Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-07 / 45. szám

1981. november 7. .SZABAD FÖLDMŰVES A CSAP KB 4. ülésének határozata Újra Madridban Háromhavi szünet után a múlt hét derekán újból összeültek a helsinki záróokmány rendel­kezéseinek megvalósulását figyelem­mel kísérő madridi találkozó részve­vői, 35 ország magas rangú képvise­lői. Merre tovább? — ez a kérdés fog­lalkoztatja mind a tanácskozás rész­vevőit, mind a világ közvéleményét. Felette Időszerű most ez a kérdés, miután a tanácskozás Júliusi bere­kesztése óta tovább élesedett a nem­zetközi helyzet, és Reagan amerikai elnök intézkedései, bejelentett prog­ramjai, nyilatkozatai vagy óvatlan el­szólásai egyáltalán nem arra enged­nek következtetni, hogy Washington megtalálta volna a pozitív hozzáállás formáját. A madridi újrakezdés alkalmul szolgált Iljicsov szovjet külügymi­niszter-helyettesnek, a szovjet kül­döttség vezetőjének arra, hogy ismé­telten kifejtse kormánya szándékait, törekvéseit. Iljicsov hangoztatta, hogy a szocialista országok a maguk ré­széről mindent megtesznek a talál­kozó eredményes befejezésére, s most már a nyugati részvevőkön a sor, hogy ők is megfelelő erőfeszítéseket tegyenek. Emlékeztetett rá, hogy min­denekelőtt a katonai bizalomerősítő intézkedések alkalmazási övezetének kérdésében vár pozitív reagálásra, a nézetek egyeztetésére. Félreértések elkerülése végett újra idézte és pon­tosította a kérdésben már elhangzott szovjet javaslatot, hogy a katonai bi­zalomerősítő intézkedések alkalmazá­si övezetét a Szovjetunió egész euró­pai területére kiterjeszti, ha a nyu­gati államok megfelelő válaszlépésé­ben kitűzött céloktól. A termelés to­vábbra is csak lassan alkalmazkodik a megrendelők szükségleteihez. Kés­lekedik egyes fontos kapacitások át­adása, nem teljesíti az építőipar ter­vét, jelentős a kiesés a gabonaterme­lésben. Tovább növekednek a népgaz­daság nem kívánatos elfekvő kézie­tek Továbbra sem kielégítők az ered­mények a gazdaságosság érvényesí­tésében, a termelési költségek, főként a fűtőanyag-, az energia-, a nyers­anyag- és az anyagfogyasztás csök­kentésében. Ezért az irányító munka alacsony színvonala is hibáztatható. A tőkés országok válságjelenségeinek elmélyülése következtében egyúttal tovább rosszabbodnak kiviteli, beho­zatali és hitelfeltételeink. A helyzet megköveteli, hogy az év hátralevő részében sokkal aktívabban törődjünk a hetedik ötéves tervidő­szak első évére kitűzött feladatok teljesítésével, ne engedjük meg a ter­vek lefaragását, határozottabban old­juk meg a problémákat és reagáljunk a változó feltételekre. Ennek érdeké­ben következetesen végre kell hajtani a tervszerű népgazdaságirányitás tö­kéletesítését célzó komplex intézke­déseket, mindenekelőtt minden szin­ten javítani kell a tervezést és az irányítást, a munkaszervezést és az ellenőrzést. A minisztériumoknak, a termelési­­gazdasági egységeknek, a vállalatok­nak és a szervezeteknek az 1982. évi gazdasági tervek és a hetedik ötéves terv kidolgozása során sokkal aktí­vabban kell reagálniuk a megváltoz­tatott helyzetre. Határozottan szembe kell szállni a nagyobb társadalmi erő­forrásokra, főként a behozatalra, a további beruházásokra és a munka­erőre vonatkozó túlzott követelések­kel. A társadalom gazdasági és szociális fejlesztésének a CSKP XVI. kongresz­­szusán kitűzött céljai feltételezik a stratégiai irányvonal nyomatékosabb érvényesítését. A népgazdaság ki­egyensúlyozott fejlesztése, a nép élet­­színvonalának és szociális biztonsá­gának megtartása megköveteli, hogy határozottan korlátozzuk a beruházá­sokat és megkezdésük terjedelmét, a korlátozott behozatali lehetőségek miatt nagy megtakarításokat érjünk el a fűtőanyagok és az energia, főként a kőolajszármazékok, a fémek, a nyers­anyagok és az egyéb anyagok fo­gyasztása terén, és sokaldalúan kell hasznosítani a másodlagos nyersanya­gokat és a hulladékhőt. Államunk kereskedelmi és fizetési mérlege szükségessé teszi a hatékony kivitel növelését és a behozatali eszközökkel való takarékos bánásmódot. Nem nö­velhetjük adósságunkat a Jövő rová­sára. Ellenkezőleg: a kiegyensúlyozott külgazdasági kapcsolatok megterem­tése egyik döntő feladatunk. E célok elérésére kell orientálni a tudományos-műszaki fejlesztést, a be­ruházásokat, a munkaerő-tartalékokat s a KGST-tagországokkal, mindenek­előtt a Szovjetunióval való együttmű­ködés fejlesztését. A nagyfokú gaz­daságosság és takarékosság irány­vonalát kell feltétlenül követni a nép­gazdaság minden ágazatában, a ter­melésben és a nem termelő szférá­ban. ★ A CSKP Központi Bizottságának ülé­se a nemzetközi helyzet időszefl kér­déseivel is foglalkozott. Elítélte az i Egyesült Államok és a nemzetközi • imperializmus legreakclósabb erőinek t jelenlegi militarista politikáját, amely : kiélezi a nemzetközi helyzetet, nuk­­: leáris háborúval fenyegeti az európai- népeket, és felelőtlenül kockára teszi ; az egész emberiség sorsát. A legutób- i bi időszak eseményei azonban ismét- azt mutatják, hogy a szocializmus, a- haldás, a demokrácia és a béke erői c Európában és az egész világon fel­­t tartóztathatják és elriaszthatják az- amerikai imperializmust attól a törek­vésétől, hogy rákényszerítse a világ­ra ezt a kalandor irányvonalat. Ezen erők összefogásával és nagyfokú akti­vitásával meg lehet védeni a békés- életet a mai és a jövő nemzedék szá i mára. A XVI. pártkongresszus határozatai nak szellemében a CSKP Központi Bi zottsága feltétlenül szükségesnek tart- ja, hogy Csehszlovákia hatékonyar a hozzájáruljon ahhoz a küzdelemhez t amelyet azért kell vívni, hogy meg i- akadályozzák az Egyesült Államok éi i- a NATO katonai fölénybe kerülését f '- Szovjetunióval és a Varsói Szerződéi i- többi tagországával szemben. Méj ií határozottabban fogunk törekedni i é Szovjetunió és a többi szocialista or i- szág békejavaslatainak megvalősítá r- sára, mert maga az élet támaszt]; naponta alá, hogy ez a béke megőr­­sésének legmegbízhatóbb útja. Továbbra is hozzá fogunk járulni a szocialista országok, a haladó és békeszerető erők egységének erősíté­séhez. Az erős és szilárd szocialista Cseh­szlovákia, amelyet a szövetség és a testvériség szálai fűznek a Szovjet­unióhoz és a többi szocialista or­szághoz, a világbékéért és a nemzet­közi haladásért folytatott küzdelem jelenfős ereje és fontos tényezője. A béke és a szocializmus érdeké­ben Csehszlovákia Kommunista Párt­ja és népe szilárd, internacionalista támogatásáról biztosítja a Lengyel Egyesült Munkáspártot, a Lengyel Népköztársaság munkásosztályát és szocializumshoz hű erőit az ellenfor­radalom ellen, a válság leküzdéséért és a néphatalom konszolidásáért foly­tatott harcukban. Annak szükségszerűsége, hogy a je­lenlegi nemzetközi feltételek közötl népgazdaságunkat az intenzív fejlesz­tésnek, a termelés hatékonysága nö­velésének, a munkaminősége javítá­sának, a maximális gazdaságosságnak és takarékosságnak útjára vezessük jelentősen megnöveli az igénnyeket, minden pártszerv és -szervezet akció­­képességével s a kommunisták társa­dalmi élcsapata szerepével szemben, Ez megköveteli a párt eszmei, politi­kai és akcióegységének szilárdításéi és elmélyítését, népünk erkölcsi és politikai egységének elmélyítését a bel- és külpolitika megértése és e po­litika megvalósításáért folytatott küz­delem alapján. A CSKP Központi Bizottsága minder pártszervet és -szervezetet, minder kommunistát arra kötelez, hogy haté kony politikai szervező munkát és politikai tömegmunkát végezzen az ú feltételek teljes megértése, a felada tok következetes megvalósítása és ai összes jelenlegi probléma energikus megoldása céljából. Megköveteli tő lük a kongresszusi határozatok való ra váltásának következetes ellenőrző sét. A kommunisták elsőrendű köteles­sége, hogy élére álljanak a kollektí­vák erőfeszítéseinek, megnyerjék' a ^ dolgozókat a feladatok teljesítésére, s a legprogresszívebb munkaformák kezdeményezőivé és úttörőivé válja­­ц nak. i- Az irányító dolgozóknak minden к szinten nagyfokú felelősséget kell e vállalniuk, aktívan és kezdeménye­­:1 zően kell viszonyulniuk a terv telje­­il sltéséhez, és határozottan küzdeniük 5- kell a párt politikájának ftövetkeze­­í- tes megvalósításáért. I* A pártszervek és -szervezetek, az állami és a gazdasági szervek, vala­mint a gazdasági szervezetek kötele­­a sek minden politikai és erkölcsi tá- 3- mogatást megadni mindazon munká­it soknak, földmüvesszövetkezeti tagok­­c- nak, technikusoknak, irányító dolgo- 5- zóknak, kollektíváknak és egyének­­i- nek, akik, illetve amelyek kezdemé­­/- nyezően, bátran és energikusan old- 3- ják meg a problémákat, számolják fel r- az akadályokat és a fogyatékosságo- 5- kat, s konkrét tettekkel mutatják a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött cé­lok elérésének útját. A CSKP Központi Bizottsága Jóvát ž_ hagyja ^ a) a CSKP KB Elnökségének a mező­­, gazdaság és az élelmezésügy je­­, lenlegi fejlesztési feladatairól szó­­. ló jelentését, mint a mezőgazdá­id ság és az élelmezésügy további ' feladatai megvalósításának irány­zl elv<* b) a CSKP KB Elnöksége és Titkár­­* sága által a CSKP KB 3. ülése óta kifejtett tevékenységéről szóló je­­lentést. 47 k A CSKP Központi Bizottsága g- 1. egyetért azzal, hogy Karel Neu ;n bért elvtársat felmentsék a dél-mor ti- vaországi kerületi pártbizottság veze és tő titkárának tisztsége alól; á-2. megerősíti »1- a) Vladimír Herman elvtársat, a dél 5i- morvaországi kerületi pártbizott rt- ság titkárának tisztségében; an 3Z, b) Miroslav Slavik elvtársat a dél ig- csehországi kerületi pártbizottsáj és vezető titkárának tisztségében, a és A CSKP Központi Bizottsága Jóvá ég hagyólag tudomásul veszi a ír- —- a CSKP KB 4. ülésén elfogadót iá- határozatok végrehajtásának poli tja tikai és szervezési előkészületeit. ket tesznek. Magyarázattal szolgált, hogy szó színes az Egyesült Államok és Kanada területének az említett övezetbe való bevonásáról, sem az egész Atlanti-óceánról. Röviden ez a szovjet fél álláspont-* ja. S mivel jött Madridba tarsolyában Kampelman amerikai fődelegátus. Ha­tározott hangnemet ütött meg, mely­­lyel mintha eleve kizárná a vélemé­nyek egyeztetésének, a tanácskozás­nak és a megállapodásnak lehetősé­gét. Úgymond, az Egyesült Államok már elért „rugalmasságának végső határáig“, és „a Szovjetuniónak nyolc hete lesz, hogy módosítsa álláspont­ját“. Nem kétséges, hogy a madridi találkozó csak akkor lehet eredményes, ha minden fél tö*­­rekednl fog a megegyezésre, foko­zottabb mértékben vonatkozik ez a nagyhatalmakra, elsősorban az Egye­sült Államokra és a Szovjetunióra. A Szovjetuniónak az említett övezet kialakítására vonatkozó tavaszi kom­promisszumos javaslata még mindig válaszra vár, amely késik, közben az ötvenes évek hidegháborúját túlhar­sogó politikai kijelentések, felelőtlen megállapítások hangzanak el az Egyesült Államokban, melynek kor­mányzata az utóbbi időben mind éle-* sebben szembe kerül főként a nyu-* gat-európai békeszerető közvélemény­nyel és nézeteltérések támadnak a nyugat-európai kormányokkal. Reagannek az európai korlátozott nukleáris háborúról tett kijelentései, valamint a NATO által szorgalmazott rakétatelepítési politika kétségtelenül rosszabbítja a madridi megegyezési lehetőségeket, viszont annál inkább ri-adóztatóan hat a veszélyeztetett Európa és általában az egész világ közvéleményére. LÖRINCZ LÄSZLÖ A mexikói Cancúnban a közel­múltban a fejlett és a fejlődő országok párbeszédére került sor. A találkozó mozgatóereje az a törekvés volt, hogy a fejlődő orszá­gokat ért és ma is érő számtalan igazságtalanság, kizsákmányolás meg­szüntetése végett hozzanak létre új igazságos gazdasági rendet. Washing­tonnak nem volt ínyére a találkozó, de Reagan elnök mégis rászánta ma­gát, hogy az Egyesült Államok Is részt vegyen a közismerten Észak- Dél párbeszédnek nevezett találko­zón. A huszonkét részvevő között a fej­lődő országok zöme nyilván valami­lyen, legalább részbeni megoldásokat várt az értekezlettől, de ezek elma­radtak. Mások viszont, a Józan szem­lélők a találkozó puszta megvalósu­lását is eredményként könyvelték el, különösen azt, hogy Reagan elnök nem reagált mérgesen az Egyesült Államokat ért számtalan bírálatra, hanem hozzájárult az értekezlet kom­promisszumos döntéséhez. Ennek ér­telmében a fejlődő és fejlett orszá­gok párbeszéde átfogóbb formában folytatódik. Ezt ugyan közelebbről nem jellemezték, de kibújik a szeg a zsákból, ha felfigyelünk arra a rava­szul fogalmazott ajánlásra, hogy az ENSZ-ben szorgalmazzanak egy olyan megállapodást, amelynek értelmében globális tárgyalásokat kezdeményez­zenek „kölcsönös egyetértéssel kiala­kított alapon, sürgősségi jelleggel, és jelentős haladás kilátásával kecseg­tető körülmények között“. Nos, igen, az a „kölcsönös egyet­értés“ Jól jön Reagannek, hogy bizo­nyítsa jóindulatát és megértési szán­dékát a fejlődő országokkal szemben. Az amerikai elnök azonban a kérdés Ľubomír Štrougal szövetségi mi­niszterelnök a múlt héten fogadta Giulio Andreottit, volt olasz kor­mányfőt, az olasz parlament külügyi bizottságának elnökét. ★ Viktor Krotov szovjet energetikai­gépipari miniszter hazánkban tartóz­kodott. Ebből az alkalomból látoga­tást tett több szövetségi miniszternél és felkereste Ľubomír Strougal szö­vetségi miniszterelnököt is. ★ fan Mitrega, a Lengyel Népköztár­saság prágai nagykövete búcsúláto­­itást tett Ľubomír Strougal szövet­­gi miniszterelnöknél. konkrét tartalmát illetően mindennél nagyobb jelentőséget tulajdonít an­nak, hogy a tőkés világ fő gazdasági érdekeltségeit megtestesítő hatalmas pénzintézmények, mint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap, részt vegyenek az új gazdasági rend kiala­kításában, vagyis mindentől függet­lenül tovább gyakorolják a gyakor­latban szinte korlátlan ellenőrzésü­ket. Nem kis dologról van sző, hi­szen az Egyesült Államok és a fejlődő országok viszonyára jellemző, hogy az Egyesült Államok­ból oda irányuló egy dollárnyi kivi­tel 2,4 dollár hasznot hoz a multi­nacionális monopóliumoknak, viszont a fejlődő országokból az Egyesült Államokba áramló minden dollárnyi kivitelre 2,25 dollárnyi behozatal jut. Az így kialakult viszonyokra jellem­ző, hogy a fejlődő országok állam­adóssága 1970 és 1978 között megha­ladta az 500 milliárd dollárt. Ugyan­akkor a multinacionális társaságok­nak a fejlődő országokban eszközölt beruházásai utáni nyeresége 100 milliárd 218 millió dollárt tett ki, az Egyesült Államok monopóliumai pe­dig ebből 39 milliárdnyi dollárt vág­tak zsebre. Cancún tehát nem hozott meg­oldást, nem is kecsegtetett nagy reményekkel, csak a pár­beszéd folytatódását eredményezte. Ez pedig hosszú távon aligha elégít­heti ki a fejlődő országokat, melyek robbanásveszélyes gazdasági problé­mái sürgős és határozott intézkedé­seket követelnek. A kívánt megoldást elősegíthetné az ENSZ Is, de nem szabad hogy búvóhelyül szolgáljon a haladás és a népek felemelése ellen­ségeinek. (L) Karol Laco akadémikust, szövetségi miniszelnök-helyettest 60. születés­napja alkalmából Köztársasági Ér­demrenddel tüntette ki a köztársa­sági elnök. A magas kitüntetést Ľu­bomír Strougal kormányfő nyújtotta át. A jubilánst fogadta még Alois Indra, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke. ★ Gustáv Husák köztársasági elnök az alkotmánytörvény 61. cikkelye ér­telmében október 31-re összehívta a Szövetségi Gyűlés őszi ülésszakát. ★ A CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bi­zottsága és a szlovák fejlesztési és műszaki minisztérium szlovákiai sze­mináriumot rendezett az SZKP XXVI. és a CSKP XVI. kongresszusát köve­tően folytatandó csehszlovák-szovjet tudományos együttműködés kérdései­ről. ♦ Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1981. október 28-án és 29-én megtartott 4. ülésén í megtárgyalta a CSKP KB Elnökségé- : nek a mezőgazdaság és az élelmezés- , ügy jelenlegi fejlesztési feladatairól szóló jelentését, amelyet František : Pítra elvtárs, a CSKP KB titkára tér- i jesztett elő, valamint a mezőgazda­ság tervszerű irányítása tökéletesített i rendszerének elveit. Értékelte az idei népgazdasági terv teljesítését, vala- i mint az 1982. évi terv előkészítésével , és a hetedik ötéves terv kidolgozásá­val kapcsolatos munka menetét. A je- , lenlegi nemzetközi helyzet időszeű , kérdéseivel is foglalkozott. ★ A CSKP Központi Bizottsága érté­kelte a mezőgazdaság jelenlegi fel­adatainak teljesítését. Megállapítja, • hogy mezőgazdaságunk elért erefimé­­nyei ellenére még mindig nem hasz­nálja ki teljes mértékben a termelés és hatékonyság növelésére az adott lehetőségeket. Ezt bizonyítja, hogy jelentős különbségek vannak az egyes termelési szakaszokon és főként az összehasonlítható feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok eredményei között. Mindeddig nem sikerült lényeges Javulást elérni a mezőgazdaság fej­lesztése fő stratégiai céljainak eléré­sében, mindenekelőtt a növényter­mesztés és az állattenyésztés kiegyen­súlyozott fejlesztésében és az állat­­tenyésztés kívánatos szerkezeti átala­kításában. A CSKP Központi Bizottsága ismét hangsúlyozza, hogy az élelmiszer­fogyasztás növekedése nem fedezhető a behozatal növelésével, hanem csak a saját termelés fejlesztésére tett energikus erőfeszítésekkel. Ezért dön­tő jelentősége van a mezőgazdaság lntenzifikálására irányuló következe­tes törekvésnek, minden ár föld hasz­nosításának, a növénytermesztés, kü­lönösen a takarmánytermelés gyors fejlesztésének s annak, ami ezzel ösz­­szefügg: a szarvasmarha-tenyésztés intenzívebbé tételének. Tekintettel az idei rosszabb gabonatermésre és a behozatal korlátozott lehetőségeire, rendkívül fontos, hogy a takarmány­­alapot célszerűen és hatékonyan hasz­nálják fel. Ennek megfelelően kell módosítani a gazdasági haszonállatok állományát, főként a sertésekét. A mezőgazdasági termelés minden terü­letén törekedni kell az eszközök, fő­ként az abraktakarmányok és az üzemanyagok gazdaságos felhasználá­sára, mindennemű veszteség csökken­tésére és a tartalékok mozgósítására a CSKP XVI. kongresszusa határoza­tainak szellemében. A mezőgazdasági nyersanyagok jobb élelmiszeripari fel­dolgozására van szükség, ésszerűen kell gazdálkodni az élelmiszerekkel a közétkeztetésben, az üzletekben és a háztartásokban is. A CSKP Központi Bizottsága nyomatékkel rámutatott a szállító és kivitelező ágazatok fele­lősségére a mezőgazdaság tervezett szükségleteinek kielégítésével kapcso­latban. A mezőgazdaság tervszerű irányítá­sa tökéletesített rendszerének érvé­nyesítésével — ezt a rendszert a XVI. pártkongresszus döntése alapján dol­gozták ki — elő kell segíteni az irá­nyító munka javítását minden szin­ten, a mezőgazdasági termelés to­vábbi fejlesztését és minden tartalék jobb kihasználását. A CSKP Központi Bizottsága arra kötelezi a pártszerveket és szerveze­teket, a mezőgazdaság irányításáért felelős állami és gazdasági szervek dolgozóit, a kommunistákat, hogy az egységes földművesszövetkezetek tag­jainak, az állami gazdaságok és más mezőgazdasági vállalatok, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­ben részt vevő más ágazatok dolgo­zóinak aktív részvételével hajtsák végre a jóváhagyott intézkedéseket az élelmiszer-termelésben való ön­ellátásunk fokozására. ★ A CSKP Központi Bizottsága érté­kelte a népgazdaság helyzetének idei alakulását s népgazdaságunk tovább­fejlesztésének új, igényesebb feltéte­leit. Dolgozóink erőfeszítéseinek és kez­deményezéseinek köszönhetően a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítése során több po­zitív eredmény született. Ennek elle­nére nem sikerült kellő ütemben ér­vényesíteni stratégiai irányvonalun­kat: növelni a hatékonyságot, javítani a munka minőségét és intenzívebbé tenni a társadalmi termelést. Bizo­nyos eltérések mutatkoznak a terv-Régi probléma megoldás nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents