszen csupán az első félévbep négyezer tonna húst nyertünk Így terven felül. A húsipar vezetőinek a mezőgazdasági vállalatok helyzete ismeretében az eddiginél sokkal rugalmasabban kell megszervezniük a vágóállatok felvásárlását. A belkereskedelmi és a közétkeztetési szervezeteknek Is hatniuk kell a fogyasztóra, hogy megfelelő választék kialakításával érvényesüljön a gazdaságosság és megszűnjék a pazarlás. Nevelő és propaganda munkával és további eszközökkel el kell érnünk, hogy jjplgártársaink becsüljék meg az élelmiszereket és ésszerűen bánjanak velük. Ésszerű fűtőanyag- és energiafogyasztást Népgazdaságunkban ma az a feladat vár ránk, hogy egyensúlyt teremtsünk a korlátozott mennyiségű fűtőanyag- és energiaforrások és felhasználásuk között. A mezőgazdaságban is sokkal jobban kell hasznosítani a kőolajszármazékokat meg a többi energiaforrást. Ennek fontosságát növeli az a tény, hogy gázolajfogyasztásunknak több mint negyedrésze és a könnyű fűtőolajok fogasztásának megközelítőleg egyharmada a mezőgazdaság számlájára Írható. A szükségletek kielégítését itt sem biztosíthatjuk behozatallal. Egyes kőolajszármazékok árát gazdaságosabb felhasználásuk végett módosítanunk kellett. Az ármódosítás mezőgazdasági kihatását jelentősen ellensúlyozzák a felemelt felvásárlási árak. A költségek bizonyos részét pedig meg kell takarítani. A fogyasztás ésszerűsítési folyamatának meggyorsítására vonatkozó követelménynek a mezőgazdaságban is érvényesülnie kell, itt is újszerű, igényesebb hozzáállással kell kezelni a kérdést. Ilyen szempontból kell megítélni például a forrólevegős takarmányszárltási programot. Csupán a kiváló minőségű takarmányok, mint például a takarmánykeverékek fehérjekomponenseinek szárltásos készítése fogadható el. A jövőben szemcsézett takarmányok megszokott mennyiségben történő készítésére sem számíthatunk. Takarékosságra nyílik lehetőség a növénytermesztésben a munkafolyamatok jobb szervezésével, a géptechnika fölösleges áthelyezésének kiküszöbölésével, az egyes munkafolyamatok célszerű összekapcsolásával stb. Lényegesen javítani kell a gépek karbantartását és gondozását. Alapvető Intézkedés a traktor- és gépkocsiközlekedés fokozatos optimalizálódása. Éppen ezért fontos, hogy gépiparunk mindent megtegyen a XVI. kongresszuson megszabott feladatok teljesítéséért: a hetedik ötéves tervidőszakban bizonyos mennyiségű, célszerűen módosított teherautót kell szállítania a mezőgazdaságnak. Ezzel az intézkedéssel évente mintegy százezer tonna gázolaj és több ezer munkaerő takarítható meg. A mezőgazdaság energiaigényességének további csökkentése a jövőben az ágazat gép- és traktorparkjának korszerűsítésétől, a technológiai gépsorok komplettizálásától, a gépek vontatóerejének kihasználásától függ. Szigorítani kell az üzemanyag-fogyasztás nyilvántartását és sokkal jobban érdekeltté kell tenni a traktorosokat, hogy takarékoskodjanak az üzemanyaggal, de a vezetőket is. Jelentős fűtőanyag- és energiamegtakarítás elérésének szükségszerűsége megköveteli a Jelenlegi helyzet alapos elemzését és az ésszerűsítési intézkedések komplex programjának kidolgozását. El kell érni, hogy a dolgozók mindezt magukévá tegyék. Igényesebb lett az önellátási program A beszámoló további részében leszögezte, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének eddigi eredményei a tekintetbe veendő feltételekkel együtt igényesebbé teszik az önellátási program megvalósítását. A mezőgazdasági politika alapvető irányaiban semmi sem változik, de érvényesítése nagyobb és összpontosítottabb erőfeszítést igényel. Mindez megköveteli, hogy a lehető legnagyobb mértékben takarékoskodjunk, • megvalósítsuk a szükséges szerkezeti változásokat, s figyelmünket Irányítsuk a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyakorlati érvényesítésére, hatékonyabb beruházási politikára. A népgazdaság helyzete nyilvánvalóan kihat néhány elfogadott koncepció és előirányzat időrendi megvalósítására. A társadalom, mindenekelőtt a mezőgazdaság gondoskodásának középpontjában a termőföld védelme és felhasználása álljon. Ezek a követelmények még időszerűbbek, mint valaha. A kerületek és járások felelős tisztségviselői nem engedhetik meg, hogy megismétlődjék a hatodik ötéves tervidőszakban kialakult helyzet, amikoris 173 ezer hektárral csökkent a mezőgazdasági földterület. Noha ebben az időszakban rendet teremtünk a föld nyilvántartásában, megengedhetetlen az ilyen nagy arányú csökkenés, mely két járás területével ér fel. Egy lakosra 44 ár föld jut, tehát azon a területen, amellyel a termőföldek csökkentek, viszonyaink között 400 ezer lakos élelmezése biztosítható. A CSKP Központi Bizottsága a nemzeti bizottságokban, az állami és gazdasági szervezetekben dolgozó kommunistákat teszi felelőssé azért, hogy ne engedjék meg a termőföldek további csökkenését, s hogy szigorúan betartsák a termőföldek védelmére vonatkozó törvényt. A jövőben beruházásokra csak azzal a feltétellel szabadítanak fel földterületet, ha a beruházó saját költségén, addig mezőgazdasági célokra kihasználatlan, ugyanolyan terjedelmű földterületet tesz termővé. Átértékelik a terület- és településfejlesztési terveket. A mezőgazdasági termelés gyorsabb ütemű intenzívvé tétele, a befektetett eszközök jobb kihasználása és nagyobb hatékonyság elérése . végett szükséges, hogy a mezőgazdaság nagyobb mennyiségben és gyorsabban kapja meg a szükséges, jó minőségű biológiai anyagot, nagy termőképességü fajtákat bocsássanak az ágazat rendelkezésére, használják fel a törzstenyésztés eredményeit, valamint a nagy termelési egységekben a termelés tökéletesítésére tett Javaslatokat. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy megengedhessük magunknak a termőfölddel való pazarlást csak azért, hogy sok esetben kisebb hozamú vetőmagot és ültetőanyagot alkalmaznak. Éppen ezért sürgető a tudományos kutató- és fejlesztési intézetek és a biológiai szolgáltató vállalatok munkája színvonalának lényeges emelése. Korántsem csupán módszertani javaslatok kidolgozásáról van szó, hanem elsősorban közvetlen gyakorlati segítségnyújtásról a tudományos-műszaki ismeretek érvényesítésében. Lényegesen Javítani kell a tudományos-műszaki bázis irányítását. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumoknak fokozniuk kell a kutató munkahelyek tevékenységével szembeni igényeket. Szenteljenek nagyobb figyelmet káderellátásuk javításának. A tudományos-műszaki bázisnak az eddiginél sokkal jobban kell erejét és eszközt a jelenlegi és a soron következő feladatok megoldása szempontjából döntő fontosságú területekre összpontosítania. Az eddiginél sokkal hatékonyabban ki kell használni a KGST keretén belüli munkamegosztást. A nép élelmezésére irányuló igényes feladatok sikeres teljesítése végett a népgazdaság bonyolultsága ellenére gondoskodni kell a mezőgazdaság fejlesztésinek anyagi-műszaki feltételeiről. Főként az állattenyésztés biokemizálási és kemizálási programjáról van szó, amely annak a sürgető követelménynek tesz eleget, hogy necsak fehérjekomponenseket állítsunk elő hazai termelésből, hanem különféle gyógytápszereket is a takarmányozás hatékonyságának fokozására. Nem kevésbé fontosak a növények tápanyagellátása és védelme szakaszán tett intézkedések. Ez nemcsak a műtrágya, a növényvédő és növekedésszabályozó szerek szállítására vonatkozik, hanem jobb kihasználásukra, a mezőgazdaság belső tartalékainak mozgósítására is serkent. 1982. január 1-í hatállyal sor kerül a mezőgazdasági gépgyártás termelési-műszaki alapjának megerősítésére, s ebben az ágazatban egy új termelési-gazdasági egység létrehozására. Arra számítunk, hogy ez a termelésigazdasági egység fokozatosan kiszélesíti termelési alapját, s a mezőgazdasági vállalatokkal együttműködve elősegíti a régóta tartó problémák megoldását, beleértve a pótalkatrészellátást is, amelyre a mezőgazdasági dolgozók joggal panaszkodnak. A beszámoló a felsorolt intézkedésekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy a CSKP Központi Bizottsága 4. ülésének határozatait úgy kell majd megvalósítani, hogy mindenhol következetesen elemezzék a szubjektív fogyatékosságokat, okaikat, s főként törekedjenek azqk gyors és energikus felszámolására. Tökéletesített irányítást A központi bizottság beszámolója a további részben a mezőgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítésére vopatkozó javaslatokkal foglalkozott. Megállapította, hogy a mezőgazdaság fejlődési dinamikájának szükségszerű meggyorsítása, valamint a növénytermesztés és a szarvasmarha-tenyésztés kiemelt fejlesztésének biztosítása alapvető lépéseket követel a tervszerű irányítási rendszer terén is. A XVI. kongresszus határozataival összhangban a mezőgazdasági tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésére előterjesztett javaslat kidolgozásakor mind a hazai, mind más szocialista testvérországok, főként a Szovjetunió tapasztalataiból indultunk ki. A javaslat alapjában véve ugyanakoból a politikai-eszmei és népgazdasági következtetésekből indul ki, mint a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerével kapcsolatos komplex intézkedések. A tervezet ezeket a mezőgazdaságra alkalmazza, figyelembe véve annak műszaki-biológiai és szociális-gazdasági sajátosságait. Mit akarunk az intézkedésekkel elsősorban elérni? Először is a mezőgazdaság állami irányítását akarjuk javítani a tervezés, a gazdasági szabályozók, az anyagi érdekeltség egész rendszerének tökéletesítésével, s elsősorban konkrét Irányító és politikai-szervező tevékenységgel, hogy biztosítani tudjuk a mezőgazdaság stabil, felfelé ívelő fejlődését, s ehhez szükséges anyagi feltételeket teremtsünk. Másodszor, el kell érni, hogy a terv szerepének erősítésével kapcsolatban nagyobb teret kapjon- a mezőgazdasági vállalatok és dolgozóik aktivitása és kezdeményezése, hogy hatékonyabban kihasználjanak minden termelési tényezőt és tartalékot a termelés intenzitásának további hatékony fokozására. Tehát lényegében a demokratikus centralizmus lenini alapelveinek aktív érvényesítéséről van szó. Harmadszor, hatásosabb összhangot kell teremteni c lakosság élelmezésében együttműködő ágazatok érdekei és felelőssége között. Az a fontos, hogy elmélyüljön a mezőgazdasági vállalatok és a feldolgozó ipar érdekközössége és közös felelőssége a szükséges mennyiségű és jó minőségű nyersanyag előállításában, s annak minél hatékonyabb hasznosításában. Negyedszer, feltételeket kell teremteni a tudományos-műszaki haladás rendszeresebb, gyorsabb és átfogóbb érvényesítésére. Evégett javítani kell' a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati terjesztésének egész rendszerét, hogy ezek az ismeretek a szolgáltató, szállító és felvásárló szervezetek közvetítésével gyorsabban érvényesüljenek. Ötödször, el kell érni, hogy az irányítási rendszer nagyobb mértékben ösztönözze a növénytermesztés és a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését, a mezőgazdasági termelés helyes területi »elosztását, koncentrálását és szakosítását, s egyúttal korlátozza a különbözeti földjáradék hatásait. E rendszer és a konkrét irányító tevékenység által is az eddiginél jobban elő kell segíteni az egyes vállalatok gazdálkodásában tapasztalható indokolatlan különbségek megszüntetését, továbbá a válalati munkaközösségek felelősségének lényeges fokozódását a bővített újratermeléshez szükséges vállalati források képzésében. Hatodszor, az a fontos, hogy a munka díjazásában, a munkaközösségek és egyének szükségleteinek kielégítésében mind jobban érvényesüljenek a minőségi szempontok, a végeredmények, valamint a tartalékok keresésében és felhasználásában megnyilvánuló elkötelezettség. El kell érni, hogy az anyagi érdekeltség egész rendszerében fokozottabban érvényesüljenek a munkadíjazás szocialista alapelvei, éspedig a munka mennyisége és minősége, az elért eredmények szerint. Röviden tehát az a fontos, hogy minden árnyi földterületen, minden állatból, minden beruházásra, bérre fordított koronából, a felhasznált trágya és takarmány minden kilogrammjából és a felhasznált energia minden egységéből, vagyis minimális költségekkel a lehető legtöbb jó minőségű terméket állítsuk elő. A beszámoló ezek .után részletesen kifejtette a terv irányító szerepének elmélyítésével és szilárdításával kapcsolatos elképzeléseket, majd az anyagi érdekeltség fokozásának kérdéseivel foglalkozott. Megállapította: A nagyfokú jövedelmezőségért folytatott küzdelemmel párhuzamosan arra kell koncentrálnunk erőnket, hogy elérjük a termelés hatékonyságát, egyes terményekből a nagy hektárhozamokat, az állattenyésztésben a nagy jövedelmezőséget és minimálisra csökkentsük a veszteségeket. A lehetőségek mérlegelése után olyan megoldást választottunk, amely erősíti az árak szerepét a mezőgazdasági termékek társadalmilag szükséges termelési költségeinek fedezésében. A felvásárlási árak növelése nagymértékben fedezi a mezőgazdaságban az üzemanyag, a fűtő- és motorolaj, egyes, energetikai szempontból igényesebb anyagok magasabb ára, valamint a takarmánykeverékek magasabb ára miatti többletköltségeket. Ez együttesen hétmilliárd koronát jelent. Ezenkívül a központi bizottság elnöksége és a szövetségi kormány úgy döntött, hogy évente csaknem hárommilliárd koronával növeli azt az összeget, amelyet termékeikért társadalmi forrásokból kapnak a mezőgazdasági üzemek. Gazdaságunk mai helyzetében, amikor jó gazdákként minden koronával számolnunk kell, ezek az Intézkedések azt tükrözik, hogy kommunista pártunk nagy gondot fordít a mezőgazdaság fejlesztésére és a dolgozók élelmezésére. A felvásárlási politikában előtérbe kerül a termékek minőség szerinti megkülönböztetése is, mind belkereskedelmi, mind kiviteli szempontból* A mezőgazdasági árutermelés ösztönzésére szolgáló új szabályozóként bevezetik a bevételi növekmény prémiumát. Ezt a Jövő évtől kezdve minden mezőgazdasági üzem megkapja, mezőgazdasági termékek értékesítéséből származó bevételeknek az előző három év átlagához viszonyított növekedése alapján. A vállalaton belüli önálló elszámolás érvényesítését érintve, a beszámoló megállapítja, hogy a gazdasági szabályozók rendszerének tökéletesítésére foganatosított lehető legjobb intézkedések sem eredményezhetik a szükséges változást és nem járulhatnak hozzá a mezőgazdasági termelés hatékonyságának fokozódásához, ha ez nem párosul a mindennapi irányító munka színvonalának emelésével és felelősséggel. A megfelelő képzettséggel nem rendelkező és nem eléggé elkötelezett irányító dolgozók kezében még a lehető legtökéletesebb szabályozó is elveszítheti hatékonyságát. Ez kivétel nélkül valamennyi vezetőre vonatkozik. Igényesebb politikai munkát A beszámoló befejező részében a pártszervek és -szervezetek munkájával foglalkozik. A mezőgazdasági termelés és az élelmezés szakaszán előzőén felvázolt igényes feladatokból kiindulva hangoztatja, hogy e feladatok megvalósítása megköveteli valamennyi politikai, eszmei és szervezési ráhatás hatékonyabb érvényesítését, a gazdaságosság és a takarékosság elvének szigorúbb betartását. Ezek a feladatok megkövetelik, hogy mindenütt emeljenek szilárd gátat a pazarlással és a fölösleges veszteségekkel szemben. Mindez nagy igényeket támaszt főként a gazdasági irányító tisztségben működő kommunistákkal szemben. Nagy feladatok várnak a pártszervezetek politikai, eszmei és szervezeti szilárdítása terén, valamint a tagság öszestételének Javításában* A tagság tevékenységétől nagymértékben függ a párt politikájának megvalósítása. Szükséges, hogy minden munkahelyen mélyrehatóbban elemezzék a gazdasági és szociálpolitikal problémákat, élenjárjanak a nehézségek idejében és következetesen történő leküzdésében, igényesek legyenek a párthatározatok végrehajtói sának ellenőrzésében. A pártszerveknek és -szervezeteknek energikusad ban kell harcolniuk azért, hogy hai táskörükben gyorsabban és konkréi tabban szüntessék meg az aránytalanságokat, elsősorban a növényien mesztés és az állattenyésztés között* Az irányítás minden szintjén ügyelniük kell arra, hogy minden mezőgazdasági üzemben jól dolgozzák ki és főként valósítsák meg a takarmányfogyasztás, továbbá az üzemanyag- és energiafogyasztás ésszerűsítési programjait, s nem teljesítésük esetén vonják le a következményeket. Az eddiginél többet kell foglalkozniuk a gazdasággal, hatékonyabban kell támogatniuk a mezőgazdasági termékekkel való önellátás fejlesztését, beleértve a kisállattenyősztők lehetőségeinek kihasználását és minden földterület megművelését a piac gazdagítása céljából. Igényes feladatok előtt állnak a pártszervek és -szervezetek a mezőgazdaság tervszerű Irányítása tökéletesített rendszerének bevezetésével kapcsolatban. A pártszervezeteknek teljes mértékben támogatniuk kell az irányítási rendszer egyik fő célját — a dolgozók anyagi érdekeltségének elmélyítését a végzett munka minősége és hatékonysága alapján. El kell érni, hogy a jutalmazás valóban a tartalékok mozgósításának, az aktivitás fokozásának és a dolgozók kezdeményezőkészsége fejlesztésének eszköze legyen. A beszámoló figyelmet szentel a párt nevelő szerepének. A pártszervek és -szervezetek munkájában kulcsszerepe van az emberek körében kifejtett munkának, hogy megértsék a párt politikáját, miért hozunk bizonyos intézkedéseket. Mindenütt növelni kell a dolgozók részvételét a problémák megoldásában, az eddiginél jobban figyelembe kell venni az emberek javaslatait, észrevételeit. Valamennyi mezőgazdasági üzemben emelni kell a termelési értekezletek színvonalát, javítani kell a tömegpolitikai munkát, tökéletesíteni a közgazdasági propaganda és agitáció formáit és módszereit, fejleszteni az emberek kezdeményezőkészségét a feladatok következetes teljesítésére, mindennemű munka hatékonysága és kiváló minősége végett. A beszámoló hangoztatja, hogy ez irányban fokozott igényeket kell támasztani a pártszervezetekkel, a gazdasági vezetésben, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségében és a Szocialista Ifjúsági Szövetségben működő kommunistákkal szemben. Végezetül leszögezi: A mezőgazdaság és a közélelmezést biztosító egész komplexum fejlesztése elválaszthatatlanul összekapcsolódik gazdaságunk feladataival. Ezért is előtérbe kerül annak szükségszerűsége, hogy figyelmünk a belső források és lehetőségek teljes kihasználására irányuljon, mert még koránt sincsenek kimerítve. A kommunista párt a múltban már sokszor bebizonyította, hogy mozgósítani tudja a dolgozókat rendkívül igényes feladatok teljesítésére, s kétségtelen, hogy ezt szocialista mezőgazdaságunk továbbfejlesztésében, a XVI. pártkongresszus határozatai teljesítésének érdekében Is elérjük.
