Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-11-07 / 45. szám
AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉIEIMEZÉSÜGVI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1981. NOVEMBER 7. 45. szám XXXII. évfolyam * * Ага 1,— КС» GERSTNER ISTVÁN ILLUSZTRACIÖJA A Nagy Btttteri Szociaiista Forradalom évfordulóiéra November hetedikén olyan történelmi esemény évforduLéjét ünnepeltük, amely új korszakot nyitott az emberi társadalom fejlődésének történelmében. Megnyitotta a szocialista forradalmak, a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalmi rend világméretű kibontakozásának korszakát. . Ünnepeljük Marx, Engels és Lenin forradalmi elméletének győzelmét, s egyben kegyelettel emlékezünk a hős forradalmárokra, akik hatvannégy esztendővel ezelőtt a világ egvhatodán a burzsoázia felett aratott győzelmükkel megnyitották az emberi társadalom fejlődésének új, kizsákmányolástól mentes szocialista korszakát. ürömmel és osztályöntndettól ihletett büszkeséggel szemléljük azokat a nagyszerű eredményeket, amelyeket a szocializmus korszakának úttörője a társadalmi és a gazdasági élet fejlesztésében elért. A Szovjetunió gazdasági fejlődése, vagyis az, hogy az egykori elmaradt agrárország — néhány évtized alatt — ipari világhatalommá fejlődött, s ahogy gyors ütemben fejlődő szocialista mezőgazdasága többszörösét termeli a forradalom előtti feudális alapokra épült mezőgazdaság termelésének, nemcsak bizonyltja a munkás-paraszt hatalom életképességét, azt, hogy a kizsákmányolástól megszabadult dolgozó nép alkotó ereje határtalan, hanem szocialista vívmányaink fejlesztésére ösztönzi a testvéri szocialista nemzeteket és erkölcsi tényezőként hal azokra a népmilliókra, akik marxistaleninista pártjuk vezetésével harcolnak a szociális igazságtalanság megszüntetéséért, a kizsákmányoló kapi talista rendszer megdöntéséért. A szocialista népgazdaság fejlődésének gyors üteme főleg azzal magyarázható, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megszüntette azokat az osztálybéklyókat, amelyek a tudomány fejlődését gúzsba kötötték, s így kedvező feltételeket teremtett a szovjet emberek számára tudományos ismereteik gyarapításában. A szovjet népgazdaság fejlődésére tehát rendkívül kedvező hatással van az, hogy a tudományos-műszaki ismeretekkel rendelkező szakemberek tekintetében a Szovjetunió maga mögött hagyta a legfejlettebb kapitalista államokat. s így nagyon jó feltételekkel rendelkezik korunk egyik legnagyobb jelentőségű eseményének, a tudományos-műszaki forradalom kibontakoztatásában. Egyértelműen állítható, hogy a szovjet nép a szocialista népgazdaság fejlesztésében is maradéktalanul teljesiti történelmi küldetését, mivel azt a szocialista világgazdaság hatalmas erőforrásává formálta. Az a tény, hogy a Szovjetunió távlatilag is rendkívüli jelentőséget tulajdonit a tudományos-műszaki fejlesztésnek, rendkívüli jelentőséggel bír nemcsak a szovjet népgazdaság, hanem a szocialista közösséghez tartozó további országok gazdasági életének fejlesztésében is. A tapasztalatok sokasága ugyanis azt bizonyítja, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai gazdasági életének fejlesztésében a Szovjetunióval való sokrétű együttműködésnek kulcsfontosságú szerepe van, tehát az erős szovjet népgazdaság képezi a testvéri szocialista országok gazdaságfejlesztésének biztonságot adó szilárd pillérét. Biztonságérzetünket szüntelenül szilárdítja a Szovjetunió internacionalista helytállása, amely a KGST országok által közösen meghatározott intézkedésekből eredő feladatok példás teljesítésében, s eléggé gyakran egyes országok rendkívüli támogatásában is kifejezést nyer. A nemzetközi munkamegosztással párosuló szocialista gazdasági integráció a testvéri szocialista nemzetek érdekközösségét és osztályszövetségét fejezi ki. A kölcsönös függőséget és érdekeltséget tükröző gazdasági együttműködés a közös vállalatok és vállalkozások létrehozása lényegében a szocialista világgazdaság alapjainak lerakását szolgálja. Ennek a folyamatnak meggyorsítására a tudományos-műszaki forradalom jelenlegi szakaszában feltétlenül szükség vau. Csak így, vágyis az anyagi és szellemi erő céltudatos összpontosításával, a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok szüntelen fejlesztésével, tehát a nemzeti és a szocializmus nemzetközt érdekeinek összeegyeztetésével tudjuk elérni azt, hogy a két társadalmi világrendszer, a szocializmus és a kapitalizmus békés gazdasági versenyében még az eddigieknél is nagyobb, látványosabb győzelmet arassunk; hogy szocialista nemzeteink életszínvonala — a kapitalista országok dolgozóinak helyzetére nagyon kedvezőtlenül ható válság idején is — tervszerűen emelkedjék. A tapasztalatok és az eredmények feljogosítanak bennünket azon meggyőződésünk hangsúlyozására, hogy a KGST-országok hosszúlejáratú célprogramjainak tervszerű teljesítése jelentősen hozzájárul növekvő igényeink kielégítéséhez — az energia, a tüzelőanyag, a nyersanyagok, az élelmiszerek és közszükségleti cikkek termelésének lényeges növekedéséhez; lehetővé teszi a gépgyártás és a közlekedés színvonalának emelését; és a gazdaságfejlesztés ütemének felgyorsítását is a tagországok mindegyikében. A Pitra elvtárs a beszámolóban röviden jellemezte a jelenlegi nemzetközi helyzetet és feltételeket. Hangoztatta: — Dolgozóink mindennapi munkájukkal és állásfoglalásukkal bizonyítják, hogy teljes mértékben tudatosítják a világbéke megőrzéséért és céljaink eléréséért folytatott küzdelmünk összefüggését, készen állnak, hogy minden erejüket bevessék ebben a küzdelemben, А XVI. pártkongreszszocialista nemzetközi gazdasági integráció fejlesztésével elérjük azt, hogy a KGST ben tömörült szocialista országok mint a világ legdinamikusabb gazdasági erői — a világgazdaságban is mind jelentősebb szerepet tölthetnek be. A szocialista közösség gazdasági erejének növekedése tehát törvényszerűen korlátozza a kizsákmányolásra és a gyarmatosítás új formáira épülő kapitalista világgazdaság befolyását és szerepét; közvetett módon előidézi a kapitalizmus gazdasági válságának további elmélyülését és az osztályellentétek kiéleződését. a forradalmi mozgalmak fellendülését. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvannegyedik évfordulóját a szus megállapította, hogy társadalmunk igényesebb belső és külső feltételek között fejlődik tovább. A fejlemények teljes mértékben megerősítik ennek a következtetésnek a helyességét. A fűtőanyag-energetikai, nyersanyag- és egyéb források korlátozottsága és annak folytén, hogy alapvető intézkedéseket kell foganatosítanunk fizetési mérlegünk javítására, az idei ipari ég mezőgazdasági fejlett szocialista társadalom építésével ünnepeljük. Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusa határozatainak teljesítésével, szocialista vívmányaink gyarapilásával tanúsítjuk hűségünket Október korszakalkotó, forradalmi hagyatékához, A marxizmus-leninizmus volt és marad a jövőben is az a szellemi erő, amely csatasorba állít bennünket, amely világosan meghatározza sorsunk formálásának, a szocialista társadalmi rend fejlesztésének irányát. A tudományos kommunizmus alapelveinek határozott érvényesítésével értük el hazánkban a munkásosztály és az egész dolgozó nép hatalmának megszilárdulását, a kizsák(Folytatás a 2. oldalon) tervek teljesítésében mutatkozó eltérések azt mutatják, hogy a párt és a társadalom erőit jobban kell mozgósítanunk a nehézségek leküzdésére és a kongresszusi irányvonal érvényesítésére. A kongresszusi határozatok végrehajtására irányuló határozott erőfeszítés jegyében tanácskozik a CSKP Központi Bizottságának mai, 4. ülése (Folytatás a 2, oldalon) A lehetőségek jobb kihasználásával termeljünk többet A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK 4. ÜLÉSE A prágai vár Spanyol-termében október 28-án és 29-én megtartotta 4. ülését a CSKP Központi Bizottsága. A tanácskozást GUSTÄV HUSÄK. a központi bizottság főtitkára nyitotta meg. Jelen voltak még a CSKP Közpunti Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tagjai, a központi bizottság osztályvezetői, az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének tagjai, az SZLKP Központi Bizottságának osztályvezetői, a kerületi pártbizottságok vezető titkárai, a szövetségi, a cseh és a szlovák kormány kommunista tagjai, a Szakszervezetek Központi Tanácsának és a SZISZ Központi Bizottságának kommunistái, a CSKP Központi Bizottságának oktatói, a kerületi nemzeti bizottságok elnökei, a járási és városkerületi pártbizottságok vezető titkárai és más vendégek. A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének a mezőgazdaság és az élelmezésügy jelenlegi fejlesztési feladatairól szóló beszámolóját FRANTIŠEK PITRA elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának titkára terjesztette elő. A beszámolót követő vitában huszonhármán szólaltak fel, majd a központi bizottság egyhangúlag határozatot fogadott el. Az ülés végén GUSTÄV HUSÄK főtitkár elvtárs mondott beszédet. Méltatta a tanácskozás jelentőségét, a kitűzött feladatok reális voltát, majd hangsúlyozta, hogy tovább kell szilárdítani a párt vezető szerepét és jobban kell élni az ellenőrzés jogával. Kiemelte a kommunisták személyes példamutatásának fontosságát abból a szempontból, hogy megnyerjük a dolgozókat a jelenlegi problémák megoldásában való részvételre. El kell mélyíteni a politikai tömegmunkát, nyíltan, az igazsághoz híven és meggyőzően kell magyarázni az embereknek a jelenlegi problémákat, hogy megértsék intézkedéseink értelmét és céljait. Egyúttal határozottan szemheszállunk a demagógia és az ellenséges propaganda terjesztésének bármilyen kísérleteivel. Husák elvtárs annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy pártunknak és szocialista társadalmunknak elegendő ereje van а XVI. pártkongresszuson elfogadott program sikeres megvalósítására.
