Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-11-07 / 45. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1981. november 7, 2 A lehetőségek iobb kihasználásával termelőink többet [Folytatás az 1. oldalról) Is, hogy mérlegelje a mezőgazdaságnak a kialakult feltételek közötti fejlődését és feladatait. • A XVI. kongresszus értékelte az eredményeket és általánosította a XV. kongresszuson kijelölt, az élelmiszertermelésben a fokozott önellátásra vonatkozó stratégiai irányvonal érvényesítésében szerzett tapasztalatainkat, s a hyolcvanas évek feltételeinek megfelelően tovább konkretizálta ezt az irányvonalat. A kongresszusi beszámoló megállapította, hogy egyre nehezebb és devízaigényesebb lesz a mezőgazdasági termékek és az élelmiszer behozatala. Ebből azt az egyértelmű következtetést vonhatjuk le, hogy az élelmiszer-szükséglet kielégítésében nem haladhatunk a behozatal növelésének útján, hanem határozott erőfeszítést kell tennünk a hazai termelés fejlesztésére. Maga az élet igazolja ennek az Irányvonalnak a helyességét és szükségszerűségét, egyúttal megköveteli, hogy gyorsítsuk meg érvényesítését. Az élelmiszerek a világpolitika mind fontosabb gazdasági és politikai eszközévé válnak, melyet az imperialista államok politikai zsarolásra és nyomásra használnak fel. A nép élelmezését a hazai termelésre kell alapoznunk, fokozatosan kellő tartalékokat kell teremtenünk rossz termés esetére. A beszámoló röviden áttekintette mezőgazdaságunk általános sikereit. Az utóbbi tíz évben a mezőgazdasági termelés évente átlag 2,3 százalékkal nőtt, s 0,6 ponttal nagyobb fejlődést ért el, mint az előző húsz évben. Különösen gyorsan nőtt a gabonatermelés, melynek évi átlaga 1966 és 1970 között nem egészen hétmillió tonna volt, 2,7 tonnás átlagos hektárhozam mellett, 1976 és 1980 között viszont már 10,1 millió tonna gabonát termeltünk 3,84 tonna átlagos hektárhozam mellett. Gabonatermelési sikereinkhez nagy mértékben hozzájárult a Szovjetunióval folytatott tudományos-műszaki együttműködésünk, különösen a nagy hozamú szovjet búzafajták alkalmazása. A növénytermesztés más ágazataiban is haladást értünk el. Az állattenyésztés fejlődése lehetővé tette, jelentősen növekedjék az állati eredetű termékek, elsősorban a hús fogyasztása. Az egy lakosra számított átlagos húsfogyasztás 1970-ben 72 kilogramm volt, tavaly már 85,6 kilogramm. A tej és tejtermékek fogyasztása egy személyre számítva csaknem 233 kilogramm, a vajfogyasztás 8 kg, a tojásfogyasztás pedig 316 darab. E mutatókkal a világ élenjáró országai közé tartozunk. Jelentősen megszilárdult a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisa. Az utóbbi tíz évben 134 milliárd korona mányolástél mentes szocialista termelési viszonyok teljes győzelmét. Társadalmi viszonyaink szocialista jellegének következetes elmélyítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Csehszlovákia Kommunista Pártja, társadalmunk vezető ereje, amely a marxizmus-Ieninizmus alapelveivel és sajátos lehetőségeinkkel összhangban határozta meg szocialista társadalmunk fejlesztésének programját, vezette és szervezte népünk társadalom- és gazdaságformáló harcát. Arról, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom által megnyitott út részünkre is jónak bizonyult, jólétünk forrását képező fejlett szocialista iparunk, korszerű mezőgazdaságunk, a szocialista demokrácia elmélyülésének áldásos következményei tanúskodnak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója nyitja meg hazánkban évröi-évre a csehszlovákszovjet barátság hónapját. Dolgozó népünk a hagyományos barátsági hónap által kinyilatkoztatja hűségét a korszakalkotó Október szellemi hagyatékához, és tényekkel bizonyítja, nogy a társadalom szocialista átalakításában élenjáró szovjet népnek őszinte barátja és harci szövetségese. Bizonyltja, hogy szilárd harci osztagát képezi annak a világméretű forradalmi erőnek, melynek bázisát a Szovjetunió, tapasztalt élcsapatát a szovjet nép képezi. A szovjet nép internacionalista helytállásából okulva és tanulva tudatosítjuk, hogy a csehszlovák-szovjet barátságnak nem faji, vagyis beruházást eszközöltünk. Ez és a tudományos-műszaki ismeretek érvényesítése lehetővé tette, hogy több mint a felével növeljük a munkatermelékenységet. A mezőgazdaság egyre kevesebb dolgozóval teljesíti feladatait. A mezőgazdasági dolgozók száma 1970 óta több mint egyötödével csökkent, viszont jelentősen szakképzettebbek lettek. Jelenleg 156 azer közép- és főiskolai végzettségű szakember működik a mezőgazdaságban. A beszámoló a sikerek között említi még a mezőgazdasági dolgozók szociális vívmányait és juttatásait. Használjuk ki a tartalékokat . —■—— .............. и A beszámoló azt is megállapította, hogy a mezőgazdaságban számos fogyatékosságot, kihasználatlan tartalékot és lehetőséget is látunk. Pedig kihasználásukkal többet tudnának termelni. Bizonyltja ezt sok-sok mezőgazdasági vállalat példája, azoké, melyek már évek óta valóban kiváló eredményeket érnek el a növénytermesztés és az állattenyésztés egyes ágazataiban és az általános gazdálkodásban. így például a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban a Lúcsi (Lúő na Ostrove) Efsz a hatodik ötéves tervidőszakban 6,53 tonnás átlagos hektárhozamot ért el gabonafélékből. A rakvicei Vörös Október Efsz (breclavi járás) pedig az elmúlt öt évben hektáronként átlag 49,2 tonna cukorrépát takarított be, stb. A Hiőinái Efsz (Banská Bystrica-i járás) huzamosan több mint hat tonna szénát takarít be hektáronként. A Nekofí Efszben (Ostí nad Orlicí-i járás) a hatodik ötéves tervidőszakban az átlagos tejhozam 3815 liter volt, ma egy hektár mezőgazdasági területre számítva csaknem 1800 liter tejet termelnek. E kiváló eredményeket azért említjük, hogy az élenjáró kollektívák munkájának kiemelése mellett rámutassunk, milyen lehetőségei vannak szocialista mezőgazdaságunknak. Teljes kihasználásuk feltétele a szükséges intenzifikálás mellett elsősorban a belső tartalékok felhasználása. Ilyen tartalékok minden mezőgazdasági üzemben, a mezőgazdasági termelés valamennyi ágazatában vannak. Mindenütt fel kell tárni és meg kell szüntetni a termelési, betakarítási és raktározási veszteségeket, hatásosan kell küzdeni, hogy ne pazarolják a takarmányt, az üzemanyagot, energiát, munkaerőt és a jó ötleteket. Teljes mértékben ki kell használni a szocializmus nagy előnyeit, melyek abban rejlenek, hogy 'a törekvésbe bevonhatjuk a dolgozók kezdeményehelytelenül értelmezett nemzeti, hanem mély osztálytartalma van. Megbonthatatlan barátságunk és harci szövetségünk alapját a munkásosztály, illetve a kapitalista kizsákmányolástól megszabadult, s új világot építő dolgozó nép érdekközössége képezi. Az a történelmi tény, hogy mind a szovjet, mind pedig a csehszlovák nép — kommunista pártja vezetésével — a marxizmus-Ieninizmus történelemformáió eszméinek gyakorlati kivitelezésén, a munkásparaszt hatalom állandó szilárdításán, a szocialista népgazdaság fejlesztésén, az életszfnvonal emelkedéséhez szükséges feltételek megteremtésén munkálkodik. A nemzetközi élet eseményei, a szocializmus térhódítása egy olyan korszak kibontakozását bizonyítja, amikor az emberiség fejlődésének fő irányát mindjobban a szocialista országok fejlődése, erejük növekedése, nemzetközi politikájuk jótékony hatásának erősödése határozza meg. A Szovjetunió és a szocialista közösség további országainak külpolitikája a Nagy Októberi Szocialista Forradalom útmutatását követi. Ez kifejezést nyer a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam békeprogramjában. Ez a program — a szocializmus nemzetközi erejére és aktivitására, valamint a haladó és a békeszerető erőkhöz fűződő szövetségre támaszkodva — a pusztító háború veszélyének elhárítására, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésére irányul. A testvéri szocialista országok és a világ haladó erői által támogatott szovjet külpolitika fő törekvése a zése és öntudata képviselte óriási erőt. Nagy tartalékok vannak azokban a vállalatokban, amelyek gazdálkodási színvonala elmarad a hozzávetőlegesen azonos feltételek között gazdálkodó vállalatok átlagos eredményei mögött. Többnyire szubjektív okú lemardásuk kiküszöbölése nagyon lassú. Emek oka többek között a kádermurikában, elsősorban a mezőgazdasági irányító szervek részéről tapasztalt határozatlanság és következetlenslg, valamint a járási pártbizottságok és az alapszervezetek határozatlansága. Pedig ha ezeknek a vállalatoknak a gazdálkodását a hozzávetőleg azonos körülmények között gazdálkodó vállalatok színvonalára emelnénk, ez évente mintegy hárommilliári korona értékű mezőgazdasági termelést eredményezne. Következetes intenzifikálást A hetedik ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági termelés növekedését úgy kell biztosítanunk, hogy párhuzamosan csökken a mezőgazdasági terület, kevesebb lesz a munkaerő, lényegesen kevesebb gabonát hozunk be és kisebb mértékben nő a műtrágya mennyisége. A beruházások növekedésével sem számolhatunk. Ezért igen fontos, hogy következetesen érvényesítsük a mezőgazdaság intenzívvé tételének irányvonalát. Az efsz-el és az állami gazdaságok többségében evégett nagy erőfeszítéseket tettek, ami elismerésre méltó. A mezőgazdaság egyes ágazataiban már eredmények is születtek. Egyelőre azonban ne mtörtént meg a szükséges fordulat, főként a fő stratégiai célok elérésében. Figyelmünk az állattenyésztés és a növénytermesztés közti, évek hoszszú során át fennálló aránytalanság megszüntetésére összpontosul, de ez még nem járt a lehetőségeinknek és szükségleteinknek megfelelő eredményekkel. Az állattenyésztésben fokozatosan megvalósítjuk a szükséges szerkezeti változásokat. Az utóbbi két évben gyarapodott a szarvasmarhaállomány és sikerült megállítani a tehénállomány csökkenését, viszont folytatódott a sertésállomány aránytalan növekedése. Jobb eredményeket értünk el a gazdasági állatállomány újratermelésében, de a jövedelmezőség 'vonatkozásában nem sikerült elérni céljainkat. Az idén a mezőgazdasági dolgozók nagy erőfeszítése ellenére sem sikerült elérnünk a termények többségének feltételezett hozamát. A gabonában a tervhez viszonyítva mintegy 1,6 millió tonna a lemaradás. A nép élelmezése gabonából teljesen biztosított, fegyverkezési hajsza megszüntetésére, a haderő és a haditechnika mennyiségének csökkentésére összpontosul. A javaslatok azonban nem váltanak ki valami kedvező visszhangot az imperialista „honatyák“ körében. Ellenkezőleg: Reagannek, az Amerikai Egyesült Államok elnökének kardcsörtető magatartását sokan támogatják. A fegyverkezési hajsza fokozása melletti kiállásukat a szovjet veszély növekedésével magyarázzák. Ezek az urak, akik merényletre készülnek az emberiség, a béke ellen, nem akarják megérteni azt a történelmi igazságot, hogy a Szovjetuniónak és a Varsói Szerződés további tagállamainak egyáltalán nincs szükségük háborúra, mert ezekben az országokban nincs egyetlen olyan ember, aki a fegyverkezésből vagy a háborúból hasznot húzna. A szocialista nemzetek valóban ellene vannak a fegyverkezési hajszának, mert az anyagi és kulturális javak bősége, a szocialista életmód kibontakozása nem lehet a fegyverkezési hajsza következménye, hanem csak a békés építőmunkának a gyümölcse. A Nagy Október hagyatékának gyarapítása, a szocialista vívmányok szaporítása nagy erőfeszítéseket, áldozatokat igényelt. Ezeknek a vívmá■ nyoknak a védelme a testvéri szocialista nemzeteknek internacionalista kötelessége. Ha. tehát az imperialista államok uralkodó körei a fegyverkezési hajsza fokozása mellett foglalnak állást, akkor a Varsói Szerződés tagállamainak erősíteniük kell a szocialista országok kollektív erejét. PATHÖ KAROLY de a gyengébb termelés befolyásolja az állattenyésztés takarmányalapját. A betakarítás eredményeit kétségtelenül befolyásolta a kedvezőtlen időjárás,’mely az ország egyes területein különböző mértékben érintette a mezőgazdaságot. Az Idei bonyolult feltételek között az agrotechnikai határidők be nem tartása és a technológiai eltérések is negatívabban hatottak, mint a múltban. Egyes területeken azért termett kevesebb, mert nem tartották be a vetésterületek előirányzott nagyságát. A gabonatermelésben nem először mutatunk ki nagy lemaradást — a rendkívül igényes tervhez viszonyítva — 11 millió 60 ezer tonna jelenleg lehetőségeink felső határa, elérése optimális feltételeket követel. Hasonló gondjaink voltak az előző ötéves tervidőszakban is, amikor az állattenyésztés, elsősorban a hústermelés biztosítására évi átlagban több mint másfél millió tonna gabonát hoztunk be, főként tőkés országokból. A tőkés országok velünk szembeni megkülönböztető politikájának fokozódása, a válságjelek erősödése, a tőkés piaci pénzügyi és hitelfeltételek megváltozása, valamint más tényezők nem engedik meg, hogy továbbra is így járjunk el. A következő termésig már semmiképpen sem számolhatunk kiegészítő forrásokkal. Ügy kell gazdálkodnunk, hogy elegendő legyen az, amit megtermeltünk, és amit a továbbiakban is így szerzünk. Mivel a tervezettnél kevesebb gabona termett és csökkenteni kell a takarmánybehozatalt is, szükséges a malac-és kocaállomány gyors és jelentős csökkentése. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok és a mezőgazdasági igazgatóságok néhány esetben a szó szoros értelmében hanyagul kezelik ezt a feladatot. Sehol sem számíthatnak arra, hogy megismétlődik az eddigi gyakorlat, és a termelési kieséseket végül úiabb és újabb behozatallal pótolták, illetve a központi takarmányalapokból egészítették ki. Határozottabban kell fellépnünk az ilyen helytelen és káros nézetek és elképzelések ellen. A takarmányain idei helyzete megköveteli, hogy elsősorban a mezőgazdasági dolgozók fokozzák törekvésüket, és mindenütt, ahol szükséges, a többi lakost is vonják be a még határban levó termés maradóktalan betakarításába. Az idén különösen fontos. hogy minden árról tető alá kerüljön a kukorica, a cukorrépa és a takarmány termése. Szükséges, hogy következetesen megszervezzék a betakarítőgének után maradt burgonya, illetve cukorréoa összeszedését, hogy így mentsék azt, ami az előző években sok vállalatnál kihasználatlan maradt. Mindenütt abból az elvből induljanak ki, hogy a takarmánybázis megteremtésével kapcsolatos problémák megoldása nemcsak a takarmánytermesztők feladata, hanem a takarmánvbetakarításl veszteségek csökkentésének, a takarmányok jő minőségű tartósításának és tárolásának is nagy jelentősége van. Tapasztalatok bizonyítják, hogy e téren vannak a fokozott figyelemmel és gondossággal leggyorsabban feltárható tartalékok. Minden mezőgazdasági vállalatban, minden járásban és kerületben alaposan fontolóra kell - venni, hogyan nyerhető a legkorábban jó minőségű takarmány, hogyan javítható lényegesen az egész takarmánybázis szerkezete. Rendkívül igényesen kell mindenütt elősegíteni a szigorúbb takarmánygazdálkodást. Sehol sem elégedhetnek meg csupán a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok által kiadott kötelező rendszerrel. Megköveteljük, hogy minden mezőgazdasági vállalatban dolgozzanak ki konkrét ésszerűsítési intézkedéseket — a személyes felelősség megjelölésével, azzal a céllal, hogy csökkentsék az egységnyi termék előállításához szükséges ahraktakarmánv mennyiségét és a jövő évi termésig biztosítsák az állatállomány takarmányozását. Az ésszerűsítési Intézkedések kidolgozásába és végrehajtásába be kell kapcsolódniuk a mezőgazdasági iránvítő szerveknek, a biológiai szolgáltatóvállalatoknak és leginkább a központi Irányítású takarmányozásnak. E program következetes teljesítését pártvonalon állandóan és rendszeresen ellenőrizni kell. A takarmány-megtakarítás lehetőségeit a mezőgazdasági irányító szervek ismerik. Nem halogatható például a sertések nedves takarmányozására való áttérés. Mint Ismeretes, ez a módszer nagv szemestermény-megtakarítást eredményez. Az egy kg bús előállítására felhasznált szemes takarmány mennyisége tavaly 22 járásban haladta meg a négy kilogrammot. Ugyanakkor sok olyan járásunk van, amelyben csak 3,6 kilogrammot használtak fel. Ha mindenütt erre a szintre csökkentenék a szemestakarmány-fogyasztást, akkor évente több mint százezer tonna szemes takar» mányt takaríthatnánk meg. A takarmányfogyasztásban a további állattenyésztési ágazatokban is nagy eltérések mutatkoznak egyes kerületek és járások között. Társadalmunk nem engedheti meg magának olyan vágósertések tartását, amelyek egy kilogrammos súlygyarapodásra négy kilogrammot nagyon meghaladó szemes takarmányt kell felhasználni. Helyesen oldották meg ezt a kérdést a dél» morvaországi kerületben, ahol a harmadik negyedévben 80 olyan sertésállományt számoltak fel, amelyben gazdaságtalanul használták fel a szemes takarmányt. A szarvasmarha-tenyésztésben a konkrét helyzetből kell kiindulnunk, s ebben az ágazatban a takarmányforrásoknak megfelelően szervezzük a munkát. A központi bizottság megköveteli a kommunista vezetőktől, hogy az intézkedések végrehajtása során következetesen érvényesítsék a társadalmi szempontokat, ne engedjék érvényesülni a helytelen helyi érdekeket. Nem engedhető meg, hogy az állatgondozásban előforduló fogyatékosságokat a takarmányszabványok túllépésével „ellensúlyozzák“, főként szemes takarmányok felhasználásával. Meggyőződésünk, hogy a szövetkezeti tagok és az állami gazdaságok dolgozói megértéssel lesznek a társadalmi elvárások iránt, bizonyítják áldozatkészségüket és nagy felelősségtudatukat. A mezőgazdasági termelés szervezőinek feltételeket kell teremteniük arra, hogy a dolgozók fokozott igyekezete megfelelő hatékonysággal párosuljon. A szocialista mezőgazdasági vállalatoknak jelentős részük van és lesz a jövőben is a lakosság élelmezésében. Nyolcvan százalékban vesznek részt az ezzel kapcsolatos feladatok teljesítésében, hús- és hústermékekkel pedig teljes mértékben ők látják el gyakorlatban a lakosságot. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják,hogy az előző, években nem tudatosítottuk kellően, milyen hatalmas lehetőségek vannak a kiskertészek és kisállattenyésztők tevékenységében, főként a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek hasznosításéban. Ezért a központi szervek az utóbbi időben számos intézkedést foganatosítottak e tevékenység támogatására. Határozat született a háztáji termelés támogatásáról, arról, hogy küzdjenek a megszüntetésére irányuló igyekezet ellen. Bevezettük a gazdasági állatok szerződéses hizlalását. A nagyüzemi mezőgazdasági termelésre alkalmatlan földterületek e határozatok értelmében nemcsak szervezeteknek, hanem a lakosságnak Is használatba adhatók. A kormány konkrét intézkedéseket is tett e társadalmilag előnyös tevékenység támogatására. Megszüntették az ilyen munkából eredő jövedelem megadóztatását is. Néhány intézkedés kedvező hatása már meg is mutatkozik. A szerződéses hizlalás révén például az év eleje óta 12 ezer 370 tonna vágóállatot nyertünk. A lehetőségek ezzel korántsem merültek ki. Nagy akadály azonban, hogy az egyes kerületekben és járásokban különféleképpen közelítik meg a kérdést. Mezőgazdasági vállalatok, nemzeti bizottságok és pártszervezetek számos tisztségviselője még mindig nem érti meg és nem értékeli ennek jelentőségét, helytelenül viszonyul az ilyen feladatok megoldásához. Határozottan változtatni kell ezen a magatartási formán. A központi bizottság hatékony szervező és felvilágosító munkát vár el a nemzeti bizottságoktól, a Nemzeti Front mezőgazdasági szerveitől és szervezeteitől, az efszektől és az állami gazdaságoktól, hogy minden talpalatnyi mezőgazdasági földterületet kihasználjanak az állattenyésztés fejlesztésére, gyümölcs-, zöldség- és egyéb termények termesztésére a háztáji földeken csakúgy, mint az eddig kihasználatlan földeken. Biztosítsuk a lakosság élelmezését és ellátását A beszámoló a továbbiakban megállapította: Az állattenyésztésben foganasitott intézkedések révén olyan feltételek alakulnak ki, hogy a nehézségek ellenére a lakosság élelmezése és ellátása megfelelő színvona(Folytatás a 4. oldalon) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára (Folytatás az 1. oldalról)
